Fejezet

 1 2 |     kulcsot találna ki.~- Ahá, már értem, - mondja az urfi, megértve
 2 5 | kikosarazott volna sógorasszony?~- Értem, - okoskodik a méltóságos
 3 5 |           ügyvéd.~- Ezt meg én nem értem! Mondja a ravasz asszony,
 4 5 |         némi gúnynyal az ügyvéd.~- Értem... felel az öregebb Kardos
 5 12|           kerestem.~Az én emberem, értem a mérnököt, nem akképp van
 6 13|          önt szereti ...~- De, ugy értem, ha már ő nem mondhatja...~-
 7 14|           még egyszer vállalkoznék értem.~- Gyalog is örömest, kocsin
 8 15|             körtvély, dinnye, - de értem a sógorasszonyt, - bolond
 9 19|         vonást szabok rájuk, - ezt értem. - Eladom a kását, minden
10 19|      Kétfélét mond ön, egyiket sem értem, - szóljon, rokon világosabban.~-
11 20|        halavány ifjura.~- Most már értem az ön szorgalmát, és hogy
12 21|    elengedni egyetlen egy s-set!~- Értem a czélzást, tisztelt tekintetes
13 21|           meddig tetszik, s ha nem értem egyszerre, elmondja százszor
14 25|         leeresztett hanggal.~- Ah, értem, ... nem akarja méltóságod,
15 27|            tekintetes uram, - alig értem a kapuhoz, a nagyságos urfi
16 29|         már a magam lábán járok.~- Értem a czélzást, férjem.~- Nincsen
17 30|       legyen tekintetes czimmel?~- Értem, mit akar ön mondani, -