Fejezet
1 1 | Szabolcsban! - felel vissza a kérdett.~- Él-e az alispánjuk?~-
2 2 | harczosok:~Menj, siess hazádba vissza, vert seregem,~Nekem ez
3 2 | hogy másodmagával menjen vissza. Ezt pedig éppen ma tudta
4 2 | valamit bizni.~- Urfi! - felel vissza a vén huszár, - ha egy varjut
5 3 | azon példák sem riasztották vissza, hogy saját kezén is forgott
6 4 | üljön kocsira, és koldulja vissza magát az ötödik számu rokon
7 5 | fiának belépte tartóztatá vissza; de azt is mondhatom, hogy
8 5 | de a bácsi megérkeztekor vissza erőszakolta könyűit, most,
9 7 | fuvallat. Vendel dörmögve tért vissza. Nem kételkedett a csinytevőn,
10 9 | bocsátván ezeket, menjünk vissza Pestre, ott kisérjük a levélhordót
11 9 | ügyvédet nem riasztotta vissza a levél; hanem akar könyörögni,
12 10| tárczájába, - csak tegye vissza, s nevemben kivánjon szerencsét
13 11| leánynak arczán tükröződék vissza az olvasmánynak behatása.
14 13| és sehova sem emlékezett vissza. Ez rövid összege a pesti
15 14| az öreg.~- Akkor nekem is vissza kellene mennem. Tudom ön
16 15| némileg földerülve, vigyázzon, vissza ne essék betegségébe...~-
17 20| rémeit sirjukba rezzenti vissza a hajnal. A leánynak első
18 20| beösmerem részvétedet, vissza nem utasithatom anyám miatt, -
19 22| és kedvező válasszal jött vissza. Kárpótlásul nézte, hogy
20 23| akadályoknál a mesterre emlékszem vissza s érette küzdöm tovább.
21 24| annyit tett, hogy onnét vissza nem léphetett, ezt a leány
22 27| fogalmazva, adott reményt, mit vissza lehet vonni, van benne barátság;
23 27| egy vágásra.~- Akkor vigye vissza, Vendel. Mondja Jolán, vissza
24 27| vissza, Vendel. Mondja Jolán, vissza akarván adni a levelet.~-
25 27| kisasszonyom, ne küldje vissza, a tekintetes asszony ebből
26 27| visszaadta, Vendel.~- Nem adtam vissza, - hanem kialkudtam, hogy
27 29| az isten vezérelje önt vissza.~- Hiszem, hogy velem lesz;
28 29| nyöszörögjön.~Olvasóim emlékezzenek vissza azon jegyzetkére, mit a
29 29| emlékeznének önök, forditsanak vissza néhány levelet, s mindjárt
|