Fejezet

3501 16|                   valami mezővárosba, - és a megérkezendő nyugdijnak
3502 16|             jövendő életmódját.~Rövid volt a remény, melyre férje fölszabaditá, -
3503 16|                  gondolni sem lehetett; de a sok tünődés eszébe juttatá
3504 16|                    kinek tanácsára utasitá a nagybácsi; - nem is késett
3505 16|                  Sipos harmadnapra megkapá a levelet... Éppen a törvényszünet
3506 16|                 megkapá a levelet... Éppen a törvényszünet első napján.
3507 16|               mióta Kardos ügyvéd meghalt, a vén daru leereszté szárnyát.~-
3508 16|                    uram,... nem feledte el a vén huszár kérelmét?~- Olyankor
3509 17|                                 Az ügyvéd.~A jó lovak tanyája volt Magyarország,
3510 17|               tanyája volt Magyarország, s a jó lónak még a sáros ut
3511 17|             Magyarország, s a jó lónak még a sáros ut sem igen gátja,
3512 17|                    jó szó és borravalóban. A Budától Fehérváron keresztül
3513 17|                    lovakon hajtatott Sipos a Balaton felé, az alatt a
3514 17|                   a Balaton felé, az alatt a részvét mellé a szivnek
3515 17|                   az alatt a részvét mellé a szivnek indulatja is sugdozott
3516 17|                valamit.~Harmadnapra délben a gyászolókhoz kopogtatott
3517 17|                 Elhagyatva vagyunk! Mondja a nő könyekre fakadva.~- Özvegy
3518 17|                 barátjai meghallgatják, és a panasznak felét az elkeseredésnek
3519 17|          elkeseredésnek számítják be.~- És a másik felét?~- Találjuk
3520 17|                annak is, aztán megindulunk a legbiztosabb uton az élet
3521 17|                    elfárasztanak engem, ki a világot a somogyi faluk
3522 17|          elfárasztanak engem, ki a világot a somogyi faluk egyikében
3523 17|                   sok igazat mondhatott, s a mi hiányzik belőle, szabad
3524 17|                       Jó gyermek, - mondja a nő szeretettel, - nagy gondot
3525 17|               fáradjon bele.~- Mint ügyvéd a kétségbeesett pörökre is
3526 17|                 fogunk pörbe állni.~- Mára a nyugalmat válassza ön a
3527 17|                    a nyugalmat válassza ön a hosszu ut fáradalmára, holnap
3528 17|                    holnap aztán beszéljünk a kicsiről sokat.~- Látom,
3529 17|            kényelmes kocsiban jövök idáig, a zalai hegyek folytonos élvezetet
3530 17|               hölgyeim, kész szolgájuknak?~A mérnökné kézszoritással
3531 17|             mérnökné kézszoritással felelt a fiatal ügyvédnek, elvezeté
3532 17|                 fiatal ügyvédnek, elvezeté a vendégszobába, hogy kényelmét
3533 17|           rendezkedett az ebéd iránt, hogy a váratlan vendég a gondosságban
3534 17|                     hogy a váratlan vendég a gondosságban a kitüntetést
3535 17|             váratlan vendég a gondosságban a kitüntetést is észrevegye.~
3536 17|                   hogy anyja irt Siposnak. A bácsival lefolyt beszélgetésben
3537 17|               beszélgetésben megvolt az ok a levélnek megirására. Várta
3538 17|              levélnek megirására. Várta is a választ, egy értelmes jó
3539 17|                 helyett maga érkezett meg. A szenvedések érlelik az embert,
3540 17|             szenvedések érlelik az embert, a nagy fájdalom átalakit,
3541 17|                  is például állitani, hogy a nagy ijedtség a fiatalt
3542 17|             állitani, hogy a nagy ijedtség a fiatalt ősszé fehéritette
3543 17|           meghalálozása leleplezvén előtte a rá várakozó küzdelmet és
3544 17|            küzdelmet és talán nélkülözést, a fiatal hajadon tünődött,
3545 17|               idáig csak szeretni kellett.~A lélek munkásságra szólíttaték
3546 17|                    munkásságra szólíttaték a szenvedés által, a szemek,
3547 17|             szólíttaték a szenvedés által, a szemek, melyek a multban
3548 17|                    által, a szemek, melyek a multban a külső tárgyakkal
3549 17|                   szemek, melyek a multban a külső tárgyakkal foglalkoztak
3550 17|                    azt sem látták; irányuk a benső küzdelem felé fordult,
3551 17|               benső küzdelem felé fordult, a gondolatokra, melyek az
3552 17|             akadályokon át hidat keresnek; a vállalkozásra, mely a szokatlan
3553 17|            keresnek; a vállalkozásra, mely a szokatlan uton megigéri,
3554 17|           lehelődött egy finom vonás, mely a gyermekes arcznak áldott
3555 17|              gömbölyüségét meghosszabbitá. A szemek, elejtve a kiváncsiságnak
3556 17|          meghosszabbitá. A szemek, elejtve a kiváncsiságnak fürgeségét,
3557 17|                 kiváncsiságnak fürgeségét, a tárgyat óvatosan keresik, -
3558 17|                  meglátni, fölfogni akarák a megragadt tárgyat, mely
3559 17|                    most már véleménye van, a szépnek, jónak, hasznosnak
3560 17|                fogalma szerént.~Csudálatos a természetnek e rajza, -
3561 17|                   e rajza, - e titkot csak a nagy müvészek kisértik meg
3562 17|                  varázsol fölé, és beszéli a léleknek titkát.~Nem volt
3563 17|                   mióta Sipos nem látta, - a kornak haladása nem rajzol
3564 17|                   annál többet vihet végbe a fájdalom, mely életünket
3565 17|                   életünket átalakitja, és a rózsapiros arczot egy szempillantás
3566 17|                   alatt liliommá fehériti.~A leány arczán bevégződött
3567 17|                   bevégződött az alakulás, a szépnek fogalmához többet
3568 17|             lehetett adni. Sipost meglepte a kifejlődés, az arcznak értelmessége
3569 17|             értelmessége követelőbb lőn, s a tájékozást ujra kellett
3570 17|                 Még ebéd előtt találkoztak a fiatalok.~- Nem vigasztalom
3571 17|                     Jolánt egyedül találva a szobában, - csak arra kérem,
3572 17|                  megvigasztalnia. - Mondja a leány meghatottan, - anyám
3573 17|                bánkódásában nem akar engem a jövendőre fölébreszteni.
