Fejezet
1 1 | huzzák annak, a ki siket; ez olcsóságot is csak fiatal
2 1 | árát.~Furcsa iskola volt ez, hol nem valami haragos
3 1 | kérlelhetlen bebizonyiták, hogy ez vagy amaz hányszor ült kis
4 1 | hitelezésére rábirhasson, - ez az olcsó legénység el ne
5 1 | hivatalokat, megmondták: ez alispán lesz, a másik hires
6 1 | Szerencsinek, hogy nevük ez országban ismeretes leend.~
7 1 | egyiknek, éppen az a kutya volt ez, melynek a bőrére akarták
8 1 | mindig a tulajdonosnak kára; ez volt az alperesek véleménye
9 1 | Kardos-család pörének, s ez az, mit én olvasóimnak el
10 2 | maradt legkevesebb helye.~- Ez is megvolna! Mondja egy
11 2 | a reggelt. Ha pedig még ez sem használ, Vendel bácsi
12 2 | vissza, vert seregem,~Nekem ez a muszka klima nem, nem
13 2 | gazdája után. Olyan gyerek ez a Sándor urfi, hogy még
14 2 | negyedikre kerül a sor, - ez volt a legutolsó; de torkig
15 2 | Már most ki hiszi el, hogy ez éppen ugy megfordul a kezemben,
16 2 | adnának olyan hazugságért, mit ez igérget nekem.~Nagy nehezen
17 2 | hallgatóságot oly kevéssé érdekli ez ügylet, mintha csak lámpabélre
18 2 | egész nyugalommal.~- Ugy ez az ember most hazudott,
19 3 | kaptára lehet szedni; ime, ma ez éppen oly kevéssé lehetetlen,
20 3 | asszonyok is nagyon hivogatták, ez Kardos urat nagyon megzavarta.
21 3 | észre Kardos uram, hogy ez csinos kis összeg, melynek
22 3 | is nagyon állitotta, hogy ez a szobaleányféle nép, mint
23 3 | erős csontja, s a gazdag ez egyre is bosszankodik, mert
24 3 | elhalaványult apa, - nem tréfálsz?~Ez volt a legilledelmesebb
25 3 | nekem feleségem is van ám!~Ez volt az első eset, hogy
26 3 | ha valaha irtam valamit, ez a levél okosan leszen megirva!~
27 3 | midőn az uj szót kimondja. Ez uj szó elárulandja az öreg
28 3 | Vendelnek szánta a titkot.~Ez volt az ő kinos examenje, -
29 3 | asszony csak vászoncseléd, - ez a faragatlan igazmondó lakjék
30 3 | nem szól akkorát, mintha ez megszólamlik, akár először
31 3 | kisasszony?~- Ugyanaz, kinek ez a levél szól, mely a markomban
32 3 | hármat számlálok, megsül ez a levél: mert még ugy is
33 4 | lányoknak, mint az óbester. Ez a tapasz befogta némileg
34 4 | tovább? A veszett fejszének ez lőn nyele, s megörült a
35 4 | ha megigérem ezereimet.~Ez volt az első szám alatti
36 4 | Fekete kutya", lökje oda s ez áldott hazában ne jusson
37 4 | legutolsónak, a tünődő ügyvéd ez uttal ki is feledte volna;
38 4 | Kardos volt, s a mi több, ez is megelégedett egy s betüvel,
39 4 | pecsenyével kezd okoskodni. Ez olyan mesterség, melyben
40 4 | valakit, azt is hihetnem, hogy ez orditozó, ha most nem érdemlette
41 4 | az enyémhez, elfeleded.~Ez utolsó szóm hozzád, pörvesztő, -
42 5 | lökve a vörös hetessel. Ez bizalmát megerősíté, a játékot
43 5 | fáczánig megalázhatja magát, ha ez által czélt ér.~- Tehát
44 5 | fogod megbosszantani, - mert ez ember a bácsinak valóságos
45 5 | megtiszteltetést? Kérdi Kardos ur.~- Ez nem megtiszteltetés; sőt
46 5 | a méltóságos asszony, - ez már férfihiuság, - de ne
47 5 | bizonyosan megaranyoztatta volna, ez erős meggyőződésem, - maga
48 5 | vigasztalás ugyan; de mert azóta ez volt a legelső balzsam,
49 5 | megkivánja. Szja, ujdonság még ez a kis kitüntetés, ébren
50 5 | fölfelé a fa sudarát, - mert ez is sok, a mire idáig vállalkoztam.
