Fejezet

  1 1 |     levéltárából kikérje a pört, s a mit én itt most érthető magyarsággal
  2 1 |              a tudománynak rőfe, - a mit a fiatalember meg nem tanult
  3 1 |            kinn, félig benn állónak: mit akar, jó barátom? A mi annyit
  4 1 |          megköszörülvén azt a követ, mit otthon bizonyosan gyémántnak
  5 1 |              nem tudván voltaképpen, mit akar az agyafurt szomszéd,
  6 1 |              Tudja-e, nemes barátom, mit csinál az alispán?~- Minthogy
  7 1 |              a czenzurán azt kérdik: mit csinál az alispán? és uramöcsém
  8 1 |               minek azért vitázni, a mit ugy is megevett a kutya.~-
  9 1 |              tehát világos lévén az, mit a természeti jog mond: a
 10 1 |      Kardos-család pörének, s ez az, mit én olvasóimnak el akarok
 11 1 |           képü, s elmondom azt is, a mit az nem tudott.~Ezért jártam
 12 2 |      énekelni azt a siralmas marsot, mit Napoleonnak moszkvai szerencsétlensége
 13 2 |       legutolsó csepp rossz bort is, mit valaha megivott; minden
 14 2 |             hallani azt a szép szót, mit én a dolmányom alatt hurczoltam,
 15 2 |         ragadványból, megint beszél: Mit vétett az a szegény pára
 16 2 |           adnának olyan hazugságért, mit ez igérget nekem.~Nagy nehezen
 17 2 |           meg nem mutatja a tallért, mit a másik háznál adtak, már
 18 2 |       fizetik, azért sem vetik ki, a mit ezután hoz.~Mig az adjunktus
 19 2 |              kendnek egyet?~- Tudom, mit akar, ifiuram, - mondja
 20 2 |          neve külön oldalon van, ki, mit bizott rám, - itt van az
 21 2 |              egyik is elhigye azt, a mit az ifiurnak kivánsága szerint
 22 3 |       jegyzékét azon biztos tőkének, mit a jég sem verhet el: nem
 23 3 |              fülig szerelmes vagyok, mit mond hozzá?~Erre ti azt
 24 3 |              jegyese pedig áruczikk, mit nem végszámra, nem fontszámra
 25 3 |               kinek szép lánya volt, mit arról tudunk meg legbizonyosabban;
 26 3 |       szándékát. Azt meglepte a hir, mit Kardos ur igen természetesnek
 27 3 |          jegyzi meg a leánykérő, - a mit én neked mondtam, te meg
 28 3 |            szobában, és mind igaz, a mit hallott, sőt füleiben cseng
 29 3 |            volt az legjobban, hogy a mit a vőlegény mondott a leánynak,
 30 3 |             arczán a benső gondolat, mit mi ekképpen fejezhetünk
 31 3 |            már benyitott az ajtón.~- Mit álmodott kend, Vendel? kérdi
 32 3 |      mondhatom a tekintetes urnak, a mit az ezredes urunk mondott:
 33 4 |             nyomorult tiz esztendőt, mit annyi fegyenczházi rabnak
 34 4 |            beavatkozását kérvén, s a mit ilyenkor mondtak neki, őszintébb
 35 4 |           szóról-szóra azt gondolta, mit a~3-ik rokon Kardos Mihályról.
