Fejezet
1 1 | megszökött, s ön aligha lesz ügyvéd.~Hosszan tartott a vita,
2 2 | tekintetes Kardos István ügyvéd urnak fizetett cselédje,
3 3 | lakik Kardos István táblai ügyvéd ur. Még régi szabásu jogász,
4 3 | eltagadni. Észrevette az ügyvéd az ötvenedik esztendőt,
5 3 | husz esztendős korában lett ügyvéd, huszat pedig a harminczczal
6 3 | Hátrább! véli a tapasztalt ügyvéd, maradjunk a tekintetes
7 3 | csak álmomban se hinnék. Az ügyvéd nyugodtabb lőn, elmondván
8 3 | orgazda, - mondja tréfával az ügyvéd, - kend az én jurátusaimnak
9 3 | Kérdi csodálkozva az ügyvéd, - hogy ekkorát kiáltott
10 3 | ütheti a mennykő! - szól az ügyvéd emeltebb hangon, - kend
11 3 | oda! - Kiált indulattal az ügyvéd.~- Bedobhatom a tűzbe ezt
12 3 | a levélben. Csititja az ügyvéd.~- Megtudom a toldalékjából;
13 4 | gyónásnál, s a tekintélyes ügyvéd kebelében több volt a titok,
14 4 | ember, - gondolja magában az ügyvéd, - de ha már meg kell vallanom
15 4 | én, - tudniillik Kardos ügyvéd ur, - azt találtam mondani,
16 4 | lesz valami, - gondolja az ügyvéd, kinek inkább lett volna
17 4 | tagadhatom, - jegyzi meg az ügyvéd, - van olyan ember, mint
18 4 | postamester is, csak az ügyvéd nem, a magyar jogtudós,
19 4 | volna legutolsónak, a tünődő ügyvéd ez uttal ki is feledte volna;
20 4 | jutott eszembe, - gondolja az ügyvéd az ötödikről, - kölcsönben,
21 4 | bátyám, - mondja magának az ügyvéd és levélcsomagaiból kihuz
22 4 | csak fizess meg neki; de az ügyvéd azt kivánja, hogy az emberek
23 4 | Elolvasta a levelet az ügyvéd, visszahelyezé a többi közé,
24 4 | igazságkutatásban még gorombább, az ügyvéd az annyiszor élvezett kitüntetésben
25 4 | közöl az igazat leli meg, az ügyvéd is meglelé a törvényt, melyben
26 5 | czélt ér.~- Tehát én is ügyvéd leszek? pöreim lesznek,
27 5 | számitva tisztelt meg.~Az ügyvéd szerencsésen eltanulá a
28 5 | megrovást, - mondja derülten az ügyvéd, - tehát egész óráig udvarolni
29 5 | ritka szépek. - Ismétli az ügyvéd.~- Ezért a bókért viszonzásul
30 5 | ennek nagyobb igazságáért az ügyvéd megcsókolá a méltóságos
31 5 | utravalót, - jegyzi meg az ügyvéd kötekedve, - és csak azt
32 5 | másodpercznyi szünet után az ügyvéd megszakitá a csendet.~-
33 5 | mondja közbeszólva az ügyvéd.~- Ezt meg én nem értem!
