Fejezet

501 15|              különös viszketege lepte meg, és elhatározá, hogy sógorasszonyával
502 15|                    használni - méltósággal és kedvességgel, mint ő is
503 15|                hajlongástól undort kapott, és ügyesen kigondolt ügyetlenséggel
504 15|                   fognánk gyümölcsöt enni, és én előre is mondom, hogy
505 15|             pusztitást viszek végbe dinnye és körtvély között.~Az ügyvéd
506 15|            gyümölcstenyésztésre vágott át, és elmondá terveit egy országos
507 15|                   mondja a hölgy, - erejük és hajlamaik szerént választhatnak
508 15|                jutalmát közvetlen élvezik, és részesülnek a nagy gyönyörben,
509 15|                  vagyunk a férfi életének, és ha szerepet vállalunk is, -
510 15|                  elviszi az oroszlánrészt, és nekünk, szegény hölgyeknek,
511 15|           megvárjuk, hogy olykor meleg eső és harmat buzditson föl. Aztán,
512 15|                 tartóssá szeretnénk tenni, és arra már az asszonyi erő
513 15|                    tereli az aranymadarat, és már terjesztgeti szárnyát,
514 15|                nemesi családok élete apály és dagály, mindaddig, mig egy
515 15|             hullanak; mert a kötelékek ága és boga erősen megtartja. Férjem,
516 15|                nélkül; de férjem egykedvü, és méltóságos rangját nyügnek
517 15|                    kereste, ugy találta, - és nem örömest viseli, mint
518 15|                   kormányhivatalok, az ész és tudomány kulcsával a zárakat
519 15|              eredménye majdnem kétségtelen és legtöbb esetben, kielégitő.~-
520 15|                  sem volt ilyen egészséges és mindenkinek merem tanácsolni,
521 15|           eredményért birkózni akar valaki és a hosszu utra gyalog indul, -
522 15|                számba, - nem kérdi, honnét és miképp sodródott valaki
523 15|                   hódol a szerencse fiának és kegyéért a kerék után is
524 15|                    unokaöcsém ilyen gondos és fáradhatlan anya mellett
525 15|                 elfogyasztani befolyásomat és türelmemet, és a Kardosok
526 15|                befolyásomat és türelmemet, és a Kardosok ezért még a köszönettel
527 15|                 boldogtalanná teszi a fiut és önmagát is.~- Kegyetlen
528 15|                    Visszanevetem unalmukat és a szükséget, mely egykor
529 15|                 prókátorinaskodni engedém, és kenyéréhes ficzkók mellett
530 15|                  ludméreg ennél büszkébbet és gorombábbat nem mondhatott,
531 15|               gyanujából föltekint urához, és őt a nyugágyon végig nyulva
532 15|                   a zajra Sipos besietett, és Vendel intéséből rögtön
533 15|                   barátai vannak ön körül, és segiteni akarnak önön.~Kardos
534 15|                    igyekvék ébren tartani, és eszméletét fölidézni, -
535 15|                  volt a legutolsó percz, - és meghalt.~A szükséges törvényes
536 16|                   a leányt.~Értelmes apák- és anyáktól hallám, hogy a
537 16|                    mig az csak gyanitásból és találomra megyén, méltó
538 16|             részben leszakitsák szivükről, és vágyjanak megjelenésére
539 16|                  nem lehet, nyugtalankodni és reményleni, hogy innét vagy
540 16|             beszélgetésben a szülői gondot és jelentkező időt, mely a
541 16|                 nyár végen munkához lásson és jó részt végezhessen el
542 16|                    bajra nagyot gyalogolt, és alkonyatra készen volt bajával;
543 16|                    során sok meleg kifogy, és a hiány miatt a meggondolatlanságnak
544 16|                    a láz erőt vett testén, és ágyba dönté a mérnököt.~
545 16|                   átmeneti bajnak tekinté, és az orvosok aggodalmát szokásos
546 16|           felelősséget ismételve emlegeté, és vonásai elárulák, hogy egy
547 16|                  megérezte a meleg könyűt, és a hű nőnek bánata a lehetőségre
548 16|                  kövérrel nem találkozott, és mégis nagyon hitte, hogy
549 16|               bánatából halmozódott össze, és gyanítják, hogy a büntetés
550 16|                   a büntetés a gyermekeken és unokákon fog végrehajtatni.~-
551 16|                   testi bajok uralma alól, és elszámlálá, miképpen mivelé
552 16|                 megostorozza a gyermekeket és unokákat, nem hiányozhatik
553 16|                  egy levelet tart kezében, és rég várja, hogy férjének
554 16|                    volt, a mérnök feltöré, és az előbbi lélekdiadal befolyása
555 16|               Végórájánál legyen ő gyönge, és bánja meg, hogy idáig fölemelt
