1-500 | 501-576
Fejezet
1 1 | pörcsomagból diákul olvassa meg. ~Nekem sem adták ezt ingyen,
2 1 | hasznát vegyem; mert, ha már meg kell vallanom utólagosan,
3 1 | rőfe, - a mit a fiatalember meg nem tanult Váradon, Győrött,
4 1 | egész hónap alatt alig evett meg két forint árát.~Furcsa
5 1 | pályának küszöbénél állt meg a fiatalember, és saját
6 1 | karzatra, azt az határozta meg, miként vett részt e vitákban,
7 1 | varjut eregettek el, itt meg nyikkanni sem mertek, holott
8 1 | ilyen helyen jövendölték meg egy Priviczernek, egy Bartalnak,
9 1 | ne jövendölhették volna meg, midőn hajdanában (ezelőtt
10 1 | jogvédő sem érkezett ám még meg.~Amint benyitott a fiatalember
11 1 | árkon átugortában ugy lövik meg a levegőben, mint a szárnyas
12 1 | hogy én ingyen tanitom meg magát is, - hisz ha a czenzurán
13 1 | mert a lugban nem ázik meg ugy a ruha, mint a hogy
14 1 | elő.~- Hát ezt ki fejti meg?... szólal meg ujra: Bemegyen
15 1 | ki fejti meg?... szólal meg ujra: Bemegyen valaki a
16 1 | villára, és nem ette volna meg a kutya, tehát világos lévén
17 1 | jogi pereit itt ösmerhette meg néha a legapróbb részletekig,
18 2 | sokáig aludtatok!~Még csak meg sem haragudott a fiatalság,
19 2 | gazda nem csak azt teszi meg, a mire megfogadták; hanem
20 2 | kitüzött órában azzal döbbenti meg, hogy az ifiur halálos beteg
21 2 | közelébe más, mint az orvos, meg az orvosság, és nem áll
22 2 | szabót magát orvosság gyanánt meg nem eszi. Vendel bácsi ruhát,
23 2 | elloptak volna; miért ne őrizné meg azt a szobát, melyben négy
24 2 | ráüljenek, mint a trombitáslóra; meg nem ijedne, ha a füle mellé
25 2 | utána néztek a lányok, ő meg aprózta a lépést, hogy tovább
26 2 | mindegy, abban sem sántul meg a fiatalember. Sándor urfi
27 2 | Ezt pedig éppen ma tudta meg legbizonyosabban; mert Vendel
28 2 | törni a levelet, ha Vendel meg nem mutatja a tallért, mit
29 2 | a vén huszárt, hogy hát meg lehetne-e ezt is ijeszteni?~-
30 2 | föl kend, Vendel! - jegyzi meg a ferde sarku csizmás, -
31 2 | attól csakugyan nem ijedek meg, ifiuram.~- Tán nem jó helyen
32 2 | vén huszár, - nem termett meg még az a lakatos, ki annak
33 2 | névnek fölemlitésével lepte meg őket, hogy Sándor vérvörösre
34 2 | mondott.~- Igen, - szólal meg a megbántott urfi, - levelet
35 2 | hiányzik belőlük, - ime, nézze meg az urfi maga.~Mintha nem
36 2 | fehér lett, s alig találta meg a szót, hogy megkérdezhesse:~-
37 3 | hogy a perpatvar miatt meg nem ijed egy asszonytól,
38 3 | kivetette a szakácsnét is, meg azt a négy tál ételt, mihez
39 3 | összeg, melynek tőkéjét még meg is kell keresni. Hadd szaladjon
40 3 | bankjegyekre esett, és csakhogy meg nem szólamlott a sok százas:
41 3 | kényes macska, kávé nélkül meg nem él, már pedig ha egyik
42 3 | és azt megveszi: mindjárt meg van gyógyitva a nyavalya.~
43 3 | menyasszony és szobaleánya, meg a sok alsószoknya elférne;
44 3 | elengedne egy pár szobát, meg a nagyságos sőt a tekintetes
45 3 | ha tudjátok! Csaljatok meg valakit és ne rettegjetek, -
46 3 | elvágjátok! Kisértsétek meg ezt, ti, hősök! - És ha
47 3 | jut a házasság, álljatok meg a tizennyolcz éves kisasszony
48 3 | háborut, Napoleont is láttam, meg a fekete bankót, - a kisasszonyba
49 3 | leány, azok sem ijednek meg a nagy szállástól, ha már
50 3 | lánya volt, mit arról tudunk meg legbizonyosabban; mert a
51 3 | kedves barátom, - jegyzi meg a leánykérő, - a mit én
52 3 | mit én neked mondtam, te meg mondd meg kedves feleségednek,
53 3 | neked mondtam, te meg mondd meg kedves feleségednek, hogy
