Fejezet

 1 1 |           gyertyának bélére, ragadt rá valami a jóból ott, hol
 2 1 |         asztal?~- Feketével! mondja rá hirtelen a kérdett, azt
 3 2 |   szivesebben kidobnák, s ha valaha rá merték bizni azt a nagy
 4 2 |         egyetlenegy példa sem akadt rá, hogy vagy a nagy házat,
 5 3 |      darabra törött.~- Jaj, - kiált rá Kardos ur, - vénségére hogy
 6 3 |            kend annak, kinek a neve rá van irva, kend lesz az én
 7 3 |        ugyanakkor választ is hoztam rá Sándor urfinak, ha tudni
 8 3 |           lelkemre mondom, nem érek rá itt azzal időzni: elhiszi-e
 9 4 |      kétszeresen, és ha ideje marad rá, négyszeresen megérdemli
10 6 |             huszig könnyen elért, a rá következő ötöt is utánmondá,
11 6 |    gyámságos pártfogolás sem ölthet rá valami nagy méltóságot;
12 7 |            megadá, - adósságot ölte rá, az emberi kötelességet!
13 7 |      butorozott urfiszoba várakozik rá, szolgálatára külön cseléd
14 8 |         paczalféle papirra, - a mit rá ir, tartalmánál fogva hosszu
15 8 |         ember igavonó állat, ki van rá szabva a teher, és hagyján,
16 8 |            jegyével. Nem emlékezett rá, hogy pesti emberrel dolga
17 8 |           össze levélnek, s alig ir rá husz sort, a többi mind
18 8 |           simitá a papirt s megirta rá a választ:~Ügyvéd uram!~
19 9 |             A mit ráadok, azt veszi rá, a mit leveszek róla, le
20 9 |         fogadja azt is, ki ilyesmit rá akar tukmálni.~Letette a
21 12|       kellene ezt a fiatalembert, - rá merném bizni a mennyország
22 13|       százezerből százezer szavazta rá a kárhozatot; de ha önmagunk
23 14|        volna, s milyen büszke lenne rá. Megválogatná az embert,
24 14|             kétlem, kevés ember ért rá egészségében néhány negyedórát
25 14|      nálamnál.~- Tudtam, hogy felel rá kend valamit, - hanem azért
26 15|            mit voltaképpen nem is ő rá szabtak.~- Nincsen fiunk?
27 15|          ügyvéd, - a meghivó jegyre rá lehetett volna irni, hogy
28 15|            sem tudta már, hogy ez ő rá várakozik. A bérkocsis haza
29 15|      levelet a mérnökhöz, a külsőre rá volt irva, hogy halála után
30 17|  meghalálozása leleplezvén előtte a rá várakozó küzdelmet és talán
31 19|            honnét én a kávét kapom, rá van irva a hordók oldalára, -
32 19|         gondolok vele, - nem vagyok rá méltó.~- De rokon urnak
33 20|             kendőt, - könnyem esett rá, - az mondja meg önnek,
34 23|            Előbb semmit sem remélt, rá sem gondolt a pörös tárgyra;
35 24|            meglesni, és ha alkalmas rá, fölhasználni, a leánynak
36 24|           ur, - maguk sem tartottak rá számot, és a fűszeres szabott
37 25|         koczkáztassa a boldogságot, rá se gondoljon az örökségi
38 25|        alkut kimondhatónak vélik.~- Rá se gondolj, lányom, - Siposnak
39 27|               Tegye takaróba, irjon rá czimet.~- Ez is megvan; -
40 27|            Visszamenjek?~- Nem lesz rá szükség, Vendel, - de köszönöm
41 29|           volt, az urnő sem gondolt rá, - de most egyszerre ráemlékszik,
42 30| gyarlóságával; tehát korán varrjunk rá hímet a szeretet finom leplével,