556 16|             szenvedélyek, közönséges bünök és szánandó gyarlóságok, előnyujtván
557 16|              előnyujtván a hosszu számlát, és nyakába akasztják a terhet
558 16|                   isten oltalmába ajánlja, és a mit még erényképpen gyakorolhat,
559 16|                  szintén megvallá kilétét, és hogy ők szeretetét viszonozni
560 16|                  az engedelmes megadástól, és ezt mindjárt alkalmilag
561 16|            beszédet.~- Ugy küldje be nőmet és leányomat, - hadd kivánjanak
562 16|      szeretetteljesen megölelék a beteget, és jó éjt kivántak neki.~Az
563 16|                  orvos ujra az ágyhoz ült, és ujjával inte a betegnek,
564 16|                hogy tanulmányait igazolja, és számitsa, hány dobbanást
565 16|                 indulataikkal megbüntetni, és ugy irányozni, hogy családjukban
566 16|          családjukban a valódi értelmesség és szellemi érték előtt tisztelettel
567 16|            családra a végzet, az özvegynek és leányának a szegénység maradt, -
568 16|                   elemek, az életrevalóság és kapzsiság előkeresendi a
569 16|            győzelmet feltételezik.~Az anya és leány a gyásznak első hetében
570 16|              bevonul valami mezővárosba, - és a megérkezendő nyugdijnak
571 16|                   őrangyala is ébren volt, és én megmutatom, hogy én sem
572 17|                    ha van sürgetője jó szó és borravalóban. A Budától
573 17|                    az özvegyhez közelitve, és szive ösztönéből az odanyujtott
574 17|                    barátjai meghallgatják, és a panasznak felét az elkeseredésnek
575 17|             elkeseredésnek számítják be.~- És a másik felét?~- Találjuk
576 17|                    a rá várakozó küzdelmet és talán nélkülözést, a fiatal
577 17|                  már egy ponton nyugodtak, és azt sem látták; irányuk
578 17|                    hogy tétovázni nem fog, és az elhatározásra, mely csüggedni
579 17|                 ihlettséget varázsol fölé, és beszéli a léleknek titkát.~
580 17|                 mely életünket átalakitja, és a rózsapiros arczot egy
581 17|                   meri, ha pedig eltalálom és nyilvánitom, elárulom, hogy
582 17|                  világösmerő ember is volt és közleményeit számitással
583 17|                 mit most, hogy együtt apám és oktatóm vala. E támasz kidőlt
584 17| bemenetijegy-félével bizton megindithassam és ő kétkedés nélkül velem
585 17|                  együtt, bátoritsa föl ön; és ha talált olyan tért, mi
586 17|                Értse meg a sokból a kicsit és legyen jó barátom anyám
587 17|                anyámnak, a mit ő nem hisz, és ha őt meggyőzte; két embert
588 17|                  csekély vagyonunk kamatja és még szerényebb nyugdíjam
589 17|               melyet ön számba nem vett, - és hogy rávezessem önt, kérdezze
590 17|                abban biztam, a mit tudtam; és mindenkinek ezt a tanácsot
591 17|                merem adni, - mondja Sipos, és hirtelen átcsapva a himzőkeretre,
592 17|                   értelmes apától hallott, és annyiszorosan lesz megfizetve,
593 17|           közelükben leszek, befolyásomról és jó tanácsomról tetszésük
594 17|                  mit tanácsolt az anyának, és hogy az nem vonakodik a
595 17|                támasznak meghagyta anyámat és mellé egy jó barátot Sipos
596 18|             megjelenni a törvényszék előtt és mulhatlan föl fog szólittatni,
597 18|                   az apa vagyonát, hálával és kegyelettel, s ellökni kárhoztató
598 18|           lehetőségeket számba veszi, - ön és anyja megbetegedhetnek,
599 18|               lehetőség határai közt, maga és anyja inségének akaratos
600 18|                fejezi be Jolán a beszédet, és készülének a kertbe, hogy
601 18|         reménységem négy fal közt kezdődik és végződik, - hiszi ön, hogy
602 18|                   reménysége nem számitás? és hogy e számitás megfér a
603 18|       eltanulhattam, könyvek beszélték el, és e mondva csinált történetekben
604 18|                  hinni is szabad.~- Szabad és lehet, - toldja meg a lány, -
605 18|            szóról-szóra el tudnék mondani, és nem csak szavait mondanám
606 18|             elágazását rendszerbe gyüjtik, és bizvást mondhatják, hogy
607 18|                szenvedélyek? A gyengeségek és erények, az egyes embernek
608 18|                   az egyes embernek vádlói és dicsérői nem mutatják meg
609 18|                  ezredek óta nem kutatták, és nem gyanitották, miért van
610 18|                       itt van nyavalyának, és pusztitja az emberi boldogságot,
611 18|           pusztitja az emberi boldogságot, és mentségét senki sem találja.