3574 17|              kimondanám előtte, hogy engem a jövendőnek fáradalmaival
3575 17|                    Ön férfi, nem itéli meg a leányt, ha ilyen helyzetben
3576 17|           bőbeszédü lesz, kénytelen vagyok a sok szóhoz folyamodni, hogy
3577 17|                   fognak. Atyám üres óráit a szeretetnek szentelé, tanitott
3578 17|              emlékezetemben vannak szavai, a gyöngéd szeretet ihlete,
3579 17|               kevésbé tudhattam akkor azt, a mit most, hogy együtt apám
3580 17|                 kit kimondhatatlan szeret. A napsugártól, a szellőtől
3581 17|      kimondhatatlan szeret. A napsugártól, a szellőtől is megvédene,
3582 17|                    szellőtől is megvédene, a gondot el akarná zárni előlem!
3583 17|                önhöz folyamodom, ön ösmeri a nagy világot, melyben a
3584 17|                    a nagy világot, melyben a nőnek is jut tér, melyre
3585 17|                   ha talált olyan tért, mi a nőket megilleti, az én készségem
3586 17|                legyen akadályuk. Értse meg a sokból a kicsit és legyen
3587 17|              akadályuk. Értse meg a sokból a kicsit és legyen jó barátom
3588 17|                    Meglepett kisasszony.~- A mi önnél meglepetés, anyámnál
3589 17|                  Igen, mert én azt hallom, a mit nem vártam.~- Tehát
3590 17|              őszintén mondja meg anyámnak, a mit ő nem hisz, és ha őt
3591 17|                  egyszerre boldoggá.~- Hát a harmadik? - Kérdi Sipos
3592 17|                 Sipos hirtelen utánmondván a szavakat a megelőzötteknek,
3593 17|            hirtelen utánmondván a szavakat a megelőzötteknek, mintha
3594 17|       megelőzötteknek, mintha magát akarná a vágásba kergetni.~- A harmadik? -
3595 17|               akarná a vágásba kergetni.~- A harmadik? - ismétlé Jolán, -
3596 17|         ellenkezőket, egyesitette,... s ha a boldogitás önérzet jutalmazó,
3597 17|            tisztelettel hajtá meg fejét, - a leánynak szavai nem bonyoliták
3598 17|                   szavai nem bonyoliták ki a csomót, melynek szála volt
3599 17|                 csomót, melynek szála volt a kérdés, - melyre ő nem várt
3600 17|                    is utasitá el, - akképp a fiatal ügyvéd még jókor
3601 17|             jelentse be, ki idejekorán már a honoráriumról is emlitést
3602 17|                   az, melynek egy példánya a Rothschildok londoni főirodájában
3603 17|             foglalva.~Az ebéd készen várta a vendéget, s a délutáni órák
3604 17|                 készen várta a vendéget, s a délutáni órák lefolyásáig
3605 17|                  délutáni órák lefolyásáig a gyászesemények részletének
3606 17|             körülményes elmondása tölté be a társalgási időt.~Alkonyat
3607 17|            társalgási időt.~Alkonyat előtt a mérnökné a kis kertbe vezeté
3608 17|                  Alkonyat előtt a mérnökné a kis kertbe vezeté vendégét.
3609 17|                    eltalálta, hogy az anya a hosszu utról jött vendégnek
3610 17|                 velük, holmi teendők miatt a lakban maradt.~- Ketten
3611 17|                    Ketten vagyunk, - kezdé a mérnökné,... hallgassa meg
3612 17|                asszonyom, - mondja Sipos - a kinek gyónnak, az hallgat;
3613 17|                 hallgat; de fölteszi, hogy a gyónó az ő vigasztalását
3614 17|                   ahhoz szorgalmamnak kell a toldalékot megszerezni.
3615 17|             sohasem éltem, nem vezetett ki a hinárból, - faluba nem áshatom
3616 17|                 éppen csak gyermek, előtte a világ titok, s e titokról
3617 17|             titokról az anya nem veheti le a fátyolt, ha megölni nem
3618 17|                   ha megölni nem akarja.~- A tőkének kamatját, a nyugdíjnak
3619 17|              akarja.~- A tőkének kamatját, a nyugdíjnak összegét ön bizonyosan
3620 17|                 nem szólok, - mondja Sipos a kert lugasában egy himzőkeretre
3621 17|                fogva, - most számitsuk azt a tőkét, melyet ön számba
3622 17|              forint volt egész vagyonom, s a vámházig fütyörészve mentem,
3623 17|                   fütyörészve mentem, mint a ki uradalmából jön, - vagy
3624 17|               biztam erőmben...~- S abban, a mit tud!~- Igen, abban biztam,
3625 17|                 tud!~- Igen, abban biztam, a mit tudtam; és mindenkinek
3626 17|                 tudtam; és mindenkinek ezt a tanácsot merem adni, - mondja
3627 17|                Sipos, és hirtelen átcsapva a himzőkeretre, mondja, nem
3628 17|                    Kedves lányom, - mondja a mérnökné nagy sóhajtással, -
3629 17|                   e keserü szavakat, - kap a szóba Sipos a mérnöknét
3630 17|              szavakat, - kap a szóba Sipos a mérnöknét kezénél is fogva,
3631 17|               inkább e szép példánynak, ez a kendő letörli az ön könnyeit.~-
3632 17|               letörli az ön könnyeit.~- Ez a kendő?~- Igen, éppen ez
3633 17|                    kendő?~- Igen, éppen ez a kendő, ha ön hajlandó hinni
3634 17|                    kérdem: okos ember volt a mérnök ur?~- Istenem!...
