Fejezet

 1 1 |        bizonyos volt benne, hogy itt soha sem kap annyit enni, hogy
 2 2 |            urnak szolgál kend?~- Azt soha nem cselekedtem, uram! mondja
 3 3 |          ezredes urunk mondott: hogy soha se kéressen meg az ezredes
 4 6 |           hetekben föl volt szántva, soha nem érkezhetett volna alkalmasabban
 5 9 |              kutya sem szereti; mert soha sem vet neki csontot; mert
 6 13|        kötelezi a szenvedőt, és hogy soha könnyebben nem rokonul össze
 7 15|              a boldogságot.~- Lelkem soha sem volt ilyen egészséges
 8 17|            nélkül nyujtá az élményt. Soha sem éreztem szigorát, még
 9 21|              között, mestergerendán, soha sem panaszkodik, és szolgálatomra
10 22|            sem ösmeri a kisasszonyt, soha sem is látta, igy lehetetlen
11 23| megnyugtathatna, hogy az ön tudtával soha sem mer egy rokon is hozzám
12 25|           félünk, - s én nem vágytam soha a zajra az örömben, bánatot
13 26|           vágták egymást az emberek, soha vége-hossza, - minek azt