612 18|               szavait a hizelgés, ügyesség és jártas szóhatalom legyőzi:
613 18|                 ingerlő vizet, mely kinál, és ki nem elégit; de oktalanságában
614 18|               ellen óvatosságot támaszt, - és a tagadás legrövidebb szavával
615 18|               számitott ki egy lélekbuvár, és a századik "igen"-nek szerencsétlenségéről
616 18|                vita s a fejtegetés között, és hogy el ne ragadjon az indulat,
617 18|           leghatalmasabb, kivált ha arczod és hangod méltó összhangzásban
618 18|                  merem mondani, ráadás,... és mégis, - önnek - magányos
619 18|             barátom: ám legyen birám is, - és itéljen el.~- Lelkem nem
620 19|                   tehát hamar megalkudtak, és azt is kicsinálták, hogy
621 19|                okosan, megveszik jó szóval és igérettel, ez utóbbival
622 19|                   nem fognak fösvénykedni, és még azt is kisütötték a
623 19|                    a mit ők mondanak neki, és szavazzon az öregebb Kardossra,
624 19|              boltból olajat, szerecsendiót és szegfüborsot kell hozni,
625 19|                   burger eldicsekszik vele és boldog lesz. A gondolat
626 19|              kocsira két napra való szénát és abrakot, a jó reménytől
627 19|           helyezkedének el a puha szénában és álmodoztak arról, amiről
628 19|               lenne, szénakazalon feküdnék és hájas piritóssal élne.~Beértek
629 19|             kerüljék el a "Fekete kutyát," és mindig jó, olcsó és igaz
630 19|               kutyát," és mindig jó, olcsó és igaz áruczikkekkel szolgál
631 19|              munkában elfáradt legényeknek és inasoknak, kik a fűszeres
632 19|                    láttára kiegyenesedtek, és hat torok kiabálta, hogy
633 19|              mentegetölődzik a fűszeres, - és hogy a czukor és kávé helyett
634 19|               fűszeres, - és hogy a czukor és kávé helyett is mondjon
635 19|                   a szóval, s az a czukor- és kávéárulótól impertinens
636 19|                   meg is tanitom inasaimat és az egyszeregyre, egy kicsit
637 19|                         mondja a fűszeres, és helyreigazitásképpen folytatja...
638 19|         földleirást, tudják merre van Cuba és Jáva, honnét én a kávét
639 19|                   viaskodtam fekete kenyér és szijkorbács mellett, - keserves
640 19|                  mentegetődzik a fűszeres, és ügyetlenségét elpalástolandó,
641 19|                 kapott egy kis latinságra, és mohón várta, hogy a föllengős
642 19|                  miséből a csősz is tud, - és elképzelte, mily szép lenne
643 19|            harmincz esztendeje cselekszem, és nem hibázok; tovább nem
644 19|                  feleletem, ez szabott ár, és el nem térek tőle.~- Megelégszem!
645 19|                   szoritott a fűszeressel, és kölcsönös ajánlás mellett
646 19|                akarja terelni a pecsenyét, és a fáradságért jól sem akar
647 20|                közremunkálását tulbecsüli, és részvétét házassággal akarja
648 20|                 kitálalta volna érzelmeit, és az árkon vagy innen vagy
649 20|                   gazdagon megáldott lelki és testi szépséget, mit anyjától
650 20|                  magamat, mint a mi vagyok és azt találnám kérni, fogadjanak
651 20|               magamért is.~Jolán elpirult, és késett a felelettel, Sipos
652 20|                  előadása habozóvá teszik, és a bátortalanságban önvédelmére
653 20|                 nem tudja, hogy meglátták, és feléje is közeledik a részvét.~
654 20|                  föl álmádból, - élő vagy, és én óhajtom, hogy élő maradj,~
655 20|                   csak most ne jőne senki, és még a tükörtől is fél, mely
656 20|                 előtt gyöngéden leültetik, és a hajözönt hosszára fésülve
657 20|                   az anyai kéz után a főt, és a szeretet csókjai tudatták
658 20|                     ösztönzi bátorságunkat és hatalmas ecsettel rajzolja
659 20|              ábrándokat, melyekből igazság és valónak néha a fele rész
660 20|                    az áruló szó kiszaladt, és ez volt az első önzés, mely
661 20|                  nagy örömmel cselekedném, és megszabadulnánk. Ha nem
662 20|                    még mindig lehajolva, - és amint a kendőt előre tolá.~-
663 20|                    értem az ön szorgalmát, és hogy miért kedves e munka.~-
664 21|            feleletet jó erősen hangoztatá, és belépett a két ss-es atyafiság.~-
665 21|                  az engedékenyebb párttal, és amint a jogok elosztásában
666 21|               egyébiránt is ő pályát tört, és azon becsületes szerencsével
667 21|                  szerént vesznek mértéket; és csak az irodalom menti meg
668 21|                babbal, lencsével rakja ki, és szemenkint számlálja össze,
669 21|                   huszonöt. Ilyen a tudás, és még senki sem merte mondani,
670 21|            Szorgalmas szomszédaink vannak, és tessék elhinni: kiegyszeregyeznek
671 21|                   a földet is megkóstolta, és az iziből gazdálkodott;
672 21|                 engem a mennyországban is, és jótállok, hogy amint fönn
673 21|               ijedtében ott is megsüvegel, és le nem mer ülni arra a padra,
674 21|                     hagyja helybe Sipos, - és a levelet elolvasá, melynek
675 21|             testvérekhez, azok fölbontják, és azok e fekete ákombákomból
676 21|                alatt elvinné tiz garasért, és ha elvinné is, mit csinálnék,
677 21|                innen a szalámit elfeledné, és szardellát kérne két mázsát? -
678 21|                  zaklatom, - visszateszem, és gondolkodva haza ballagok.