54 3 | helybe az apa, igy menekülvén meg az első rohamtól, - én meg
55 3 | meg az első rohamtól, - én meg majd a feleségemmel közlöm
56 3 | életében most először ijedt meg az okosságtól; mert nem
57 3 | gőbölyöket, kövér ürüket, csak meg kell ütni a dobot.~Az öreg
58 3 | márcziusi fagyban puhul meg, de végtére is megérik, -
59 3 | először akár utolján hordja meg. Kapaszkodjék meg Kardos
60 3 | hordja meg. Kapaszkodjék meg Kardos István ur, kipallérozott
61 3 | hogy mi rajtunk látszik meg a nyoma.~- Kend nem panaszkodhatik,
62 3 | fognának egy csikót, az meg elszaladna velem; de mondanák
63 3 | csöndesebben és körültekintve, hogy meg ne hallják, - jobban, mint
64 3 | mert ha azt megvertem, meg is dicsértek érte, hisz
65 3 | megcsal vele, ha akarja, meg is mar vele, - ennyi fegyver
66 3 | tekintetes ur mellett, száz meg száz levélnek valék széthordója,
67 3 | tekintetes urnak?~- Nézze meg kend azt a nevet, a mi az
68 3 | kiált a tekintetes ur.~- Meg is ütheti a mennykő! - szól
69 3 | édesanyját, az édesapját, meg azt a becsületes ifju legényt,
70 3 | tituláját nem mondom, hogy meg nem érdemlette tekintetes
71 3 | mondott: hogy soha se kéressen meg az ezredes olyan leányt,
72 3 | a földi mennyországot is meg lehet találni; de a ki azt
73 4 | gondolatot a bocsánatban teremte meg, hogy a gyarló emberiség
74 4 | menedéke a hitben: ki vigasztal meg egy ötven éves agglegényt,
75 4 | osztálya, melyből a legjobbak meg ne fordultak volna nála
76 4 | dolgot, utóbb az vigasztalta meg, hogy Vendelként a hadnagy
77 4 | titkaiból vigasztalókép jelentek meg előtte a számok, az összegyüjtött
78 4 | levett kalappal állanak meg ajtaja előtt.~E gondolatok
79 4 | magában az ügyvéd, - de ha már meg kell vallanom az igazat,
80 4 | ő tanácsa után inditanák meg az államkereket, ugy beleterelné
81 4 | szüksége a férjre, most akár meg is halhat; mert a méltóságos
82 4 | tőlük, s mikor a család meg akarván menekülni a bosszantásoktól,
83 4 | könyörögnöm is kellene, alázzák meg magukat, fogadják el tőlem
84 4 | csak csizmadia ne találja meg.~A 4-ik rokon leányági atyafiság,
85 4 | hozzá, hogy biz azt magyarul meg nem lehet érteni. Ezen néven
86 4 | Nem tagadhatom, - jegyzi meg az ügyvéd, - van olyan ember,
87 4 | tehát nem igen ijesztette meg a megelőző hármat, sőt ha
88 4 | ha most nem érdemlette is meg a kiszabott adagot, megérdemlette
89 4 | annyi becsület benne, hogy meg akar gyógyitani, csak fizess
90 4 | gyógyitani, csak fizess meg neki; de az ügyvéd azt kivánja,
91 4 | hogy az emberek csalják meg egymást, és a csalót is
92 4 | fiók közöl az igazat leli meg, az ügyvéd is meglelé a
93 4 | meglelé a törvényt, melyben meg kelle fogóznia; de most
94 5 | egyelőre csak a kártyával osztá meg, s nehogy a vakszerencse
95 5 | ki ezt egyelőre nem érti meg, kedveért megvallom, hogy
96 5 | asszony a kártyát kérdezi meg, mint bármely bábsütőné,
97 5 | az első játék nem felelt meg várakozásának, a vörös filkó
98 5 | Kedves anyám! - szólal meg a fiu, - jóllaktam már a
99 5 | meghatározni, mikor unhatod meg a bácsi irodáját.~- A bácsi
100 5 | rendre elütik.~- Tanulj meg okosan lazsírozni, gyermekem, -
101 5 | hozzá némi éllel, nem értvén meg anyjának gondolatát.~- Azt
102 5 | bizonyosan több fáczánt izlel meg, mint csirkét, fiatalember
103 5 | negyedmagaddal csakugyan nem fértél meg egy szobában, hanem megfordulsz
104 5 | havi pénzzel nem elégszik meg, fölűl a jó szót is kialkudja
105 5 | mindig számitva tisztelt meg.~Az ügyvéd szerencsésen
106 5 | tolmácsolni.~- Mivel érdemlem meg a mai megtiszteltetést?
