Fejezet

1001 22|                Én gyönge asszony létemre nem rendelkezhetem a rábeszélés
1002 22|                  iránt a rokonszeretetet nem csak szóval, de tettel is
1003 22|                  megértették, s egyelőre nem kivántak részletesebb magyarázatot.~-
1004 22|            őszinteség kötelesség. Férjem nem sokára haza jön, (azaz:
1005 22|         sarokszobából,) kedves rokonaink nem teszik azt a szégyent rajtunk,
1006 22|              méltóságos asszony örömében nem találta helyét, a csiszolt
1007 22|                helyét, a csiszolt padlót nem sajnálta a falusi lábbelik
1008 22|             ügyességének tulajdonitá.~Mi nem fogunk vitázni a hiuval,
1009 22|                  a jó munkának áldomását nem halaszthatták a két órai
1010 22|                  a szavazatokat, és maga nem szavaz másra?~- A nekem
1011 22|            ügyvéd, - más többséget pedig nem alakithatunk, minthogy a
1012 22|                  az első itélet kétségbe nem ejti, s erejének hatalmát
1013 22|              adománya, - mondja Sipos, - nem kizárólagos kiváltsága a
1014 22|                rokonok az ellen, kit még nem is láttak, ha időt nem adnának
1015 22|               még nem is láttak, ha időt nem adnának a lelki erő kitüntetésére.
1016 22|        meghatározandó idő alatt többsége nem lesz, ám jusson érvényre
1017 22|            lefolyta alatt két szavazatot nem kap, az örökség az első
1018 23|               keservesen sirt a leány.~- Nem értelek, kedves leányom! -
1019 23|                elfoglal bennünket, időnk nem marad arra, hogy utczán
1020 23|               láttassuk magunkat, ekképp nem volt alkalmuk az embereknek
1021 23|                   hogy a biró előtt vagy nem tudom hol, ki fog rajtuk,
1022 23|              ríkatott meg anyám.~- Ha én nem mondom és Sipos ur nem mondja,
1023 23|                én nem mondom és Sipos ur nem mondja, ne törődjünk mással.~-
1024 23|         lányodnak, hogy védelmezi magát. Nem vagyok elfogult, eszem többször
1025 23|                hogy igazam van.~Kardosné nem tudott felelni a zaklatott
1026 23|                egyelőre bizonyitékkal el nem érhet, időnyeréssel elérhetővé
1027 23|              hogy a végmegnyugtatásig el nem távozik.~- Jolán kisasszony, -
1028 23|               tarthatom meg, mig azt meg nem ingattam...~A leány Siposra
1029 23|          kisasszony, fölemlitem, hogy én nem volnék most itt, ha egy
1030 23|                 egy Kardosnak tanitványa nem volnék. Az elhunytnak szeretete
1031 23|                  köszönöm, hogy pályámra nem a kis ajtón, hanem a tárt
1032 23|       Megfogadtatá, hogy a nehézségek el nem csüggesztenek, az ügyet
1033 23|         csüggesztenek, az ügyet elejteni nem fogom, mig annak mentő eszköze
1034 23|                   hogy a biró végképp el nem lökheti. Megfogadtam igen
1035 23|                  maradok a felelettel.~- Nem akar ön felelni?~- Nem tudok,
1036 23|                   Nem akar ön felelni?~- Nem tudok, kisasszony.~- Óhajtja
1037 23|             örökséggel?~- A boldogságnak nem ez a föltétele, Jolán kisasszony, -
1038 23|              emberi szándékba, de én meg nem adom magamat a balsorsnak
1039 23|           kijusson, hogy kinevessenek?~- Nem akarom.~- Meggondolta tehát
1040 23|               tehát előbb is, hogy én ki nem kérdeztethetem magamat?~-
1041 23|      megnyugtatást; mondja Sipos, - mert nem akarnék önnek alkalmat adni,
1042 23|                  nekem is sokat mond, és nem félek az ön kezét megszoritani;
1043 23|                  családi ügytől?~- Többé nem, az én kigunyoltatásom nélkül, -
1044 23|                tárgyához; de mint ügyvéd nem tágitok.~- Azt is helybenhagyom;
1045 23|           helybenhagyom; de a küzdelemre nem alkalmaz kisérletet?~- Ezt
1046 24|              sörélesztője! azt monda egy nem poéta, ki a mostani versfaragóktól
1047 24|            különbözik, hogy e mondásáért nem követel halhatatlanságot.~
1048 24|           változik, hát a mi szerencsénk nem nőhetne bárányból toklyóvá? -