679 21|      mestergerendán, soha sem panaszkodik, és szolgálatomra áll minden
680 21|              helyett elvégezteti a munkát, és legalább öt napszámot megnyer.
681 21|               beleoltja a fiatal csemetét, és az időt meglopja tudományával,
682 21|                időt meglopja tudományával, és előbb termővé, jobbat termővé
683 21|             növésének, a juhot gyapjasabbá és husosabbá tudjuk nevelni,
684 21|              jobbágynak szavait hallottam, és világosan megjegyeztem,
685 21|               hideglelés, az étvágy, a tél és a nyár előtt volt meg az
686 21|                    hárman összebeszéljünk, és valami kicsinált kis haszonért
687 21|                  velejünek is odaadhassuk, és a világ nevetve mondhassa,
688 21|                    kellett gazul megbukni, és több száz embert megcsalni.
689 21|              emeljünk süveget az ész előtt és tudjunk igazságosak lenni
690 21|                urak fölkeresik önt Pesten, és az én szavazatomat kérik,
691 21|                   neki az én szavazatomat, és ha kivántatik, e szavazatot
692 21|                    e szavazatot élő szóval és biró előtt is hajlandó vagyok
693 21|            Maradtam a tekintetes urnak ... és a többi.~- Uraim! a levélnek
694 21|                  atyafiak, a válasz könnyű és nehéz is volt, s az ügyvéd
695 22|                    a nagyságos asszonyhoz, és kedvező válasszal jött vissza.
696 22|          társalgási teremből eléjük lépve, és a hatalmas kezek után nyult,
697 22|                   semmi.~Nagy megelőzéssel és nyájassággal vezeté a terembe,
698 22|                    ő nagy összeköttetését, és utasitá őket, hogy vegyék
699 22|                 koma, rokon, lekötelezett, és boldogok, ha érette tehetnek
700 22|                 méltányosak akarunk lenni, és a másiktól nem önfeláldozást
701 22|             részeseivé tesszük a reménynek és a gyümölcsöknek is.~A kardossfalviaknak
702 22|                  illett volna elmondanunk, és még azt a toldalékot is
703 22|                szót illő helyen kimondjuk, és reméljük, hogy ő is mond
704 22|                    lábbelik körmöléseitől, és az eredményt ügyességének
705 22|                   igérje meg a negyedrészt és az Eszterházy-pörben hathatós
706 22|                     Az ebéd előtti, alatti és utáni társalgásra nincsen
707 22|                 hónapot szintén átugorjuk, és szabad királyi Rév-Komárom
708 22|                  végrendelkezőnek szavait, és nincsen-e kifogásuk az egész
709 22|                    tárták a végrendeletet, és ujabb kérdésre kijelenték,
710 22|                  elfogadja a szavazatokat, és maga nem szavaz másra?~-
711 22|                     ez még inkább ingerlé, és jelentvén a jegyző, hogy
712 22|             Kardoss urat vallja örökösnek, és az örökséget neki kiadatni
713 22|               közöl valakinek ellenvetése, és akar föllebbezni?~Egy pillanatnyi
714 22|                   kiváltsága a férfiaknak, és elég példa tanusitja, hogy
715 22|        elhalasztását az itéletkimondásnak, és ha a rokonok közt a meghatározandó
716 23|              Siposnak részletes előadását, és a beszélő mellett lányát
717 23|               szavánál anyja nyakába dőlt, és keservesen sirt a leány.~-
718 23|                   mert elég meggondolatlan és önhitt, hogy a biró előtt
719 23|                 rajtuk, agyonbeszéli őket, és kicsikarhatja tőlük a szavazatokat.
