Fejezet

 1 5 |              bácsikám, - mosolyog a hölgy, - szenvedjen hanyagságáért,
 2 11| védelmezhetné magát, hanem a fiatal hölgy ekkor kiröppenő madár, s
 3 12|             asztalnál, hogy az ifju hölgy a pesti vendégek közé került.~-
 4 12|             kinálással, és nehogy a hölgy kénytelenittessék a végtelenig
 5 12|   fölszolgált ételt kinálva tárta a hölgy elé. E közben a többiek
 6 13|   Elválaszták őket? - Kérdi az ifju hölgy kiváncsisággal.~- Nem volt
 7 13|            az a harmadik? - Kérdi a hölgy az ifjunak arczára tekintve,
 8 13|    Hasztalan tiltja meg, - vallja a hölgy, - ön szigoruságában a jutalmat
 9 13|            meghajtván magát az ifju hölgy előtt, most érzem, hogy
10 13|           esik az engedelmesség egy hölgy irányában.~- Bókot akar
11 14|            meg. Birálatában az ifju hölgy nem hasonlitott az eddig
12 15|             kend" szólitanák meg.~A hölgy kezét nyujtá, kitüntetés,
13 15|            teendője után, s az éber hölgy nagy fenékkeritéssel nyomról-nyomra
14 15|           Önök, férfiak, - mondja a hölgy, - erejük és hajlamaik szerént
15 15|           örömest megvigasztalom.~A hölgy fölvillant, a mondatnak
16 25|         hamar? ... Kérdi a mosolygó hölgy, - ki is tudna ellentállni
17 25|       kezemből! Mondja mosolylyal a hölgy, és megköszöné a méltóságos
18 27|           megcsókolva s távozott.~A hölgy fáradtan ereszkedék egy
19 29|         engem, uram! - Pattan föl a hölgy a képzelt hálátlanságon; -