51 5 | fázom; mert, öcsém, bolond ez a nagy világ, egyik szobát
52 5 | nagyravágyó nő részére utalá, s ez értelemben majdnem kimondá,
53 5 | néhány óranegyedet várjon, ez az itélet.~- Apellálok e
54 5 | attól származó gyermekeid; - ez tehát irott törvény.~- Kérem, -
55 5 | anyagi biztosság kell.~- Ez önnél untig megvan; s minthogy
56 5 | gondjait velem osztja meg!~Ez oly nyugalommal volt mondva,
57 5 | legalkalmasabbnak a megházasodásra?~- Ez az egyéniségtől függ; tehát
58 6 | Azt hitte mindeddig, hogy ez anyagi kényelmének természetes
59 6 | öreg a fiut megdicsérni, ha ez a bevett ügyvédi szokással
60 6 | mindegy, amint gondolá, ez csak egyszer látszik az
61 6 | másikat megbecsülje; mert ez lesz az én jobb kezem, mint
62 6 | mert észrevehette, hogy ez apróra váltja egyszerre,
63 7 | tölt el velük. Kardos ur ez estére is elkészült, s a
64 7 | rokkant huszár, - czudar ez a világ, ma-holnap már a
65 7 | benyomás uralma alatt, és ez érzelem következtében indokolva
66 7 | Igen! özvegyek és árvák! Ez legyen a jelszó!~A nagy
67 7 | vizsgán.~Tudta az urfi, hogy ez lesz az utolsó est, a szegény
68 7 | hogy egy kis gorombasággal.~Ez utolsó estén lett volna
69 7 | meggyujtott gyertyával belép, ez alkalommal akart belekapczáskodni
70 7 | megfogott a dohányfüst.~- Ez egy kis elbizakodás, uram! -
71 7 | őt nagyon elkényeztették. Ez magyarázza meg, hogy az
72 7 | A levelet hamar megirta.~Ez volt az első adag csillapitó.
73 7 | ügyvéd is volnék még, - ez ötlött eszembe, - pályám
74 7 | ki az ügyvédnek eszét, - ez emeli ki az ötezer prókátor
75 7 | csüggedni, fiatalember, ez az én tanom, erre fog ön
76 7 | a szabadba vágyott, hogy ez estének benyomásait ismételje,
77 8 | mit idáig megmondhattam ez emberekről, megmondám, és
78 8 | vitázott, férje mellett ez csak kezdetben volt lehetséges,
79 8 | kerül belőle. Rokonomnak ez egyetlen küldeménye értelmesen
80 8 | világban nem igy gondolkoznak; ez embert nem a közönséges
81 8 | előre megmondá Ábrahámnak, ez könyörgött: kegyelmezne
82 8 | nézésében, s azt gondola: még ez a szép gyermek sem vesztegetheti
83 9 | száján a rejtett gondolatot. Ez valami önkéntelen támadt
84 9 | gyanittatja, hogy szerzeményét ez árnyékvilágban akarja hagyni,
85 10| utánam, hogy atyámfia; de ez a borsos tót hét vármegyében
86 10| Épületes ujdonságkép esett ez az ügyvédnek, de nem haragudott
87 10| dolgot, kérem alázatosan, - ez két darab ezres.~- Nem kellett
88 10| hugaimnak.~- De...~- Semmi de, - ez már igy fog maradni, - teszi
89 11| hazudni tud.~És még sem ez a megoldhatlan titok, melyhez
90 11| valamennyinél nagyobb, - s ez elmegyen a lugasok árnyába
91 11| hogy fél és elpirul, - s ez a néhány csöpp vér, milyen
92 11| saját eszmeköre tágul, s ez önképzés nem ritkán a nőnek
93 11| ki a lányból a szó, - ha ez a könyv őszinte volt, a
94 12| mint az én kalapácsom. Ez előérzetben, megvallom,
95 12| megirigylik, a közvélemény pedig, ez a lassan menő, de mégis
96 12| biró is meghajol előttük. Ez talán mind sem valami kelendő
97 12| lenne a mai világban.~- Ez az, mondhatom önnek, kedves
98 12| méltó megsüvegelni; s ha ez utóbbit betü szerént nem
99 12| boldogságát öregbedni látjuk, - ez a valódi szeretet. A mérnökné
100 12| intő példáit hordák föl, ez is, az is igy meg ugy megbánta,
101 12| még csak meg sem kisérti. (Ez utóbbi czélzás, nem állok
102 12| akármelyik is gondolhatná: ez egyén párom is lehetne!
