17-asszo | aszta-biron | birt-debre | deczi-elhal | elhan-emlek | emlit-fazek | fazom-fogla | fogna-gyoze | gyozh-hisze | hiszu-itelt | itelv-kenye | kenys-kioko | kiolv-kulde | kuldh-levok | levon-meggy | megha-megva | megve-nemes | nemet-oszto | ot-ha-rabes | rabir-spect | spekt-szigo | szijk-tavoz | tebol-tuzko | tuzok-vedel | veden-zuzza
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 31 | megérteni.~~Pesten, 1860. május 17-én.~Vas Gereben.~ ~
2 1 | emeletes sárga házban, melyet a 18-ik szám alatt mindenki megláthat,
3 1 | megláthat, s mely Urunknak 1846-ik esztendejében arról volt
4 31 | azt megérteni.~~Pesten, 1860. május 17-én.~Vas Gereben.~ ~
5 4 | csizmadia ne találja meg.~A 4-ik rokon leányági atyafiság,
6 5 | láttam szebb fehér kezeket.~- Á, - nagyon ügyesen kezdi
7 10 | meghusosodott uri ember abba a vendéglőbe, hol a pesti
8 22 | feledve, félrevonult egy ablakmélyedésbe, s megemlékezék egykori
9 5 | vendégektől elszakadt, s egy ablakmélyedésben következő párbeszédbe elegyedett:~-
10 4 | tünődő; valamikor nyitott ablaknál altatták el kicsiny korában,
11 15 | röpülni? Zárjátok be az ablakokat, - uj lépet kell kirakni! -
12 15 | nem röpül többé, ha minden ablakot kinyitna is neki. Igy gondolkozék
13 8 | elpusztulását előre megmondá Ábrahámnak, ez könyörgött: kegyelmezne
14 2 | csintalan huszár, milyen abrak kell a leányok szemének.
15 19 | két napra való szénát és abrakot, a jó reménytől dagadozva
16 11 | tapasztalatlant kiragadja ábrándjaiból, és millió szükségével találékonyságra
17 20 | hatalmas ecsettel rajzolja az ábrándokat, melyekből igazság és valónak
18 7 | virágairól sugdozott. Az ábrándoknak vége, föl kell ébredni a
19 30 | lefárasztá, s időt nem nyert az ábrándokra; mert a tanitványok próbatéti
20 13 | magát, önámitás nélkül.~Ábrándos tehát nem volt, s e tekintetben
21 6 | aztán kapja meg az emberi ábrázatot.~- Ekképp kend még remél
22 23 | világ, s maholnap a kapuban ácsorognak a kiváncsiak, hogy a hiu
23 26 | kapu előtt hagyja a fogatot ácsorogni.~A mérnökné jobban érté
24 7 | mikor a magyar ember kezet ád, sok szép legény most is
25 7 | megirta.~Ez volt az első adag csillapitó. Nem dühöngött,
26 15 | hogy ilyen hasonszenvi adagokban is megtalálhatónak véli
27 4 | érdemlette is meg a kiszabott adagot, megérdemlette máskor kétszeresen,
28 26 | sürgölte nejét a rokonoknak adandó válasz miatt.~- Holnap fogunk
29 11 | való pénze van, kölcsön is adhatja neki, annak veszedelme nélkül,
30 9 | melynek keletkeztéről nem adhatna számot, de előtte nem volt
31 2 | kellene megvenni, alább nem adhatná, mint mikor azt mondja Vendelnek:~-
32 5 | osztásnál neked is más lapot adhatnak.~- Kedves anyámat éppen
33 28 | méltóságod abból, hogy az általam adható szavazatért mit igér nekem
34 25 | meghatalmaztatásomnál fogva két szavazatot adhatok másoknak, s e mások nálam
35 27 | a tekintetes asszonynak adhatom át e levelet.~- Kópé, maga,
36 28 | méltóságod fiának jogot nem adhattam - remények osztogatására.~
37 18 | remélem; hanem jogom szerént adhatván másnak az én szavazatomat,
38 14 | a czigány ügyesen monda: adj uramisten; de mindjárt.~
39 27 | markomba, hogy a kisasszonynak adjam át.~- Jaj! - ha visszaadta,
40 4 | prókátorkeresmény"-en káprit és héringet adjanak-vegyenek. Azt eltürheti egy gubacskereskedő,
41 3 | ő volna ő; hanem a saját adjunktusa volna ő.~Nem akarom egymásba
42 29 | kell hagynunk a várost.~- Adná isten.~- Mi lelte önt? a
43 3 | adósságcsináló kevesel, és ha adnák, kamatra is kölcsön venné,
44 2 | kéményen keresztül is kézre adnám, aztán egyenkint csak nálam
45 13 | szóváltásban tudtukra nem adnánk, hogy ők e tárgyból terczit
46 7 | s ha önnek szabad irányt adnom a legelső estén, melyen
47 7 | reménység fejében. Az emberiség adója most már gyakran eszébe
48 5 | észrevétetem vele, hogy a hiuság adóját a nő még férjétől is megvárja.~-
49 15 | igen.~- Szóról szóra igazat adok, ha a tekintélyt ugy érti
50 12 | hires borivó mondott, ki az adoma szerént az ital miatt megvakulandó
51 8 | papiron uradalmakat kaptak adományban, legalább a felső-örsi prépostság
52 8 | a felső-örsi prépostság adománylevele nem nagyobb a tenyeremnél.
