Fejezet

 1 2 |            jam est cras! (Kelj föl, öcsém, már holnap van!) Mondja
 2 3 |            az élhetetlen kölyök, az öcsém bátorkodott?~- A tituláját
 3 4 |             következő sorok álltak.~Öcsém!~Megirtad, hogy már fölszabadultál,
 4 5 |           párbeszédbe elegyedett:~- Öcsém! - mondja a méltóságos, -
 5 5 | inditványoztam neki valamit; tudod, öcsém, az asszonyok ugy vannak
 6 5 |             mi öreg apánk.~- Kedves öcsém! én is szeretném mindezt, -
 7 5 |            szobában is fázom; mert, öcsém, bolond ez a nagy világ,
 8 5 |          sörélesztőt illeti, kedves öcsém, nőmnél nem hiányzik; de
 9 6 |           alább sem alkuszom meg.~- Öcsém, - mondja foghegyről az
10 6 |            függetlenség, - de, szép öcsém, a kereskedőnek pinczéjében
11 6 |         megtámadta a helyesirást.~- Öcsém, nagyon fösvénykedünk a
12 6 |             De itt már nem engedek, öcsém.~- Jól van, tekintetes ur, -
13 6 |        azért jól vigyázzon kend, az öcsém megférjen mellette; mert
14 7 |             megmarkolja a szivet.~- Öcsém! - mondja az öreg kezet
15 7 |       tekintetes urat.~- Meghiszem, öcsém, - magam is azt véltem egyelőre,
16 7 |             kicseréltek; de, kedves öcsém, rájár az emberre a rud,
17 7 |     szegényebb lettem volna, kedves öcsém, - s a munka nem hagyott
18 7 |           mire ön is vágyik, kedves öcsém, a jogvédő czim!~Ilyen pályára
19 7 |      kezdődik az én oskolám, kedves öcsém, - és itt kezdődik a tér,
20 7 |                Isten velünk, kedves öcsém, - mondja végül az ügyvéd, -
21 9 |           napi járó földre megyünk, öcsém, az induláshoz más is kivántatik, -
22 12|           Nem tagadom.~- No, lássa, öcsém, hogy tudom, - teszi utána
23 13|       barátok maradunk, ugy-e Sipos öcsém?~- Azon ön ugy sem kételkedett,
24 14|              Kétségen kivül, kedves öcsém, - szükségem nincsen a foglalkozásra, -
25 24|           ver csirát az emberben.~- Öcsém!... mondja az öregebb testvér,...
26 24|             kukoriczával több is.~- Öcsém! azt látom én, hogy egy