103 13| tudják: az ügyvédnek nem is ez volt elhatározott szándéka;
104 13| ápoló kezek alatt, szive, ez a lüktető valami, ellágyult
105 13| önmagunk előtt is elestünk, ez az utolsó itélet, melyet
106 13| hugomasszony, ne sajnáljon engem.~- Ez oly bánatosan van mondva,
107 13| mondám?~- Az ön korában ez nem sértés, hanem megtiszteltetés.~-
108 13| bizalom megtiszteltetés.~- Ez igen hideg szó, - magyarázza
109 13| valami, a mit nem értek, s ez engem idáig már nagyon fáraszt.~-
110 13| szeresse, még pedig ugy, hogy ez ne legyen szinlelés. Én
111 13| most már alkusznak vele. Ez egyszerre kijózanitotta,
112 13| kitárnám előtte karjaimat.~- S ez lenne?~- Keressen korához
113 13| önzéstelen akar boldogitani. Ez az én föltételem, s akkor
114 13| előzményekből tudjuk. - Ez ut egész hosszában terhére
115 13| sehova sem emlékezett vissza. Ez rövid összege a pesti társalgásoknak,
116 13| találta, minőnek képzelte, - s ez csak örömére szolgált, azt
117 13| Ugyanezt mondám róluk én is; de ez nem használt volna nekik,
118 13| kényszerüségéből határozza el magát.~Ez valamivel nagyobb próbatét
119 13| Elfeledhetlen.~- Vigasztaló szó ez nekem, - de még ennél nagyobb
120 13| leszek éltében és holta után; ez az én feleletem.~Nem erőszakolhatott
121 14| kellene mennem. Tudom ön ez áldozatra még egyszer vállalkoznék
122 14| Megérdemli a tárgy, pedig ez egyszerü lelkek a mérnök
123 14| öreg ügyvédnek tünődései ez uttal nem oly élénkek, mint
124 14| szavának hatalma leszen ez ügyben, s a fiu felé néhány
125 14| vájna a hatalomban, hogy ez ifjunak és a mérnök lányának
126 14| szinlelni kellett volna, s ez a komédia terhére volt.
127 14| érzelem férkőzött, és a szó, ez a csavarható valami, utálatos
128 14| tömeg között.~És ő most ez asszonykéz által ügyesen
129 14| fizessenek ki? még csak ez kellene! - Mondja hévvel
130 14| össze is szidják; de neki ez mind nem árt, de előre is
131 14| akart pecsenyéül szánni. Ez ügyes asszony megérdemli
132 14| fölvonásnak. A lelkiismeret, ez a megvesztegetheti én biró,
133 14| elmondja az egyszeregyet, ez sem marad a holnapi napra.~-
134 14| koronát is, ha az Uristen ez árnyékvilágból kiszólitaná.
135 14| gyanitott is valamit, habár ez fölizgatná is a cserben
136 15| magyarázat nélkül is ugy tekinték ez egyesülést, mint hasonló
137 15| volna megkapaszkodni, - ez a csalfa érzelem sokszor
138 15| kijózanitá izgalmából; mert ez "illatos" szólásmód helyett
139 15| tagja lett volna-e; mert ő ez alkalommal csak "kertelt", -
140 15| teheti őt boldoggá.~- Na,... ez már megint az egészséges
141 15| ki tőkéjét sógorném... én ez összegért kezes nem leszek.~-
142 15| nem védelmezné.~- Köszönöm ez őszinteséget, - mondja az
143 15| azt sem tudta már, hogy ez ő rá várakozik. A bérkocsis
144 15| öreg ügyvédnek hihetőleg ez volt legutolsó napja.~Az
145 15| pillantásával találkozék, ez volt a legutolsó percz, -
146 15| terveket szőni, bonyolitani, - ez volt az ő éltető eleme!
