Fejezet

 1 2 |      jöhet közelébe más, mint az orvos, meg az orvosság, és nem
 2 3 |           szerencse, nem kell az orvos után szalasztani, legfölebb
 3 3 |     ember, mikor kellett kendnek orvos?~- Nojsz, nem fakadok riva,
 4 4 |    hagyjon magából kivonatni. Az orvos markában meghal a beteg,
 5 4 |       annyival rosszabb, hogy az orvos mindennapi kenyerét kérvén,
 6 6 |   önállóságot, - szerencse, hogy orvos nem lett; mert ha egy nagy
 7 7 |   szenvedélylyel vágyik, mint az orvos a hullára, melynek fölbonczolása
 8 13|      fölszabaditja az ágyból.~Az orvos vigasztalni akarta az ügyvédet
 9 15|         s a legelőször megjelenő orvos megvizsgálván a szenvedőt,
10 16| elszántságával daczolt; tehát az orvos tanácsára családjához viteté
11 16|  egyensulyozni a nyavalyát, s az orvos határozottan kijelenté,
12 16|         támadá meg a beteget.~Az orvos panaszolkodni kezdett a
13 16|       állapotot tekinteni; de az orvos a felelősséget ismételve
14 16|  mérnökkel észrevétette, hogy az orvos utasitásai szerént cselekszik.~
15 16|          az alkonyat után érkező orvos a körülményeket olyan gyanusaknak
16 16|   elragadta az indulat, midőn az orvos többet várt az engedelmes
17 16|    mutatkoznak.~- Testem fáradt, orvos barátom, a nyugalmat óhajtom
18 16|       hadd kivánjanak jó éjt!~Az orvos habozott, végre fölkelt,
19 16|        ajtó betevődék utánuk, az orvos ujra az ágyhoz ült, és ujjával
20 16|         szemei lezáródának, s az orvos az ütérre tévé ujjait, hogy
21 17|          mint az ügyvéd, mérnök, orvos, hogy e bemenetijegy-félével
22 29|         napon.~Fél kilenczkor az orvos támogatta föl erősitővel,