34 5 | engedé orczáján, hol az ügyvéd meglátván a megindulásnak
35 5 | derülten fogadá őket, az ügyvéd azalatt a melléktermékbe
36 5 | gömbölyüre faragta.~Kardos ügyvéd ur lépen ragadt egy hizelgő
37 5 | neje mellé, mintha a Kardos ügyvéd által elszámlált rokonok
38 5 | veti hozzá némi gúnynyal az ügyvéd.~- Értem... felel az öregebb
39 5 | akar megállni, - vitázik az ügyvéd, - családunk lehet talán
40 5 | hitüek, - veti ellen az ügyvéd, - saját erőnket vegyük
41 5 | volna valamit? Kérdi az ügyvéd fontos képpel.~- Azt ne
42 5 | postáján én is megtudom.~Az ügyvéd megsajnálta bátyját egyszerüségében,
43 5 | fölriasztá székeikről, s az ügyvéd sietett karját nyujtani
44 5 | asztalhoz ülnének, kérdi az ügyvéd:~- Még sem szabad megtudnom
45 5 | Kérem, - szól közbe Kardos ügyvéd ur, pártját akarván fogni
46 5 | helyett kézbe kapni.~- Az ügyvéd ur az egyik perlekedőnek
47 5 | a házassághoz? Kérdi az ügyvéd.~- Igen sok bátorság kell, -
48 5 | egyszer-kétszer kosarat kaphat, (az ügyvéd elvörösödött), hogy neje
49 5 | veti nevét. Próbált-e már ügyvéd ur megházasodni?~E kérdés
50 5 | nem akartam. - Mondja az ügyvéd.~- Jó, - elfogadom, - tehát
51 5 | egyszerü, - okoskodik az ügyvéd, - egy kis kényelmetlenségnek
52 5 | nélkül meghozom az igent. Ügyvéd ur, van-e elegendő bátorsága?~
53 5 | vitatni nem szabad. Megérté az ügyvéd a viszontszolgálatot, megjegyezvén,
54 5 | fogva komikummá fajult, s az ügyvéd legkevésbé örült neki szivből,
55 6 | tapasztalatlanok.~Ugyanezt gondolá az ügyvéd, cserélni szeretne; de mivel
56 6 | öreg, - tudja, hány ezer ügyvéd van Magyarországon?~- Fényes
57 6 | ötezer, - hagyja helyben az ügyvéd, - és föltéve, hogy ennyi
58 6 | Lássa barátom, - mondja az ügyvéd, el akarván ütni az előbbeni
59 6 | testi, lelki jó barátom.~Az ügyvéd aligha vesztett el ügyet
60 6 | gazdag, elkényeztetett ügyvéd az emberiséget alpörösnek
61 6 | van mondva, - válaszol az ügyvéd, - nem fogjuk megbánni,
62 6 | mondani én is, - mondja az ügyvéd, - nem szeretném ezt a fiut
63 6 | nem mondta a szállást.~Az ügyvéd néhány hónap lefolyta alatt
64 7 | között a különbség, az öreg ügyvéd a fiatal ügyvédeket, mint
65 7 | parancsolat után.~A fiatal ügyvéd letevé oklevelét, azt a
66 7 | szerint válogatának, egyik ügyvéd, a másik megyei hivatalnok,
67 7 | szólitván meg:~- Ön nem akar ügyvéd lenni?~- Igenis nem! - feleli
68 7 | urfi - harmincz esztendős ügyvéd, egy megvénült tekintetes
69 7 | másikhoz dörgölőzködni, Kardos ügyvéd urnak több oka lenne anyám
70 7 | mert negyedszer Kardos ügyvéd ur akarta behozni a gyertyát, -
71 7 | lőn a meglepetés. Kardos ügyvéd ur nem maradhatott tovább
72 7 | megelőzéssel iparkodott az értelmes ügyvéd irányában föllépni, - röviden:
73 7 | magyarázza meg, hogy az ügyvéd az utóbbi hónapokban vevén
74 7 | kedélyében, s a bánatos ügyvéd szivében kerekedett ürbe
75 7 | az istennek! - mondja az ügyvéd szokatlan élénkséggel, -
76 7 | és elhangzott szóként; de ügyvéd is volnék még, - ez ötlött
77 7 | szabályhajhászat, Magyarországban az ügyvéd a jogelvek fonalán olyan
78 7 | elhárítva lőn. E téren az ügyvéd előtt kincs volt az idő;
79 7 | mondja lelkesedéssel az ügyvéd, - a félig elvesztett pör
80 7 | öcsém, - mondja végül az ügyvéd, - most már megint éledezem, -
81 7 | be a levelet, melyet az ügyvéd a mérnöknek irt.~ ~
82 8 | arczvonása, valamit már Kardos ügyvéd ur jegyzeteiből is tudunk;
83 8 | mintapéldányok, ön sem hiszi, hogy az ügyvéd eleven ördög; tehát engem
84 8 | Már ebből is látszik az ügyvéd, a papirost ingyen kapja,
85 8 | nem nagyobb a tenyeremnél. Ügyvéd rokonom beirt levelének
86 8 | s megirta rá a választ:~Ügyvéd uram!~Ha valaha Somogymegyébe
87 8 | somogy-megyei mérnök, vagy egy pesti ügyvéd. Nekem van örömem nőmben,
88 9 | kisérjük a levélhordót Kardos ügyvéd ur házáig, a somogyi levelet
89 9 | véletlen kicsusztatta a fiatal ügyvéd száján a rejtett gondolatot.