147 16| ellen biztositva nincsen.~- Ez kemény kérdés, - ösmeri
148 16| jutalmazandja fáradságát, ez okból ugy intézkedék, hogy
149 16| ágynak nyugalmához menekült. Ez erőlködések elgyöngiték,
150 16| pályának becsületessége, ez a bizonyitvány, mely a végórát
151 16| kecsegtet, ám remélj, férjednek ez ügyben teendője ugy sincs.~-
152 16| boldogitottál szereteteddel,... ez az én megnyugvásom.~A külső
153 16| koromban a hegytetőn álltam.~- Ez is kórjel, azért megtiltom
154 16| megyek egy hosszu utra, hogy ez adósságomat kezdjem lerovogatni.~-
155 17| földről sietett hozzánk, ez nagy bizonyitványa nemes
156 17| tesz, habár érzelemben; de ez éppen itt nagyobb bankjegy,
157 17| inkább e szép példánynak, ez a kendő letörli az ön könnyeit.~-
158 17| letörli az ön könnyeit.~- Ez a kendő?~- Igen, éppen ez
159 17| Ez a kendő?~- Igen, éppen ez a kendő, ha ön hajlandó
160 17| Tudom is, Sipos ur, - s ez az én bánatom, hogy e leány
161 17| küzdelemmel, - nehéz próbatét volt ez idáig, ne hagyjon belesülni,
162 18| Nem sajnálja ön, hogy ez ugy engem megszomorit?~-
163 18| ügyvéd ur.~- Ügyvéd ur? ... ez nagyon ünnepélyesen van
164 18| ünnepélyesen van mondva.~- Ez volt a tiszteletdij, - Sipos
165 18| mire ide visszagondolok.~- Ez volt az ön élettörténetének
166 18| megfér a négy fal között?~- Ez keserüségnek is elég lenne.~-
167 18| gyönyörét leli.~- Örvendek ez őszinteségnek, igy többet
168 18| visszaadá az iratot.~- Fogadja ez iratot, - ez ereklye, mely
169 18| Fogadja ez iratot, - ez ereklye, mely a csalódásoktól
170 19| jó szóval és igérettel, ez utóbbival nem fognak fösvénykedni,
171 19| olcsóbbért adja az olajat, ez is haszon, menjünk!~Fölrakattak
172 19| tudományommal az emberek közé, - ez az örökség nem nekem volt
173 19| megvettem a "Fekete kutyát", ez akadémiában professzor vagyok;
174 19| hamar ebben a czethalban, ez meg hagyja magát fogni,
175 19| megegyengetve testét, - ez a mi meghalt rokonunk nem
176 19| kapnék érte hat font sajtot. Ez a különbség köztünk, s elegendő,
177 19| dicsekedést gyanitva; mert hogy ez a két dominus ingyen nem
178 19| fejezve számadás nélkül. - Ez az én feleletem, ez szabott
179 19| nélkül. - Ez az én feleletem, ez szabott ár, és el nem térek
180 19| ugy vegyük meg a vadat. Ez a prókátor majd értelmesebben
181 20| áruló szó kiszaladt, és ez volt az első önzés, mely
182 20| mint egykor megfogadá, - s ez árvának az ő szeretetére
183 20| szeretetére nagy szüksége volt. Ez adta a reményt.~Alkudozott.
184 20| kész itélete leend róla, s ez itéletet a férfi szem kitalálandja.