107 5 | inditványt.~- Most nem szabadul meg, bácsikám, egy egész óráig
108 5 | fogok, ugy sem kisértem meg idáig, azért kegyes elnézésért
109 5 | én kedves bátyámat ezért meg kell büntetni, ezen pillanattól
110 5 | megint egy Kardos szólitana meg először.~- Hamar kikaptam
111 5 | kikaptam az utravalót, - jegyzi meg az ügyvéd kötekedve, - és
112 5 | majmot piros csizmával fogják meg, a farkast bárányhussal, -
113 5 | legalább valaki ugy fogta meg a szerencsét, hogy méltóságos
114 5 | férfi mellett diadallal futá meg, mi rokonok pedig hálásan
115 5 | közbeszólva az ügyvéd.~- Ezt meg én nem értem! Mondja a ravasz
116 5 | feledd, hogy ha nem győződünk meg arról, hogy az emelkedésnek
117 5 | ne nekem, - nőmnek mondd meg.~- Hát bátyámat nem is érdekli,
118 5 | méltóságosak voltak. Ilyeneket is meg szokott hivni a háziasszony,
119 5 | vaskossága mellett belefért száz meg száz derék jogtudósunk kis
120 5 | szempillantással köszöné meg a védelmet; mert a másik
121 5 | kellene érvényt szerezni, hogy meg mert volna házasodni; mért
122 5 | megvan; s minthogy idáig meg nem házasodott, kétségtelen:
123 5 | választásnak gondjait velem osztja meg!~Ez oly nyugalommal volt
124 5 | erszényükre otthon bolondulnak meg!~E szavak után némi fáradság
125 5 | után némi fáradság lepte meg a társaságot, többé nem
126 5 | hátralevő esztendeiben ossza meg velük szeretetét.~"Hátralévő"
127 6 | küzdelmei nem döbbenték meg, sőt fölingerlék a tetterőt;
128 6 | fölingerlék a tetterőt; nem ijedt meg az áltekintélyek rezzegetésétől,
129 6 | de éveink számán vettük meg; és ha megalkudhatnánk:
130 6 | találni.~- Ifiuram, - szólitja meg a szobába rendelt fiatalembert, -
131 6 | semmi; de alább sem alkuszom meg.~- Öcsém, - mondja foghegyről
132 6 | annak árát csak ugy kapja meg, ha jól beosztva, a fonnyadót
133 6 | egyet az öreg, nem szokván meg a fiatalemberben ennyi önállóságot, -
134 6 | egy falat fekete czukorral meg tudna gyógyitani, talán
135 6 | ugyanez a kiadás van meg nálam is.~- Lássa barátom, -
136 6 | nyilatkozaton.~- Tanuljon meg engem!~- Engedelmeskedem,
137 6 | volt a titkár, neki gyónta meg az öreg, hogy ilyen emberrel
138 6 | tiz esztendeig nem tették meg tisztnek; mert nála nélkül
139 6 | megtöri az élet, aztán kapja meg az emberi ábrázatot.~- Ekképp
140 6 | válhatik valami.~- Sugja meg kend a fiunak, hogy ezt
141 6 | volna, ha most mondanám meg neki először, - aztán, tekintetes
142 7 | ünneplőt; mert őt illette meg a becsületadás, hogy az
143 7 | tekintetes uram, hanem mig meg nem unta a tekintetes ur
144 7 | mesterséget, nekem is igérjen meg valamit.~- Pörre tett szert,
145 7 | egy kis bormámorban fullad meg a multnak könnyelmüsége; -
146 7 | pénzzel? véljük mi, - ő meg azt hiszi, hogy egy kis
147 7 | méltó pimaszsággal leste meg a kilincs mozdulását, s
148 7 | azért hagyta bolondulni, azt meg ugy is hitte, hogy Vendelnek
149 7 | urfit, ekképp szólitván meg:~- Ön nem akar ügyvéd lenni?~-
150 7 | Édes Vendelem, gyujtsa meg azt a gyertyát; mert itt
151 7 | elkényeztették. Ez magyarázza meg, hogy az ügyvéd az utóbbi
152 7 | gyakran eszébe jutott, - nincs meg az a mindennapi öröme, mi
153 7 | taplósziv, mely ilyenre meg nem mozdulna? A természet
154 7 | áruczikk, mit a boltban is meg lehet venni; azért ha megkapja,
155 7 | az elválás, mint más, még meg nem szokott utiránynak kezdete,
156 7 | bőségben, - hanem ha ön meg akar egykor sajnálni, majd
157 7 | hittem, hogy a boldogságot meg kell venni, s a hová én
158 7 | családnak sorsát mentheti meg. Önre gondolék, az isten
159 7 | isten világos ésszel áldá meg: legyen tanitványom, - igy
160 7 | visszamond valaki.~- Legyen meg a tekintetes urnak akarata, -
161 7 | pillanatban, csak azt igérje meg, hogy miattam másnak hátránya
162 7 | s ha más országban ezer meg ezer korlát közé szoritotta
163 7 | vértanut az igazságért feszitik meg.~Nálunk vannak száz évesnél
164 7 | tanitványommá szegődik, igérje meg a következőt:~Az első biróság
165 7 | közvélemény megtisztelésében leli meg. A ki az igaz jogot megvédte, -
166 7 | megvédte, - az ártatlant védte meg a nyomor, a kétségbeesés,
167 8 | még a jövendőről, aranyozd meg a felhőket, néhány év mulva
168 8 | véletlenről sem feledkezett meg.~Az idő nem fárad ki a gyaloglásban,
169 8 | gondolatában nem elégszik meg a babérral; hanem bevágyik
170 8 | jeles tanároktól tanulta meg. A nőnek fogalma sincs e
171 8 | ezered részét nem irták volna meg azon, könyveknek, melyekben
172 8 | napnak lehunytával kérdezd meg, miért szórta ki a tegnap
173 8 | vagy becsük miért fogyott meg néhány órának mulandóságában?~
174 8 | erőnek büszkesége hajlott meg; pedig az a lelketlenség,
175 8 | csalni a nőt. Emlékezzetek meg Eötvösnek azon szép költeményéről,
176 8 | ujjaidon szennynek marad meg csak.~Legutoljára hagyám
177 8 | kalitba zárta.~Eszed toldja meg az én gondolatimat, s az
178 8 | szerencse engem nem keresett, én meg a gazságot: igy folytatnom
179 8 | darab aranynyal kináltak meg, ha az u...-i közbirtokosoknak
180 8 | Ne hidd, hogy az emberek meg ne tudnák különböztetni,
181 8 | Mim vagy nekem, mondd meg?~- Az én kedves apámnak
182 8 | eszedhez is beszól, vitasd meg, s ha meg nem érted, kérdezd
183 8 | beszól, vitasd meg, s ha meg nem érted, kérdezd meg az
184 8 | ha meg nem érted, kérdezd meg az okot; mert korodban már
185 8 | ütközetnek zajában semmisüljön meg a gyöngébb, hanem a türelmes
186 8 | áldani fogja.~Örvendeztessen meg levelével, kedves rokon,
187 8 | levelével, kedves rokon, és irja meg, hogy szeretettel fogadja
188 8 | közelében még csak az maradozik meg, ki sajnálja, hogy a lábán
189 8 | E büntetést nem érdemlem meg, ki önnek e bűnt nem tanácsoltam.
