Fejezet

 1 1 |        belépett a nyilvános életbe, a magyar alkotmányba, s ott magának
 2 1 |              órákig elhuzakodott, s a magyar magán- és a természeti jog
 3 4 |              de furcsa mégis, a mit a magyar nemes ember valami szárnyas
 4 4 |         vadnak jelképezésével, mint a magyar koronának tagja kapott,
 5 4 |             is, csak az ügyvéd nem, a magyar jogtudós, osztályoknak,
 6 4 |               megvitatója, ki idáig a magyar királyok neveivel emlékezetes
 7 5 |       ellenkezik a találgató, régi jó magyar szokás szerint a hármas
 8 7 |           letevén az ügyvédi vizsgát, magyar ruhában mentek a "Curia"
 9 7 |                mennyit ér az, mikor a magyar ember kezet ád, sok szép
10 7 |      előitéletnek megdöntését, mely a magyar ügyvédet terheli, ép oly
11 7 |            irás, régen elporlottak.~A magyar törvényhozás bölcsessége
12 7 |          adott a törvénykezés, hogy a magyar nemes a nem érdemlett, és
13 11|               Diogenes mondta, csak a magyar példaszó: a ki a malomba
14 11|     csudájának az ablakba tegye ki.~A magyar asszonyok az elmult időkben
15 11|            ilyen asszonyokról monda a magyar példabeszéd: Nézd meg az
16 15|              csak "kertelt", - mint a magyar szójárás mondja azon állapotról,
17 21|             emberi egyenlőség, - ma a magyar nemes ember főbe vereti
18 24| kénytelenségből várakozott, megérti a magyar közmondást, melyben a mai
19 31|             már azt mondom is, hogy a magyar nem akar németnek beállni,
20 31|               tetetni és alázkodni.~A magyar közmondás megnyugtatta az