90 9 | önök előre is félnek az ügyvéd megdöbbenésétől, és talán
91 9 | féltik. Ne féljenek önök, az ügyvéd szivéből nevet, jobban megörült
92 9 | nagy hatalmu, tele erszényü ügyvéd tisztán és olvashatón megirt
93 9 | most gunyosan nevetne az ügyvéd, térden állva látná a mérnököt,
94 9 | dolog, hogy használ. Az ügyvéd Kardost csak a mérnök Kardos
95 9 | hogy megéhezett e gazdag ügyvéd, ki szerettetés nélkül szánalomra
96 9 | fejszével kellene feltörni! Az ügyvéd kereste magában a rokonsági
97 10| bekéredzkedjék hozzá.~Kardos ügyvéd ur már szombaton elhelyezkedék,
98 10| vendéglőbe, hol a pesti ügyvéd szállt meg.~A vendéglős
99 10| irása: Kardos István táblai ügyvéd Pestről.~- Egy s-bötüvel
100 10| szárnyára ment, Kardos István ügyvéd urhoz, és a tisztelt urak
101 10| olcsóbban fogok számítani.~Az ügyvéd hamar kitalálta, hogy rokonai
102 10| kárt vallottam, - mondja az ügyvéd, észrevévén a czélzást, -
103 10| én Kardos István pesti ügyvéd vagyok.~- Hasznos mesterség, -
104 10| szép birtok lesz? Mondja az ügyvéd is némi éllel.~- Nagyon
105 10| füszeresre nézett, hol az ügyvéd urra.~Az ügyvéd nem haragudott,
106 10| hol az ügyvéd urra.~Az ügyvéd nem haragudott, sőt könnyebben
107 10| az ajánlatot, s ekkor az ügyvéd a korcsmáros által nyert
108 10| Ösmer engem, tekintetes ügyvéd ur?~- Nevéről igen, - azt
109 10| küldök nekik, mondja az ügyvéd, s kivévén tárczáját, két
110 10| kedves rokonom, - mondja az ügyvéd, visszatolva a bankjegyeket
111 10| maradni, - teszi hozzá az ügyvéd, és a közeledő korcsmároshoz
112 12| ülnek a pesti vendégek. Az ügyvéd a beszédtárgyak közé igen
113 12| Valóban ilyen, - véli az ügyvéd is, - a diónak héja szerfölött
114 12| Az utolsó állomáson az ügyvéd néhány ösmeretlen, de e
115 12| fölvilágositást, - mondja az ügyvéd, - s a készen álló kocsiba
116 12| elfogultság nélkül kopogatott az ügyvéd.~- Bocsássanak meg önök,
117 12| önök hajlékába, - kezdi az ügyvéd, - a sötétben eltévedtünk,
118 12| kedves barátom, Sipos, pesti ügyvéd, - és együtt egy kis vendégszeretetért
119 12| szól közbe hirtelen az ügyvéd, - e fiatalember annyira
120 12| Sipos barátom, - mondja az ügyvéd, - ne féljen, nem ugy értettem,
121 12| maradt a két Kardos, és az ügyvéd fájdalmainak daczára folytatta
122 12| mérnök ur, - okoskodik az ügyvéd, - egyéniségemben nem ugy
123 12| mondja ki, - kap közbe az ügyvéd, - a mit ön mondani akar,
124 12| Mire Sipos megérkezett, az ügyvéd otthon volt a háznál.~Fájdalma
125 12| meg ugy megbánta, végre az ügyvéd a szünetelést megajánlotta,
126 12| Reggel nem ezt remélte az ügyvéd, - egész napon át szőtt
127 12| hazudsággal is czélt érhet. Az ügyvéd fájdalmában is örült, hogy
128 13| napi veszteglés alatt az ügyvéd folytonos figyelem tárgya