 36 4 |            ember; de furcsa mégis, a mit a magyar nemes ember valami
 37 4 |            az az ugy nevezett semmi, mit mi diákul nullának mondunk,
 38 5 |           elhalaványult, mert ahhoz, mit magának kifőzött, mire már
 39 5 |        meghittje, s azon partie-ban, mit mi játszunk, minden kártyával
 40 5 |       maguknak is ellentétei, mert a mit ön jónak látott magasztalni,
 41 5 |         azért jobb, ha én nem tudom, mit akar ő.~- Megmondhatom,
 42 5 |       Megmondhatom, kedves bátyám, - mit gyanitok én, - okoskodik
 43 5 |              hogy kimondja neki azt, mit a nő térden állva is meghallgatna.~-
 44 5 |             lesz tudnunk, - Verbőczy mit mondott? Kiváncsiskodik
 45 5 |          nagyon erőltette a mosolyt, mit aztán végképp megsavanyitottak
 46 6 |             szemközt fölhányt teher, mit napszámban kénytelen az
 47 6 |           felöltözötten, csizmástul, mit a felnőtt embernek rossz
 48 6 |           just?~- Nagy-Váradon.~- És mit gondoltunk Nagy-Váradon,
 49 6 |           valami nagy bankót? Hisz a mit ön rendelt, mindössze is
 50 6 |         különben összeveszem vele. A mit ettől lát, azt bölcsen cselekszi,
 51 6 |             mennyit az urfi vakar.~- Mit gondol kend, válik-e abból
 52 6 |     tekintetes uram, mondás ám az, a mit ettől hall az ember, ha
 53 7 |        viselné vállán az angyalbőrt, mit verbungos koromban a nyakába
 54 7 |           igen; az istennek áldását, mit nem a pénztárnokok szoktak
 55 7 |     langymeleg szeretetre számolhat, mit csak ugy pénzérdekért osztogatnak
 56 7 |        szeretete nem olyan áruczikk, mit a boltban is meg lehet venni;
 57 7 |           benyomásait ismételje, s a mit Vendelnek és Kardos urnak
 58 8 |              paczalféle papirra, - a mit rá ir, tartalmánál fogva
 59 8 |         lehalaványodik róla; pedig a mit most irni akar, leányának
 60 8 |           veheti.~"Kedves leányom!~A mit itt irva találsz, szeretném
 61 8 |              eszedet mivelgetni, - a mit idáig megmondhattam ez emberekről,
 62 8 |              talán az a szemérempir, mit arczotokra ihlett a teremtő,
 63 8 |           észrevennék rajtad, hogy a mit szád mond, csupa ösztönszerüség.
 64 8 |              vagy mindig azt mondja, mit apja vagy anyja súg neki,
 65 9 |            csak nem is veszekszik. A mit ráadok, azt veszi rá, a
 66 9 |              ráadok, azt veszi rá, a mit leveszek róla, le hagyja
 67 9 |         teins ur beszéljen igazat.~- Mit mondjak hát neki, hogy elhigye?~-
 68 9 |           kérdezze meg az édesapját, mit mondott az édesanyjának;
 69 10|    korcsmáros megértse a beszédet.~- Mit gondolsz, elvállaljuk atyafinak
 70 10|         beszédéből azt is elmondá, a mit amazok éppen ő miatta diákul
 71 11|         merték volna ráfogni, hogy a mit mond, sugó után mondja.~
 72 11|          élet irányául volt kitüzve, mit az anyának következő szavai
 73 11|             telik ám meg a szátok, a mit magatok beledugtok, ha az
 74 11|              ifiasszonynyá lett, s a mit az apja házánál a "nagyságos
 75 11|            került azon kis dologból, mit a háznál minden reggel hallunk:
 76 11|        háznál minden reggel hallunk: mit főzünk ma? s ha a kis lány
 77 11|        bölcsebbé lőn; de érzem is, a mit eszem meggazdálkodott e
 78 12|             utána az öreg ur, - de a mit nem tudok, azt mondja meg
 79 12|        megfejteni, azt mondhatnám, a mit az a hires borivó mondott,
 80 12|           tért; mert, amint monda, a mit három napig látott, nem
 81 12|          toronyba, onnét elhiszem, a mit erkölcséről ide lenn beszélt.~-
 82 12|             kap közbe az ügyvéd, - a mit ön mondani akar, nem a közvélemény
 83 12|   fölvidulást és közeledést látok, - mit az olvasó, a gondatlan olvasó
 84 12|          annyit elhittem, hogy az, a mit ezután nem csak hinni, hanem
 85 12|             nem rajtkapott kandiság, mit a kaczér nő és hiu férfi
 86 13|          elhatározott szándéka; de a mit ő hazugsággal akart elérni,
 87 13|          lesz a megdöbbenés pirja, - mit fog ekkor gondolni a másik?~-
 88 13|       jelenetről szó, - s megmondom, mit kell a megtiszteltetés helyett
 89 13|            lány, - van itt valami, a mit nem értek, s ez engem idáig
 90 13|         nekem szeretett barátom, s a mit önről tudtam, azt ő általa
 91 13|        mennyit kell elfeledni abból, mit a férfi és a lány menyegző
 92 13|              ha nekem megmondja azt, mit én elmondatlan is megértek.~-
