Fejezet

 1 2 |            az utczai ragadványból, megint beszél: Mit vétett az a
 2 3 |         végén a szerencse szekerét megint utnak inditá Kardos István
 3 3 | megbotolhatnak; de azután hirtelen megint nagyot lépnek, s a hibát
 4 4 |          adni, ki azt hovahamarább megint prókátorkézre juttatná!
 5 4 |  gondolkozni.~Az ötödik atyafi már megint Kardos volt, s a mi több,
 6 5 |          mint tizenhat éves lányt, megint egy Kardos szólitana meg
 7 5 |           hogy legelső unokája már megint valami bundán háló ember
 8 7 |        végül az ügyvéd, - most már megint éledezem, - az öreg Kardosnak
 9 11|     kiszítták a levet egy csöppig, megint ott vannak a viztartó kannával.~
10 12|         ivott, azonban negyednapra megint a régi vágásra tért; mert,
11 15|          boldoggá.~- Na,... ez már megint az egészséges gondolatokhoz
12 15|          is, - azt akarta behozni. Megint visszafordult, az urak okosabbak
13 15|     megszakasztja bennem a lelket.~Megint visszaesett öntudatlanságába,
14 16|           de néhány óranegyed után megint az ágynak nyugalmához menekült.
15 18|        csudálkozik az ügyvéd.~- Ön megint szigorubbat akart mondani,
16 19|           tekintetes urak...~- Már megint tekintetes ur? Fenyegeti
17 19|           a tekintetes urak.~- Már megint tekintetesuraz bennünket?~-
18 24|           állva adja szavazatát.~- Megint itt vagyok ám, tekintetes
19 28|      fölvonásokra, asszonyom?~- Ön megint elfogult, - tehát nem jut
20 29|     nélkülözheti az ügyvédet is.~- Megint valami érthetlen.~- Holnapután
21 31|        befolyásosnak, a negyediket megint másképpen, csak a mi legfőbb