3635 17|                   ur?~- Istenem!... sóhajt a mérnökné másodszor is, -
3636 17|                   e leány többet tud, mint a mennyit a szegénység elbir.~-
3637 17|                 többet tud, mint a mennyit a szegénység elbir.~- Még
3638 17|                 Parisban sem leltek. Felel a mérnökné egy könyűt hagyván
3639 17|                    lefolyni arczán, honnét a himzetre hullott.~- Mondám
3640 17|                 letörli az ön könyűjét,... a véletlen is mellettem bizonyit,
3641 17|                volnának összehasonlithatók a mérnökkel, a lányok szintoly
3642 17|            összehasonlithatók a mérnökkel, a lányok szintoly kevéssé
3643 17|                    lányok szintoly kevéssé a mérnök ur lányával. Ma a
3644 17|                   a mérnök ur lányával. Ma a tudást aranynyal mérik föl,
3645 17|                tudást aranynyal mérik föl, a kinek nincsen, mástól veszi;
3646 17|                nincsen, mástól veszi; mert a világ halad, koronkint többet
3647 17|                  koronkint többet kiván, s a nagy városokba sietnek,
3648 17|           megvegyék. Nem volna ön hajlandó a tudást másoknak eladni, -
3649 17|               herczegnő megirigylené, - ne a kendőt adja el ön, hanem
3650 17|                   kendőt adja el ön, hanem a munkának titkát. A kisasszony
3651 17|                   hanem a munkának titkát. A kisasszony mondja el másoknak
3652 17|             annyiszorosan lesz megfizetve, a hánynak elmondja. Kövessék
3653 17|                 példámat, gyümölcsöztessék a tudást.~- Pesten?~- Pesten,
3654 17|                bátorságára nem számitok, - a nők a kicsit ki merik mondani
3655 17|          bátorságára nem számitok, - a nők a kicsit ki merik mondani
3656 17|                   Sipos egy mosolylyal; de a nagyot annál kevésbé gondolják
3657 17|                    kevésbé gondolják ki, - a bátorság önnek nem lesz
3658 17|                    lesz tanácsadója; hanem a kényszerűség.~- Jaj, csak
3659 17|                      Jaj, csak ne volna az a Pest olyan nagy.~- Ha kisebb
3660 17|                   szerént rendelkezhetnek, a sikerről pedig jótállók.
3661 17|              tanácsa; de leányomnak, annak a gondtalan jó gyermeknek,
3662 17|                   Ő fog megitélni engem.~- A mérnök urtól tanulta volna
3663 17|                   áldva emlitsük, - mondja a nő majdnem fölkiáltva.~-
3664 17|                 volt.~- Jó gyermek! Mondja a mérnökné a fiura nézve,
3665 17|                 gyermek! Mondja a mérnökné a fiura nézve, ki a szobába
3666 17|                 mérnökné a fiura nézve, ki a szobába vezeté.~Jolán apjának
3667 17|               dolgozó szobájában volt, azt a csomagot forgatá, melyből
3668 17|                   néhány oldalt idézénk, - a fordulatra várakozó leány
3669 17|                    akarok neked mondani?~- A sziv zaklatott, kedves anyám,
3670 17|             asszony, legyen az én segitőm.~A fiatalember röviden előadá,
3671 17|                   és hogy az nem vonakodik a tanácscsal élni, - most
3672 17|                   élni, - most tőle várják a nyilatkozatot.~- Anyám! -
3673 17|            nyilatkozatot.~- Anyám! - felel a leány, - gyermeked játékszobája
3674 17|                     szerepemet kezembe adá a sors, én bizom a jó istenben,
3675 17|               kezembe adá a sors, én bizom a jó istenben, ki támasznak
3676 17|                 Minek mondjuk önt? - Kérdi a mérnökné csöndes boldogsággal, -
3677 17|            legkevesebb elnevezés lenne, ha a kettő mellett ő lenne a
3678 17|                    a kettő mellett ő lenne a harmadik; de a tartózkodás
3679 17|             mellett ő lenne a harmadik; de a tartózkodás a czélzást elhagyatta
3680 17|                 harmadik; de a tartózkodás a czélzást elhagyatta vele.~ ~
3681 18|                                            A pör tárgya.~Másnap részletezék
3682 18|                 tárgya.~Másnap részletezék a tegnapi elhatározást, Sipos
3683 18|        elhatározást, Sipos magára vállalta a pesti teendőket, alkalmas
3684 18|             segitségül lesznek. Bevégezvén a részleteket, Sipos előhozta
3685 18|                részleteket, Sipos előhozta a végrendeletet, melyről az