1049 24|            prókátor sem dob ki.~- No, én nem mernék többször odamenni, -
1050 24|                  hideg is kiráz.~- Ha te nem akarsz elmenni hozzá, elmegyek
1051 24|            elmenni hozzá, elmegyek én.~- Nem mersz elmenni. Kételkedik
1052 24|         keltegette, hogy a testvér utóbb nem várta a pesti vásárt, fölrakodott
1053 24|              rossz szolgája lesz. Ezt ők nem tudták, és csak az óhajtásnak
1054 24|                  a visszavonulást. Sipos nem szokta a mondatokat előre
1055 24|          figyelmükkel is elkényeztettek.~Nem rosszul okoskodott, hogy
1056 24|              találkoztassa, - ezen pedig nem kételkedett, de amint láttuk,
1057 24|                  tett, hogy onnét vissza nem léphetett, ezt a leány is
1058 24|               miatt kellett elhatározni.~Nem maradt egyéb hátra, mint
1059 24|                  is hihetőnek tartja, és nem lehetetlen, hogy a véletlen
1060 24|             kardossfalvi Kardoss junior.~Nem tréfa, a kocsis az ajtóig
1061 24|                 megemlitve Jolán. Sipost nem kárhoztatnánk, ha azt vitatta
1062 24|            vendég egy kis igazolással, - nem én vagyok ám az a másik
1063 24|               bátorsággal, - mert én ide nem mertem volna jőni magam,
1064 24|                 ha a testvéremtől jobban nem félnék, mint a tekintetes
1065 24|                     akadozik amaz, - már nem tudom, az eleje, dereka
1066 24|                  az idő, az ember holnap nem azt gondolja, a mit ma,
1067 24|                  igy mutatja; de az élet nem mindig egyszeregy, - elhiszi-e
1068 24|            fűszeres szabott árából én el nem engedhetek sem ma, sem holnap,
1069 24|                 ő más véleményre térjen, nem merem elhinni.~- Nem is
1070 24|             térjen, nem merem elhinni.~- Nem is arról szólok, kérem szeretettel, -
1071 24|                 beszéljünk erről.~- Arra nem szükség kizárólag hozzám
1072 24|             engem oda a tekintetes ur, - nem ugy vettem én búcsut az
1073 24|            valaha visszamenjek, engem ki nem kérdez többé senki, azért
1074 24|             állok, meg a bátyámért is.~- Nem tudok jobb tanácsot adni, -
1075 24|                emlékezni a tartalomra?~- Nem azért jöttem, esedezem, -
1076 24|         fiatalember, erőltetve a szót, - nem voltam megbizva; hanem hogy
1077 24|                  és ön miatt vádolhatna, nem! Ön elolvassa levelemet,
1078 24|                  szabad mondanom, hogy a nem feleletet érthető feleletnek
1079 24|               sokra becsülöm; mert öntől nem vártam.~- Ugy-e, tekintetes
1080 24|         tekintetes ur, - az a kisasszony nem fog erre a levélre felelni?~-
1081 24|                 alatt ön is meggyőződik. Nem messze esett - az alma a
1082 24|                föltételü örökségi kérdés nem lenne.~Még néhány szót váltának,
1083 24|             tudja már, hogy mit tesz, ha nem felelek.~- Jó hirt hozott
1084 24|                vendég, - ugy-e, most ezt nem ugy álmodám?~- Az emberiség
1085 24|            emberiség becsületére mondom: nem!~ ~
1086 25|                anya akkor is hisz, mikor nem igaz. A mérnökné csak boldog
1087 25|        biztossága; mert a munkás emberek nem szoktak kétségbeesni, ha
1088 25|                gyermeket szerencsétlenné nem teheti.~Az egyszerü emberek
1089 25|                Az egyszerü emberek öröme nem tör ki, - táplálkoznak vele,
1090 25|              anyját. - Ez embereknek meg nem tilthatjuk a reménykedést,
1091 25|            Okoskodik a lány. - Az ügyvéd nem tehetett másképp, a kunyorálónak
1092 25|                  másképp, a kunyorálónak nem felelhetett nevemben, mikor
1093 25|                 az ajánlatot. Az emberek nem törődnének az én utólagos
1094 25|              Nekem jól esett e levél, és nem tagadom, zajosan szeretnék
1095 25|          gyöngesége, hogy félünk, - s én nem vágytam soha a zajra az
1096 25|                még kevésbé kivánok; mert nem érdemlem meg.~- No, no,...
