Fejezet

 1 2 |       cras! (Kelj föl, öcsém, már holnap van!) Mondja az egykori
 2 3 |          ma elkészitem a levelet, holnap reggel elküldöm a kedves
 3 7 |      Vendelem, ugy is talán ma és holnap látjuk legutoljára egymást.~-
 4 7 |          lesz; mert az első segéd holnap reggel megkapja kineveztetését
 5 9 |     szedje össze a szükségeseket, holnap reggel Somogyba indulunk.~
 6 10|           jobb ma egy veréb, mint holnap egy tuzok.~A bankjegyeket
 7 12|          többet mond meg a bajból holnap, mint ma. Ezen, némi nem
 8 13|   megtekintésének ürügye alatt, - holnap én bucsut veszek önöktől,
 9 14|           jobb ma egy veréb, mint holnap egy tuzok. Aztán ugy ébren
10 16|         hogy innét vagy onnét, ma holnap, nem sokára, inkább előbb,
11 17|          a hosszu ut fáradalmára, holnap aztán beszéljünk a kicsiről
12 17|     együtt lépni merjen. Ma, vagy holnap sokat beszélnek együtt,
13 20|         nagy boldogsága anyjának.~Holnap reggel reszketni fog, arcza
14 23|           legyen. - mondja meg ön holnap, ... ma hadd aludjék el
15 24|        van odáig az idő, az ember holnap nem azt gondolja, a mit
16 24|        nem engedhetek sem ma, sem holnap, és hogy ő más véleményre
17 26| rokonoknak adandó válasz miatt.~- Holnap fogunk nekik irni.~- Ön,
18 27|           Ha hüségesen elvégezte, holnap eljöhet hozzám a régi számlával,
19 29|           képpel találkoznak majd holnap?~Az utolsó estéről nem mondhatunk
20 30|        vagyok ám én harapós, - ha holnap kilencz órakor szerencsém