3686 18|                 hitte, hogy leányának neve a végrendeletben a megnevezettek
3687 18|            leányának neve a végrendeletben a megnevezettek közt figyelmet
3688 18|                érdemeljen.~- Elfeledhetjük a tárgyat, azt nálunk nélkül
3689 18|            hölgyeim - véleményezi Sipos, - a mérnök urnak elhunyta után
3690 18|                   e végrendelet megjelenni a törvényszék előtt és mulhatlan
3691 18|                  föl fog szólittatni, hogy a részére szóló szavazatokat
3692 18|               körülményt fölemliteni, s ha a bizalommal megtisztelnek
3693 18|            nevettetni? - kérdi Jolán.~- Én a jogot emlitettem meg, arról
3694 18|          megfontolás nélkül nem mondhat le a kisasszony.~- Két szavazatra
3695 18|                adja rokonaink közöl annak, a ki ön szerént megérdemli.~-
3696 18|                   ön szerént megérdemli.~- A meghatalmazást birói uton
3697 18|              kérdezni, tisztelt védenczem, a megkivántató szavazatok
3698 18|             komolyan, Sipos ur, - esedezik a leány - én a férfiakkal
3699 18|                      esedezik a leány - én a férfiakkal nem akarok szembeszállni.~-
3700 18|              védhetjük.~- Pénzért? - Kérdi a leány mindinkább halványuló
3701 18|          mindinkább halványuló arczczal.~- A pénz itt örökségnek neveztetik, -
3702 18|                 értelmiségnek nyujtatik, s a kit két szavazat méltónak
3703 18|                 tart reá, ugy örökli, mint a gyermek az apa vagyonát,
3704 18|               próbát akar velem, - vitázik a leány, - ám legyen meg,
3705 18|                  legyen meg, azt hiszi ön, a férfirokonok megalázzák
3706 18|             hizelegjen ön!~- Nem hizelgek; a kisasszony rokonait egyszeri
3707 18|             kötelességem szerént kérdezem, a két szavazat mellett elfogadja
3708 18|               elégedve?~- Egyelőre meg; de a meghatalmazványban e nyilatkozatnak
3709 18|                      Kisasszony! az ügyvéd a lehetőségeket számba veszi, -
3710 18|                iparkodásuknak gátot vethet a szerencsétlenség, a szükségnek
3711 18|                 vethet a szerencsétlenség, a szükségnek harsány szava
3712 18|                   jogával nem akarván élni a lehetőség határai közt,
3713 18|                    de szót fogadok, nehogy a szeretet vádat mondhasson
3714 18|                     s ha nem következik is a kedvező siker: a szemrehányástól
3715 18|             következik is a kedvező siker: a szemrehányástól mentve leszünk.~-
3716 18|         ünnepélyesen van mondva.~- Ez volt a tiszteletdij, - Sipos ur, -
3717 18|        tiszteletdij, - Sipos ur, - enyeleg a lány, - vagy, hogy reménységünk
3718 18|                tárgy fölött, legyen az öné a remény, az enyém a lelkesülés, -
3719 18|                  az öné a remény, az enyém a lelkesülés, - a többit bizzuk
3720 18|                   az enyém a lelkesülés, - a többit bizzuk a jövendőre.~-
3721 18|              lelkesülés, - a többit bizzuk a jövendőre.~- Igen, a jövendőre!...
3722 18|                bizzuk a jövendőre.~- Igen, a jövendőre!... fejezi be
3723 18|              jövendőre!... fejezi be Jolán a beszédet, és készülének
3724 18|                    beszédet, és készülének a kertbe, hogy a kellemes
3725 18|                  készülének a kertbe, hogy a kellemes évszaknak utórészét
3726 18|                    utórészét még élvezzék. A mérnöknéhez a helybeli ösmerősök
3727 18|                    élvezzék. A mérnöknéhez a helybeli ösmerősök egyike
3728 18|                csatlakozott ut közben, igy a fiatalok együtt maradának,
3729 18|                 első kötete, kisasszony, - a kötet bezáródék, folytatása
3730 18|           bezáródék, folytatása következik a második kötetben, történethely
3731 18|             második kötetben, történethely a főváros.~- Óhajtom, minél
3732 18|                    minél egyszerübb legyen a történetnek folytatása,
3733 18|                  történetnek folytatása, s a második kötet az elsőt meg
3734 18|                  fölött.~- Félig?... kérdi a lány, nem értve a számtani
3735 18|                    kérdi a lány, nem értve a számtani fölosztást,...
