Fejezet

 1 5 |      Türelemmel, maga kiváncsi gyermek, - mosolyog a nő, - hisz
 2 8 |      azt hittem, hogy tudatlan gyermek vagy, megvártam tőled az
 3 8 |      meg ujra elmélyedt a szép gyermek nézésében, s azt gondola:
 4 8 |     azt gondola: még ez a szép gyermek sem vesztegetheti meg szivemet,
 5 9 |      levél tartalmának, mint a gyermek a karácsonyi ajándéknak.
 6 11|     magán megszeretni valót.~A gyermek születésének első napján
 7 11|  akarná jó szerencsére bizni a gyermek türelmetlenségét; mert az
 8 11|     okoskodik, találgat, mig a gyermek elcsöndesedik, s az anyát
 9 11|      hogy a bizonytalan uton a gyermek annyira fölszerelve legyen,
10 11|    elmondani ötvent?~- No, no, gyermek, - inti az édesanya kinálkozó
11 11|       tanácsnak éle.~Igy lőn a gyermek hajadonná, - mint a mi gyönyörü
12 13| föloldozást kérne.~- Kedves jó gyermek, - felel az ügyvéd erőltetett
13 13|  nélkül nem érthetem.~- Boldog gyermek - szól közbe Sipos, ki a
14 13|       ne legyen ára.~- Vasfejü gyermek, nem vitázom veled; de erre
15 13| sértsem.~- Makacs, és mégis jó gyermek, - mondja az ügyvéd magához
16 15|   mondja:~- Elkényeztetett vén gyermek vagyok s egy gyönge asszonynak
17 17|      szabad utánpótolnom?~- Jó gyermek, - mondja a nő szeretettel, -
18 17|        jó, engedelmes, szerető gyermek; de éppen csak gyermek,
19 17| szerető gyermek; de éppen csak gyermek, előtte a világ titok, s
20 17|       az is asszony volt.~- Jó gyermek! Mondja a mérnökné a fiura
21 18|        reá, ugy örökli, mint a gyermek az apa vagyonát, hálával
22 20|      tudom; mert e kedves szép gyermek méltó arra, hogy lelkének