190 8 | elmélkedésre, győződjék meg, hogy vannak olyanok is,
191 8 | pénzért legbizonyosabban meg lehet venni.~Az ön papirja
192 8 | könyörgött: kegyelmezne meg az Ur a városnak, ha ötven,
193 8 | leányát magához ölelé, ujra meg ujra elmélyedt a szép gyermek
194 8 | gyermek sem vesztegetheti meg szivemet, hogy miatta az
195 9 | erszény sem menekedhetik meg, tudják, kinél mennyi a
196 9 | hogy kinek kezén fordult meg, és hol tartják most ládafenékre
197 9 | vendéget; mert a kenyeret is meg hagyja keményedni, hogy
198 9 | urat fekete lével, talán meg is iszsza?~- Egy-egy cseppet,
199 9 | csak összehuzódva férek meg rajta.~- Tudom én azt bölcsen,
200 9 | valamit a zsidó iráshoz; azt meg szintén tudom, hogy ezen
201 9 | hisz a teins ur, kérdezze meg az öreg urat, hogy némely
202 9 | embert csak egy kézzel vert meg az uristen; de a vén nőtelent
203 9 | vén nőtelent kettővel üti meg.~- Hát engem ne érjen a
204 9 | teins urat; hanem kérdezze meg az édesapját, mit mondott
205 9 | fogja pártjukat.~- Legyen meg a kivánsága, Vendel, amint
206 9 | álmában nem szabadulhatott meg a gondolattól, mely mintegy
207 9 | csak azért változtatná meg függőleges irányát a vizirányba,
208 9 | harmincz év óta sem görbült meg, és gazdag rokonát szánandónak
209 9 | legalább nem marasztalnak meg.~- Induljunk hát, domine
210 10| szombaton elhelyezkedék, meg akarta várni a vásári két
211 10| hol a pesti ügyvéd szállt meg.~A vendéglős nagyon sajnálta,
212 10| is lenne atyafi! Toldja meg a másik, bebillentvén ujjával
213 10| hagyta a könyvet, és már meg akarta mondani a tekintetes
214 10| az egy s mellett nem fér meg két ss, ugy nem tudja, hol
215 10| bennsülni, még egyet kisérlett meg: nőm gyakran emlékezik a
216 10| az utczai sárban ragadunk meg.~- Meghiszem, - de reggel
217 10| ügyvédnek, de nem haragudott meg; mert ha már a somogyi utra
218 10| utat, s azt kapanyéllel is meg akarják védeni.~A vásári
219 10| jövő hónapban. Most veszem meg nekik a szükségeseket; mert
220 10| az ezeresektől ijedtek-e meg, vagy attól, hogy a korcsmáros
221 11| Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.~
222 11| legnehezebb, - önmagunkon botlunk meg! Örömünk, fájdalmunk hányszor
223 11| jutalmát saját lelkünkben adja meg, s ha a ránk mért és jól
224 11| természet titkát, mondjátok meg: a férfi hatalmának tetőpontjáról
225 11| szolgálatát, hogy térden álljon meg saját gyönge párja előtt?
226 11| ki országokat hóditott meg, ki az ágyuk torka előtt
227 11| asszony gyermeke mellett kezdi meg az élet iskoláját. Mig egyedül
228 11| fátyolon át sem mutathat meg, s e tudatban az eszméknek
229 11| házkörében is nagy gond fér meg, s ennek fele abból kerül
230 11| fele abból kerül ki, a mi meg van; másik fele pedig abból,
231 11| másik fele pedig abból, a mi meg nincs.~- Kedves anyám, min
232 11| maholnap azzal telik ám meg a szátok, a mit magatok
233 11| nagyságos asszonyságra" tanult meg, hasznavehetlen maradt az
234 11| azt merem mondani, tanítsa meg lányát az olyanra is, minek
235 11| földhöz vágja.~Most köszönje meg édesanyjának azt a jó tanácsot,
236 11| gondossága nem feledkezék meg átültetni a gyermeket a
237 11| Tudjuk jól, mázsaszámra irják meg a szenvedélyek történetét, -
238 11| elmélkedés nem gátolhatta meg a könyűket, melyek sebesen
239 11| arczon.~- Lányom, - szólitja meg az anya - könyved megríkatott?~-
240 11| Anyám az orvosságot mondá meg, e könyv a nyavalyát, -
241 11| bölcsebb lettél, fontold meg, mily szánandó az, kinek
242 11| magyar példabeszéd: Nézd meg az anyját: vedd el a lányát!~ ~
243 12| el önt magammal, lássuk meg együtt, föltéve, hogy beereszt
244 12| érzület alapja szerént itéli meg, én annyi gazságot, rossz
245 12| mit nem tudok, azt mondja meg ön: akar eredeti példány
246 12| akar másolat, - vallja meg, mi gyönyörüségük van az
247 12| az ügyvéd.~- Bocsássanak meg önök, hogy kárvallott utasok
248 12| mondja a fiatalembernek, - meg tudja vesztegetni az embereket.~-
249 12| mégis nem hiába hallgatja meg.~- Vigyázzon, - figyelmezteti
250 12| tovább vitázni, - jegyzi meg a lány, - én önről már annyit
251 12| is bizonyosan többet mond meg a bajból holnap, mint ma.
