Fejezet

 1 1 |             és uramöcsém Szerencsi uram ő méltóságának is ugy felel,
 2 2 |          Azt soha nem cselekedtem, uram! mondja Vendel egész nyugalommal.~-
 3 3 |           Ekkor vette észre Kardos uram, hogy ez csinos kis összeg,
 4 3 |     Vendelem.~- Lóháton megyen az, uram, mint a jó huszár, s ha
 5 3 |          én káromkodni, tekintetes uram, - magyarázza Vendel, -
 6 3 |        tagadás benne, - tekintetes uram, - mondja Vendel csöndesebben
 7 3 |      Nagyot kiáltottam, tekintetes uram?~- Jókorát, mondhatom.~-
 8 3 |            mondhatom.~- Tekintetes uram, ha még beszélni fogunk,
 9 3 |          nem érdemlette tekintetes uram, - bátorsága is lett volna
10 3 |               Elviszem, tekintetes uram, hanem ha a tekintetes urnak
11 3 |           volt, - pedig tekintetes uram a hadnagytól van ám annyira
12 3 |          az óramutatót, tekintetes uram, olyan vigan ég a kandallóban
13 3 |          kend a tűzbe.~- Bedobtam, uram!~~Igaz lelkemre mondom,
14 4 |        mely követelte, hogy Kardos uram üljön kocsira, és koldulja
15 6 |          engem!~- Engedelmeskedem, uram, és biztositom, becsületesebb
16 6 |             Itt vagyok, tekintetes uram.~- Ösmeri kend már ezt a
17 6 |        ember sokféle, - tekintetes uram, - katonakoromban mindenféle
18 6 |    fiatalember sokféle, tekintetes uram, előbb megtöri az élet,
19 6 |            agyonütni, - tekintetes uram, - a fazekasoknál láttam
20 6 |       először, - aztán, tekintetes uram, mondás ám az, a mit ettől
21 6 |         nem kell lesni, tekintetes uram, - néha ugy ordít, hogy
22 7 |       többet. Pör lesz, tekintetes uram, hanem mig meg nem unta
23 7 |      vagyok magam is, - tekintetes uram, - mosóné, tejesasszony,
24 7 |        mennyországig, - tekintetes uram, nagyon rövid az az imádság,
25 7 |         szent Mihály, - tekintetes uram, - nem lesz abból a hordozóskodásból
26 7 |     Beszegődünk ujra, - tekintetes uram, - okoskodik Vendel, - az
27 7 |            Ez egy kis elbizakodás, uram! - Mondja a divánon fekvő
28 7 |          egy váratlan hang, Kardos uram hangja - mert negyedszer
29 8 |       megirta rá a választ:~Ügyvéd uram!~Ha valaha Somogymegyébe
30 9 |        Vendel?~- El én, tekintetes uram, - az öreg teins ur talán
31 9 |       hébe-hóba a kötőféket. Teins uram, száraz dajka kutvizen táplálta,
32 9 |        Tudom én azt bölcsen, teins uram, - értek én valamit a zsidó
33 10|         caupo? (Igaz-e, korcsmáros uram?)~- Optime dixit, domine
34 12|        tudom mennyit ér a fiu, - s uram, az ész minden pályán készpénz.~-
35 12|      vendégeim nem jöhettek volna, uram, - mondja a mérnök szivélyesen. -
36 14|               Mért nem, tekintetes uram, - a csont addig marad a
37 14|        Hallgatok már... tekintetes uram... Csititja Vendel az ügyvédet.~-
38 14|              Hallgatom, tekintetes uram.~- Hűséges szolgám volt
39 14|        jókora vagyok, - tekintetes uram, - de már nem tehetek róla,
40 15|      Aesopus türelmes állatához.~- Uram!... mondja a nő kinos elszántsággal, -
41 16|            Hova megyen, tekintetes uram? Kérdi Vendel egész szomorusággal;
42 16|    lerovogatni.~- Ej... tekintetes uram,... nem feledte el a vén
43 21|       dörgölni, - mert, tekintetes uram, a hol szalonna van, macska
44 21|            nem engedek, tekintetes uram, - mert ha engedek, a jármos
45 21|        szájával beszél, tekintetes uram, - mondja türhetetlenkedve
46 24|            Arról, ugy-e tekintetes uram, hogy én a multkor egy szót
47 24|      kicsalt.~- Hej!... tekintetes uram, - fohászkodik a vendég,
48 24| panaszolkodni akarna.~- Tekintetes uram igéretében megkapaszkodom, -
49 24|   feleletet meghozza.~- Tekintetes uram! - mondja a vendég hosszabb
50 24|       tekintetes urat.~- Köszönöm, uram, sokra becsülöm; mert öntől
51 24|      kértem ám választ, tekintetes uram.~- Mit mondott a kisasszony
52 24|         vendég mellé.~- Tekintetes uram! - Mondja a vendég, - ugy-e,
53 25|      megkülönböztetést, méltóságos uram, - és ha méltónak tart figyelmére,
54 27|    következőket jegyzette:~"Férjem uram Fehérvárra fél nappal később
55 27|   ügyeskedő lépre nem akad, férjem uram is nyöszörögjön; czélozgasson
56 27|     mostani arczátlankodás.~Férjem uram ez utasitást ismételve elolvassa;
57 27|       Nyargalva jöttem, tekintetes uram, - alig értem a kapuhoz,
58 28|  szégyenteljes döfést.~"Méltóságos uram és rokonom!~Azon szóval
59 29|       közönyösen.~- Érdekel engem, uram! - Pattan föl a hölgy a
60 29|        következő sorokat:~- Férjem uram Fehérvárra fél nappal később
61 29|      ügyeskedő lépen akadt, férjem uram is nyöszörögjön.~Olvasóim
62 30|           megköttetett, méltóságos uram, én szavamnak állok.~Az
63 30|        lábamra, - hisz, tekintetes uram, nem vagyok ám én valami
64 31|            ember akar lenni. Igen, uram, - de azt mondja meg, fehér,