Fejezet

  1 1 |             a kutya.~- No, hallja az ur - mondja a kövér képü az
  2 2 |    esztendeje jár benne az adjunktus ur, azaz dehogy jár, - egész
  3 2 |             az apja pedig méltóságos ur, és bizony nem ingyen cselekszem
  4 2 |         ezután hoz.~Mig az adjunktus ur fölszedte magára minden
  5 2 |             fénymázat is mind Sándor ur csizmájára kente, az enyémre
  6 2 |             meghallván az öreg teins ur csöngetését, bement az öltözőszobába.~ ~
  7 3 |                        Az öreg teins ur.~Az uriutcza legkényelmesebb
  8 3 |          Kardos István táblai ügyvéd ur. Még régi szabásu jogász,
  9 3 |             a sok százas: tekintetes ur, elég puha-e a fekhely?
 10 3 |           utnak inditá Kardos István ur, és örömére legyen mondva,
 11 3 |              és kliensei "öreg teins ur"-nak nevezik.~Tagadjátok
 12 3 |           tiz esztendőt, mint Kardos ur szeretne most, de nem lehet,
 13 3 |           azt gondolta az öreg teins ur, hogy az ötven év már nem
 14 3 |     hizelkedés nélkül.~Az öreg teins ur előadta barátjának szivbeli
 15 3 |           meglepte a hir, mit Kardos ur igen természetesnek talált:
 16 3 |  hanyattvágta volna is magát, Kardos ur, tudva a könnyen orvosolható
 17 3 |        barátom, igenli Kardos István ur, - legjobb is volna - talán,
 18 3 |          ütni a dobot.~Az öreg teins ur reggeli köntösében járkált
 19 3 |        találta, - hogy az öreg teins ur ötven évig meglakta volna
 20 3 |       Kapaszkodjék meg Kardos István ur, kipallérozott eszében,
 21 3 |          kend valamit, - véli Kardos ur, elöljáróban is megbosszankodván,
 22 3 |          ötvennek, mint a tekintetes ur is bölcsen tudja, hisz egy
 23 3 |         Vendel, - vigasztalja Kardos ur, kend olyan friss, hogy
 24 3 |              majd elver a tekintetes ur, mint a fogadatlan ebet,
 25 3 |  menyegzőjére.~- Dobja ki tekintetes ur azt a pénzt az ablakon,
 26 3 |                Már mint a tekintetes ur?~- Éppen én, ha tudni akarja
 27 3 |             szót monda az öreg teins ur, - mert pont helyett elejté
 28 3 |               Jaj, - kiált rá Kardos ur, - vénségére hogy tud kend
 29 3 |           akartam, hogy a tekintetes ur maga szavával is mondja,
 30 3 |         olyanképpen, hogy ezt Kardos ur czélzásnak is vehette, -
 31 3 |             parancsolja a tekintetes ur, én elviszem a levelet a
 32 3 |      kisasszonynak irta a tekintetes ur, ne csinálta volna olyan
 33 3 |             a milyenben a szolgabiró ur szokta a jegyzőknek szétküldeni
 34 3 |        negyven jurátust a tekintetes ur mellett, száz meg száz levélnek
 35 3 |            nevet, azaz: a tekintetes ur betüit egyenkint eltalálván,
 36 3 |         nagyobbat kiált a tekintetes ur.~- Meg is ütheti a mennykő! -
 37 3 |           tudni akarja a tekintetes, ur.~- Többet nem visz kend
 38 3 |              lát többet a tekintetes ur.~- Tudja is kend kivülről,
 39 3 |           ugy is járhat a tekintetes ur, hogy az egykori legénye
 40 3 |        gyógyszerész a mérget.~Kardos ur bölcsen megfontolta a dolgot,
 41 4 |            Kardos Pál, kir. tanácsos ur.~- Hazudnék, ha azt mondanám,
 42 4 |             tudniillik Kardos ügyvéd ur, - azt találtam mondani,
 43 5 |       megtiszteltetést? Kérdi Kardos ur.~- Ez nem megtiszteltetés;
 44 5 |    gömbölyüre faragta.~Kardos ügyvéd ur lépen ragadt egy hizelgő
 45 5 |       megjelent, az igazi méltóságos ur; de ő már csak ugy illett
 46 5 |             szól közbe Kardos ügyvéd ur, pártját akarván fogni sógorasszonyának, -
 47 5 |             kézbe kapni.~- Az ügyvéd ur az egyik perlekedőnek védője
 48 5 |          nevét. Próbált-e már ügyvéd ur megházasodni?~E kérdés az
 49 5 |            meghozom az igent. Ügyvéd ur, van-e elegendő bátorsága?~