3736 18|                    ember, kit ön kiválaszt a tömegből.~- Ön ezt oly komolyan
3737 18|                  neki sem engedelmeskedtek a szavak, háromszor is bekezdett
3738 18|                     háromszor is bekezdett a beszédbe, midőn ilyesmit
3739 18|                       Kisasszony, - az idő a multra épiti a jövendőt,
3740 18|                      az idő a multra épiti a jövendőt, s a napok multával
3741 18|                 multra épiti a jövendőt, s a napok multával közelebb
3742 18|             szerepek, önt sem feledheté ki a sors az életből, s ön is
3743 18|                életből, s ön is választand a férfiak között.~- Mily gondosan
3744 18|                    Mily gondosan kerüli ön a keményebb szót, mely a választást
3745 18|                  ön a keményebb szót, mely a választást a férfiak előnyének
3746 18|                    szót, mely a választást a férfiak előnyének tulajdonitá.~-
3747 18|                  Legyen ugy, - megforditom a tételt, - egy férfi önt
3748 18|                    önt különbözteti meg.~- A fővárosban?~- Hihető, minthogy
3749 18|                    önök megtelepedni.~- Ön a fővárosi fiatalságot hihetőleg
3750 18|             megmondani. Ön jól tudja, hogy a nevet mi teszi ösmertté, -
3751 18|                 nevet mi teszi ösmertté, - a környezet, mely nálunk hiányzani
3752 18|                  és hogy e számitás megfér a négy fal között?~- Ez keserüségnek
3753 18|               felelni akartam, - okoskodik a lány, - én az életet nem
3754 18|                  én az életet nem ösmerem, a mit abból eltanulhattam,
3755 18|               mondva csinált történetekben a jó hiszem gyakran megcsalódott,
3756 18|                szegény volt.~- Nehéz lenne a megczáfolás; de ha már itt
3757 18|         megczáfolás; de ha már itt vagyunk a földön, rendeltetésünkre
3758 18|                  mi lenne e rendeltetés?~- A szeretet.~- Sokszor kimondott,
3759 18|              ritkán megtartott szó, melyet a kimondáskor nem éreztek.~-
3760 18|              Szabad és lehet, - toldja meg a lány, - szerencse vagy szerencsétlenség,
3761 18|               arczáról látom, - találgatja a lány, - ne tartózkodjék,
3762 18|                    tartózkodjék, mondja ki a valót, ön nincs megelégedve
3763 18|         megelégedve velem.~- Kényszerit ön a tulőszinteségre? - mondja
3764 18|                    ön akképp ösmerend meg, a milyen vagyok. Nézze ön
3765 18|                 Nézze ön e lapot, - mondja a lány tárczájából kihuzván
3766 18|                  Lányom! ... olvasta Sipos a mérnök iratát, - az orvosok
3767 18|                mérnök iratát, - az orvosok a bonczasztalon fölvagdalják
3768 18|                  életnek ágait megnevezik, a rostok elágazását rendszerbe
3769 18|                   fekszik több példányban, a tudomány vizsgálódásait
3770 18|                    tudomány vizsgálódásait a való bizonyitja; de hol
3771 18|                való bizonyitja; de hol van a mozgatóerő, a lélek? a tüdő,
3772 18|                   de hol van a mozgatóerő, a lélek? a tüdő, a sziv, a
3773 18|                 van a mozgatóerő, a lélek? a tüdő, a sziv, a máj itt
3774 18|               mozgatóerő, a lélek? a tüdő, a sziv, a máj itt vannak;
3775 18|                   a lélek? a tüdő, a sziv, a máj itt vannak; de hova
3776 18|                 itt vannak; de hova lettek a szenvedélyek? A gyengeségek
3777 18|                hova lettek a szenvedélyek? A gyengeségek és erények,
3778 18|                     mert élve sem kerestük a kulcsot megmagyarázásukhoz.
3779 18|                 gyanitották, miért van meg a nőben az ellenmondási ösztön?
3780 18|              semmit sem kell hinni, - mert a nagy mindenségben a tárgyaknak
3781 18|                   mert a nagy mindenségben a tárgyaknak létezése okozata
3782 18|                  ezredekig nem hitte, hogy a föld forog a nap körül,
3783 18|                   hitte, hogy a föld forog a nap körül, mint a nyár a
3784 18|                    forog a nap körül, mint a nyár a forró parázs körül,
3785 18|                   a nap körül, mint a nyár a forró parázs körül, a nőt
3786 18|                 nyár a forró parázs körül, a nőt ellenmondásáért lerágalmazta
3787 18|               ellenmondásáért lerágalmazta a férfi; mert a férfinak fél
3788 18|                 lerágalmazta a férfi; mert a férfinak fél élete nyilt
3789 18|                 nyilt vagy titkos törekvés a gyöngébb fél ellen. - Hizelgés,
3790 18|              vakmerőség, mindannyi fegyver a győzelemre, s a nőnek egyetlen
3791 18|                    fegyver a győzelemre, s a nőnek egyetlen védelme azon
3792 18|                  ellentmond, s bár szavait a hizelgés, ügyesség és jártas
3793 18|                legyőzi: fölszinre vergődik a megtagadás ösztöne, s a
3794 18|                    a megtagadás ösztöne, s a gyönge nő egy "nem" szócskával
3795 18|               szócskával megvédte magát. - A tenger vize szélén ugy,
3796 18|                    mely ihatlanná teszi, - a hajós szomjan eped el rajta,
3797 18|             oktalanságában nem tudja, hogy a nagy viztömeg e só nélkül
3798 18|             büzhödt posványnyá lenne, mely a világ élőit a teremtés első
3799 18|                  lenne, mely a világ élőit a teremtés első hetében kiölte
3800 18|                    nem szűri az értelem, s a sokát el nem fogyasztja
3801 18|                    sokát el nem fogyasztja a nevelés; korlátok közt biztos
3802 18|                   közt biztos őrötök, mely a hazudság ellen gyanut, az
3803 18|                  óvatosságot támaszt, - és a tagadás legrövidebb szavával
3804 18|            számitott ki egy lélekbuvár, és a századik "igen"-nek szerencsétlenségéről
3805 18|                   e lapot, légy mérsékelt, a köznapi dolgok ne emésszék
