Fejezet

 1 4 |      nyugtalan lett mellében a sziv. Jól esett neki az őszinte
 2 4 |       hogy ha beszélni tudna a sziv, megijedt volna a kiáltástól,
 3 4 |    akart választani, az ész, a sziv kiabált egyszerre: melyiknek
 4 5 |      sok garasos és krajczáros sziv? s egy megviselt kártyacsomóval
 5 7 |      Annál sebesebben lüktet a sziv, egy fiatalembernek szíve,
 6 11|      ad, és a hol az áradó női sziv néma marad, a szemek könyüjében
 7 13| könnyebben nem rokonul össze a sziv, mint a szenvedés és részvétnek
 8 13|     mert nem tehet arról a női sziv, hogy a hol szeretni kell,
 9 13| elkerülhetlen, hogy két fiatal sziv rajongásában mindent elmondjon,
10 14|      jól esik ismételni, min a sziv egyszerre nem tudott jóllakni.~
11 17|      akarok neked mondani?~- A sziv zaklatott, kedves anyám,
12 18| mozgatóerő, a lélek? a tüdő, a sziv, a máj itt vannak; de hova
13 20|        nem magyarázott amaz, a sziv egészité ki nála.~A nőtől
14 20|       mint az engedelmesség, a sziv szorongása már vallomás,
15 25|       igen szeretett.~Az anyai sziv eltelt boldogsággal. Távol
16 28|         hogy a nagy világban a sziv ritkán kérdeztetik meg és
17 28|      gyöngeségének alapja, s e sziv vérzett a bántalmon, mely