Fejezet
1 1 | tetszik, a déli harangszó csak arra emlékezteti, hogy előre
2 3 | bársonyt végszámra veszek neki, arra is ugy ráfér a csecsebecse,
3 5 | Kedves anyámat éppen arra akarnám kérni: keverje ujra
4 5 | szavalá az asszony, - csak arra kérem kedves rokonaimat,
5 5 | de mégis némileg későn arra, hogy nagyon engedelmes
6 6 | haszonlesők, követelők, mint arra vállalkozzunk, hogy okos
7 7 | az én fejemben megmaradt, arra is kevés, hogy a mindennapi
8 7 | megyen az életből, és csak arra a langymeleg szeretetre
9 8 | lehajolhatnék, azért visszagondolva arra, hogy a spártai erkölcsök
10 11| megértette vele, hogy a lány nem arra való, hogy, mint a virágot,
11 11| szabaditja ugyan föl a hölgyet arra, mire a férfit, hogy vagyonát
12 13| itélőbiró, és nem adnék alkalmat arra, hogy magamtól megundorodjam.~-
13 14| cziczoma előtt bókoljon? ő, ki arra van kiszemelve, hogy szorgalmának
14 15| tartóssá szeretnénk tenni, és arra már az asszonyi erő tehetetlen?~
15 16| ügyben teendője ugy sincs.~- Arra nem is sürgetnélek, - mondja
16 16| a haláltól félt engem?~- Arra legutolján is ráérek, mérnök
17 16| melyre férje fölszabaditá, - arra most már gondolni sem lehetett;
18 17| találva a szobában, - csak arra kérem, higyje el, hogy veszteségét
19 17| mindig félve gondoltam arra, hogy e bölcs embernek nejévé
20 18| olvasni. Ajánlkozik Sipos.~- Arra akartam kegyedet kérni.~- ...
21 19| alsó városi kapun kell-e arra mennem vagy a fölsőn; mert
22 20| kedves szép gyermek méltó arra, hogy lelkének diadalával
23 20| kezei között,~- Emlékszik arra a kendőre? Kérdi Jolán még
24 21| szalonna van, macska is akad arra mindjárt. Maradjunk mi a
25 21| megsüvegel, és le nem mer ülni arra a padra, hova én kerülök.~-
26 22| összekötve van, - s e vagyont arra használnám, hogy alkalmunk
27 23| bennünket, időnk nem marad arra, hogy utczán jártunkban
28 24| rendelkezik... beszéljünk erről.~- Arra nem szükség kizárólag hozzám
29 25| fiatal ügyvédke apró féreg arra, hogy a hatalmas emberekkel
30 26| bárkinek elmondhatják.~Sipos arra számitott, hogy a hir megszaladja
31 29| az utolsó engedelmesség, arra esküszöm.~- Elhiszem, elhiszem, -
32 30| föltekint a csillaghimzett égre, arra az ezüstcsillámos kék szőnyegre,
33 30| mondja a lány, - még arra nem gondoltam, hogy az ilyennek
34 31| nyilvános, mind a magán életben arra szeretném ösztönözni, hogy
35 31| ingyen adják, törekedjünk arra, hogy a jó, tiszta és független
36 31| regényben semmi szükség sem volt arra, hogy olyan gyengeségeket
37 31| is grófnévé lehet, mint arra, hogy a leendő férjnek segitő
|