1097 25|              pedig, valld meg, jó anyám, nem ríkattalak meg.~- Mindjárt
1098 25|             találkozni akarna, még pedig nem Pesten; mert az gazdaembernek
1099 25|                jár. Az ő szándékuk ugyan nem változott meg; hanem az
1100 25|               azt, asszonyom, - legalább nem fogok pirulni előttük. Én
1101 25|              négykézláb is eljárna; mert nem tudja, mi a magasztosság, -
1102 25|                  a magasztosság, - de én nem akarok alázatos szolgáló
1103 25|                rászánom magamat.~- Tehát nem veti meg ön őket? Mondja
1104 25|                 találkozom, - a kisérlet nem árt, egy hétig ráérünk a
1105 25|           beösmerni, hasznomra forditani nem tudom, - előre is kitalálom,
1106 25|                  hogy egy vagy két pöröm nem az óhajtott sikerrel folyna
1107 25|                sem szél, sem jégeső - el nem rezzent onnét.~- Megmondom,
1108 25|           rezzent onnét.~- Megmondom, és nem kételkedem, hogy megkimélik
1109 25|                hanggal.~- Ah, értem, ... nem akarja méltóságod, hogy
1110 25|              törnék el, e fiatalemberrel nem lehet tréfálni.~Itt a méltóságos
1111 25|              vannak emberek, kik a pénzt nem imádják, igényük mérsékelt,
1112 25|             igényük mérsékelt, a birvágy nem nyavalyásitotta el lelküket,
1113 25|                 nagylelküt komédiázná.~- Nem ösmerem a viszonyokat ily
1114 25|                  vagyok már, - a fonalat nem eresztem ki kezemből! Mondja
1115 25|               vendég jó kedvének, értést nem értette; de hát boldoguljon,
1116 25|              mely azonban Sipos szivéhez nem alkalmazható. A vendég eltávozta
1117 25|                 véleményt, sem birálatot nem tűrvén.~- Önnek vendége
1118 25|                férjet harmadnap mulva.~- Nem gondoltam, hogy önt érdekli
1119 25|                 elmondani, látom, én már nem mondhatnék ujdonságot.~-
1120 25|               már öntől várom, férjem.~- Nem tagadom, óvatosságra intett
1121 25|                vendégének fontoskodására nem fogunk számot tartani.~-
1122 26|            fölrakni azt, mi az apára föl nem fért. A fiu anyja parancsát
1123 26|                  parancsát várta, de még nem hivatá.~A méltóságos asszony
1124 26|                   a szó olyan tőke, mely nem fogy ki, csak lélegzettel
1125 26|                 Menjen, maga, - remélem, nem lesz nehéz ez a leereszkedés
1126 26|             önöket szivből üdvözöljem.~- Nem várt vendég, - mondja a
1127 26|              bizonykolja az ifju, ... én nem avatkozom a családi fontos
1128 26|             családi fontos ügyekbe; mert nem szeretem a komoly tárgyakat,
1129 26|               mert, az igazat megvallva, nem szerettem tanulni.~- A történetet
1130 26|               gyógyszerészeknek való,... nem is gyötörtem vele magamat.~-
1131 26|               bizonyitják, hogy az anyag nem vesz el a világban, csak
1132 26|                   kedves hugom, - én ezt nem fogom türni.~- S mit fog
1133 26|                 nagyot gondoltam, mit ön nem fog kitalálni; hanem ha
1134 26|                  a szükség e gondtól föl nem ment.~- Lássa,... erre több
1135 26|                   tusakodva mondja:~- Ez nem csak nem akadály, sőt nagyobb
1136 26|          tusakodva mondja:~- Ez nem csak nem akadály, sőt nagyobb tért
1137 26|                  csellel, - az ön sorsát nem engedhetem az idő fogainak, -
1138 26|                 sem ellene, sem mellette nem szólhatok.~- Nem sokáig
1139 26|                mellette nem szólhatok.~- Nem sokáig várakoztatom önt,
1140 26|            belépett; - most bucsuzom; de nem sokára őszintébb leszek; -
1141 26|                     a többinek, minthogy nem beszélek velük, nem tilthatom
1142 26|             minthogy nem beszélek velük, nem tilthatom meg.~- Megtiltom
1143 26|                  a párbeszédet is.~Sipos nem szólt bele az utolsó mondásig;
1144 26|                itt kitörjön. Vetélytársa nem lehetett az elkényeztetett
1145 26|               ember, e szerént jött vagy nem jött, az közönyös; de e
1146 26|         méltóságos családnak; mert Sipos nem fog egyezkedni, éppen ugy
1147 26|                fog egyezkedni, éppen ugy nem a leány; tehát mi kell még?