 50 6 |              az ember? Kardos István ur rettenetesen kijózanodott,
 51 6 |             nem szokott a tekintetes ur dolgába avatkozni, észrevette
 52 6 |        ügyvédnek?~- Amint tekintetes ur monda, hogy a felpörösöknek
 53 6 |                 Csalódik, tekintetes ur, - én itt nem az volnék,
 54 6 |         öcsém.~- Jól van, tekintetes ur, - hanem mivel a helytelenségnek
 55 6 |              fogadja el a tekintetes ur kötelesség és hálából egyszerre.~-
 56 6 |         Többet érne, ha a tekintetes ur maga meghallaná, akkor maga
 57 6 |             hogy csodálom, ha a házi ur eddig föl nem mondta a szállást.~
 58 7 |             köszöntse.~Az öreg teins ur az ilyen napon csak este
 59 7 | beszélgetésben tölt el velük. Kardos ur ez estére is elkészült,
 60 7 |             Ne busuljon a tekintetes ur, - vigasztalja a rokkant
 61 7 |            meg nem unta a tekintetes ur ezt a kuszált mesterséget,
 62 7 |         csinálni; hanem a tekintetes ur fiatalember még, hat ember
 63 7 |              Vendel, - az öreg teins ur bizonyosan akar valamit
 64 7 |             Csöngetett az öreg teins ur, Vendel előbb kinyitá az
 65 7 |             egy megvénült tekintetes ur, - semmivel sem több, maholnap
 66 7 |              hangosan, hátha az öreg ur meghallaná.~- Fölösleges
 67 7 |       Fölösleges aggodalom, tisztelt ur, - mondja a dölyfös, - ha
 68 7 |             negyedszer Kardos ügyvéd ur akarta behozni a gyertyát, -
 69 7 |            meglepetés. Kardos ügyvéd ur nem maradhatott tovább a
 70 7 |            azon hitben, hogy az öreg ur a megválás előtt egy-két
 71 7 |                 mondja az öreg teins ur teljes bizalommal, - pályánk
 72 8 |            valamit már Kardos ügyvéd ur jegyzeteiből is tudunk;
 73 8 |           megtekintés végett. Kardos ur levele volt, váratlan és
 74 8 |         kifogni. Mindegy, mielőtt az Ur Sodomának elpusztulását
 75 8 |       könyörgött: kegyelmezne meg az Ur a városnak, ha ötven, ha
 76 8 |             tiz igaz volna benne. Az Ur ezt is megigérte; de még
 77 9 |           bácsinak felelni.~A mérnök ur házának kevés látogatója
 78 9 |            levélhordót Kardos ügyvéd ur házáig, a somogyi levelet
 79 9 |       tekintetes urnak.~A tekintetes ur nincsen otthon, hazaérkeztéig
 80 9 |     tekintetes uram, - az öreg teins ur talán valami kukoriczamorzsolón
 81 9 |            is jó lenne. A tekintetes ur is hosszat megül itt a kalamáris
 82 9 |    fiatalember ment ki, mint a teins ur, s mint az oltoványágat,
 83 9 |            elplántálta az öreg teins ur, hogy száz pokrócz is elfért
 84 9 |              Azért nézegesse a teins ur a csillagokat jó előre,
 85 9 |      szememet.~- Azért bujja a teins ur a sok vékony és vastag könyvet,
 86 9 |       penészedik, mint én és az öreg ur, - s ha nekem nem hisz a
 87 9 |            ha nekem nem hisz a teins ur, kérdezze meg az öreg urat,
 88 9 |            kéz?~- Ha beveszi a teins ur a magamféle nagy fejü parasztnak
 89 9 |           annak lótó-futó, - a teins ur beszéljen igazat.~- Mit
 90 9 |          árvának.~- Keressen a teins ur is árvát, - annak a jó barátra
 91 10|  bekéredzkedjék hozzá.~Kardos ügyvéd ur már szombaton elhelyezkedék,
 92 10|    vendéglősnek, hogy ha Kardos nevü ur vetődnék a vendéglőbe, utasitsa
 93 10|             éppen van egy ilyen nevü ur a vendégek közt, és meghagyta
 94 10|     tetszésük ellenére, - a füszeres ur azt mondja, örömest megosztja
 95 10|            urakkal.~A két tekintetes ur rákvörösre pirult az ujabb
 96 10|         ereszkedett vele.~- Szomszéd ur, nem keverednénk atyafiságba?~-
 97 10|             engem, tekintetes ügyvéd ur?~- Nevéről igen, - azt megmondá
 98 10|            azt megmondá a korcsmáros ur, - és igy tudom, hogy ön
 99 10|           nem szégyenli a tekintetes ur a rokonságot, ugy az vagyok.