720 23|                  anyám.~- Ha én nem mondom és Sipos ur nem mondja, ne
721 23|               melylyel a gyöngébbeket kell és lehet buzditani. Atyám beszélte,
722 23|               bűnöket, mindkettőt példának és igazságszolgáltatásért.
723 23|                  emberek a jót, a rosszat, és arról itéletet mondanak.
724 23|           környezetben meg is biráltatott, és hogy hasonfeleivel versenyre
725 23|                    hiuság a falak titka, - és mig a falak között marad,
726 23|               megcsodálnak, megmosolyognak és hiuságomat hátrányomnak
727 23|                    érzek én, kedves anyám, és szivemben érzem, hogy igazam
728 23|              személyesen jelent volna meg, és jogát saját szavaival védelmezné,
729 23|                saját szavaival védelmezné, és a jogos reményre az időt
730 23|                  az itéletet föllebbeztem, és hogy jól is cselekedtem,
731 23|                    megrendelt elhalasztás. És most már legyen szabad kimondanom,
732 23|                  tőkémnek öregbedése is, - és az egész közönség nekem
733 23|            halmozva. Ezt neki köszönhetem, és tudom, hogy mi a hála! Bizalmas
734 23|               pályának örömeihez menekült, és kinyilatkoztatá, hogy ha
735 23|                   foga meg kezét Siposnak, és megadással mondja:~- Ön
736 23|                    Az ön szavai értelmemet és szivemet együtt győzék meg,
737 23|                   hol van ehhez a tudomány és az a bátorság, mely nélkül
738 23|          aggodalmaktól menti meg önöket, - és engem az ösztönöz, hogy
739 23|                  koczkára teszek: bizalmát és barátságát egy másik szóért:
740 23|                   fölegyenesedve üléséből, és a bizalmas megszólitáshoz
741 23|             Önérzetem nekem is sokat mond, és nem félek az ön kezét megszoritani;
742 23|               leszabadulának az ajakról, - és némi küzdelem után azt mondja:~-
743 24|                    te is csukod be utánam, és bizonyságom leszel, hogy
744 24|               tárgyra csavarta a beszédet, és a csirát keltegette, hogy
745 24|            fölrakodott egy hosszu kocsira, és megindult a budai oldalon
746 24|              Sipost a leánynak gyöngédsége és tulérzékenysége nagyon a
747 24|              szolgáltatnak a megösmerésre, és a miveltebb eszü fitogtatás
748 24|               buzgalma még inkább növelte, és óvakodtak mindenkitől, ki
749 24|                  ki náluknál okosabb volt, és be akarta bizonyitani, hogy
750 24|               kiván, - mert éhen elsorvad, és urának rossz szolgája lesz.
751 24|                   lesz. Ezt ők nem tudták, és csak az óhajtásnak étvágyával
752 24|                 fölmelegiti lelkük kérgét, és mint a kopár földből kicsalja
753 24|                 kit férfitársai, egykoruak és öregebbek figyelmükkel is
754 24|                    körülményt is meglesni, és ha alkalmas rá, fölhasználni,
755 24|                 lobbot vet a nyereségvágy, és hogy ezt a méltóságos asszony
756 24|               asszony is hihetőnek tartja, és nem lehetetlen, hogy a véletlen
757 24|                   hatalmasak, befolyásosak és érdekeltek. A méltóságos
758 24|                 két tele zsákot könnyebben és örömestebb elvinnék ám én
759 24|            tekintetes urnak éles kése van, és a madzagot tövön vágta ki
760 24|                   sem tartottak rá számot, és a fűszeres szabott árából
761 24|             engedhetek sem ma, sem holnap, és hogy ő más véleményre térjen,
762 24|                  képeznek ki női munkákban és hasznos tudományokban.~-
763 24|                   e pillanatban nálam van, és az alkuszót kimondá, - ön
764 24|                 miatt, kit ő megitélhetne, és ön miatt vádolhatna, nem!
765 24|                    Ön elolvassa levelemet, és a könnyebbség okáért legyen
766 24|                 bácsi! - Mondja az ügyvéd, és ujra kiderült, leült a vendég
767 25|             választott egyén nemes szivvel és gyakorlott értelemmel e
768 25|                 világot gyujt az emberben, és vezeti a bizonytalan uton.
769 25|               helybenhagyásával toldá meg, és a végén hallván a föltételt
770 25|                   azonnal közlé a levelet, és minden kérdés nélkül kimondá
771 25|                 tilthatjuk a reménykedést, és eszüknek tanácsát követve
772 25|                   szót, anyád hallja csak, és én meghallhatom.~- ... Menyasszonya
773 25|                   Nekem jól esett e levél, és nem tagadom, zajosan szeretnék
774 25|                   gazdaembernek messze ut, és sok időveszteséggel jár.
