Fejezet

 1 1 |  forintos ebédnél, kinek idáig annyi előnye sincs, hogy egy szabót
 2 1 |     ajtón belép, nem méltatják annyi udvariasságra, hogy: mivel
 3 2 | jurátus lakik, s még kaland is annyi, a mennyi befér.~Vendel
 4 2 |     Vendel, jó helyen van-e?~- Annyi, mintha már föl is váltottam
 5 4 |   nyomorult tiz esztendőt, mit annyi fegyenczházi rabnak elengedtek,
 6 4 |       mert lakodalmas álmaiban annyi asszonyszabó, szobalány,
 7 4 |       a hideg; de legalább van annyi becsület benne, hogy meg
 8 5 |      most az egyszer megteszek annyi barátságot, hogy megemlitem,
 9 5 |    utalá, s e tekintetben csak annyi szerepe mutatkozék, mi a
10 6 |           most lépett be hozzá annyi idő óta egy fiatal egyéniség, -
11 7 |        hasznát nem venni, csak annyi dicsőség, mint Aesopus szamaráé,
12 7 |     nem sok vigasztalódása, ha annyi aranyat gyüjtött, hogy földülvén
13 8 |    tolvajnál, kinek mégis volt annyi bátorsága, hogy éjnek éjszakáján,
14 8 |        részén hátul még maradt annyi hely, hogy a b...i pusztának
15 8 |      Miért csavargott a földön annyi ideig hiába, azaz: nem hiába
16 12|   alapja szerént itéli meg, én annyi gazságot, rossz akaratot
17 13|   elakadni jött a világra, hol annyi szent kötelesség van, s
18 13|      jószág az engedelmességre annyi alkalmat gondolt ki, hogy
19 15| szegény hölgyeknek, alig marad annyi, mint az aratónak, ki földjeink
20 21|       hogy sorvetővel csak fél annyi mag kell a földnek, mint
21 24| találkozván, még maradt bennük annyi épség, hogy a műveltségnek
22 27|        Az én régi szolgám lesz annyi emberséggel, hogy e levélkét