Fejezet
1 1 | semmit sem használ; hanem valamit okvetlen kell tudni, hogy
2 2 | csizmáját, mindenik darabon lát valamit, amit addig néz, hogy szinte
3 2 | urfi, nojsz, lehet magára valamit bizni.~- Urfi! - felel vissza
4 3 | ember két tenyerét, megkiván valamit, és azt megveszi: mindjárt
5 3 | meggyőzik; mert ha valaha irtam valamit, ez a levél okosan leszen
6 3 | ma álmodhatott volna kend valamit, - véli Kardos ur, elöljáróban
7 3 | van.~- Jelent az a tallér valamit, Vendel?~- Igen is, jelent,
8 5 | idejére még koczkáztatott valamit, s azt mondja:~- Anyám!
9 5 | ettől az embertől is lehet valamit tanulni, ha a bácsihoz kerültem
10 5 | ösmeri, mindenki mond neki valamit, de véleményére senki sem
11 5 | nem inditványoztam neki valamit; tudod, öcsém, az asszonyok
12 5 | ha én is gondoltam volna valamit? Kérdi az ügyvéd fontos
13 6 | függetlenségünkből elengednénk valamit - és midőn azt tesszük,
14 6 | Ekképp kend még remél valamit a gyerekből.~- No, már nem
15 7 | mesterséget, nekem is igérjen meg valamit.~- Pörre tett szert, édes
16 7 | teins ur bizonyosan akar valamit mondani, estére maradjon
17 8 | rongyos szélü papirra ir valamit, ludtolla néhol megbotlik
18 8 | urnak néhány arczvonása, valamit már Kardos ügyvéd ur jegyzeteiből
19 8 | lányt, hogy maga is mondjon valamit, és nagyon szégyenleném,
20 9 | teins uram, - értek én valamit a zsidó iráshoz; azt meg
21 11| hirtelenében kitaláljak valamit; hanem hogy eszembe jusson,
22 12| azt hiszem, hogy nyomnék valamit: de, kisasszony, azt is
23 14| azt vélte, hogy mondott valamit, és kérdi Sándort:~- Mondott
24 14| kérdi Sándort:~- Mondott ön valamit?~- Elgondolkodtam.~- De
25 14| ha én most eltalálnék valamit.~- Ugy csak az én gondolatomat
26 14| Tudtam, hogy felel rá kend valamit, - hanem azért mindegy, -
27 14| bőréből még életében igérnének valamit.~Ezzel megfordult Vendel,
28 14| arról még csak maga tud valamit de a melyet a másiknak egy
29 14| alkalomszerüleg gyanitott is valamit, habár ez fölizgatná is
30 15| Siposról fiától hallott valamit, az urfi bátyjától való
31 16| igyekezetből elengedhetett volna valamit; mert az átázott lábak nem
32 16| nélkülözések törni, elmulasztott-e valamit, mi a tanulmányokban hasznos
33 17| szivnek indulatja is sugdozott valamit.~Harmadnapra délben a gyászolókhoz
34 17| hogy e gondból szabad-e valamit nekem juttatni, elbirom-e
35 17| sikerről pedig jótállók. Ér-e valamit az én szavam?~- Meg vagyok
36 19| a nagy készségre mondjon valamit.~- Van friss provencei olajom, -
37 19| kávé helyett is mondjon valamit, - nyájasan kérdi: - hogy
38 19| magyarul kellett mondani valamit.~- Ennyi diákszó, - mondja
39 19| most, aztán én is mondok valamit, megéri ezt a boltot.~-
40 21| adjuk másnak, hogy érünk valamit.~- Bölcsen méltóztatik mondani,
41 21| vett, nevéből is elhagyott valamit, a mi fölöslegesnek látszék,
42 22| boldogok, ha érette tehetnek valamit.~A gombok feszültek, a sörélesztő
43 22| reméljük, hogy ő is mond nekünk valamit, a mi nekünk tetszik.~-
44 25| végrendeletre vonatkozólag akar valamit mondani. (A méltóságos ur
45 26| Előbb tanácsolni akartam valamit, - de az nem alkalmas fegyver
46 27| barátságom érne ön előtt valamit, megkönnyebbitené utamat,
47 27| másik oldalra is irhasson valamit később, fiának lépteit hallá,
48 27| kisasszonyom, én hoztam valamit, a kapuban adták a kezembe, -
49 28| főleg velem, tisztelj bennem valamit, a kort, az állást, a hosszu
50 28| áruczikk, - nagylelküen igér valamit, egy elhatározást, egy szót,
51 28| levelet a családfőnek és valamit gyanithatott, hogy oly nagy
52 30| junior indult is feléje, hogy valamit mondjon neki. Sipos emberösmerőleg
53 30| szerencsém lesz, mondok valamit. Várhatom önöket?~- Én ott
54 31| irányban én is hathassak valamit.~Most már aztán szabadjon
55 31| Most már aztán szabadjon valamit mondanom azoknak, kik Kardos
|