Fejezet

 1 4 |         teremte meg, hogy a gyarló emberiség bajaiban kétségbe ne essék;
 2 7 |           jó reménység fejében. Az emberiség adója most már gyakran eszébe
 3 14| csuszó-mászó állatok vagyunk, s az emberiség között azon helyet foglaljuk
 4 19|      billente az ekvilibriumot. Az emberiség megunta a materializmusnak
 5 21|           a haladás életkérdés, az emberiség enged az örök igazságnak,
 6 21|            ne örvendeznék, hogy az emberiség a teremtőnek kegyelmével
 7 24|          emlegette. Rájuk nézve az emberiség ügye, a haladásnak minden
 8 24|          ezt nem ugy álmodám?~- Az emberiség becsületére mondom: nem!~ ~
 9 31|    teremtett bennünket, és mert az emberiség fogalma a nemzetiség mellett
10 31|        kedélyü is nyerjen hitet az emberiség nemesebb rendeltetése felől.~
11 31|        beteg nem látja be.~Hogy az emberiség saját boldogságától napról
12 31|       lehet küszöbölni, ha csak az emberiség birkanyájjá nem változik,
13 31|            láthatlan intézőnek, az emberiség is különböznék szinben,
14 31|           kevesebb bajt okozott az emberiség nemzetisége, mint a lelki
15 31|          sajnálhatjuk meg, hogy az emberiség kaucsuktermészetet akar