100 10|         Helyesen mondja a tekintetes ur, én is ezen elvet vallom.)~
101 11|              kedves lányom, a mérnök ur konyháján főzünk, s itt
102 12|         tudom, - teszi utána az öreg ur, - de a mit nem tudok, azt
103 12|             ritka egyéniség a mérnök ur.~- Embergyűlölőnek mondják.~-
104 12|   szántóföldre ugrott; hanem az öreg ur, súlyával is segítvén a
105 12| kényteleníttettek bemenni, s az öreg ur Siposra és botjára támaszkodva
106 12|          izgalmat elűzte, s a mérnök ur ajtaján minden elfogultság
107 12|             embere választja, mérnök ur, - okoskodik az ügyvéd, -
108 12|   Hugomasszony! - kezdé az öreg tens ur a beszédet, - ha fiatal
109 12|          szánva.)~- E szerént mérnök ur nem irgalmaz a nőteleneknek.~-
110 13|                 de minthogy a mérnök ur nincs jelen, - a hölgyekkel
111 13|          multnak folytatását, Kardos ur szivéből kitakarodom.~-
112 13|           Engedelmükkel, én a mérnök ur elé megyek.~Még volt idejük
113 13|           kéré, hallgassanak az öreg ur előtt~- Kedves sógorasszony! -
114 14|           akar kergetni a tekintetes ur?~- Hol jár a kend esze,
115 14|            dicsérgessen a tekintetes ur - tizenöt forintért válogathat
116 14|              válogathat a tekintetes ur az invalidusok kaszárnyájában, -
117 14|              hagy nekem a tekintetes ur?~- Jó szóval akármelyik
118 14|           kontót, aztán a tekintetes ur is elhihette, hogy igaz
119 14|          hátha azt véli a tekintetes ur, hogy jobb szeretném, ha
120 14|              szerint.~- A tekintetes ur válogasson ajánlottai közöl.~-
121 14|         Meggondolta jól a tekintetes ur az inditványt?~- Kétségen
122 15|          előtt.~- Mit akar az ügyvéd ur ezzel az emberrel? - Kérdi
123 15|            hozza, hogy Kardos ügyvéd ur Pestmegye levéltárába tette
124 15|          veszteségére, Kardos ügyvéd ur már nem él, sőt azt sem
125 16|         legutolján is ráérek, mérnök ur; de nem távozom, mig a jelek
126 17|             okos ember volt a mérnök ur?~- Istenem!... sóhajt a
127 17|   megkülönbözteti?~- Tudom is, Sipos ur, - s ez az én bánatom, hogy
128 17|            szintoly kevéssé a mérnök ur lányával. Ma a tudást aranynyal
129 17|           vagyok az ijesztő?~- Sipos ur, én elakadok, - jegyzi meg
130 18|           kettő hiányozni fog, Sipos ur... részemre nem remélem;
131 18|               Ne oly komolyan, Sipos ur, - esedezik a leány - én
132 18|     Vigasztalónak éppen elég, ügyvéd ur.~- Ügyvéd ur? ... ez nagyon
133 18|            elég, ügyvéd ur.~- Ügyvéd ur? ... ez nagyon ünnepélyesen
134 18|              a tiszteletdij, - Sipos ur, - enyeleg a lány, - vagy,
135 19|                Már megint tekintetes ur? Fenyegeti az öregebb atyafi.~-
136 21|       tüzködés, - tudja a tekintetes ur, - mit tagadnánk, mi még
137 21|           mondani, tekintetes ügyvéd ur, - hagyja helybe a szónokatyafi, -
138 21|              jó... kedves tekintetes ur - ha alkudoztunk volna előbb,
139 21|           Jól védelmezi a tekintetes ur az ügyet, - látjuk, ha akarná
140 21|              meg Sipost az osztályos ur, elfoglalván a kinált helyet,
141 21|           maradni, tekintetes ügyvéd ur, - de a következetesség
142 21|       remélem, megkapta a tekintetes ur a levelet, ha a "Fekete
143 21|         kérdem: szokott a tekintetes ur lapokat, könyveket olvasni?~-
144 21|             Nem szereti a tekintetes ur az irókat?~- El lehetek
145 21|              mondja ezt a tekintetes ur, - nevet a másik, - nézzen
146 21|              Látott már a tekintetes ur héringet?~- Hordószámra
147 21|          hust is látott a tekintetes ur saját uri házánál?~- Mázsaszámra
148 21|            világos példa, tekintetes ur, - okoskodik Sipos, - hogy
149 21|       Ostornyél, - tekintetes ügyvéd ur, - az aztán mozditja az
150 21|            ha szólni tudna: huzza az ur is az ekét. Igy nem alkuszunk!~-
151 21|      Kisebbségben marad a tekintetes ur, a nemzetnek életrevaló
152 21|           azon?~- Hiszi a tekintetes ur a mennyországot?~- Akarok
