Fejezet

 1 1 |            a fiatalember a hazának mind az ötvenkét megyéjében elveszett
 2 2 | fölakasztja a jól megázott bundát.~Mind a négy fiatalember megmozdult
 3 2 |            minden hang, mire aztán mind a négy fiatalember ijedten
 4 2 |            örömében a fénymázat is mind Sándor ur csizmájára kente,
 5 2 |            elhoztam a leveleket is mind, a hogy átadta, egy darab
 6 2 |         ifiurnak kivánsága szerint mind az ötnek el kellett volna
 7 3 |   felöltözötten áll a szobában, és mind igaz, a mit hallott, sőt
 8 5 |         nők körén kivül eső dolgok mind, s egy nőtlen embernek nem
 9 5 |            intézve a kérdést, hogy mind a tíz ujja közé markolhassa
10 5 |         mostani fölindulásában azt mind elengedte, s magát azzal
11 6 |            a jártasság, bölcsesség mind kincs az ötven esztendős
12 6 |           s a kölcsönös méltánylás mind a két félt megjutalmazandja.~
13 7 |        tejesasszony, pálinkaáruló, mind a három olyan ellenség,
14 8 |           ir rá husz sort, a többi mind üres. Ha valaha látott régi
15 12|         meghajol előttük. Ez talán mind sem valami kelendő áruczikk,
16 14|       össze is szidják; de neki ez mind nem árt, de előre is bizonyosan
17 14|      életét megkeseriti, ezt pedig mind a három bőven megérdemli.~
18 18|    boldogságát e kertben hagyom, - mind öröm az, mire ide visszagondolok.~-
19 26|     történetet sem? Kérdi Jolán.~- Mind egyféle unalmas háboru, -
20 26|           vége-hossza, - minek azt mind fejben tartani? ezután is
21 27|        ilyent bizonyosan irt s tán mind egy vágásra.~- Akkor vigye
22 31|       tovább tart, s én hazámfiait mind a nyilvános, mind a magán
23 31|       hazámfiait mind a nyilvános, mind a magán életben arra szeretném