Fejezet
1 2 | is megvolna! Mondja egy vén férficseléd öt pár csizma
2 2 | legfölebb annyit vett észre a vén költögető, hogy a ki baloldalon
3 2 | próbálni, ifiuram, ezt a vén huszárt, hogy hát meg lehetne-e
4 2 | volna, ifiuram, - kaczag a vén huszár, - nem termett meg
5 2 | Urfi! - felel vissza a vén huszár, - ha egy varjut
6 3 | grammatista gyerek vagy vén diák, ki kell állni az iskola
7 3 | Hála istennek, - felel a vén huszár, - ma semmit sem
8 3 | megbosszankodván, hogy a vén agyafurt miért éppen ma
9 3 | ember meglássa.~- Ejnye, vén orgazda, - mondja tréfával
10 5 | azzal kecsegtette, mivel a vén huszár szokott dicsekedni,
11 5 | Ó, igen, negyvenötig a vén piperkőczök, negyvenöttől
12 6 | embernél az ész áll őrt s a vén prókátor majdnem imádkozott
13 7 | özvegynek, árvának. Egy vén huszár mondja, hát igaznak
14 7 | könnyelmüsége; - neki egy vén huszár jelenti be a pályát,
15 9 | vert meg az uristen; de a vén nőtelent kettővel üti meg.~-
16 9 | azt mondom: ne érje! A vén nőtelent még a kutya sem
17 13| válta föl, látja, hogy a vén kóróhoz nem akarnak támaszkodni,
18 13| hogy vagyonán megvesz egy vén bolond apát, egy gyarló
19 14| szivből mondám, - okoskodik a vén katona, - ezután benyelhetem
20 15| aranymadár lépen van, a vén ügyvéd hiu, az illatos lég
21 15| mondja:~- Elkényeztetett vén gyermek vagyok s egy gyönge
22 16| Kardos ügyvéd meghalt, a vén daru leereszté szárnyát.~-
23 16| uram,... nem feledte el a vén huszár kérelmét?~- Olyankor
24 27| még pedig örömest; mert a vén huszárt Jolán az elkényeztetésig
25 27| elkényeztetésig kitüntette s a vén huszár a finom kezeket nagy
26 27| levélből a gyomrukba lát.~A vén embernek szót fogadott a
27 28| ugy-e megjobbitotta magát a vén Vendel? - az előtt feleletet
|