Fejezet

 1 5 |     társalgás, és mindenki óhajtá, bár minél előbb vége lenne az
 2 7 |        ereszti a hajlékba, - az a, bár legdrágább, de mégis ingyen
 3 7 |           urnak, - mondja Sipos, - bár elég erőm lenne az ön várakozásának
 4 8 |        gyermeknek jövendője felől, bár a kincsek gyüjteléke nem
 5 8 |          tűrhető vagyonnal, melyet bár a közelgő vénség itt hagyat
 6 11|          helyett egy ember áll, és bár elkeresztelték fejedelemnek,
 7 13|    összeölelem azt, ki megmutatja, bár későn, hogy valakit önzéstelen
 8 15| szerencséjére, engedelmes volt, ha bár a tevékenységtől valóságos
 9 18|        érzelme, hogy ellentmond, s bár szavait a hizelgés, ügyesség
10 20|           már vallomás, nem mondja bár senkinek; de érzi.~- Istenem, -
11 24|       mellé, még sem félek tőle.~- Bár csak megverne. Mondja még
12 26|        kevesebb vesződsége lesz.~- Bár csak már vége volna.~- Ön
13 29|            mehet el hosszabb utra. Bár csak ne hízelgett volna