252 12| hordák föl, ez is, az is igy meg ugy megbánta, végre az ügyvéd
253 12| záradékkal, hogy igy ha meg ugy és amugy ha alkalmatlan,
254 12| némely bolond ember még csak meg sem kisérti. (Ez utóbbi
255 12| Kedves férjem, - szólal meg a mérnökné, - ne feledd,
256 12| somogyi gyöpre, hogy azt nézze meg, a kit én árverelek.~A fiatalok
257 12| villámsebességgel járja meg az utat. A két fiatal egyén
258 12| vércsöpp hevesebben ütközék meg az összepillantás perczében,
259 12| talán saját zajától ijedt meg, hogy az arczba szökött,
260 13| A házi szerek gondosan meg lőnek választva, a mérnökné
261 13| csak megvigasztalta; de meg is nevettette volna.~A kik
262 13| nem okozának, ha a vánkost meg akarák igazitani, előbb
263 13| vett engedély után történt meg a végrehajtás könnyüded
264 13| szolgája nem bocsáthatja meg.~- Sajnálom, hogy ezt magyarázat
265 13| Kis lány, - szólamlik meg az ügyvéd egész derültséggel, -
266 13| legtisztább gondolat illet meg, - de előbb kérdeni: nem
267 13| előbb kérdeni: nem sértettem meg önt azzal, hogy tulbizalmasságból
268 13| megszomorithatná önnek elpártolása.~- Meg is esküdjem a hűségre? -
269 13| máskor, midőn az öröm igy meg nem zaklatta, nem ily kétértelmüleg
270 13| csak lassan lágyithatna meg. Engedelmükkel, én a mérnök
271 13| Felelének a nők, és kezeik ujra meg ujra találkozának a nagybácsiéval.~
272 13| a másik balról forgatná meg a tárgyat, és közösen az
273 13| képzelhetlen falánkság lepi meg, összeenné a világnak sültjét,
274 13| melyet számitásból emlitett meg; de barátom, az én szivem
275 13| még találhat, házasodjék meg, - s én összeölelem azt,
276 13| minek árát dobszó mellett is meg lehet határozni, ha már
277 13| néhány szót ne olyan értse meg, ki őt kármentőnek tartja,
278 13| leányok tömegesen fordultak meg; de a hol a finnyás hamarább
279 13| dolgozott ön először?~- Ha már meg kell vallanom, kisasszony,
280 13| az estelit is maga eheti meg az asszony; mert a férj
281 13| hogy a másik nem szereti és meg akar szabadulni tőle. Ilyen
282 13| szent irást, hogy az árnyék meg a burgonya valamint az engedelmesség
283 13| hogy mi többet tudunk, és meg is tanulnák tőlünk, ha mi
284 13| ifjunak arczára tekintve, meg akarván jutalmazni az elbeszélésért.~-
285 13| én valék; - de azért meg ne dicsérjen a kisasszony.~-
286 13| kisasszony.~- Hasztalan tiltja meg, - vallja a hölgy, - ön
287 13| érdemet méltányolni, ha meg tudta itélni, hogy mennyire
288 13| tapasztalásból nem mérheté meg a szavak súlyát, bizonyos
289 13| nem különböztette volna meg édesanyja jelenlétében.~
290 13| meghatározott dijért vesszük meg, s a kihirdetett darabot
291 13| összetekintése nem zavara meg a hangulatot és eszmemenetet,
292 13| ajtó előtt ugy érkeztek meg, mint kedves ismerősök,
293 13| hát előbb? Erre feleljen meg a teremtő, ki a virágnak
294 13| előnyre vergődhetnék.~Az alku meg lőn kötve az ésszel, a jövendőnek
295 13| kertben.~- Jolán!... szólitja meg őt, - apád, anyád után a
296 13| nézeteiről, s a mit neki életében meg nem mernénk mondani, holta
297 13| lennénk. Bácsi, engedje meg, hogy a mi szeretetünknek
298 13| emlékét tiszteletlenséggel meg ne sértsem.~- Makacs, és
299 13| hogy amint az ostoba halat meg lehet fogni csalétekkel,
300 14| igénytelensége zaklatta meg, s ámbár nem akarja feledni;
301 14| ezt hasztalan kisértené meg. Birálatában az ifju hölgy
302 14| Majdnem fönnhangon monda: Itt meg vagyok fogva, s lelkem e
303 14| szabnak maguknak árt; de meg kell fontolnunk, hogy mi
304 14| boldogitásnak ösztöne kapta meg, s ha lehetne, könyökig
305 14| hogy az igazság szólamlott meg bennünk.~Majdnem elhatározá,
306 14| mindenki e kitünő czimet adá meg a rokonnak; de ma taglalni
