Fejezet

 1 1 |           nem is az ebédért jártam ám oda.~Abban az időben az
 2 1 |       akkor a jogvédő sem érkezett ám még meg.~Amint benyitott
 3 1 |           hogy ezután az is maradt ám a neve.~A legvadabb is kijózanodott
 4 1 |       aztán, - ilyent is kérdeznek ám a czenzurán, s hogy akkor
 5 2 |   lakodalmán, mert, hej, szeretném ám én egyszer a füleimmel is
 6 3 |          mert még többen is állunk ám szolgálatjára.~Igy meghurczolván
 7 3 |             nekem feleségem is van ám!~Ez volt az első eset, hogy
 8 3 |        harmincz esztendősnek.~- El ám, ha elejbém fognának egy
 9 3 |         kend, nem azért teremtette ám az isten az embert, hogy
10 3 |            a világról, megkérdezik ám a többi között, kit hagyott
11 3 |   tekintetes uram a hadnagytól van ám annyira az ezredesig, mint
12 5 |           ad gondjait megosztanom, ám legyen, a megaranyozást
13 5 |          és hosszu madzagja legyen ám.~- Ne legyünk ilyen nagyon
14 6 |            tekintetes uram, mondás ám az, a mit ettől hall az
15 9 |      Vendel; de lássa én nem tudok ám hazudozni, a lányok pedig
16 11|    fölfaltok: maholnap azzal telik ám meg a szátok, a mit magatok
17 14|       miért hagyná befejezetlen, - ám duzzogjon ő méltósága: tudja
18 15|             ismétlé ő nagysága,... ám, legyen, - ujdonságot ugyan
19 15|               Maga, rut fösvény.~- Ám legyek,... végrendeletem
20 16|             a reménység kecsegtet, ám remélj, férjednek ez ügyben
21 18|        velem, - vitázik a leány, - ám legyen meg, azt hiszi ön,
22 18| tulőszinteségre? - mondja Sipos, - ám legyen, ön is nő, ki az
23 18|       megfogva mondja: Ön barátom: ám legyen birám is, - és itéljen
24 19|          meghalt rokonunk nem volt ám bolond ember!~- Én is azt
25 21|      kicsit bolond emberek voltunk ám mink akkor, - mondja az
26 21|            káposztafejet vagdaltak ám a mi eleink; hanem törököt,
27 22|           alatt többsége nem lesz, ám jusson érvényre a mostani
28 23|        nyujtva, ... ön választott, ám lássa, kiállom-e az összehasonlitást?
29 23|        küzdelem után azt mondja:~- Ám legyen. - mondja meg ön
30 24|    szavazatát.~- Megint itt vagyok ám, tekintetes ur!~- Akármikor,
31 24|          tagja.~- De jól megnézzen ám engem a tekintetes ur, -
32 24|       igazolással, - nem én vagyok ám az a másik Kardoss, ne hogy
33 24|  könnyebben és örömestebb elvinnék ám én most, mint a tekintetes
34 24|          nincsen; mert együtt kell ám élnem az én testvéremmel.~-
35 24|        Üresen jöttem, pedig kértem ám választ, tekintetes uram.~-
36 25|           fogunk számot tartani.~- Ám legyen, amint ön akarja.~-
37 26|            tartson az elkábitásra.~Ám gazdagodjanak, a szavazat
38 26|         gúnyolódik a nő, - az lesz ám még a kellemetlen, mikor
39 27|           elölt.~- Ha már tudja, - ám olvassa el; - mondja Jolán
40 29|        mert őt is inkább hajtották ám, mint jött, - s a gúnyolódást
41 30|          Tekintetes ur, nem vagyok ám én harapós, - ha holnap
42 30|        tekintetes uram, nem vagyok ám én valami elpudvásodott