Fejezet

 1 2 |        urfi, mint az öreg Vendel monda, csak még néhány napig marad
 2 3 |     tartotta, mig az utolsó szót monda az öreg teins ur, - mert
 3 5 |        de midőn a nagy költő azt monda: Kiváncsiság, asszony a
 4 6 | ügyvédnek?~- Amint tekintetes ur monda, hogy a felpörösöknek világos
 5 10|          odakinálta; mert, amint monda, neki ugy sincs étvágya.
 6 11|          s az ilyen asszonyokról monda a magyar példabeszéd: Nézd
 7 12|        vágásra tért; mert, amint monda, a mit három napig látott,
 8 13|    átgondolni a mondottakat. Jól monda: neki még nem hizelgett
 9 13|        jósággal visszaélni, mint monda: harmadnapra határozá a
10 14|       türnek.~Majdnem fönnhangon monda: Itt meg vagyok fogva, s
11 14|      rokonától, Vendel szóval is monda, hogy megjövetele után ismételve
12 14|         czélra a czigány ügyesen monda: adj uramisten; de mindjárt.~
13 15|           mint ön igen találólag monda, - s az ember lelke nem
14 16|       levél egy olyannak halálát monda be, ki a végórában a rokonszeretetet
15 17|          esküvőjére; mert, amint monda, hozzá hasonlót Parisban
16 19|          amiről a tót, mikor azt monda, hogy ha király lenne, szénakazalon
17 21|          adta, - a szamárnak azt monda: maradj, fiam, itthon, te
18 23|         elfogult, eszem többször monda, hogy az embereknek joguk
19 24|        életnek sörélesztője! azt monda egy nem poéta, ki a mostani
20 25|      kedves apánk én is, sokszor monda, hogy az oknak higyjünk
21 25|  férjemre szavaztak.~- Igen, igy monda.~- Az ügyeskedő most finomul
22 26|       természettant?~- Atyám azt monda, hogy az mérnököknek, gyógyszerészeknek
23 26|         kifogott magán, - és jól monda, hogy professzor; hanem
24 29|    kikérdezte urát, - s a szolga monda, hogy Kardoss ő méltóságának