Fejezet
1 2 | országgyülés, pörök, szép leány, kalandok, adósság és néha
2 3 | akad ott elég szemre való leány, azok sem ijednek meg a
3 3 | megkérdezte: Ki most a legszebb leány Pesten? s a kérdésre Sándor
4 4 | ellenében könnyünek találja egy leány, kinek lábaihoz is lehajlott
5 8 | hatását el ne téveszsze.~A leány a gyermekkorból a hajadonéba
6 11| elmondani. Anyjához huzódott a leány, közelebb az anyai szeretethez,
7 11| gyarló portéka az eladó leány, csak toldalék az életben,
8 13| lábfájdalomban kerestek s a leány legközelebb állván hozzá,
9 13| meggyógyul lelki fájdalmából.~A leány anyjára nézett, az a részvét
10 13| egyszerü, szép és nagyon óvatos leány mellett előnyre vergődhetnék.~
11 13| igent vagy nemet, melyre a leány sokszor szeretetből, akárhányszor
12 13| ismétlés is czélra vezet. A leány előtt nem bölcsességünk,
13 13| nekem, hogy egykor e kis leány az én gondomnak legközelebbi
14 13| hagyom neked élő szóval.~A leány megdöbbenve nézett nagybátyjára,
15 14| ügyetleneknek mutatkoznak, egy leány előtt, a pályakezdő csak
16 14| gyermeke van, még pedig leány gyermeke, ki a természet
17 14| szegénység és szükség rémét e leány felé közeledni látom. Ön
18 16| feltételezik.~Az anya és leány a gyásznak első hetében
19 17| alatt liliommá fehériti.~A leány arczán bevégződött az alakulás,
20 17| megvigasztalnia. - Mondja a leány meghatottan, - anyám nem
21 17| ez az én bánatom, hogy e leány többet tud, mint a mennyit
22 17| a fordulatra várakozó leány apjának jegyzéseiben keresett
23 17| nyilatkozatot.~- Anyám! - felel a leány, - gyermeked játékszobája
24 18| Sipos ur, - esedezik a leány - én a férfiakkal nem akarok
25 18| védhetjük.~- Pénzért? - Kérdi a leány mindinkább halványuló arczczal.~-
26 18| akar velem, - vitázik a leány, - ám legyen meg, azt hiszi
27 18| lehetek, mint ők; ők virág, én leány, - mindkettőnket a gyöngédebb
28 18| azt mondom: Istenem, én leány vagyok. - Ekkor a lelkesült
29 20| melynek magyarázatára a leány anyját vagy testvérét fölkérni
30 20| ha kételkednék, hogy a leány Kardos mérnöknek leánya,
31 20| nyult.~Sipos látta, hogy a leány nem tudja, mit emelt szemeihez,
32 22| van legtöbb esze.~- Egy leány! Mondja az öregebbik Kardoss
33 23| dőlt, és keservesen sirt a leány.~- Nem értelek, kedves leányom! -
34 23| anya.~- Anyám, - szól a leány a sirást elerőltetve, -
35 23| ment, Sipos látta, hogy a leány egészen megnyugtatva nincs,
36 23| azt meg nem ingattam...~A leány Siposra nézett, s minthogy
37 23| Büszke férfi! - mondja a leány, - meggondolta-e, hogy az
38 23| földi boldogságomnak vége.~A leány alig mert lélegzetet venni;
39 23| tartotta ön e szót? Kérdi a leány megilletődve.~- Évekig hallgattam
40 24| kezdeményezésnek utját elvágta a leány, egy vaskövetkezetességü
41 24| vissza nem léphetett, ezt a leány is belátta, - de hogy több
42 24| történhessék, azt meg a leány miatt kellett elhatározni.~
43 26| kisasszony is? Kérdi az urfi a leány felé fordulva.~- Örülök;
44 26| büszkeséggel, s akkor a leány arcza valami magasztossá
45 26| fog ön cselekedni? Kérdi a leány inkább a beszéd folytatása
46 26| egyezkedni, éppen ugy nem a leány; tehát mi kell még? A kardosfalviakat
47 26| kardosfalviakat fogják e leány által sarokba szoritani?
48 26| Ments meg isten! Ijed föl a leány.~- Jolán kisasszony, e tisztet
49 26| szakaszban tájékozta magát a leány szellemi ereje felől. E
50 26| szellemi ereje felől. E leány rútul lepályázná férjemet;
51 26| beavatkozásról szólt, mire a leány a beavatkozás jogát kérdé,
52 26| Elég, édes fiam, ... e leány kifogott magán, - és jól
53 27| komolyan is veszi, mert a leány szép és művelt, és szavazatával
54 27| szót fogadott a föllázitott leány s a kimenő Vendelnek elfeledte
55 27| s akkor nem félek.~A leány anyjának bátorságától megerősödött
56 28| azt mondhatná: Hugom, te leány vagy, nemednek a szerénység
57 29| akarja, - nyugszik meg a leány, - az isten vezérelje önt
|