1148 26|                 akartam valamit, - de az nem alkalmas fegyver e büszke
1149 26|              folytatja látogatását?~- Ha nem akarná folytatni, először
1150 26|                 hogy ön menyasszonyom.~- Nem feledte el ön a föltételt?~-
1151 26|             megjelenése, - a végrendelet nem foglalkoztat e pillanatban;
1152 26|           mielőtt viszonyunkat megtudná, nem fog ön találkozni vele,
1153 26|               tán huszonnégy óránál több nem kivántatik. E hir eljutván
1154 26|               már mondta ön máskor is, - nem kell egy dolgot kétszer
1155 26|                 megtalálom azt, a mit ön nem értett, és megbirálni nem
1156 26|                nem értett, és megbirálni nem tudja.~A fiu meglehetős
1157 26|                csak odább, hihetőleg itt nem szakadt meg a beszéd.~-
1158 26|           harmadízi rokonság a bizalomra nem akadály, sőt nagyobb tért
1159 26|                     mondám, az ön sorsát nem engedhetem az idő fogainak,
1160 27|               rajzolt, - a betük azonban nem álltak maguktól sorba.~Igy
1161 27|   bizonytalansága nyugalmamat elrabolta. Nem tudom, okosan cselekszem-e,
1162 27|          odaunszolni bátorkodom? mert én nem tudok eget földet igérni,
1163 27|    vetélytársának fia, kit ön bizalmával nem ajándékozhat meg ...~Utálatosak
1164 27|           fogalmat, melyet még kimondani nem merek. Az ön szava ez ügyben
1165 27|     megkönnyebbitsem önnek a választ, ha nem ir, annyit tesz, hogy ön
1166 27|       rendelkezni annak idejében.~A fiut nem merték háborgatni, a méltóságos
1167 27|             megigérjük, ha a kis lány el nem kapta a horgot, mit neki
1168 27|                 ha e kis ügyeskedő lépre nem akad, férjem uram is nyöszörögjön;
1169 27|                  többet, - a mit épp ugy nem fogunk megtartani, mint
1170 27|               fogunk megtartani, mint ők nem, - ezzel le lesz kvittelve
1171 27|            sokáig tartott a levélirás?~- Nem akartam elszeleskedni, hisz
1172 27|         méltósága későn kelt, a fáradság nem is eresztette volna föl
1173 27|                 bizza a levelet másra, - nem akarom a cselédekkel tudatni,
1174 27|              nyalkán lépegetni, most már nem volt oly lompos és kuszált,
1175 27|                urfi, - él még, Vendel?~- Nem irták még meg a földi obsitomat,
1176 27|                 mázsa levelet irt, mióta nem láttam?~- Vagy két mázsát
1177 27|                 szavai szerént; de miért nem irta hát egyenesen annak?
