Fejezet
1 1 | előle a rostélyost és a szót is, - azt gondolja, barátom,
2 2 | akarván hiába vesztegetni a szót, elkezdé énekelni azt a
3 2 | hallanák, csak mondaná a szép szót. Hogy kikupállott a kezem
4 2 | füleimmel is hallani azt a szép szót, mit én a dolmányom alatt
5 2 | lett, s alig találta meg a szót, hogy megkérdezhesse:~-
6 3 | jobban megtalálná az igazi szót.~- Nem is akarok én kapustól
7 3 | hatás iránt, midőn az uj szót kimondja. Ez uj szó elárulandja
8 3 | tartotta, mig az utolsó szót monda az öreg teins ur, -
9 5 | elégszik meg, fölűl a jó szót is kialkudja fizetése mellé.~-
10 6 | és nekem minden hallott szót megmond kend.~- Többet érne,
11 7 | megválás előtt egy-két jó szót mondjon, amint illik, -
12 7 | mint a visszhangba kiáltott szót, egyszer még visszamond
13 8 | Ne mondd többé e szigoru szót: engedelmesség! utasitja
14 8 | legkiméletesebb gyöngédséggel emelt szót: észrevette, hogy a férj
15 9 | hagyja.~- Megfogadnám a jó szót, Vendel; de lássa én nem
16 9 | haragos rokon, egy szép szót nem sajnál érte. Minden
17 10| korcsmáros is érti a diák szót?~ ~
18 13| fiatalembert, de e néhány szót ne olyan értse meg, ki őt
19 13| érdekkel hallgatták az olyan szót, mely már tárgyánál fogva
20 14| és tudva, hogy ön egy jó szót se mond az illetőknek, -
21 14| ezután benyelhetem a szót; mert hátha azt véli a tekintetes
22 15| kézcsókolástól.~- Hol is hagytuk el a szót? Kérdi a méltóságos asszony.~-
23 15| kérve, hogy szóljon néhány szót, s az ápolt nagy erőlködéssel
24 18| még reményem sincs; de szót fogadok, nehogy a szeretet
25 18| gondosan kerüli ön a keményebb szót, mely a választást a férfiak
26 18| mert talán csak a szigoru szót érti. - Bánatomat sem tagadom:
27 19| kivül aligha tudok tiz diák szót, - mit szégyenkedjem olyan
28 19| Kardoss-firmáért is mondhat egy szót, - mi kifogása van ellenem?~-
29 19| volna, pedig az is sok diák szót tudott, az árjegyzéken az
30 22| megtudni, de iziben! Veti oda a szót az egyik.~A goromba hang
31 22| sógorasszony a szánkból vette ki a szót, - azt mondta el, a mit
32 22| méltóságos rokonunknak adjuk, a szót illő helyen kimondjuk, és
33 23| tehát Sipos vette át a szót.~- Igazat adnék a kisasszonynak,
34 23| szeretetért.~- Mára tartotta ön e szót? Kérdi a leány megilletődve.~-
35 24| uram, hogy én a multkor egy szót se szóltam?~- Most helyrepótoljuk
36 24| ugy, huzkodja ki belőlem a szót a tekintetes ur, - ha megmaradunk
37 24| fiatalember, erőltetve a szót, - nem voltam megbizva;
38 24| kérdés nem lenne.~Még néhány szót váltának, Vendel visszajött,
39 25| kedves lányom, - mondd ki a szót, anyád hallja csak, és én
40 26| legyen addig még szebb.~- E szót megtiltom, - mondja Jolán
41 26| kiválasztható.~Ajkára vette már a szót, hogy idő előtt sürgeti
42 26| sorban mondjon el minden szót; majd aztán megmagyarázom.~-
43 26| anyjának a párbeszédet. Minden szót elnyelt a nő, s az első
44 26| mondja fiához intézve a szót:~- Ugy? ... a harmadik izén?...
45 27| gyomrukba lát.~A vén embernek szót fogadott a föllázitott leány
46 28| valamit, egy elhatározást, egy szót, mit kimondani még nem mer.~
47 30| Kezdi Ön kitalálni a rejtett szót, - hihetőleg én is ilyenfélén
48 30| de nem merték kinyögni a szót, és az öreg mellől pislogattak
49 30| házas életben a hizelgő szót bekövetelni, mint a ravasz
|