Fejezet

 1 3 |          nem azért teremtette ám az isten az embert, hogy végig fusson
 2 4 |            visszatér. - Az irgalmas isten a legnagyobb gondolatot
 3 7 |        tartván ügyvédi oklevelét.~- Isten hozta, tekintetes fiskárius
 4 7 |           igaznak kell lenni, - van isten, - mert bizony gyakran rászorult
 5 7 |     mentheti meg. Önre gondolék, az isten világos ésszel áldá meg:
 6 7 |          Egész az utolsó perczig.~- Isten velünk, kedves öcsém, -
 7 8 |         mellé magasulsz; s minthogy isten egy pár rózsát is lehelt
 8 8 |             a meglevőt is elszivja. Isten engem ugy segéljen, jól
 9 11|             keserün, lányom, - a jó isten teremtett rosszat és jót,
10 11|        elmondani, hogy teremtett az isten jót és rosszat, jobb kezet,
11 12|       mindenkori jó akaróm feleljen isten előtt, ha a kisasszony kevés
12 13|             megvallani, melyeket az isten vagy embertársaink ellen
13 13|        ellen vetkeztem: e vétket az isten szolgája nem bocsáthatja
14 14| szeretteimnek utja összetalálkozik. Isten önnel barátom, elfáradtam
15 16|      könnyelmüség lenne. Nem vétett isten ellen, midőn remélte, hogy
16 16|             nyomorusága, szeretteit isten oltalmába ajánlja, és a
17 16|     tanyájából elköltözni vágyik, - isten önnel, emberek barátja.~
18 19|             hány zsák aranya van?~- Isten hozta a tekintetes urakat,
19 19|          hozta a tekintetes urakat, isten hozta!... mondja a fűszeres
20 20|          erejével igaztalankodik.~- Isten áldja meg önt e szavakért, -
21 21|           de már bocsásson meg a jó isten, a Kardossoknak nyavalyájuk
22 22|            be volt vágva az utja.~- Isten hozta kedves rokonainkat!
23 22|         orditva.~- A lelki tehetség isten adománya, - mondja Sipos, -
24 25|            az ügyet végtől végig.~- Isten neki, - mondja az anya, -
25 26|               azt tanultuk, hogy az isten szabad akaratot adott jóra
26 26|            látogatásra.~- Ments meg isten! Ijed föl a leány.~- Jolán
27 26|            kisasszony, e tisztet az isten rám bizta, - majd én meg
28 26|           is.~- Amint ön kivánja.~- Isten áldja meg önt! Mondja Sipos
29 26|               azt tanultuk, hogy az Isten szabad akaratot adott jóra
30 27|         Sipossal a levelet?~- Ments isten, hogy őt is megkeseritsük,
31 27|           levelet, - adjon önnek az isten nagy nyugalmat, és aztán
32 29|           hagynunk a várost.~- Adná isten.~- Mi lelte önt? a nyugalomban,
33 29|          nyugszik meg a leány, - az isten vezérelje önt vissza.~-
34 29|             mindent megértnek önök. Isten velünk.~Mérnökék szállásáról
35 29|            én mértem önre, hanem az isten.~ ~
36 30|           sirdogáló anya, jertek az isten házába, ... imádkozzunk
37 31|            a szép tisztet, midőn az isten magyaroknak is teremtett