 93 13| megfeledkeznénk az ő nézeteiről, s a mit neki életében meg nem mernénk
 94 14|            azon helyet foglaljuk el, mit a habkása az ételek közt,
 95 14|         sárföldi birtokos én vagyok, mit eltitkolni most már nem
 96 14|              a földön levőktől nincs mit reménylenem. Jól esik, ha
 97 14|           előtt megtisztelik.~Tudom, mit fog ön most gondolni! szigoruságában
 98 14|                 nem találná el kend, mit akarok mondani kendnek?~-
 99 14|               maga sem hiszi kend, a mit mond.~- Mért nem, tekintetes
100 14|           ellenkezőjét mondom annak, mit kend mondott.~- Hallgatom,
101 14|         később az ember azt mondaná, mit az igéretkor mondani szokás,
102 14|              önnel ismétlődik olyan, mit velem és sok ügyvéd társammal
103 14|     Szerencsémet nem lökhetem el; de mit mondanak hozzá az ön védenczei?~-
104 15|      társának válla a felek előtt.~- Mit akar az ügyvéd ur ezzel
105 15|         harmat buzditson föl. Aztán, mit használ, ha az eredményt
106 15|              mily ostoba, - nem érti mit beszélek, - a második résznél
107 15|         viseli, mint a talált ruhát, mit voltaképpen nem is ő rá
108 15|             reményteljes jövendőnek, mit fiának szánt; mert azt hiszi,
109 15|      szenvedő körül, egyik sem tudta mit lehetne czélszerüen alkalmazni, -
110 16|              oltalmába ajánlja, és a mit még erényképpen gyakorolhat,
111 17|       kevésbé tudhattam akkor azt, a mit most, hogy együtt apám és
112 17|          Igen, mert én azt hallom, a mit nem vártam.~- Tehát őszintén
113 17|      őszintén mondja meg anyámnak, a mit ő nem hisz, és ha őt meggyőzte;
114 17|     leányomat, rokonaim nincsenek, - mit ér egy gyámoltalan özvegy?
115 17|              erőmben...~- S abban, a mit tud!~- Igen, abban biztam,
116 17|                Igen, abban biztam, a mit tudtam; és mindenkinek ezt
117 17|          mondja el másoknak mindazt, mit az értelmes apától hallott,
118 17|        ölelvén Jolánt ... találd ki, mit akarok neked mondani?~-
119 17|          fiatalember röviden előadá, mit tanácsolt az anyának, és
120 18|             az életet nem ösmerem, a mit abból eltanulhattam, könyvek
121 19|               hát higye el azt is, a mit ők mondanak neki, és szavazzon
122 19|              megköszönni a szállást, mit Fehérváron megosztott velünk.~-
123 19|        aligha tudok tiz diák szót, - mit szégyenkedjem olyan értelmes,
124 20|                                      Mit tudsz?~Sipos készre várta
125 20|            lelki és testi szépséget, mit anyjától elkoldulni, véletlen
126 20|              már el akarjuk feledni, mit tett velünk.~- Hát erővel
127 20|    határozott értelmét tapasztalá, a mit most ki nem magyarázott
128 20|        folytatá a beszédet? Mi az, a mit egyszerre meg nem mondhat,
129 20|             nem meri, - az első szó, mit ezerszer ismétel, hogy el
130 20|         feledhesse, - az első bánat, mit számtalan örömért el nem
131 20|        indulatjáról beszél neki, s a mit nem értett, jó barátként
132 20|              hogy a leány nem tudja, mit emelt szemeihez, s amint
133 21|             tudja a tekintetes ur, - mit tagadnánk, mi még az atyafiságot
134 21|             hitte azon csonkitásért, mit nevének végén elkövetett.~-
135 21|           mindazt el nem tanuljuk, a mit ők tudnak. Ezért kell olvasnunk.~-
136 21|              elengedjük a termőerőt, mit fokozhatnánk, miért fösvénykedünk
137 21|             Akarok is benne lakni.~- Mit csinál hát a mennyországban,
138 21|          garasért, és ha elvinné is, mit csinálnék, ha Veronán innen
139 21|           szabadjon emelni a terhet, mit a jobbágy vitt. Nem ilyen
140 21|             szép dolgokat látunk; de mit leirni nem tudok, szivem,
141 21|         szándokait, azt is tudhatja, mit akart elérni végrendeletének
142 21|             én szavazatomat kérik, a mit én gyarló tollammal összeirtam,
143 22|             szót, - azt mondta el, a mit nekünk illett volna elmondanunk,
144 22|        Zsebünkben lesz, biztosit az, mit zsebünkből ki fogunk venni.~-
145 22|              azt is, a ki hallgat.~- Mit fizetünk mi a két beszélőnek?~-
146 23|              előnynyel lehet elérni, mit gondoljanak mást, mint hogy
147 23|              a jogot védelmezni, s a mit egyelőre bizonyitékkal el
148 23|            tulajdonitja az eljárást, mit joggal magamnak is tulajdonitok.
