Fejezet

  1 1 |               betükkel kinyomatok, azt ő pörös pörcsomagból diákul
  2 1 |             törhessenek maguknak, s az ő itéletük szent volt, mint
  3 1 |               uramöcsém Szerencsi uram ő méltóságának is ugy felel,
  4 2 |           mikor utána néztek a lányok, ő meg aprózta a lépést, hogy
  5 2 |         vétetni a hallgatósággal, hogy ő méltóságos urnak fia, aztán
  6 3 |           forgott elég válóper; de már ő ugy gondolkodott, hogy a
  7 3 |                az égre nagy hiába, azt ő ingyen is megkapta; s ha
  8 3 |             ütötte volna az orrát, ott ő lágy bankjegyekre esett,
  9 3 |               világ megnagyságolja; de ő ezt, magyarosan mondva,
 10 3 |            esztendőt elengedne a sors, ő is elengedne egy pár szobát,
 11 3 |               s a vőlegény látja, hogy ő csak kármentő, leendő jegyese
 12 3 |    össze-vissza fésüli a haját, mintha ő maga sohasem nyult volna
 13 3 |               nagy okosságából, ha nem ő volna ő; hanem a saját adjunktusa
 14 3 |            okosságából, ha nem ő volna ő; hanem a saját adjunktusa
 15 3 |               a saját adjunktusa volna ő.~Nem akarom egymásba ölteni
 16 3 |               az öreg teins urat, hogy ő mégsem egészen oly komoly,
 17 3 |              őt is kikergetnék, - hogy ő sem kivétel a természet
 18 3 |            szánta a titkot.~Ez volt az ő kinos examenje, - ennek
 19 4 |  Kardos-családnak egyik folytatását az ő nevével hozták volna kapcsolatba;
 20 4 |               is ajánlanám, mert ha az ő tanácsa után inditanák meg
 21 4 |                hármat, sőt ha véletlen ő maradt volna legutolsónak,
 22 5 |      alkalomszerü belépése ugy kivette ő méltóságát a sodrából, hogy
 23 5 |                 kedves anyám, hogy még ő is kifogott rajtam, csakhogy
 24 5 |                nem tudja, mi az atout? ő azt másképp, de igen méltán
 25 5 |       megdicsért fehér kezeknek, s még ő csókolgatta őket össze-vissza.~
 26 5 |          gyereket én tettem emberré! - Ő is fölvállalta a munkát
 27 5 |           urhölgynek czélzása, - ettől ő megrészegedett most, és
 28 5 |                   annál boldogabb volt ő maga, közeledvén régi czélja
 29 5 |                igazi méltóságos ur; de ő már csak ugy illett saját
 30 5 |              ha én nem tudom, mit akar ő.~- Megmondhatom, kedves
 31 5 |            asszonyok közé tartozik, az ő finom esze magasan jár,
 32 5 |           közöld előbb nőmmel, majd az ő postáján én is megtudom.~
 33 5 |             hamarább megsavanyodik, az ő méltóságossága is valakihez
 34 5 | viszontszolgálatot, megjegyezvén, hogy ő nem is vette másnak. Elmult
 35 6 |              nyughatatlannak kürtölék, ő pedig uj lélegzettel, fokozott
 36 6 |               kikergette volna más is, ő is, - és a századik megéreti
 37 7 |               bizony gyakran rászorult ő felségére, - az fogja megáldani
 38 7 |                e goromba katona, kinek ő még adósa, talán pénzzel?
 39 7 |            talán pénzzel? véljük mi, - ő meg azt hiszi, hogy egy
 40 7 |              mondjon, amint illik, - s ő is akképp hangolá lelkét,
 41 7 |             hol nem tudott eligazodni: ő bitorolja-e másét, vagy
 42 8 |           simítatlan papiron; de azzal ő nem törődik. Tudja ő, miért
 43 8 |             azzal ő nem törődik. Tudja ő, miért ir ilyen paczalféle
 44 8 |             kivánkozzék le; ha csak az ő sorsára jutni, azaz: hirtelen
 45 9 |       tekintsünk be Sipos barátunkhoz, ő most az iroda főnöke, a
 46 9 |             hogy más nyomon nem mehet.~Ő, a megtestesült önállóság,
 47 9 |  előitéletekkel járnak, haladt és ment ő is, várva, hogy a végzet
 48 9 |        egyszerre megszünt a fuldoklás.~Ő, a nagy hatalmu, tele erszényü
 49 9 |               látta, hogy a birvágy az ő erszénye után is kinyujtá
 50 9 |             irányát a vizirányba, hogy ő rajta üssön egy nagyot;
 51 9 |            ugyan könnyü felfödözni; de ő most nagyon szeretett hasonlitani
 52 10|       vendéglőbe, utasitsa hozzá; mert ő reméli, hogy a tavaszi vásárra
 53 10|           óhajtana vele beszélni; mert ő hasonló nevü rokonokat vél
 54 10|            elmondá, a mit amazok éppen ő miatta diákul mondának;
 55 10|                ne tévedjen; mert éppen ő miatta árkolták el az utat,
 56 10|             szobabeli vendégeké, kiket ő fog az asztalhoz vezetni.