307 14| jobban mondva, magát dorgálta meg a gyöngeségért, hogy ilyenről
308 14| Ekkor egy eszme villant meg agyában, még pedig olyan
309 14| hogy melyiket különböztetné meg; de tudjuk, hogy ő a konczért
310 14| és szenvedhetlen dölyfük meg nem nyeri a hiányzó szavazatot;
311 14| mérnök? Arról sem feledkezett meg, mint mindjárt meglátandjuk.~
312 14| ezen nyilatkozata előtt már meg akartam házasodni; de olyan
313 14| Végrendeletemet ugyanazon tollal irtam meg, melylyel e levelet irom
314 14| meghóditsam. De ha önt életemben meg nem győzhetem szeretetemről,
315 14| győzhetem szeretetemről, győzze meg halálom, mely után a földön
316 14| hadd bünhődjék és alázza, meg magát rokonaink szavazatáért;
317 14| adott ön az életben, áldja meg utolsó óráját, és az én
318 14| olvassa, már én nem csalhatom meg önt, - e sorok olyan vallomás,
319 14| sorok olyan vallomás, melyet meg nem hazudtolhat a gyanu,
320 14| foglalkozék, s a halál nem ijeszté meg. Nem kétlem, kevés ember
321 14| napra.~- Vendel - szólitja meg a becsöngetett szolgát, -
322 14| Nem értette kend, - azt meg én mondom, - jegyzi meg
323 14| meg én mondom, - jegyzi meg az ügyvéd, - szó nélkül
324 14| szó nélkül akkor értené meg, ha meghalok; de ne várakozzék
325 14| marad kend.~- De hát ezt meg kellett előre mondani?~-
326 14| végrendelkező, ki nem szorulna meg kapzsi emberben, ki az adományt
327 14| gyalázkodni nem szeret.~Győzzön meg benneteket a jobbnak hite;
328 14| segédet, - előbb hallgassa meg inditványomat. - Mától fogva
329 14| barátaik vagyunk.~- Legyen meg az ön akarata s fogadja
330 14| fiatalemberek nagyon nehezen tartják meg szivük titkát, mikor az
331 14| duzzogjon ő méltósága: tudja meg, hogy kártyáiba láttak.~
332 15| nyughatatlan anya nem elégedett meg a fél uton és fiát komolyan
333 15| természetesen, nem tudott meg semmit.~A válságot mindenki
334 15| megfogja. Minek mozduljon meg? az aranymadár lépen van,
335 15| tagadás benne, régóta lepte meg a félelemnek barátságtalan
336 15| különös viszketege lepte meg, és elhatározá, hogy sógorasszonyával
337 15| vendég, kit csak ugy kapunk meg, ha szerencsésen elfogathatunk!
338 15| ha per "kend" szólitanák meg.~A hölgy kezét nyujtá, kitüntetés,
339 15| föltenném róla, hogy nem érti meg az ügyeskedő nőnek czélzatát;
340 15| kisebb.~- Fél uton álljak meg, mikor az apa után a fiunak
341 15| Azonnal visszaesem; mert én meg azt hiszem, hogy boldogtalanná
342 15| teendője s a ki a magáét meg nem találja, vagy még megtalálni
343 15| kérem önt, nem undorodott meg a sok munkától?... nem veszi
344 15| hogy mennyit ehettem volna meg.~- Végrendelete is van már?
345 15| komolysággal.~- Vigasztaljon meg egy nyájas tekintettel, -
346 15| zsákot hordok, - most tudja meg, hogy nem az ő számára.~
347 15| fölkapaszkodni, elégedjék meg azzal a szereppel, hogy
348 15| hallgatott.~- Erőltesse meg magát néhány szóra, - mondja
349 15| erőlködött meglátni, mint ha meg akarná ösmerni. A fiatalember
350 15| érzés villanyával erősitse meg. Vendel kínosan tipegett,
351 15| a huszár is meggyógyul, meg a lova is, - azt akarta
352 16| a baj uj rohammal támadá meg a beteget.~Az orvos panaszolkodni
353 16| pontossággal beadá, a mi meg volt tiltva, a betegnek
354 16| rimánkodó kérésére sem adá meg, s e szigoruság a mérnökkel
355 16| megvigasztalja. A nő gyöngédeden foga meg kezét, hogy a vérnek lüktetéséből
356 16| szeretteit.~Most fontolá meg, hogy a hét kövér esztendő
357 16| melyben mások először vallják meg, hogy kincseik az ártatlanok
358 16| mivelé gyermekének lelkét, meg fogják-e a nélkülözések
359 16| legyen ő gyönge, és bánja meg, hogy idáig fölemelt fővel
360 16| Az élőt nem érthetem meg, mert én is ember vagyok,...
