Fejezet

 1 1 |        családfa és holmi hasonló, igen gyakran kelendő portéka,
 2 2 |         egyszer igazat mondott.~- Igen, - szólal meg a megbántott
 3 3 |        ragadja, Kardos István még igen jókor odaállt volna valami
 4 3 |        méregdrága. Az emberek itt igen őszinték, megemlitik a halált
 5 3 |     meglepte a hir, mit Kardos ur igen természetesnek talált: ilyen
 6 3 |    szerelmi postája?~- Az vagyok, igen is, - inkább én, mint más.~-
 7 3 |         nevet? ne tagadja kend.~- Igen is, nem tagadom, - mert
 8 3 |         tallér valamit, Vendel?~- Igen is, jelent, mint én azt
 9 4 |   negyedik számu atyafi tehát nem igen ijesztette meg a megelőző
10 5 |    szükségeseket társaimtól, azok igen edzett ficzkók, egyik vasárusnak
11 5 |     fognak.~- Haladsz, édes fiam, igen haladsz, - gunyolódik az
12 5 |       kialkudja fizetése mellé.~- Igen, - lőn a nem várt utasitás, -
13 5 |          atout? ő azt másképp, de igen méltán tromfnak nevezi.
14 5 |       előjogom van e szép kezeket igen gyakran megcsókolni.~S ennek
15 5 |           a mi az előzmények után igen természetes, az ügyvédnek
16 5 |   házassághoz? Kérdi az ügyvéd.~- Igen sok bátorság kell, - állitja
17 5 |          sarkalni szeretné.~- Sőt igen egyszerü, - okoskodik az
18 5 |      méltóztatott megházasodni?~- Igen későn bátorkodtam, - mondja
19 5 |        fölül nincs számitás?~- Ó, igen, negyvenötig a vén piperkőczök,
20 7 |        aranyat és kincset, - vagy igen; az istennek áldását, mit
21 7 |        számitva, hangosan mondja: Igen! özvegyek és árvák! Ez legyen
22 7 |       megkapja kineveztetését egy igen tiszteletre méltó állomásra,
23 8 |           vagy akarja vagy nem.~- Igen férjem, hanem az én véleményem
24 8 |          hiába a pénzszüreten; de igen is hiába az élet valódi
25 9 |           mert az ostobaságot sem igen hallgatta el, - ebből könnyen
26 10|           boltjában fogadná őket, igen megelőzőleg köszöntötte.
27 10|   tekintetes ügyvéd ur?~- Nevéről igen, - azt megmondá a korcsmáros
28 10|         köményes pálinkáért; mert igen bölcsen tudja, hogy jobb
29 12|       ügyvéd a beszédtárgyak közé igen ügyesen besodrá rokoni viszonyait,
30 12|      valamennyire, én öntudatosan igen egyszerü és szigoru ember
31 12|         hogy a másik reá gondolt: igen vagy nem! titok; de méltó
32 13|     bizalom megtiszteltetés.~- Ez igen hideg szó, - magyarázza
33 13|      felelj: ha atyád egykor...~- Igen, - egykor,... ha atyám kimondja,
34 14|  viszonozhatom e kitüntetést.~- Ó igen, és ezt mindjárt megkisértjük,
35 15|      Éppen csak valami, - mint ön igen találólag monda, - s az
36 15|         teendi?~- Tekintély által igen.~- Szóról szóra igazat adok,
37 15|         önnek lehajolni hozzám.~- Igen, megerőltettem magamat.~-
38 17|          lónak még a sáros ut sem igen gátja, ha van sürgetője
39 17|          több kedvem van hozzá.~- Igen nehéz lesz, anyámat kell
40 17|   meglepetés, anyámnál félelem.~- Igen, mert én azt hallom, a mit
41 17|             S abban, a mit tud!~- Igen, abban biztam, a mit tudtam;
42 17|         könnyeit.~- Ez a kendő?~- Igen, éppen ez a kendő, ha ön
43 17|           férnénk el benne, tehát igen vagy nem?~- Ugy, ugy, zaklasson
44 18|      többit bizzuk a jövendőre.~- Igen, a jövendőre!... fejezi
45 18|        lélekbuvár, és a századik "igen"-nek szerencsétlenségéről
46 20| nyugtatványt akarnak önök adni?~- Igen, vallomást boldogságunkról, -
47 20|       órán túl is terjeszkedik?~- Igen kedves munkám van, - sietek
48 22|          szavazatok által magamat igen kitüntetve érzem, s azokat
49 22|           csengő hangon mondja:~- Igen!~A kardossfalviak elhalaványodtak,
50 23|          nem lökheti. Megfogadtam igen is, hogy az akadályoknál
51 23|          el.~- Az ön nyugalmáért: igen!~- Még egyet, Jolán kisasszony! -
52 24|       Kérdi a junior hüledezve.~- Igen, leánynevelőintézetük, melyben
53 24|            Otthon találta őket?~- Igen is!~- Kapott választ a kisasszonytól?
54 25|  különböztette meg, kit ő maga is igen szeretett.~Az anyai sziv
55 25|       ellenségeimtől óvni akar.~- Igen, - tanácslom, ellenségeit
56 25|          is férjemre szavaztak.~- Igen, igy monda.~- Az ügyeskedő
57 26|         hugom, maga professzor.~- Igen, - nekem tanitványaim vannak.~-
58 26|       nekem van tilalom kiadva?~- Igen, - a többinek, minthogy
59 26|        édes fiam, - a dicsérettel igen bőkezű, - mondja el inkább
60 26|           valóban azt hiszi ...~- Igen, valóban. Csak menjen maga,
61 27| lakoltatom meg?~- Attól félek,... igen nagyon félek.~- E levelet
62 29|           az indulás előtt, Jolán igen vidáman fogadta.~- Ugy-e,
63 29|    barátok maradunk.~- Méltóságod igen kegyes. Válaszol Sipos teljes
64 29|  eliszonyodással.~- E levél után: igen! Lőn a válasz, s az ügyvéd
65 29|    méltóságodat jobban érdekli, - igen fontos bizonyiték a mai
66 29|          szavazat és végzés után, igen!~- Férfiszó, - nem kételkedem
67 29|    Nincsen egyéb mondanivalója?~- Igen, - mondja a nő férjének
68 30|         örvendjen.~- Örvendjek?~- Igen, - e papiron a biróság végzése
69 31|           bőgő, mert az darabszám igen nehéz, egy ember el sem
70 31|         pusztán ember akar lenni. Igen, uram, - de azt mondja meg,
71 31|        megfutna.~Nálunk a nőt nem igen szokás önbizalomra nevelni,