 57 11|                hanem másnak mondaná, s ő csak "diligencziából"2 hallgatja.~-
 58 12|             azon tárgyra terelte, hova ő akarta, a mérnök rokonra,
 59 12|        eredendő bűnt is megvallaná, ha ő követte volna el.~- Ritka
 60 12|              néhány napig el nem megy, ő, a ki itt sárföldi birtokos.~
 61 13|        elhatározott szándéka; de a mit ő hazugsággal akart elérni,
 62 13|                az alkalmazott szereket ő is helyesnek találván, remélte,
 63 13|            Észrevehette ön, hogy én az ő kegyencze vagyok, én még
 64 13|              ön kezét egy érintésre az ő kezébe tegyem, az ő kora
 65 13|       érintésre az ő kezébe tegyem, az ő kora minden balmagyarázatot
 66 13|              kizár, - s én tudom, hogy ő rögtön meggyógyul lelki
 67 13|            kisasszonynál, s azon kivül ő férfi, kit a szeretet is
 68 13|                a mit önről tudtam, azt ő általa tudom.~- Vajon, ki
 69 13|              barátja.~- Nem tagadom, - ő az, ki kegyedet kimondhatlan
 70 13|                nem nevetne is ki, vagy ő maga, ügyvéd rokonom, hogy
 71 13|                terheivel megküzdeni, s ő a pályának nem a kecsegtető
 72 13|              kármentőnek tartja, és az ő karjába csak azért kapaszkodik,
 73 13|       menyecske duzzogni kezdett, mert ő a férjet árnyéknak akarta.
 74 13|                után megfeledkeznénk az ő nézeteiről, s a mit neki
 75 13|                  De, ugy értem, ha már ő nem mondhatja...~- Akkor,
 76 14|            boldog pillanatot, midőn az ő szavának hatalma leszen
 77 14|       hasonfelei és a tömeg között.~És ő most ez asszonykéz által
 78 14|               cziczoma előtt bókoljon? ő, ki arra van kiszemelve,
 79 14|            dologgal foglalkoznak; mert ő most végrendeletéről gondolkozott.~
 80 14|     különböztetné meg; de tudjuk, hogy ő a konczért nem fogja megtagadni
 81 14|              feledi, s tudva azt, hogy ő sem a mérnökkel, sem s méltóságos
 82 14|               asszonyt.~Miért tagadná, ő is ember, ki a más világra
 83 14|           befejezetlen, - ám duzzogjon ő méltósága: tudja meg, hogy
 84 15|           bizalommal viseltetnek, mint ő maga. Ügyvédek és birák
 85 15|            jegyet küld az ügyvéd után, ő méltósága szivesen látja
 86 15|                  bolond gombát gondolt ő a gyümölcsök alatt. Eljövök, -
 87 15|               inas kitárta az ajtót, s ő szilárd lépésekkel ment
 88 15|      méltósággal és kedvességgel, mint ő is akará, ámbár e választékosság
 89 15|               tagja lett volna-e; mert ő ez alkalommal csak "kertelt", -
 90 15|      Értelmesebben szóljak?... ismétlé ő nagysága,... ám, legyen, -
 91 15|                 mit voltaképpen nem is ő rá szabtak.~- Nincsen fiunk?