775 25|                   egyszersmind ellenségei, és ártani is tudnak.~- Méltóságod
776 25|      megkülönböztetést, méltóságos uram, - és ha méltónak tart figyelmére,
777 25|                rezzent onnét.~- Megmondom, és nem kételkedem, hogy megkimélik
778 25|              Magamat ajánlom! Mondja Sipos és a méltóságost egyedül hagyá.
779 25|              méltóságod meggyőző szavainak és tekintélyének? - előre tudnom
780 25|                  találkozást szóról-szóra, és megmagyarázta a méltóságos
781 25|               nyavalyásitotta el lelküket, és irtóztató élvezetük van
782 25|                 kardosfalviak nála voltak, és igy össze akar bennünket
783 25|                 Mondja mosolylyal a hölgy, és megköszöné a méltóságos
784 25|                 most már a tekintélyes ur, és másnap fölkeresé Kardoss
785 25|          fiatalemberrel vigyázók legyenek, és hatalmuk élét ne éreztessék
786 25|                 volna a folyton mesterkedő és uralkodni vágyó asszony
787 25|                aggodalom maradt aggodalom, és engedte folyni az eseményeket
788 26|              bizonyosan azok is dicsvágyók és hiuk; tehát hizelkedjünk
789 26|              jobban, ha szavaimat megérti, és egy kis diplomácziai ügyességgel
790 26|                    a családi viszonyokkal, és a többi, - igyekezzék a
791 26|                   nők figyelmét megnyerni, és jelentse ki, hogy a rokonsági
792 26|                miként alakulnak ezek léggé és viszont, a légrészekből
793 26|                 megtaláljuk a légrészeket, és e gyönyörü átmenetekkel
794 26|                   A fiu erre elvörösödött, és egészen más értelmet ragasztva
795 26|                    mint rokon, - jó barát, és a többi, veti utána az urfi
796 26|                 szabad akaratot adott jóra és rosszra; tehát önnek nincsen
797 26|                 Lehetetlen volt e kéretlen és kelletlen ajánlkozást elutasitani, -
798 26|                 lehetett az elkényeztetett és szellem nélküli ember, e
799 26|                  leányt játékul használja, és egy czifra divatbábot elégnek
800 26|                 előtt sürgeti a szavazást, és a leánynyal lemondat, csak
801 26|                Mondja Sipos elbucsuzáskor, és a leánynak kezét ajkához
802 26|                   megmondá, hogy vőlegény, és meghatalmazá őket, hogy
803 26|                  hir megszaladja a várost, és a legközelebbi huszonnégy
804 26|                  jelenlétével alkalmatlan, és számba veszi azt, ki nálánál
805 26|                 Itt meglelé az egyensúlyt, és kimenté a kárhoztatott lépést.~
806 26|                  azt, a mit ön nem értett, és megbirálni nem tudja.~A
807 26|             tehetek mint rokon, jó barát - és a többi, - mondám, az ön
808 26|                 szabad akaratot adott jóra és rosszra; tehát nincsen önnek
809 26|                    leány kifogott magán, - és jól monda, hogy professzor;
810 26|                szüksége, mert maga szeles, és egy kis deklamáczió azonnal
811 26|       kormánypálczája alatt nagyon nyögött és a keménység elviselhetetlen
812 27|               Kedves hugom!~A toll fogott, és hosszan gyötrődve, e levelet
813 27|                  gondolkozása meghóditaná, és én érvényre emelhetném azon
814 27|                    nyujtja kezét atyámnak, és engem egy kézszoritásra
815 27|                   veszi, mert a leány szép és művelt, és szavazatával
816 27|                    a leány szép és művelt, és szavazatával valamicskét
817 27|              árulhatná; ezt anyja is tudja és csak játéknak nevezi, szerénte
818 27|                   lap betellett, beporozta és átforditá a levelet, hogy
819 27|                 Elővette a levelet, átfutá és a "megkönnyebitené utamat"
820 27|                  föl maga, ugy sétálgatva, és valami bámészkodó által
821 27|                    már nem volt oly lompos és kuszált, mint valaha, s
822 27|                    szavakat fontra teszik, és keserves számadást kérnek
823 27|               Sipost a mérséklet elhagyja, és őt kétségbeejtő lépésre
824 27|                  láthassa a nagy téren át, és el nem jött onnét fél óráig,
825 27|                nagyságos urfi csipett meg, és egy levelet nyomott a markomba,
826 27|           valamennyire, feltöré a levelet, és érthetőn elolvasá.~Egyszeri
827 27|        lelkiismeretlenség játszhatott igy, és az ügyeskedés a csapdát
828 27|                    van hatalma fia fölött, és megkimél, ha az emberi alakban
829 27|                   nyugalom, arczában bánat és izgatottság mutatkozék,
830 27|                   az isten nagy nyugalmat, és aztán türelmesen hallgassa
831 27|             következhetett.~Keze remegett, és kiejté a levelet.~Hirtelen
832 28|                   döfést.~"Méltóságos uram és rokonom!~Azon szóval szólitom
833 28|               hajlékunkba lépett, váratlan és nagy meglepetésünkre. Okot
834 28|                    jelentik be az érkezőt, és nem utasithatjuk el a vendéget,
835 28|                kötelességet elsajátiták, - és e fogalom alatt védve vagyunk.~
836 28|                 legszorosabb összeköttetés és szivélyesség következtethetett
837 28|                 mindennapiságért irják le, és hatásukért eredményt várnak.