129 13| megigazitani való, ujdonság volt az ügyvéd előtt; mert ritkán lévén
130 13| felebbezni lehetetlen. Az ügyvéd finom eszével hirtelen megfutotta
131 13| Kedves jó gyermek, - felel az ügyvéd erőltetett mosolylyal, -
132 13| lányt megzavarta, szemét az ügyvéd arczáról a fiatalemberre
133 13| lány, - szólamlik meg az ügyvéd egész derültséggel, - nincsen-e
134 13| hideg szó, - magyarázza az ügyvéd, - de minthogy a mérnök
135 13| gyöngéden eleresztvén az ügyvéd kezét, s az ablak alatt
136 13| Kedves szeretteim? Mondja az ügyvéd sugva, midőn a mérnök lépteit
137 13| találkozának a nagybácsiéval.~Az ügyvéd örömében is józan maradt
138 13| már ugy is tudora, Kardos ügyvéd lehetett kedves vendégemnek
139 13| gyomra nem birja. Az én ügyvéd rokonomat is ilyen betegség
140 13| nevetne is ki, vagy ő maga, ügyvéd rokonom, hogy én a koncz
141 13| önnel vitázni, - mondja az ügyvéd, - mert önnél kétségtelen
142 13| A harmadik, vagy tán az ügyvéd, vagy legjobban mondva:
143 13| sem mernek.~Estefelé az ügyvéd is fölkelt, a daganat elmúlt,
144 13| tudósitással fogadták az öregek, az ügyvéd nem akart engedni. A napnak
145 13| mindannyian nyugodni mentek.~Az ügyvéd nem remélvén, hogy rokonát
146 13| gerjesztett, melyeket az egyszerü ügyvéd megigérni sem mer?~Az összeadásnak
147 13| titkolódzás napja volt, az ügyvéd meggyőződött a hallgatás
148 13| sógorasszony! - mondja az ügyvéd, a ház melletti kertben
149 13| mely hozzá tapadt, igy az ügyvéd a jövendőtől várta a segélyt.~
150 13| jó gyermek, - mondja az ügyvéd magához ölelve, - hallgatnom
151 13| a meleget hideggel, - az ügyvéd is megundorodott az emberektől,
152 14| embernek segitséget nyujtott az ügyvéd, ki az első biró előtt elvesztett
153 14| megmozdult a szó, legalább az ügyvéd véletlen feléje fordulván,
154 14| szivesebben.~- Fiu! - mondja az ügyvéd Siposhoz fordulva, - ha
155 14| a szeretet tanyázott.~Az ügyvéd több jegyet talált méltóságos
156 14| szünnapok végétől, ugy félt az ügyvéd e találkozástól; mert az
157 14| vállalkozik. Egyet morgott az ügyvéd, - magát biztatta, vagy
158 14| Micsoda?... kérdé magától az ügyvéd, - sajátomért még ily czimmel
159 14| eszme, melyet éppen csak ügyvéd találhat ki. Bezárta az
160 14| megtagadni magát. Ekképp az ügyvéd dolgot szánt atyafiainak,
161 14| tehát hadd czivakodjanak.~Az ügyvéd nevetett, és mégis a legfontosabb
162 14| esetben fohászkodnék, az ügyvéd boldog volt; mert utolsó
163 14| mondom, - jegyzi meg az ügyvéd, - szó nélkül akkor értené
164 14| de mindjárt.~Máskor az ügyvéd a Vendelféle példányt eredeti
165 14| Sipos barátom, - mondja az ügyvéd karjánál gyöngéden megfogva,
166 14| olyan, mit velem és sok ügyvéd társammal hasonlóan cselekedtek