3806 18|               lelkedet, - tégy különbséget a czivakodás, feleselés, vita
3807 18|              czivakodás, feleselés, vita s a fejtegetés között, és hogy
3808 18|                 indulat, jegyezd meg, hogy a legrövidebb szó leghatalmasabb,
3809 18|                   összhangzásban mondja ki a "nem"-ét.~Eddig tartott
3810 18|                  irat, Sipos elhallgatott, a lány is a szavak értelmével
3811 18|                    elhallgatott, a lány is a szavak értelmével volt eltelve, -
3812 18|                 iratot, - ez ereklye, mely a csalódásoktól megőrzi.~-
3813 18|                      De azért ne itélje el a férfiakat.~- Atyám emlékét
3814 18|                    hogy rólam beszéljenek, a hizelgéstől borzadok, -
3815 18|                    hizelgéstől borzadok, - a hiutól félek, mert talán
3816 18|              hiutól félek, mert talán csak a szigoru szót érti. - Bánatomat
3817 18|                   sem tagadom: látom, hogy a nő a világban meg merem
3818 18|                  tagadom: látom, hogy a nő a világban meg merem mondani,
3819 18|              mellett megállva, végig nézem a tarka szinű kis telepet,
3820 18|                  én leány, - mindkettőnket a gyöngédebb érzelem véd,
3821 18|                hitványabb halandó, mint ki a virágot ugy tépi le? Ilyenkor
3822 18|           szeretnék, de nem jutnak eszembe a legszebb szavak, föltekintek
3823 18|               legszebb szavak, föltekintek a magas égre, s önkénytelen
3824 18|                   én leány vagyok. - Ekkor a lelkesült lány Siposhoz
3825 18|                    bir el ennyit, - mondja a meglepett ügyvéd, - e szavak
3826 19|                          Szavazatvadászat.~A közbirtokosokhoz tekintsünk
3827 19|    közbirtokosokhoz tekintsünk be, átestek a levélolvasáson, mely a Kardos-féle
3828 19|             átestek a levélolvasáson, mely a Kardos-féle különös végrendeletről
3829 19|                    Már azért is kibékültek a megholttal; - mert ujabb
3830 19|                   czivakodni az élőkkel, s a reménybeli örökséghez a
3831 19|                    a reménybeli örökséghez a két testvérnek csak egy
3832 19|             tanitottalak, különben most is a füled mellé dugnád a kanalat,
3833 19|                    is a füled mellé dugnád a kanalat, mint kicsiny korodban.~-
3834 19|           borzasztó testvéri indulattal.~- A mázsán is többet nyomnék;
3835 19|               veled, - nyugszik meg az öcs a magyarázaton, - hisz tudom
3836 19|                 kicsinálták, hogy elmennek a legközelebbi városba, fölkeresik
3837 19|           legközelebbi városba, fölkeresik a "Fekete kutyát" (már tudják
3838 19|                   és még azt is kisütötték a kereskedelmi viszonyokból,
3839 19|            kereskedelmi viszonyokból, hogy a kereskedő jobbadán hitelből
3840 19|                   él, hát higye el azt is, a mit ők mondanak neki, és
3841 19|                   azaz legyen kicsit lóvá.~A heti vásár jó ürügy, a boltból
3842 19|                     A heti vásár jó ürügy, a boltból olajat, szerecsendiót
3843 19|          eldicsekszik vele és boldog lesz. A gondolat hatalmas, - vélik
3844 19|                 gondolat hatalmas, - vélik a testvérek, két olyan tenyeres
3845 19|              tenyeres marok, mint az övék, a vért kisajtolná a gyöngébbnek
3846 19|                    övék, a vért kisajtolná a gyöngébbnek ujjaiból, -
3847 19|                   menjünk, tegyük boldoggá a potrohos fűszerest.~A remény
3848 19|             boldoggá a potrohos fűszerest.~A remény jó alkuvó, olcsón
3849 19|               enged, végre azt is elhitték a testvérek, hogy a kézszoritásért
3850 19|                 elhitték a testvérek, hogy a kézszoritásért a füszeres
3851 19|           testvérek, hogy a kézszoritásért a füszeres olcsóbbért adja
3852 19|               haszon, menjünk!~Fölrakattak a kocsira két napra való szénát
3853 19|                    való szénát és abrakot, a jó reménytől dagadozva helyezkedének
3854 19|                 dagadozva helyezkedének el a puha szénában és álmodoztak
3855 19|                   álmodoztak arról, amiről a tót, mikor azt monda, hogy
3856 19|                   piritóssal élne.~Beértek a városba, a heti vásárra
3857 19|                   élne.~Beértek a városba, a heti vásárra a jó idő becsőditette
3858 19|                    városba, a heti vásárra a jó idő becsőditette a vidékieket,
3859 19|              vásárra a jó idő becsőditette a vidékieket, a népszerü "
3860 19|                 becsőditette a vidékieket, a népszerü "Fekete kutya"
3861 19|                    nem ürült ki alkonyatig a vevőktől, s az örökségéhes
3862 19|                  levő boltból nézték, hogy a garasos vendégeket milyen
3863 19|                    emberséggel halmozta el a fűszeres, mérte nekik a
3864 19|                    a fűszeres, mérte nekik a repczeolajt, fenyőmagot, -
3865 19|                átható hangon kivánta nekik a szerencsés utat, a jó egészséget,
3866 19|                   nekik a szerencsés utat, a jó egészséget, kikérte,
3867 19|                szerencséje, ne kerüljék el a "Fekete kutyát," és mindig
3868 19|               nekik.~Alkonyatkor elfogyott a falusi vevősereg, s a két
3869 19|            elfogyott a falusi vevősereg, s a két Kardoss átment az ütközetre.~-
3870 19|                 azt gondoltuk, szétnyomják a boltot a vevők, egész nap
3871 19|            gondoltuk, szétnyomják a boltot a vevők, egész nap nem lehetett
3872 19|                  aranya van?~- Isten hozta a tekintetes urakat, isten
3873 19|                     isten hozta!... mondja a fűszeres megszokott előzékenységgel,
3874 19|       előzékenységgel, egyszersmind intett a napi munkában elfáradt legényeknek
3875 19|              legényeknek és inasoknak, kik a fűszeres fiókhoz dülleszkedtek,