185 20| hálának szavával bőkezü lesz, ez lesz a válaszfal, melyen
186 20| himzésből. - Kegyeletünk tárgya ez, s anyám csak az ön kezére
187 21| magunkat a vagyonból.~- Ez dicsérendő, mint következetesség.~-
188 21| elkerülné a jóravaló állat.~- Ez világos példa, tekintetes
189 21| Nyolczszáz esztendeje lakunk itt ez áldott földön, azóta mindig
190 21| belököm a postaszekrénybe, s ez a kis papiros elmegy Veronába
191 21| tekintetes uraknak, - s ez ügyben teendőm be van végezve,
192 22| már a cseresznyefán van, ez után kapaszkodjanak önök, -
193 22| legmagasabbra helyezte, s ez állásnak én, a nő, tetemes
194 22| föltételt, asszonyom?~- Ez a férj szerepe lesz, - mondja
195 22| mögött összekacsintgatának, - ez még inkább ingerlé, és jelentvén
196 23| hiu leányt megláthassák. Ez ríkatott meg anyám.~- Ha
197 23| nincsen Pesten olyan férfi, ki ez ügyben a kisasszonyt az
198 23| ügyvéd előnyt nyert számomra, ez előnyt érvényesitenem kellene
199 23| örökséggel?~- A boldogságnak nem ez a föltétele, Jolán kisasszony, -
200 24| étvágyával vesződtek, - ez pedig mindig a nagy konczot
201 24| szárnyszegetté tesz.~Ügyességére ez ügyben csak azért lett volna
202 24| kitüntetésig előtolta, - ez asszony az érdektől hajtva
203 25| nyugtatja meg Jolán az anyját. - Ez embereknek meg nem tilthatjuk
204 25| ugy sem hiszik, hogy én ez örökségre bizonyosan számot
205 25| büszkeség ne legyen ez a néhány szó!~- Magad sem
206 25| háznak diplomácziai ügyeit.~- Ez zsarolás. Mondja a nő ingerülten.~-
207 25| elintézte látogatásait, hogy ez alkalommal, ugy véletlen,
208 25| Fiát számba sem vette, ez vele egy szerepet játszott,
209 25| Ő méltósága bennsült, - ez az egész, - ügyetlenségét
210 25| lesz vele, kikerüljük őt, - ez az én szándékom, s az ön
211 26| remélem, nem lesz nehéz ez a leereszkedés a pásztori
212 26| távozott.~- Önt kifárasztja ez a pedáns foglalkozás, kedves
213 26| megemlitéséhez, tusakodva mondja:~- Ez nem csak nem akadály, sőt
214 26| föltételt szigorubbá tette ez embernek megjelenése, -
215 26| kérnem kell önt, hogy ha ez ember még egyszer belépne
216 27| kimondani nem merek. Az ön szava ez ügyben oly kölcsön, melylyel
217 27| arczátlankodás.~Férjem uram ez utasitást ismételve elolvassa;
218 27| takaróba, irjon rá czimet.~- Ez is megvan; - mondja a munka
219 27| cselédekkel tudatni, hogy ez emberek hozzánk tartoznak, -
220 27| tolmácsolja, hogy a férfiak ez ügyet keményebben magyaráznák.
221 27| de köszönöm a hirt. - Ez az én legkinosabb napom.~-
222 27| halálmadárnál.~- Emberére akadt, - ez lesz utolsó levele.~Az irodában
223 27| Siposnak igaza van, - ez emberek nem nyugosznak,
224 27| a mit mondani fogok, - ez emberek keservesen bünhödnek,
225 27| kedves menyasszonyom?~- Ez már bizalmasabb hang, -
226 28| ifju.~- Nagyságos urfi, ez olyan lesz, mit ha az urfinak
227 28| ravaszkodást.~- Azt hiszem ez a levél igazat beszél.~-
228 28| szerént, ott önre szavaznak.~Ez kemény gúny volt, és kárpótlás
229 29| meghuzom magamat falun, ez az én kivánságom, - rám
230 29| rám nézve a falu, pedig ez örökség nélkül el kell hagynunk
231 29| Készen vagyok, asszonyom, - ez az utolsó engedelmesség,
232 29| bizvást versenyt futhat. Ez legyen az ön erősitője és
233 29| fölerőlködve az öreg, ... ez volt az utolsó komédia,
234 29| is megszámitja, a meddig ez alázatosság tartani fog.~
235 29| Méltóztassék először ez urat megkérdezni, - mutat
236 29| elolvasá.~- Miféle zaklatás ez? Kérdi ujra a méltóságos
237 29| irta, melyre méltóságod ez őszinte sorokat jegyezte.
238 30| Kardosok nevéért, kérem, - ez könnyebb ügy lesz a ma bevégzettnél, -
239 30| másik, ezt sugta a szív.~Ez ember nem lopta be magát
240 31| embernek lenni!~Szép volna ez a dolog, ha az emberek siketnémákká
241 31| rokonszeretettel hogy leszünk? ez indulatok mégis nagyobb
242 31| azért irtam e regényt, hogy ez irányban én is hathassak
243 31| akartam azt bizonyitani, hogy ez ember eleven szent volt.
244 31| életet biztosit; mert ha ez szabad lenne, a tolvajt
|