167 14| mert a táblai pörökben az ügyvéd nem tukmálja magát a felekre,
168 14| Nagy lélegzetet vett az ügyvéd, e zivatarra össze kelle
169 15| anya észrevette, hogy az ügyvéd az urfira haragszik és gondosan
170 15| felek előtt.~- Mit akar az ügyvéd ur ezzel az emberrel? -
171 15| ujdonságot hozza, hogy Kardos ügyvéd ur Pestmegye levéltárába
172 15| aranymadár lépen van, a vén ügyvéd hiu, az illatos lég meghóditá,
173 15| urhölgy, és jegyet küld az ügyvéd után, ő méltósága szivesen
174 15| méltósága szivesen látja az ügyvéd urat friss gyümölcsre.~-
175 15| Gyümölcsre! - Mondja az ügyvéd az inasnak eltávozása után, -
176 15| vitatjuk, - csak hogy az ügyvéd ezt is megorrolá, s minthogy
177 15| dinnye és körtvély között.~Az ügyvéd itt a gyümölcstenyésztésre
178 15| forintnyi veszteségére, Kardos ügyvéd ur már nem él, sőt azt sem
179 15| öntudat is valami! Mondja az ügyvéd.~- Éppen csak valami, -
180 15| ügyeskedő nőnek czélzatát; de az ügyvéd konoksága ma még a bambaságra
181 15| tekintse másnak? - kérdi az ügyvéd, - nem kereste, ugy találta, -
182 15| a világ igy itél, s az ügyvéd készségesen meghajol, -
183 15| kedves sógornőm, - kezdi az ügyvéd az őszinteséget, - én tudom,
184 15| levéltárban van. - Mondja az ügyvéd kétségtelen komolysággal.~-
185 15| helyett magának tárta, s az ügyvéd őszinteségét eltalálta,
186 15| őszinteséget, - mondja az ügyvéd fölegyenesedve, - látom,
187 15| magamat.~- Kár volt, - véli az ügyvéd, - a meghivó jegyre rá lehetett
188 15| megállt a kapu előtt; de az ügyvéd nem szállt ki, a mély bántalom
189 16| látta megvallani, hogy az ügyvéd szintén megvallá kilétét,
190 16| események más irányt adtak az ügyvéd végrendeletének, melynek
191 16| tisztelettel hajoljanak meg. Az ügyvéd rövid lefolyást igért az
192 16| szomorusággal; mert mióta Kardos ügyvéd meghalt, a vén daru leereszté
193 17| Az ügyvéd.~A jó lovak tanyája volt
194 17| ne fáradjon bele.~- Mint ügyvéd a kétségbeesett pörökre
195 17| mutathatok oklevelet, mint az ügyvéd, mérnök, orvos, hogy e bemenetijegy-félével
196 17| utasitá el, - akképp a fiatal ügyvéd még jókor visszatartózkodék,
197 17| hogy én miből élek?~- Ön ügyvéd, - ön tanulmányainak gyümölcsét
198 18| megszomorit?~- Kisasszony! az ügyvéd a lehetőségeket számba veszi, -
199 18| Vigasztalónak éppen elég, ügyvéd ur.~- Ügyvéd ur? ... ez
200 18| éppen elég, ügyvéd ur.~- Ügyvéd ur? ... ez nagyon ünnepélyesen
201 18| kétely! - csudálkozik az ügyvéd.~- Ön megint szigorubbat
202 18| ennyit, - mondja a meglepett ügyvéd, - e szavak után beszélni
203 18| fejezethez egyebet, mint hogy az ügyvéd vallomásával hátrább esett;
204 19| pedig nagy szamár. Kardos ügyvéd rokonunk, mint mondják,
205 19| értek; de van Pesten egy ügyvéd, elhunyt rokonunk társa, -
