Fejezet

 1 1 |             mivel szolgálhatnék? hanem mindjárt az ajtóküszöbön azt mondják
 2 1 |              idegent, az oldalszobából mindjárt hozok apró pénzt.~Az idegen
 3 2 |          sohase tessék ezen tünődni, - mindjárt megmondom én a dolgot tisztára,
 4 3 |              valamit, és azt megveszi: mindjárt meg van gyógyitva a nyavalya.~
 5 3 |          számok is, melyek az emberrel mindjárt születésekor kezdődnek,
 6 3 |          józanná teszi az embert, hogy mindjárt észreveszi, mikor valami
 7 3 |            Pesten? s a kérdésre Sándor mindjárt megfelelt, saját szivének
 8 3 |         szaladt volna orvosért, - hisz mindjárt eszére tér, és bizonyosan
 9 3 |          emberek, milyen friss legény, mindjárt eléri azt a csikót.~- Ne
10 5 |             mint a kártyában, utána jő mindjárt a makkhetes is.~- Kedves
11 5 |              sántává-bénává lett volna mindjárt; azért jobb, ha én nem tudom,
12 5 | kényelmetlenségnek fölvállalása, aztán mindjárt megvan; ha utána akarnék
13 6 |               erszényében a pénz, hogy mindjárt első szóra visszafizeti.~
14 6 |                No, már nem akarom most mindjárt egyszerre agyonütni, - tekintetes
15 8 |               elbeszéli; de először is mindjárt megmondá tanitványainak,
16 8 |    ösztönszerüség. S ha ellenmondanak, mindjárt az ellenkezőt is elhiszed.~-
17 10|               szoba, három ágyas, most mindjárt kinyittatom.~A vendég várta,
18 12|           hamarjában, egy kis toldalék mindjárt kerül a konyhából a déli
19 12|            kiáltani, különben a mérnök mindjárt észrevenné, hogy zabba mentek
20 12|       folytattunk, nehezen feledjük el mindjárt.~Kérdés: akarjátok, szeretitek,
21 13|           feledte el, amit legelső nap mindjárt el kellett volna feledni,
22 14|              sem feledkezett meg, mint mindjárt meglátandjuk.~Végrendeletét
23 14|              kidobják az ajtón.~- Most mindjárt összeveszem kenddel.~- Hallgatok
24 14|               monda: adj uramisten; de mindjárt.~Máskor az ügyvéd a Vendelféle
25 14|          kitüntetést.~- Ó igen, és ezt mindjárt megkisértjük, ha ön bizalommal
26 16|          engedelmes megadástól, és ezt mindjárt alkalmilag követelte is
27 17|              fogva, kedves Sipos, - én mindjárt indulni is szeretnék; mert
28 18|                meg kell lenni, - azért mindjárt szerkesztem is az okmányt.~-
29 21|               van, macska is akad arra mindjárt. Maradjunk mi a régi mellett.~-
30 23|                hangja gyanittatá, hogy mindjárt többet is mond.~- Jolán
31 24|                a fiatal prókátortól, s mindjárt odanyargaltunk a méltóságoshoz, -
32 24|      összetévesszen a tekintetes ur.~- Mindjárt megösmertem a tekintetes
33 24|         ijesszen a tekintetes ur; mert mindjárt belesülök, - hagyja csak
34 24|                 s én féltem tőle, mert mindjárt azt kérdezte, hogy mit tudok?~-
35 25|           anyám, nem ríkattalak meg.~- Mindjárt kivitázod magadnak az igazságot.~-
36 25|               kerül.~- Méltóságod most mindjárt megtudhatja, hogy én milyen
37 26|           nyugalmasabban mondta volna, mindjárt földerülnék.~- Ne nyugtalankodjék
38 27|              iróját, hogy őszüljön meg mindjárt, ha megkeseriti az én kedves
39 27|               becsusztatni; mert akkor mindjárt széttéptem volna.~- Tudja
40 29|         Szarvas" czimű vendégfogadóba, mindjárt a Dunaparton.~- Köszönöm,
41 29|               vissza néhány levelet, s mindjárt fogják érteni a nőnek rémülését.