3876 19|                  fiókhoz dülleszkedtek, de a vendégek láttára kiegyenesedtek,
3877 19|       Betekintettünk, kedves rokon! Mondja a fiatalabb atyafi, hogy a
3878 19|                   a fiatalabb atyafi, hogy a nagy készségre mondjon valamit.~-
3879 19|                volna, - mivel szolgálhatok a tekintetes uraknak.~- Sohase
3880 19|               mondja nagy markával elkapva a kereskedőnek jobbját, s
3881 19|            testvérét, hogy az meg fogódzék a másik kezébe, - eljöttünk
3882 19|                      eljöttünk megköszönni a szállást, mit Fehérváron
3883 19|                  méltó ennyi figyelemre az a csekélység, - mentegetölődzik
3884 19|              csekélység, - mentegetölődzik a fűszeres, - és hogy a czukor
3885 19|      mentegetölődzik a fűszeres, - és hogy a czukor és kávé helyett is
3886 19|                    hagyott bennünket ebben a czudar világban.~- Az istennek
3887 19|                 elvette közölünk, - mondja a boltos, pedig kár érte,
3888 19|                  embereket is talált volna a halál; de az nem válogat.~
3889 19|          szeretetből rájuk is czélozhatott a szóval, s az a czukor- és
3890 19|                czélozhatott a szóval, s az a czukor- és kávéárulótól
3891 19|               gorombaságnak is megjárná.~- A végrendeletnek mását megkapta?~-
3892 19|           megkaptam, olvastam is. - Mondja a fűszeres.~- Hohó,... alkuszunk,
3893 19|                mondja az öregebb, - ketten a sógorra szavazunk, hány
3894 19|                     hány süveg czukrot rak a kocsink oldalába?~- Tréfálni
3895 19|                    méltóztatik, - szabódik a fűszeres, - én értek az
3896 19|               értek az olajhoz, megösmerem a sárga repczemagot, tudom,
3897 19|          repczemagot, tudom, hogyan föstik a kávét, szemem észreveszi,
3898 19|               fűszeres kenyérhéjat reszelt a bors közé, - megérzem, ha
3899 19|                  bors közé, - megérzem, ha a nagykereskedő kőport kevert
3900 19|                nagykereskedő kőport kevert a rizskása közé, hogy nehezebb
3901 19|                   egyszeregyre, egy kicsit a korbácscsal is rászoritom
3902 19|         korbácscsal is rászoritom őket; de a boltból ki nem mernék menni
3903 19|             örökség nem nekem volt szánva. A tekintetes urak...~- Már
3904 19|               Bocsánatot kérek, ... mondja a fűszeres, és helyreigazitásképpen
3905 19|                 önök diákos urak, tanulták a földleirást, tudják merre
3906 19|                    Cuba és Jáva, honnét én a kávét kapom, rá van irva
3907 19|                   kávét kapom, rá van irva a hordók oldalára, - azt is
3908 19|                 vagy város? miből készitik a rumot? Berlin is nagy város,
3909 19|               rumot? Berlin is nagy város, a legjobb kékitőt onnét hozatom,
3910 19|              kékitőt onnét hozatom, ráirom a levélre, a posta elviszi,
3911 19|                 hozatom, ráirom a levélre, a posta elviszi, magam pedig
3912 19|                    kell-e arra mennem vagy a fölsőn; mert én árvaházi
3913 19|                  néhány fillért, megvettem a "Fekete kutyát", ez akadémiában
3914 19|          akadémiában professzor vagyok; de a koriandrumon kivül aligha
3915 19|                    mint ...~- Mint?~- Mint a tekintetes urak.~- Már megint
3916 19|                  bocsánat, hogy kicsuszott a számon ... mentegetődzik
3917 19|                   számon ... mentegetődzik a fűszeres, és ügyetlenségét
3918 19|               kapaszkodjál meg hamar ebben a czethalban, ez meg hagyja
3919 19|                   hamar egy mázsa czukrot.~A vargainas elszabadult, a
3920 19|                   A vargainas elszabadult, a fűszeres ujra a rokonok
3921 19|               elszabadult, a fűszeres ujra a rokonok szolgálatára állt.~-
3922 19|                 megegyengetve testét, - ez a mi meghalt rokonunk nem
3923 19|                   is azt állitom, - igenli a fűszeres, - nekem van magyarborsom,
3924 19|                    első kézből, kiszámitom a járandó évi kamatot, beosztom
3925 19|              járandó évi kamatot, beosztom a boltbért, segédfizetést,
3926 19|                    de mondj valami okosat, a milyent a szomszéd borbély
3927 19|                   valami okosat, a milyent a szomszéd borbély nem tud,
3928 19|            szomszéd borbély nem tud, pedig a hatodik oskolából csapták
3929 19|                    kimondani; mert, hiába, a firmát nem lehet kompromittálni, -
3930 19|                    lehet kompromittálni, - a "Fekete kutya" becsületes
3931 19|             elkeseritene, ha azt mondanák, a "Fekete kutya" okoskodik,
3932 19|                   érte hat font sajtot. Ez a különbség köztünk, s elegendő,
3933 19|                 van. - Ha ilyent árulnának a nagykereskedők, hamar megrendeltem
3934 19|                     nem lett volna szégyen a kereskedőnek, most százas
3935 19|             gondolkoztunk, - örülünk, hogy a mi kedves rokonunk is megértette
3936 19|                   intenczióját. Az örökség a talentumnak van desztinálva,
3937 19|                    az egyedüli bázis, mert a czivilizáció századában
3938 19|        ekvilibriumot. Az emberiség megunta a materializmusnak omnipotencziáját,
3939 19|          omnipotencziáját, ma már nem csak a kapitális, hanem az intellektuális
3940 19|               deczidál. Az embert nem csak a mammon, hanem a judicium
3941 19|                   nem csak a mammon, hanem a judicium szerént is klasszifikálják. -
3942 19|            valóságos nemzeti akviziczió, s a nemzetek reputácziója a
3943 19|                    a nemzetek reputácziója a szerint eleválja magát,
3944 19|              szerint eleválja magát, amint a privátusok gradatim fölvergődtek
3945 19|           privátusok gradatim fölvergődtek a kapaczitás legmagasabb fókusára.