361 16| elhunytnak emlékezete most már meg van szentelve előttem is.~
362 16| láz nagy erővel rohanta meg, s az alkonyat után érkező
363 16| nyavalya ritkán látogat meg. A mérnök a bajt alkalmatlan
364 16| elvégződött; de nem állhatá meg, hogy fönnszóval ne mondja:~-
365 16| tisztelettel hajoljanak meg. Az ügyvéd rövid lefolyást
366 16| szerént jó tanácsát ne vonja meg tőlük.~Sipos harmadnapra
367 17| kényeztetni akarnak, - jegyzi meg Sipos, - kényelmes kocsiban
368 17| kényelmét az első órában meg ne zavarja, azonban rendezkedett
369 17| levél helyett maga érkezett meg. A szenvedések érlelik az
370 17| a nagy müvészek kisértik meg utánozni, s egy vonással
371 17| látom. Ön férfi, nem itéli meg a leányt, ha ilyen helyzetben
372 17| biztatni nem merem, hogy meg ne lepjem, tehát önhöz folyamodom,
373 17| az én készségem győzze meg önt bátorságomról s vállalkozásom
374 17| legyen akadályuk. Értse meg a sokból a kicsit és legyen
375 17| Tehát őszintén mondja meg anyámnak, a mit ő nem hisz,
376 17| jutalmat másodszor érdemli meg.~Sipos tisztelettel hajtá
377 17| Sipos tisztelettel hajtá meg fejét, - a leánynak szavai
378 17| a mérnökné,... hallgassa meg kegyed egy özvegynek gyónását.~-
379 17| gyámoltalan özvegy? mondja meg ön nekem.~- Csak az özvegyről
380 17| mondani nagyon, - jegyzi meg Sipos egy mosolylyal; de
381 17| valamit az én szavam?~- Meg vagyok fogva, kedves Sipos, -
382 17| belesülni, szivemben oly szépen meg van irva az ön jó tanácsa;
383 17| nem akarsz.~- Ne alázza, meg ön egyetlen gyermekét.~-
384 17| majdnem fölkiáltva.~- Áldjuk meg hát őt, bizzunk gyermekének
385 17| asszonyok?~- Akkor anyámat is meg kellene rágalmaznom; mert
386 17| ur, én elakadok, - jegyzi meg az asszony, legyen az én
387 18| jogára ügyelni fogok.~- Meg akar bennünket nevettetni? -
388 18| Én a jogot emlitettem meg, arról megfontolás nélkül
389 18| vitázik a leány, - ám legyen meg, azt hiszi ön, a férfirokonok
390 18| mondani, hogy elfogadom. Meg van ön elégedve?~- Egyelőre
391 18| ön elégedve?~- Egyelőre meg; de a meghatalmazványban
392 18| meghatalmazványban e nyilatkozatnak is meg kell lenni, - azért mindjárt
393 18| a második kötet az elsőt meg ne czáfolja.~- Félig ön
394 18| egy férfi önt különbözteti meg.~- A fővárosban?~- Hihető,
395 18| Szabad és lehet, - toldja meg a lány, - szerencse vagy
396 18| magamat. S ön akképp ösmerend meg, a milyen vagyok. Nézze
397 18| és dicsérői nem mutatják meg tanyáikat; mert élve sem
398 18| nem gyanitották, miért van meg a nőben az ellenmondási
399 18| gyöngesége az ellenmondás, ha azt meg nem szűri az értelem, s
400 18| ragadjon az indulat, jegyezd meg, hogy a legrövidebb szó
401 18| Atyám emlékét fognám ezzel meg megbántani, - mondja Jolán, -
402 18| látom, hogy a nő a világban meg merem mondani, ráadás,...
403 19| korodban.~- Nem mázsáltatnád meg az eszedet?~Gúnyolódik az
404 19| veszekedem veled, - nyugszik meg az öcs a magyarázaton, -
405 19| lehetett befurakodni, vallja meg: hány zsák aranya van?~-
406 19| meglöké testvérét, hogy az meg fogódzék a másik kezébe, -
407 19| ennyi az én tudományom, erre meg is tanitom inasaimat és
408 19| öregebbnek, - kapaszkodjál meg hamar ebben a czethalban,
409 19| hamar ebben a czethalban, ez meg hagyja magát fogni, végy
410 19| hagyja magát fogni, végy meg hamar egy mázsa czukrot.~
411 19| mondja a fűszeres, - hol fér meg egy fejben?~- A studium,
412 19| studium, kedves rokon, - meg a diligenczia.~- (Meg a
413 19| meg a diligenczia.~- (Meg a korbács!) - gondolja a
414 19| oldalt latus-nak, az áttételt meg nem tudom bizonyosan, valami
415 19| nemet akar mondani. Jegyzi meg a tekintetes rokon izgalommal.~-
416 19| bizománynyal tisztelnek meg, ösmerős jó firmákhoz fordulok,
417 19| társat szigorun választják meg, - bizonyosan rokonunk is
418 19| a fiatalabb testvér töré meg a csendet.~- Bátyám, a "
419 19| lakni, - jó, hát ugy vegyük meg a vadat. Ez a prókátor majd
420 19| az igazságot, kérdezzük meg tőle: mennyiért adja?~ ~
421 20| Még ma esni fog.~- Most ön meg akar engem büntetni késedelmemért; ...