838 28|                    intézett levél irásbeli és bővitett szerkezete az előtte
839 28|             pénzbeli kérdés, mely nevemhez és igy személyemhez is van
840 28|                 személyemhez is van kötve, és unszoltatom szavazatom kimondására.
841 28|               méltóságod által, ki polgári és életkori viszonyánál fogva,
842 28|               reménykedővel, a szegénynyel és tapasztalatlannal?~A szegénység
843 28|                 számba nem vettük erőnket, és nem tudjuk, van-e tehetségeinkben
844 28|                    szük vagyonkánk maradt, és elesvén gyámolunk: a szegénység,
845 28|               idegen vezetett önismeretre, és példából bizonyitá be, hogy
846 28|                     természettan, földrajz és egyéb tudományokra játszva
847 28|                  mely bekövetkezendő vala, és bátortalanságunkat, mely
848 28|                tanulmányunk eszközzé vált, és jól használva, tisztességes
849 28|                   kinek tőkepénze nincsen, és semminek itélvén a tudást,
850 28|             tapasztalatlanságomra épitett, és mondott olyan dolgokat,
851 28|             dolgokat, melyek értetleneket, és éppen azért csak a reményen
852 28|                méltóztassék azt elolvasni, és értse meg méltóságod abból,
853 28|                   hiunak kellemes, hizelgő és mindent igérő, csak el kell
854 28|                sziv ritkán kérdeztetik meg és méltóságod hasonló estben
855 28|                értelemmel megsemmisitheti, és meg is semmisiti; másodszor
856 28|              játéktárgy legyek fia kezében és egy pillanatra is ürügye
857 28|                   csak labda, mit hintálni és földhöz verni is lehet.~
858 28|                   ha a beavatkozás elmarad és meggyőződöm, hogy méltóságod
859 28|                    a levelet a családfőnek és valamit gyanithatott, hogy
860 28|                 szégyennel fölment nejéhez és megmutatá neki.~- Asszonyom,
861 28|            szavaznak.~Ez kemény gúny volt, és kárpótlás a vallott kudarczért;
862 28|                     mely kegyetlenül fájt, és senkin sem lehetett boszut
863 28|                    azon tulterjed, szégyen és kárhozatos, mint éppen előbb
864 29|                szavazat árát fölrugtatták, és csak nyakas küzdelemre engedtek
865 29|                  engedtek el egy jó részt, és az urhölgy a végcsomót megkötötte
866 29|                 megszegte nyakát a falnak, és a rábeszélés változatos
867 29|             megjelent önnek az a derék ur, és fölmond önnek is azt a szép
868 29|                    hogy erre gyáva vagyok, és az ön gyeplője szerént megyek
869 29|                  erélylyel szavalá az urnő és a hatás nem maradt el, a
870 29|                figyelmezteti a határnapra, és még állát is megsimogatá,
871 29|                   a nő a férj véleményéért és beleegyezéséért könyörgött, -
872 29|           ellenfeleink érzik gyöngeségüket és én e gyöngeséget be is fogom
873 29|                     ön is föltételt tüzött és bevágta a legegyenesebb
874 29|                    türjön még két napot, - és készüljön a legszebb imádságra.~-
875 29|           gőzhajóra ment, Vendel várta ott és a fűszeres, a végtalálkozásra
876 29|                    későbben érkező Siposra és a fűszeresre, testvérét
877 29|                    Fekete kutya" a czukrot és kávét két hétig drágábban
878 29|            hűségesen őrzé férjét, közönyös és az utnak czéljától különböző
879 29|                  Az ur is itt van?~- Az ur és az asszonyság, Rév-Komáromba
880 29|                  Ez legyen az ön erősitője és sorsunk biztossága. Esedezem
881 29|             hasonló tisztelettel viszonzá, és egyenesen feléje tartott,
882 29|                    ki azt azonnal feltöré, és nagy figyelemmel elolvasá.~-
883 29|          megszorult a vér; mert a váratlan és sajátságos közbevágásnak
884 29|                most egyszerre ráemlékszik, és ijedtében összerogynék,
885 29|           rémülését. Sipost közelebb inté, és sugva, de éllel kérdi:~-
886 29|                  válaszoljon.~- A szavazat és végzés után, igen!~- Férfiszó, -
887 29|                  Ekkor az elnökhöz fordul, és ünnepélyesen mondja: Köszönöm
888 29|                    öreg Kardoss a haragtól és felesége kudarczától lábra
889 30|                    Még ma felelek önnek, - és előre kérem, hogy határozatommal
890 30|                   meg ön engem, asszonyom, és ösmerve multamat, melyet
