Fejezet

 1 1 |         az asztalra, - utasitja a korcsmáros az idegent, az oldalszobából
 2 1 |       róla a levet; ekkor pedig a korcsmáros kutyája, azt vélvén, hogy
 3 1 |      okozatnak is; már pedig ha a korcsmáros nem mondja az idegennek;
 4 1 |         okozatnak is, e szerint a korcsmáros, ki oka volt annak, hogy
 5 10|        van szerencsém, - mondja a korcsmáros, a vendégkönyvet fölütve, -
 6 10|         megtekinteni, - nyujtja a korcsmáros a könyvet, rámutatva a névre:
 7 10| bebillentvén ujjával a könyvet.~A korcsmáros csukva hagyta a könyvet,
 8 10|     Alázatos szolgája, - mondja a korcsmáros, - a szoba készen van, -
 9 10|         bólogatást.~Ekkor kiált a korcsmáros a füszeresnek, hogy nyitva
10 10|         de te azt mondtad, hogy a korcsmáros saját szobájából is kihordozóskodik,
11 10|            Ekkor jött közelükbe a korcsmáros, és nyájasan mondja:~- Ha
12 10|        diákul beszélnek, nehogy a korcsmáros megértse a beszédet.~- Mit
13 10|           megelégszik: menjünk.~A korcsmáros az ajtóig kisérte őket,
14 10|         azt is elgondolta, hogy a korcsmáros szerkesztette igy egybe
15 10|    ajánlatot, s ekkor az ügyvéd a korcsmáros által nyert tájékozás által
16 10|    Nevéről igen, - azt megmondá a korcsmáros ur, - és igy tudom, hogy
17 10|            domine caupo? (Igaz-e, korcsmáros uram?)~- Optime dixit, domine
18 10|           meg, vagy attól, hogy a korcsmáros is érti a diák szót?~ ~