Fejezet

 1 14|        ujabb reménye zaklatta. Siposnak zárkozottságától tartott,
 2 14|     által megbizonyodva nincs.~Siposnak keményebb feje volt, minthogy
 3 14|  helyesen gondola Kardos, hogy Siposnak oka van a tartózkodásra,
 4 15|   akart belőle gyurni, s akkor Siposnak kellett volna fejet hajtani;
 5 15|       egyszer fölveté szemeit, Siposnak pillantásával találkozék,
 6 17|    Jolán tudta, hogy anyja irt Siposnak. A bácsival lefolyt beszélgetésben
 7 21|     Öreg kopogatás döngeté meg Siposnak ajtaját, előre gyanithatá,
 8 23|        nagy érdekkel hallgatta Siposnak részletes előadását, és
 9 23|   Jolán először foga meg kezét Siposnak, és megadással mondja:~-
10 25|       Rá se gondolj, lányom, - Siposnak kár is volt fáradni a levélirással.~-
11 26|     kinos órákat szenvedett át Siposnak eljöveteléig. Alkonyat előtt
12 27|       gondolt, hogy e levélről Siposnak nem akar szólni; mert a
13 27| lehettek, okai nem.~- Anyám! - Siposnak igaza van, - ez emberek
14 27| megitélje.~Jolán remegve várta Siposnak megszólamlását, mely mindig
15 29|    aztán elbeszélé a vallomást Siposnak, véleményét is kifejezve:
16 30|        Barátom! - mondja Jolán Siposnak, a távozók után bezáródván