891 30|         kardossfalviakkal beszélt az öreg, és ajánlta nekik, ha jó tanács
892 30|                    merték kinyögni a szót, és az öreg mellől pislogattak
893 30|              fűszerezé meg magános óráját, és a viszontlátásnak elképzelt
894 30|                  ok megszünt a zaklatásra, és remegés nélkül engedheti
895 30|                  nemességével alkotójához, és pályája közben mindenikre
896 30|                   szeretet finom leplével, és a mennyit elengedett egyik,
897 30|           győzelemnek, - a tiszta szeretet és mivelt értelem lesz vezetőjük,
898 30|                  vezetőjük, ezt érzi, érti és tudja.~Fölegyenesedett,
899 30|              szivüek élvezik e gyönyört, - és csak azok lehetnek boldogok,
900 30|             kisasszony, - inkább én félek, és ön örvendjen.~- Örvendjek?~-
901 31|           siketnémákká válnának egyszerre, és mutogatásból megértenék
902 31|                    is teremtett bennünket, és mert az emberiség fogalma
903 31|                irótollal szolgálni a hazát és az emberiséget, mutassanak
904 31|                akar venni, az lelki beteg, és nem méltó az emberi névre,
905 31|                  azonnal észrevegyék őket, és utánuk kérdezkedjenek, beszéljenek
906 31|               kitünésnek e neme legdrágább és legostobább; mert az erszényt
907 31|                  az egyszerüség fogalmában és az emberi kötelességek követésében
908 31|                    más dolga, mint tetetni és alázkodni.~A magyar közmondás
909 31|             köztünk az igazat valóban érző és az igazat kimondani merő
910 31|                   egyszerüséget erkölcsnek és boldogságnak tekintené s
911 31|                hiusága aranybányába kerül, és mert a vagyont a szerencse
912 31|           emberiségnek legnagyobb kincsét, és azt a hiuságnak el nem adja,
913 31|                 tiszta lelkü, igazat mondó és valló embert, tán akkor
914 31|             álljunk. De hát az apai, fiui- és rokonszeretettel hogy leszünk?
915 31|                bogara van az uristennek, - és a kozmopolita csak a nemzetiséget
916 31|               nemzetiséget tartja nyügnek, és pusztán ember akar lenni.
917 31|                    hol maradnak? az édeset és savanyut is megtámadhatnák,
918 31|                 virágok, növények szineik- és tulajdonságaikkal engedelmeskednek
919 31|            kipusztitani, a mennyire lehet, és tudva, hogy a jóból mindig
920 31|                    arra, hogy a jó, tiszta és független lelkek száma szaporodjék.~
921 31|                sulyával kitünni a tömegből és a foglalkozástól ne irtózzék;
922 31|                    becsültetés, méltánylás és a fáradság dijában.~Az igazság
923 31|         becsületességre szüksége nem volna és hála istennek, a becsülete
924 31|                 hála istennek, a becsülete és értelmességében független
925 31|                   ilyen következetes volt, és mint becsületes ember élt
926 31|                  mint becsületes ember élt és halt meg, és holta után
927 31|          becsületes ember élt és halt meg, és holta után is nagy tisztelettel
928 31|           kaucsuktermészetet akar fölvenni és nyulik azon irányban, mely
929 31|                 előnyt igér: hanem a szint és mázt mégis szeretné; mert
930 31|              eleven szent volt. Állhatatos és tiszta lelket szándékoztam
931 31|                   kötelességét embertársai és családja irányában, - de
932 31|               orvosi, mérnöki, gazdatiszti és egyéb tanulmány által munkálkodó
933 31|                  uton haladnak öntudatosan és lelki folt nélkül, és ha
934 31|          öntudatosan és lelki folt nélkül, és ha végig mentünk Pesten,
935 31|            tárgyban tisztes foglalkozás, - és mégis kisebb tért választanak,
936 31|               szebbet, a magasztosabbat, - és lemondanak a szakmaszerüség
937 31|                   divatbábokat, rajongókat és olyanokat nevelni, kik körükből
938 31|                    a regények sugnak nekik és az oktalanság. A józan szülők
939 31|                   is, mik a nőre várnak, - és a miket a szépet tevő fiatalember
940 31|                    balsorsot kikerülhesse, és életének értelmiségével
941 31|                  is kormányosa lehessen, - és akkor méltó lesz a véletlen
942 31|                   czélból irtam a regényt, és csak olyanok számara, kik