 92 15|            most tudja meg, hogy nem az ő számára.~A méltóságos asszony
 93 15|             azt sem tudta már, hogy ez ő rá várakozik. A bérkocsis
 94 15|              bonyolitani, - ez volt az ő éltető eleme! az egyik játék
 95 16|          engedte a nehéz beszélgetést, ő csak könnyekkel győzte,
 96 16|              lelki képességet, mely az ő gondjuk után a jövendőről
 97 16|            jutalom nagy támasz lesz az ő takarékossága mellé.~A részleteket
 98 16|         remélte, hogy gyermekük még az ő életében fog kiröppenni
 99 16|         erősebb lenne, s e birkózásban ő lenne gyöngébb, néhány év
100 16|        mammonjánál. Végórájánál legyen ő gyönge, és bánja meg, hogy
101 16|             azon vágásban lesz, melyet ő voltaképpen akart.~Egy halálozás
102 17|            hogy e leánynyal szemben az ő egyénisége nem marad-e hátrányban?~
103 17|            támasz kidőlt mellőlünk, az ő gondja hátramarad; mert
104 17|               bizton megindithassam és ő kétkedés nélkül velem együtt
105 17|             mondja meg anyámnak, a mit ő nem hisz, és ha őt meggyőzte;
106 17|                volt a kérdés, - melyre ő nem várt csattanó feleletet,
107 17|              fölteszi, hogy a gyónó az ő vigasztalását nem utasitja
108 17|               ön egyetlen gyermekét.~- Ő fog megitélni engem.~- A
109 17|              lenne, ha a kettő mellett ő lenne a harmadik; de a tartózkodás
110 19|              nap alatt elhitette, hogy ő okosabb.~- Nekem mindenesetre
111 19|            atyafi olyant mondjon, hogy ő is rámondhassa azt a két
112 20|        viszonyért bealkudni nem lehet. Ő a leányt boldogitani akarta,
113 20|            csókjai tudatták vele, hogy ő nagy boldogsága anyjának.~
114 20|           megfogadá, - s ez árvának az ő szeretetére nagy szüksége
115 20|                a várakozásban én, mint ő.~Negyed nap mulva fölkeresé
116 21|                véljék, - egyébiránt is ő pályát tört, és azon becsületes
117 21|                a kinált helyet, honnét ő mint örökös volt fölkelendő.~-
118 21|          iziből gazdálkodott; aztán az ő buzáját is akkor verte el
119 22|             sem hajlandó, közbeejté az ő nagy összeköttetését, és
120 22|                 hogy vegyék hasznát az ő összeköttetéseinek, parancsoljanak
121 22|           kimondjuk, és reméljük, hogy ő is mond nekünk valamit,
122 23|             eljárásnak tárgya most már ő volt, - előretolva, védelmezve,
123 23|           kényelemmel rendelkezem, mit ő a legszélesebb bizalom folytán
124 24|               a gyalogutra szoritotta. Ő az időnyerés által elérhetőnek
125 24|               kényszerült megválogatni ő, kit férfitársai, egykoruak
126 24|             szavazatot, mint kettőt, s ő még itt kemény küzdelemre
127 24|                ma, sem holnap, és hogy ő más véleményre térjen, nem
128 24|            hozzám fordulni, ha önök az ő szavazatát kérik, menjenek
129 24|        válaszolni, de magam miatt, kit ő megitélhetne, és ön miatt
130 24|              még én diák voltam, mikor ő már kenyérkereső volt, s
131 25|              az különböztette meg, kit ő maga is igen szeretett.~
132 25|              viszonyt; mert arról akar ő szólni. Az anya látván a
133 25|                időveszteséggel jár. Az ő szándékuk ugyan nem változott
134 25|             sokfélét lehet gondolni, s ő még ezt közleni kivánja.
135 25|             nejének, tünődjék az; mert ő intézi a háznak diplomácziai
136 25|             asszonyom?~- Semmi! Mondja ő méltósága egy fejbólintással,
137 25|               másnap fölkeresé Kardoss ő méltóságát, hogy figyelmeztesse,
138 25|               hihetőleg oka van reá!~- Ő méltósága bennsült, - ez
139 26|              méltóságos asszony fiára. Ő mindezt kelendő pénznek
140 26|             legkönnyebb.~Nőkre gondolt ő méltósága, - ő maga is nő,
141 26|           Nőkre gondolt ő méltósága, - ő maga is nő, hiu a végtelenségig,
142 26|            Apámtól is kérdezték ezt, - ő ugyan másképp felelt, mint
143 26|               szégyenlené a lány, hogy ő most ily megalázva él, holott
144 26|              vendég rokona ne lássa az ő megilletődését, ürügygyel
145 26|                   Megkimélhettek volna ő méltóságaik e leereszkedéstől.
146 26|                az kétségtelen; mert az ő czéljuk ki van tüzve, s
147 26|            anyját otthon találta; mert ő méltósága a hatásnak igazolására
148 26|               hisz bátyja vagyok. Erre ő azt mondja:~- A harmadik
149 26|              vasat is megemészti, mire ő azt mondja, hogy: Ő sem
150 26|               mire ő azt mondja, hogy: Ő sem lesz kivétel.~- Nos,
151 27|                komolyan akarja érteni, ő komolyan is veszi, mert
152 27|            gyakorlat szerfölött nehéz. Ő méltósága is vesződött,
153 27|              utolsó megolvasás végett.~Ő méltósága későn kelt, a
154 27|               maradtak, mint máskor, s ő most egész nap főfájásban
155 28|             szavazatért mit igér nekem ő, a férfi, a világfi, méltóságodnak
156 28|           vérzett a bántalmon, mely az ő rokona ellen intéztetett.~
157 28|                 hogy támadástól, minek ő nem volt intézője, többé
158 29|            fűszeres, a végtalálkozásra ő is megjelent Sipos kérelmére.~
159 29|         gőzhajóbért Komáromig.~- Az az ő dolguk, - véli a junior, -
160 29|             szolga monda, hogy Kardoss ő méltóságának cselédje.~-
161 30|         fiunkról határozzon ön, - mert ő nem lakolhat miattam, -
162 30|              tovább maradt a többinél, ő egy rokoni ölelést kért.