149 23|             kényelemmel rendelkezem, mit ő a legszélesebb bizalom
150 23|             elvitázza szivemtől azt, mit igaznak véltem. Az ön szavai
151 24|          Kérdi Sipos egy mosolylyal, mit a vendégnek gyermeteg őszintesége
152 24|           holnap nem azt gondolja, a mit ma, s aztán, mi tagadás
153 24|              testvéremmel.~- Másképp mit csinálna a tekintetes ur?~-
154 24|          mindjárt azt kérdezte, hogy mit tudok?~- Elhiheti a tekintetes
155 24|          választ, tekintetes uram.~- Mit mondott a kisasszony szóval?~-
156 24|        tekintetes ur tudja már, hogy mit tesz, ha nem felelek.~-
157 25|           leánya szeretetre méltó, a mit az anya akkor is hisz, mikor
158 25|              Menyasszonya vagyok,... mit hamar megtudhat a világ, -
159 26|            de nagyon magas az a fal, mit egy végrendelet közénk vont, -
160 26|             ezt nem fogom türni.~- S mit fog ön cselekedni? Kérdi
161 26|            én most nagyot gondoltam, mit ön nem fog kitalálni; hanem
162 26|             is gyanithatnám, hogy ön mit akar, - odáig, bocsásson
163 26|            majd én megtalálom azt, a mit ön nem értett, és megbirálni
164 27|          lány el nem kapta a horgot, mit neki vetettem, - ha e kis
165 27|               igérjen ön többet, - a mit épp ugy nem fogunk megtartani,
166 27|           fogalmazva, adott reményt, mit vissza lehet vonni, van
167 27|              elfeledte megmondani, a mit gondolt, hogy e levélről
168 27|         vidámsággal, - ön elhiszi, a mit mondani fogok, - ez emberek
169 28|           általam adható szavazatért mit igér nekem ő, a férfi, a
170 28|              elhatározást, egy szót, mit kimondani még nem mer.~A
171 28|             az én szivem csak labda, mit hintálni és földhöz verni
172 28|            azt a nevet, mely öné is, mit a férfi sem viselhet nagyobb
173 28|       Nagyságos urfi, ez olyan lesz, mit ha az urfinak adnék, nehezen
174 28|              hunyászkodásnak; mert a mit e nő czifra kitüntetésből
175 29|          megrozsdásodott? Hát fiával mit csináljak?~- Ügyvédi oklevele
176 29|              is azt a szép beszédet, mit velem hallgattatott végig
177 29|        lakolni fog azon fájdalomért, mit azon jó gyermeknek okozott
178 29|        beleegyezéséért könyörgött, - mit csináljon? félholtan is
179 29|                 Megérdemlém azért, a mit meg nem érdemlek.~- Ne legyen
180 29|              volt az utolsó komédia, mit ön miatt végig játszom,
181 29|       kislány el nem kapta a horgot, mit neki vetettem, - ha e kis
182 29|             vissza azon jegyzetkére, mit a méltóságos asszony férje
183 30|         tekintetes czimmel?~- Értem, mit akar ön mondani, - előre
184 30|             el hizelgéssel: nincs is mit félni az ébredés keserü
185 30|             ma olyant kell mondanom, mit ön semmi esetre sem várt.~-