1178 27|                  látom; de a ruhakefével nem fér a szolga a gazdája lelkéhez, -
1179 27|            nagyon fél tőle Vendel bácsi, nem fogom elolvasni, mig anyám
1180 27|                elolvasni, mig anyám haza nem jő.~- Okosan cselekszi a
1181 27|                 hogy e levélről Siposnak nem akar szólni; mert a férfiak
1182 27|         kétségbeejtő lépésre kergesse.~- Nem, nem! még gyanitania sem
1183 27|                 lépésre kergesse.~- Nem, nem! még gyanitania sem szabad,
1184 27|          láthassa a nagy téren át, és el nem jött onnét fél óráig, nehogy
1185 27|                 ha visszaadta, Vendel.~- Nem adtam vissza, - hanem kialkudtam,
1186 27|                   akkor tudja, - mert én nem mondtam, hogy hazajövök.~-
1187 27|                leszek.~- Visszamenjek?~- Nem lesz rá szükség, Vendel, -
1188 27|                 fognak sirni. A városban nem szaladhatott anyja elébe,
1189 27|                szaladhatott anyja elébe, nem inthet, nem kiálthat, -
1190 27|                 anyja elébe, nem inthet, nem kiálthat, - s a jó anya
1191 27|           melynek tárgyai lehettek, okai nem.~- Anyám! - Siposnak igaza
1192 27|                  igaza van, - ez emberek nem nyugosznak, nézd, e levél
1193 27|                atyádat láttam, - s akkor nem félek.~A leány anyjának
1194 27|               csapdát is kitette, hogy a nem felelés, tehát a könnyebb
1195 27|               kellemes választ.~- Anyám! nem fogom e levelet kétszer
1196 27|                 van valami, a mi érez.~- Nem közöljük Sipossal a levelet?~-
1197 27|           fájdalmasak lennének, s ezt te nem akarhatod.~Sipos az utolsó
1198 27|                levélből, - s ekképp a ki nem mondott reményekre vonatkozó
1199 27|                  első oldalon volt, több nem következhetett.~Keze remegett,
1200 27|                 Sipos az olvasást félben nem hagyva, - az olvasás után
1201 27|                ön e nyugalmat.~- Meg; de nem ma, - mondja Sipos különös
1202 27|                  át, magánsérelem tárgya nem lehet, - igy elvihetem.~-
1203 27|                     Vigye el, - most már nem félek, s megirom válaszomat
1204 28|               nagy meglepetésünkre. Okot nem adtunk a lépésre, magunk
1205 28|           hasonlóra méltóságod ellenében nem mertünk vállalkozni; mert
1206 28|                 meggondolatlanságért még nem szégyenitettek meg.~Ajtónk
1207 28|         szégyenitettek meg.~Ajtónk előtt nem áll fényes ruháju cseléd, -
1208 28|                  fényes ruháju cseléd, - nem jelentik be az érkezőt,
1209 28|               jelentik be az érkezőt, és nem utasithatjuk el a vendéget,
1210 28|              utasithatjuk el a vendéget, nem menthetjük ki magunkat a
1211 28|                 belépett hozzánk valaki, nem ijedtünk meg; mert föltettük,
1212 28|             abból folyt párbeszéd gyanut nem gerjesztett bennünk, hogy
1213 28|             lehessen. Az első találkozás nem vált örömünkre; mert az
1214 28|         akaratját odáig fokozni; mert az nem jó akarat volt; hanem alku
1215 28|           szoktak, kivált, ha a szavakat nem közönséges mindennapiságért
1216 28|                  szavazatom kimondására. Nem látom át, miért nem intéztetik
1217 28|         kimondására. Nem látom át, miért nem intéztetik hozzám a szó
1218 28|               csak addig fáj, mig számba nem vettük erőnket, és nem tudjuk,
1219 28|            számba nem vettük erőnket, és nem tudjuk, van-e tehetségeinkben
1220 28|              aggasztott bennünket. Rokon nem jött tanácsadónak, egy idegen
1221 28|                 tanitott, - de hasznukra nem gondoltam, mig egy jó barát,
1222 28|                  mig egy jó barát, éppen nem rokon, látván szükségünket,
1223 28|          bátortalanságunkat, mely számba nem tudta venni a meglevő előnyt,
1224 28|            tarthat bennünket ma is, - de nem vagyunk szükölködők; mert
1225 28|                  szót, mit kimondani még nem mer.~A tapasztalatlanságot
1226 28|                el kell hinni. Én azonban nem rendelkezhetem a hitről,
1227 28|                  méltóságod fiának jogot nem adhattam - remények osztogatására.~
1228 28|             meggyőződöm, hogy méltóságod nem engedi kigúnyoltatni azt
1229 28|                 megint elfogult, - tehát nem jut szerepe, a fehérvári
1230 28|              elmegyek én, - a férfiaknak nem lehet hasznukat venni.~-
1231 28|           tisztult az utból.~Az öreg rég nem volt neje irányában elhatározott,
1232 28|                   A régi kelevény érett, nem lesz tanácsos egy ujabb
1233 28|                  béketürésnek olaja.~Még nem dült el a lelki tusa, határozatlan
1234 28|                 hogy támadástól, minek ő nem volt intézője, többé ne
1235 29|           odahaza megegyeztünk,... hogy!~Nem engedett a diplomatanő,
1236 29|                    mondja férjének, - ön nem boldogult volna velük.~-
1237 29|              volna velük.~- Az egész ügy nem érdekel többé. - Dörmögi
1238 29|                Ön szerfölött érzékeny, - nem gyónná meg a papnak az én
1239 29|           férjének szenvedőlegessége önt nem zavarja működésében.~- Köszönöm
1240 29|               szavalá az urnő és a hatás nem maradt el, a férj szótalan
1241 29|                egészet, - se fiatalember nem az asszonyt gyanusitandja;
1242 29|                hogy beteg, teste fáradt, nem mehet el hosszabb utra.
