Fejezet

 1 1 |           dologról, nagyot aludt az utolsó padban. No, ifiur, - mondja
 2 3 |      hallott, sőt füleiben cseng az utolsó mondat, hogy a levél okosan
 3 3 |         csak addig tartotta, mig az utolsó szót monda az öreg teins
 4 4 |             enyémhez, elfeleded.~Ez utolsó szóm hozzád, pörvesztő, -
 5 7 |                                  Az utolsó este.~A juratéria reggelre
 6 7 |            az urfi, hogy ez lesz az utolsó est, a szegény irodából
 7 7 |           egy kis gorombasággal.~Ez utolsó estén lett volna a fizetőnap,
 8 7 |           bosszantani akarja, de az utolsó estén nem akart szóvitába
 9 7 |           kezem.~- Nem csüggedni az utolsó perczig.~- Egész az utolsó
10 7 |          utolsó perczig.~- Egész az utolsó perczig.~- Isten velünk,
11 8 |         élve árnyat ad, halva pedig utolsó szálkáig az embernek hasznára
12 8 |            rokonszeretetet kapna az utolsó fölvonásra, mikor már a
13 11|       kezében bezáródott a könyv az utolsó lapnál, de a lány még nem
14 12|             leereszkedő napsugárnak utolsó fénye eszükbe juttatá a
15 12|            lehet alkalmatlanabb.~Az utolsó állomáson az ügyvéd néhány
16 13|            előtt is elestünk, ez az utolsó itélet, melyet felebbezni
17 13|            a kihirdetett darabot az utolsó jelenésig megvárjuk a befizetett
18 13|          mint az éber okoskodás.~Az utolsó nap a titkolódzás napja
19 13|         kötünk. Ó, de hátra volt az utolsó fölvonás, az erkölcsi igazságszolgáltatás,
20 14|            ön az életben, áldja meg utolsó óráját, és az én szeretetem
21 14|            ügyvéd boldog volt; mert utolsó órájával foglalkozék, s
22 14|        néhány negyedórát áldozni az utolsó fölvonásnak. A lelkiismeret,
23 14|          volt és nevetett, életének utolsó korszakában találja a gyémántokat
24 14|             furcsa, hogy az életnek utolsó korszakában keressük a ritkábbat,
25 14| vigasztalást.~Hátra van még most az utolsó, - kire minden gyöngéd titkát
26 15|         bátyjától való megválásának utolsó estéjét Sipos nyakába varrta;
27 16|             más világra? Nem,... az utolsó órának ne legyen ilyen nyomorusága,
28 16|         szeretetetek malasztja volt utolsó napjainak. - Az élőt nem
29 20|   köszönettől, - azt hiszi, hogy az utolsó szónál már el akarjuk feledni,
30 21|             öreg nem is kérdezte az utolsó árt.~- Holta után az önök
31 23|         négy férfinak.~Az ügyvédnek utolsó szavánál anyja nyakába dőlt,
32 26|             Sipos nem szólt bele az utolsó mondásig; de az alatt birkózott
33 27|             bujt ki a napvilágra az utolsó megolvasás végett.~Ő méltósága
34 27|             okoskodott az öreg s az utolsó gondolatot fönnhangon mondja:~-
35 27|           Emberére akadt, - ez lesz utolsó levele.~Az irodában kiosztogatá
36 27|             nem akarhatod.~Sipos az utolsó szónál már belépett, tartásában
37 28|            adja tudtomra.~- Csak az utolsó fölvonásban, férjem, ott
38 29|           velem hallgattatott végig utolsó találkozásunkkor? Még álomjövendölő
39 29|          vagyok, asszonyom, - ez az utolsó engedelmesség, arra esküszöm.~-
40 29|         találkoznak majd holnap?~Az utolsó estéről nem mondhatunk megemlitésre
41 29|             az öreg, ... ez volt az utolsó komédia, mit ön miatt végig
42 30|                                  Az utolsó fölvonás.~A maradékot kotorjuk
43 30|             mondja az öreg, a három utolsó betüt megnyomva, - utczai