206 19| bizalmamat helyezem Sipos ügyvéd urban, azt fogom megbizni
207 20| Beszéljünk másról ... Kéri őt az ügyvéd.~- Ime, a büszke férfi,
208 20| késedelmemért; ... mondja Jolán, az ügyvéd kitérésének okát kitalálva.~-
209 20| ösmerte a lány, s ime a pesti ügyvéd, ki a kétségbeesett ügynek
210 20| bizni.~- Most bánom, hogy ügyvéd lettem, - mondja Sipos bánattal, -
211 20| fogom föllebbezni.~- Ezt az ügyvéd nem mondhatja.~- Az ügyvéd
212 20| ügyvéd nem mondhatja.~- Az ügyvéd nem jött el ide, - mondja
213 21| napot kivánunk a tekintetes ügyvéd urnak, mi ...~- Volt már
214 21| méltóztatik mondani, tekintetes ügyvéd ur, - hagyja helybe a szónokatyafi, -
215 21| fogunk maradni, tekintetes ügyvéd ur, - de a következetesség
216 21| Ostornyél, - tekintetes ügyvéd ur, - az aztán mozditja
217 21| következő vala.~Tekintetes ügyvéd ur!~Egyszer látott a tekintetes
218 21| uton vagyunk, tekintetes ügyvéd ur, a világ teremtményeinek
219 21| könnyű és nehéz is volt, s az ügyvéd másodszor kérte a feleletet.~-
220 22| szükségtelenek, - mondja Sipos ügyvéd, - más többséget pedig nem
221 23| első itéletig; mikor az ügyvéd a felebbezési részleteket
222 23| fogalmain belül köteles az ügyvéd, a félnek képviselője, a
223 23| elérhetővé tenni iparkodik. Az ügyvéd kötelessége szerént ragaszkodik
224 23| ki; de kérdem önt, ha az ügyvéd előnyt nyert számomra, ez
225 23| kisasszony, - magyarázza az ügyvéd, - de a vagyon az aggodalmaktól
226 23| reménység tárgyához; de mint ügyvéd nem tágitok.~- Azt is helybenhagyom;
227 24| tisztelője~Sipos Antal, ügyvéd."~E levelet megmutatá a
228 24| Vendel bácsi! - Mondja az ügyvéd, és ujra kiderült, leült
229 25| ne féljenek önök, de mint ügyvéd szem előtt tartom az ügyet
230 25| Okoskodik a lány. - Az ügyvéd nem tehetett másképp, a
231 25| meglátom, - véli a nő, - az ügyvéd fiatalember, a fővárosban
232 26| ajkához emelé.~Haza sietett az ügyvéd, utközben néhány jó barátjának
233 27| édes Vendelem? Kérdi az ügyvéd rosszat gyanitva.~- Nyargalva
234 28| semmisiti; másodszor én Sipos ügyvéd urnak menyasszonya vagyok,
235 29| utnak czélját, s mert az ügyvéd ur őt is elvitte, holott
236 29| feléje tartott, s a fiatal ügyvéd által előtolt széket is
237 29| kisasszonyt, ki helyett Sipos ügyvéd mutatja elő meghatalmazványát.~-
238 29| kérdem a meghatalmazott ügyvéd urat, a két szavazatról
239 29| Kardoss urtól várom! Szól az ügyvéd ünnepélyesen.~- Férjemtől?
240 29| igen! Lőn a válasz, s az ügyvéd egy levelet nyujta át az
241 29| befolyását következtetek; hisz az ügyvéd bizonyosan tudja, hogy puszta
242 30| előre is beleegyezem.~- Ügyvéd fog lenni, - egy évig segédkedni
243 30| ifju szeretetre méltó, mint ügyvéd feddhetetlen, mint ember
|