3946 19|                   nyilt az emberiségnek, s a familiák törekedjenek, hogy
3947 19| disztingváltassanak azon forum előtt, mely a mediokritást fumigálja.~
3948 19|                    mediokritást fumigálja.~A fűszeres a diákszavak hallatára
3949 19|         mediokritást fumigálja.~A fűszeres a diákszavak hallatára étvágyat
3950 19|           latinságra, és mohón várta, hogy a föllengős atyafi olyant
3951 19|                  hogy ő is rámondhassa azt a két diákszót, melyeket a
3952 19|                   a két diákszót, melyeket a miséből a csősz is tud, -
3953 19|               diákszót, melyeket a miséből a csősz is tud, - és elképzelte,
3954 19|                Dominus vobiscum! Fájdalom, a szavalat nem igy végződék
3955 19|                    Ennyi diákszó, - mondja a fűszeres, - hol fér meg
3956 19|                  hol fér meg egy fejben?~- A studium, kedves rokon, -
3957 19|               studium, kedves rokon, - meg a diligenczia.~- (Meg a korbács!) -
3958 19|                  meg a diligenczia.~- (Meg a korbács!) - gondolja a fűszeres
3959 19|                 Meg a korbács!) - gondolja a fűszeres a hetvenkedőnek
3960 19|                        gondolja a fűszeres a hetvenkedőnek arczából dicsekedést
3961 19|         dicsekedést gyanitva; mert hogy ez a két dominus ingyen nem jött
3962 19|                    lesz szerencsénk? Kérdi a fűszeres a diligencziás
3963 19|              szerencsénk? Kérdi a fűszeres a diligencziás atyafit.~-
3964 19|                    el méltóztatott végezni a teendőket?~- Volna bizony
3965 19|          megjegyzem, - legdrágább portékám a vaniliagyökér, ha valami
3966 19|                  vagy vizahólyag.~- De hát a Kardoss-örökség?~- Keveset
3967 19|                    de nem merek, - ha ezek a rossz kölykek összedöntik
3968 19|                  rossz kölykek összedöntik a mandolát a mazsolával, kiválogattatom
3969 19|             kölykek összedöntik a mandolát a mazsolával, kiválogattatom
3970 19|               rájuk, - ezt értem. - Eladom a kását, minden fontnál tudom
3971 19|                kását, minden fontnál tudom a tiszta nyereséget, ezt harmincz
3972 19|                 tovább nem gondolok, őrzöm a firma becsületét.~- Helyesen
3973 19|                  cselekszi, rokonunk, - de a Kardoss-firmáért is mondhat
3974 19|            latus-féle.~- Maradjunk mi csak a summánál, kedves rokon,
3975 19|            summánál, kedves rokon, ha maga a szavazatot nekem adja ...~-
3976 19|                 mondok valamit, megéri ezt a boltot.~- Nem eladó.~- Vegyen
3977 19|                egyet, - tudja, rokon, hogy a jó szónak mindig akad párja,
3978 19|           mindkettőnknek.~- Igy nem lehet, a firma nem engedi, - az emberek
3979 19|             beszélnek.~- Hadd beszéljenek, a "Fekete kutya" fekete marad,
3980 19|                marad, s ha lebeszélik róla a feketét, juttatok én föstékre
3981 19|                   akar mondani. Jegyzi meg a tekintetes rokon izgalommal.~-
3982 19|             Világosan szólok, - ajánlkozik a fűszeres, - ha bizománynyal
3983 19|             firmákhoz fordulok, azok által a dolgot elvégzem, s a becsület
3984 19|                 által a dolgot elvégzem, s a becsület fönn van tartva,
3985 19|                  becsület fönn van tartva, A végrendelet prókátori ügylet,
3986 19|              végrendelet prókátori ügylet, a mihez nem értek; de van
3987 19|                 rokonunk társa, - én tudom a kereskedésből, hogy a társat
3988 19|                tudom a kereskedésből, hogy a társat szigorun választják
3989 19|                tőle.~- Megelégszem! Mondja a remélő atyafi, s néhány
3990 19|                   szó után kezet szoritott a fűszeressel, és kölcsönös
3991 19|                 ajánlás mellett elválának.~A vendéglőbe érkezve a fiatalabb
3992 19|            elválának.~A vendéglőbe érkezve a fiatalabb testvér töré meg
3993 19|                 fiatalabb testvér töré meg a csendet.~- Bátyám, a "Fekete
3994 19|                   meg a csendet.~- Bátyám, a "Fekete kutya" hogyan hajt?~-
3995 19|                    Ostoba állat, egyenesen a vadas boltba akarja terelni
3996 19|                vadas boltba akarja terelni a pecsenyét, és a fáradságért
3997 19|                    terelni a pecsenyét, és a fáradságért jól sem akar
3998 19|                     jó, hát ugy vegyük meg a vadat. Ez a prókátor majd
3999 19|                 ugy vegyük meg a vadat. Ez a prókátor majd értelmesebben
4000 20|                  akarókban nem volt hiány, a szeretet gondosságát csüggedni