422 20| halkabban, mint egyébkor, mintha meg akarná fontolni a kimondandó
423 20| Mi az, a mit egyszerre meg nem mondhat, s a mire feleim
424 20| jó barátként magyarázza meg.~Csak még néhány perczig
425 20| kérdés szégyene kinozza meg, vagy legelőször fog életében
426 20| hogy enhiuságom csaljon meg, - te tudod, hogy védelmedre
427 20| mérnöknek leánya, czélzását meg nem értette volna. E leányt
428 20| jótevőnek tekintené. Legyen meg hát, inkább szenvedek a
429 20| rám, s ugyanakkor tudtam meg e kendő történetét.~- Jelölje
430 20| kendő történetét.~- Jelölje meg a kisasszony, hogy el ne
431 20| igaztalankodik.~- Isten áldja meg önt e szavakért, - mondja
432 20| magam ellen.~- Vigyázzon, én meg vagyok vesztegetve.~- Az
433 20| keretre hajolva maradt, hogy meg ne lássa Sipos a könyűt,
434 20| könnyem esett rá, - az mondja meg önnek, hogy imádkozom önért.~ ~
435 21| Öreg kopogatás döngeté meg Siposnak ajtaját, előre
436 21| őszinteséggel, - de már bocsásson meg a jó isten, a Kardossoknak
437 21| ügyet, - látjuk, ha akarná meg is nyerné.~- Legalább óhajtanám,
438 21| Szent a béke! ... nyugtatja meg Sipost az osztályos ur,
439 21| szavazatát eleve elhoztam.~- Egy meg egy: az kettő, - az egyik
440 21| és csak az irodalom menti meg a nemzeteket a haláltól.~-
441 21| nevet a másik, - nézzen meg engem, ki merné mondani,
442 21| heringet be nem sóznák, a hust meg nem füstölnék, meddig tartana
443 21| örökölni vágyó, - ezen mi meg nem alkuszunk; hanem beszéljünk
444 21| tél és a nyár előtt volt meg az emberi egyenlőség, -
445 21| is imádják a borjut, ha meg van aranyozva? Én ezt nem
446 21| megboldogult, hogy becsüljük meg önmagunkat, emeljünk süveget
447 21| tekintetes urnak kedvére felel meg, adja neki az én szavazatomat,
448 22| udvarias levélben keresé meg a kardossfalviakat, hogy
449 22| ki a szerepeket, győzzük meg egymást, hogy méltányosak
450 22| a Kardossok tiszteljék meg önmagukat. Hozzáteszem még
451 22| bebizonyitani. Önök férfiak, itéljék meg, volt-e jogom igy szólni?~
452 22| veszett fejszének nyelét meg akarták fogni, az asszony
453 22| fizetik azt, a ki beszél, meg azt is, a ki hallgat.~-
454 22| barátságos, uraöcscseinek igérje meg a negyedrészt és az Eszterházy-pörben
455 22| meghatalmazottképpen jelent meg, s a meghatározott órában
456 22| szerént Kardoss Jolánt nevezé meg, s ekképp rendbehozván a
457 23| mérnökné csak akkor tudta meg az eredményt, mikor a föllebbezett
458 23| megláthassák. Ez ríkatott meg anyám.~- Ha én nem mondom
459 23| jelentkezése a környezetben meg is biráltatott, és hogy
460 23| személyesen jelent volna meg, és jogát saját szavaival
461 23| körülményekre nézve engem tisztelvén meg, viszont hallgatag azon
462 23| bizalmat csak addig tarthatom meg, mig azt meg nem ingattam...~
463 23| addig tarthatom meg, mig azt meg nem ingattam...~A leány
464 23| igazoltam.~Jolán először foga meg kezét Siposnak, és megadással
465 23| és szivemet együtt győzék meg, ezt hálával mondom ki;
466 23| vagyon az aggodalmaktól menti meg önöket, - és engem az ösztönöz,
467 23| emberi szándékba, de én meg nem adom magamat a balsorsnak
468 23| titkolódzás, ... valljunk meg hát mindent.~- Szólhatok
469 23| mondja:~- Ám legyen. - mondja meg ön holnap, ... ma hadd aludjék
470 24| van időnk, hányjuk-vessük meg jobban a dolgot, talán drágábban
471 24| áruljuk, a mi van, irjuk meg a méltóságosnak, hogy az
472 24| okosabbat mondok, kináljuk meg az özvegyasszonyt a fele
473 24| emez.~- Majd meglátom.~- Meg is láthatod; mert a jövő
474 24| folttal jössz majd haza, előre meg is rendelem a borbélyt köpölyökkel.~-
475 24| hogy a kocsis megfordult, meg is szólitá: Marczi, te is
476 24| ragadt diákszó különbözeté meg. Bizonyos családi reménybeli
477 24| termőerőt, ugy ösmerendik meg ők is, hogy a tudás becsülésre
478 24| több ne történhessék, azt meg a leány miatt kellett elhatározni.~
479 24| elhiszi-e a tekintetes ur?~- Meg ne ijesszen a tekintetes
480 24| senki, azért jót állok, meg a bátyámért is.~- Nem tudok
481 24| bátorságom, hát most én dicsérem meg a tekintetes urat.~- Köszönöm,
482 25| lányát az különböztette meg, kit ő maga is igen szeretett.~
483 25| helybenhagyásával toldá meg, és a végén hallván a föltételt
484 25| izgatott, anyám, - nyugtatja meg Jolán az anyját. - Ez embereknek
485 25| anyját. - Ez embereknek meg nem tilthatjuk a reménykedést,
486 25| kivánok; mert nem érdemlem meg.~- No, no,... büszkeség
487 25| sirnál, mint én, pedig, valld meg, jó anyám, nem ríkattalak
488 25| jó anyám, nem ríkattalak meg.~- Mindjárt kivitázod magadnak
489 25| szándékuk ugyan nem változott meg; hanem az ilyen dologról
490 25| magamat.~- Tehát nem veti meg ön őket? Mondja házsártosan
491 25| szenvednék. Méltóságod tudja meg, hogy meghatalmaztatásomnál
492 25| figyelmére, miattam mondja meg az érdekeltnek, ne fáradjon
493 25| fiatalembert tekintélyével rohanta meg, mert hiába, senki sem áll
494 26| az anya a fiát, - idáig meg vagyok elégedve; s még jobban,
495 26| mérnökné helylyel kinálta meg őt, előre bocsánatot kérvén,
496 26| ilyen lesz a folytatás, azt meg ugy is közelről fogjuk látni.~-
497 26| nagy türelemmel ösmertette meg velem.~- Ugyan hát vallja
498 26| velem.~- Ugyan hát vallja meg, rokonkám, - mi hasznát
499 26| mindennapi kenyerünket keresem meg vele. Mondja Jolán büszkeséggel,
500 26| több idő kivántatik. Jegyzi meg a lány az avatkozót némileg
1-500 | 501-576 |