1243 29|                 órakor befejezzük, többé nem kisértik önt a rokonok.~-
1244 29|     szemtől-szemben egymásnak.~- Azoknak nem lesz az büntetés, - gúnymosolyuk
1245 29|             Magyarázza meg ezt nekünk.~- Nem szabad, - ön is föltételt
1246 29|                  való pénzük lehet, hogy nem sajnálják a gőzhajóbért
1247 29|                  jött, - s a gúnyolódást nem szenvedhette.~Sipos kerülte
1248 29|         méltóságos ur az útnak hosszában nem volt látható, magánszobában
1249 29|                holnap?~Az utolsó estéről nem mondhatunk megemlitésre
1250 29|             Megérdemlém azért, a mit meg nem érdemlek.~- Ne legyen ily
1251 29|                  s asszonynak játékszere nem leszek. Menjünk.~A nő vértanuhoz
1252 29|             tisztelettel; mert az öreget nem kárhoztatá nejének erőszakos
1253 29|              biró itéletét a vágásból ki nem ejti.~A férjéhez hajoló
1254 29|              megigérjük, ha a kislány el nem kapta a horgot, mit neki
1255 29|                miatt a jegyzékre szükség nem volt, az urnő sem gondolt
1256 29|                összerogynék, ha a székre nem támaszkodnék. Ha tán a szavakra
1257 29|          támaszkodnék. Ha tán a szavakra nem emlékeznének önök, forditsanak
1258 29|                után, igen!~- Férfiszó, - nem kételkedem benne. - Ekkor
1259 29|       megtiszteltek, - én e szavazatokat nem akarom javamra forditani, -
1260 29|               Kérdek a kardossfalviak.~- Nem akadván elfogadójuk, érvényük
1261 29|                 junior a seniort, - ezek nem hiába fáradtak Komáromba, -
1262 29|         bünhődést.~- Viselje békén; mert nem én mértem önre, hanem az
1263 30|             töröm az eszemet.~- Magamért nem szólok, - okoskodik a nő, -
1264 30|                  határozzon ön, - mert ő nem lakolhat miattam, - erre
1265 30|         megnyomva, - utczai léhütő ugyan nem lesz.~- Rosszul számiték,
1266 30|          ásitozzék a szerencsére, - mely nem mindig szerencse, ha csak
1267 30|          szerencse, ha csak pénz. Eladni nem akarom, a pénzen vett férj
1268 30|                az állomáshoz.~A gőzhajón nem kérdezkedtek külön hely
1269 30|                 diadallal kinálom meg, - nem magamért, a Kardosok nevéért,
1270 30|            példáját, társamul fogadom.~- Nem busulok többé, - hiszen,
1271 30|                nyelét keresték volna; de nem merték kinyögni a szót,
1272 30|               odasugja:~- Tekintetes ur, nem vagyok ám én harapós, -
1273 30|                   hisz, tekintetes uram, nem vagyok ám én valami elpudvásodott
1274 30|                 munka lefárasztá, s időt nem nyert az ábrándokra; mert
1275 30|                öröme.~Nyugodt volt; mert nem félt, az ok megszünt a zaklatásra,
1276 30|                  ész; de a házas életben nem csak az egyik, a másik is
1277 30|               ezt sugta a szív.~Ez ember nem lopta be magát a szivbe
1278 30|                  a szivbe hazudsággal, - nem is kell a házas életben
1279 30|               mint a ravasz adósságot, - nem altatta el hizelgéssel:
1280 30|             melyet a szegény ember előtt nem őriznek hajduk, - mindenki
1281 30|              keblén pihente ki.~- Ma már nem félek öntől.~- Ma féljen
1282 30|                megbánhatja.~- Sipos! ... nem e szavakat vártam.~- Nem
1283 30|                 nem e szavakat vártam.~- Nem tehetek róla, ma olyant
1284 30|                mondja a lány, - még arra nem gondoltam, hogy az ilyennek