153 21|       fűszeresnek levele, tekintetes ur, méltóztassék elolvasni, -
154 21|              megértheti a tekintetes ur az én válaszomat is.~- Sziveskedjék
155 21|            Sziveskedjék a tekintetes ur elolvasni, én majd hallgatom.~-
156 21|              vala.~Tekintetes ügyvéd ur!~Egyszer látott a tekintetes
157 21|          Egyszer látott a tekintetes ur, kis városi nyárspolgár
158 21|               de szép az, tekintetes ur, hogy én elmehetek ki a
159 21|         Bizonyosan volt a tekintetes ur fűszeres boltban, - érezte
160 21|           vagyunk, tekintetes ügyvéd ur, a világ teremtményeinek
161 21|             ezt, tisztelt tekintetes ur?~- Annak mondtam.~- Annak
162 21|          jobban mondva, a tekintetes ur a fűszeres urnak leveléből
163 22|                besietett a nagyságos ur helyett a nagyságos asszonyhoz,
164 22|           Méltóságos Kardoss Ferencz ur elfogadja a szavazatokat,
165 23|            Ha én nem mondom és Sipos ur nem mondja, ne törődjünk
166 24|            itt vagyok ám, tekintetes ur!~- Akármikor, mindig szivesen
167 24|      megnézzen ám engem a tekintetes ur, - mondja a vendég egy kis
168 24|          összetévesszen a tekintetes ur.~- Mindjárt megösmertem
169 24|             urtól; mert a tekintetes ur fél óra alatt készen lesz
170 24|             eszembe; de a tekintetes ur majd összerakosgatja.~-
171 24|          belőlem a szót a tekintetes ur, - ha megmaradunk szavazatunk
172 24|               elhiszi-e a tekintetes ur?~- Meg ne ijesszen a tekintetes
173 24|             ne ijesszen a tekintetes ur; mert mindjárt belesülök, -
174 24|              kéri tőlem a tekintetes ur testvére részére, ha jól
175 24|               Eltalálta a tekintetes ur, ... az egyik szavazatot
176 24|   fölolvastam, hallotta a tekintetes ur, - maguk sem tartottak rá
177 24|          értettem, hogy a tekintetes ur Kardos Jolán szavazatáról
178 24|       Küldhet engem oda a tekintetes ur, - nem ugy vettem én búcsut
179 24|             üssön agyon a tekintetes ur.~- Tőlem akarja a tekintetes
180 24|            Tőlem akarja a tekintetes ur kialkudni? Kérdi Sipos elhalaványulva.~-
181 24|      mondanám se higyje a tekintetes ur, - mondja kármentésül a
182 24|            vettessen ki a tekintetes ur.~- Az alkuval - mondja a
183 24|            mit csinálna a tekintetes ur?~- Olyant, miért a tekintetes
184 24|           Olyant, miért a tekintetes ur megdicsérne; de minthogy
185 24|          vártam.~- Ugy-e, tekintetes ur, - az a kisasszony nem fog
186 24|             fájától, ha a tekintetes ur ösmerte a lánynak apját.~-
187 24|                Elhiheti a tekintetes ur, hogy a lányát akárki bizvást
188 24|          Édes Vendelem, a tekintetes ur tudja már, hogy mit tesz,
189 25|       valamit mondani. (A méltóságos ur intett.) Ellenségeim megakadályozhatnák,
190 25|                  mondja a méltóságos ur nagy bizalmassággal, nagyon
191 25|          egyedül hagyá. A méltóságos ur átment a másik lakosztályba;
192 25|           tréfálni.~Itt a méltóságos ur elmondá a találkozást szóról-szóra,
193 25|            fáradozását.~A méltóságos ur megörült a vendég jó kedvének,
194 25|       tartott most már a tekintélyes ur, és másnap fölkeresé Kardoss
195 28|               amott jön a méltóságos ur, - annak szól a levél~-
196 29|           megjelent önnek az a derék ur, és fölmond önnek is azt
197 29|             atyafiakat. A méltóságos ur az útnak hosszában nem volt
198 29|          méltóságának cselédje.~- Az ur is itt van?~- Az ur és az
199 29|               Az ur is itt van?~- Az ur és az asszonyság, Rév-Komáromba
200 29|            czélját, s mert az ügyvéd ur őt is elvitte, holott szolga
201 29|            hugomra szavazok, - elnök ur, méltóztassék a végzést
202 30|            barátom! - mondja az öreg ur a hozzá szólitott ügyvédnek, -
203 30|               odasugja:~- Tekintetes ur, nem vagyok ám én harapós, -
204 31|                Ugyan kérem, tisztelt ur, mutasson hát nekem egy