Fejezet

 1 2 |        adósság és néha egy kis bánat.~Boldog idő, midőn e négy fal közt
 2 2 |      elolvasta a levelet, melyben oly boldog hir volt, hogy ha pénzért
 3 5 |               A vendégek elfoglalák a boldog háziasszonyt; derültségét
 4 5 |                Kardost talált. Ide, e boldog egyszerüségbe mindig visszatalálunk,
 5 11|       büntetést, de jutalmat is, - és boldog vagy, hogy ezt vigaszul
 6 13|             önmagának: sohasem voltam boldog!~A környezők észrevették
 7 13|     magyarázat nélkül nem érthetem.~- Boldog gyermek - szól közbe Sipos,
 8 13|        barátjukként tisztelnek, ki őt boldog gyermeknek mondja. Szemeik
 9 13|       próbáját is megcsinálta.~- Mily boldog volnék, - szól a mérnök
10 13|              önmagában volt önmagáért boldog, a másik pedig örült, hogy
11 14|          megakadnak, elképzelte azt a boldog pillanatot, midőn az ő szavának
12 14|           viszonzást keres.~Legyen ön boldog, és ne zárja ki szivéből
13 14|               fohászkodnék, az ügyvéd boldog volt; mert utolsó órájával
14 14|               a szobát.~Kardos István boldog volt és nevetett, életének
15 14|         reményé a többi s én ebben is boldog vagyok, mert szeretteimnek
16 15|             szeréntem pedig csak az a boldog, ki kevéssel is megelégszik.~-
17 15|    ajándékozom akárkinek, legyen vele boldog, fiamnak rövidebb utat szántam.~-
18 15| következményét, akkor a fiu hihetőleg boldog lesz.~- Önnek ma fölötte
19 19|           burger eldicsekszik vele és boldog lesz. A gondolat hatalmas, -
20 22|        rokonaink, - mondja az asszony boldog vidámsággal, - ilyen dologban
21 25|             nem igaz. A mérnökné csak boldog lehetett, midőn lányát az