1285 30|          ilyennek miként kell örülni, én nem ezt, ... önt vártam haza.~-
1286 30|                       önt vártam haza.~- Nem merem önt megfosztani egy
1287 30|             nemes szivű lány az ezereket nem kimélte tőlük. - Az öreg
1288 30|                 ki a szegénységtől többé nem félhetett. A fűszeres tovább
1289 31|                 mondom is, hogy a magyar nem akar németnek beállni, hát
1290 31|               lenni? Én azt hiszem, hogy nem, s ha nem, - a kozmopolitizmust
1291 31|               azt hiszem, hogy nem, s ha nem, - a kozmopolitizmust hagyjuk
1292 31|                olyan példákat, melyektől nem csak nem undorodunk meg,
1293 31|             példákat, melyektől nem csak nem undorodunk meg, sőt a meghasonlott
1294 31|      szenvedélyből akkor is iszik, mikor nem szomjazik, ki a vagyonban
1295 31|  telhetetlenkedik, ki polgári érdemekkel nem nyerhetvén köztiszteletet,
1296 31|                venni, az lelki beteg, és nem méltó az emberi névre, mely
1297 31|                  csak hogy a lelki beteg nem látja be.~Hogy az emberiség
1298 31|                 magasztosságát általában nem ismerik. Föltünni akarnak
1299 31|              elmenők jobban észrevegyék.~Nem lehet tagadni, hogy az érdemgyűjtés
1300 31|       követésében keresni boldogságukat.~Nem a szükségért ruházkodunk;
1301 31|                   hanem a fényüzésért, - nem az egyszerü táplálkozásra
1302 31|        igazmondásról, mert az igazmondás nem emberszólás; de, kérdem,
1303 31|            boldogságnak tekintené s a ki nem ilyen, rabjává lett a külsőségeknek,
1304 31|             retteg, véleményét kimondani nem meri, nehogy ugy járjon,
1305 31|           legfőbb volna: függetlenségért nem dicsérik egymást. A független
1306 31|               egymást. A független ember nem kénytelen hunyászkodni,
1307 31|               tőkét, az emberi fogalmat, nem kénytelen elfogyasztani.~
1308 31|           kincsét, és azt a hiuságnak el nem adja, azon kivül, hogy becsületesebben
1309 31|                  melynek üdvét elhazudni nem fogja.~A kozmopolita nem
1310 31|                 nem fogja.~A kozmopolita nem akar hazafi lenni; csak
1311 31|                 a családi vonzalmakat ki nem lehet küszöbölni, ha csak
1312 31|                 az emberiség birkanyájjá nem változik, melyben a bárány
1313 31|             keresi föl, mig az emlőt meg nem unja, aztán pedig elkeveredik
1314 31|                 általános fogalom hóditó nem lesz, éppen ugy nem, mint
1315 31|               hóditó nem lesz, éppen ugy nem, mint ha a zenészek közt
1316 31|    megmagyarázhatlan ösztönüktől elvonni nem tudnánk. A virágok, növények
1317 31|                 ugyan a takarékpénztárak nem kölcsönöznek, de milliókkal
1318 31|                 becsületességre szüksége nem volna és hála istennek,
1319 31|             kényes tulajdonságok csorbát nem szenvednek.~Ezer meg ezer
1320 31|          szeretné; mert az a közbecsülés nem kellemetlen.~A regényben
1321 31|         szalmazsákon akart feküdni; mert nem akartam azt bizonyitani,
1322 31|                 családja irányában, - de nem mindent, mi azoknak gondtalan
1323 31|                  szabad lenne, a tolvajt nem lehetne elitélni családja
1324 31|                  apák, kik gyermekeikből nem akarnak divatbábokat, rajongókat
1325 31|                 tevő fiatalember annyira nem mond meg, hogy éppen az
1326 31|                   megfutna.~Nálunk a nőt nem igen szokás önbizalomra