53 14 | meg kapzsi emberben, ki az adományt garasonkint is elfogadná,
54 23 | Kisasszony, - ezuttal adós maradok a felelettel.~-
55 15 | ezért még a köszönettel is adósak. Mondja a nő palástolatlan
56 3 | huszonnégy esztendő előtt minden adósságcsináló kevesel, és ha adnák, kamatra
57 14 | ballagásban, s mint a nagy adósságnak kamatai, nem szaporodnék
58 16 | egy hosszu utra, hogy ez adósságomat kezdjem lerovogatni.~- Ej...
59 4 | osztalékért nézd a siránkozó adóst, - megéheztél a kincsre,
60 9 | kalamáris mellett, - dörgős adtát, nem győzöm a teins urat
61 28 | meglepetésünkre. Okot nem adtunk a lépésre, magunk hasonlóra
62 24 | tagadás benne, mi kettőt adunk másnak, pedig nekünk csak
63 12 | billent a hintó.~Sipos, mint afféle könnyű legényember, jókor
64 15 | hullanak; mert a kötelékek ága és boga erősen megtartja.
65 31 | foglalkozásuk különböző ágából kizárólag csak azon tárgyakat
66 8 | leültettem. E fának lombos ágai lesznek, s ha az ut mellé
67 18 | emberi hullát, az életnek ágait megnevezik, a rostok elágazását
68 14 | leveles fának lenni, melynek ágán madarak fütyölnek, mint
69 2 | mintha egész nap a kátyuban agarászott volna gyalog. Vendel kezébe
70 8 | galynak levele lekivánkozott ágáról, hogy a szellőnek szárnyán
71 8 | ingyen senki sem tűri, s az agg közelében még csak az maradozik
72 13 | nyilatkozat koczkájára gondolván, aggály és félelem foga el a tapasztalatlant,
73 13 | keresgélt.~A mérnök házába aggálylyal lépett. A mérnököt éppen
74 5 | jut. Engem is a jövendő aggaszt, szeretném, ha fiunk is
75 28 | a jövendő életnek gondja aggasztott bennünket. Rokon nem jött
76 3 | jó, - legyetek ötvenéves agglegények, és midőn eszetekbe jut
77 3 | legbizonyosabban; mert a gazdag agglegénynek először is az jutott eszébe,
78 16 | megjön-e, hogy a szülők aggodalmáért a féltett gyermeket elvigye?...
79 23 | ügyvéd, - de a vagyon az aggodalmaktól menti meg önöket, - és engem
80 14 | nem árulná. Szeretetteljes aggodalmam legyen szószólója gyermeke
81 8 | szeretetének és az anya aggodalmának.~- Ezért aggódol? kérdi
82 16 | magát szivébe, s férjét aggodalmasan őrzé, hogy fölkelni ne engedje.
83 16 | szerette volna nem hinni az aggodalmat, - egykor a férj a meghüléseket
84 14 | vezeték, a bennülők nem aggódának. Az elválásnak benyomásai
85 29 | ingerelni fogja önt.~- Ne aggódjék miattam, kedves Jolánom, -
86 8 | nézvén a haladást, nem tudott aggódni a gyermeknek jövendője felől,
87 16 | férjem, - leányomat! - az aggódó anyának gyermekéért szabad
88 25 | fegyver is.~A férj méltán aggódott, szólni is szeretett volna,
89 10 | ime, a füszeresnek három ágya is kerül, nekünk pedig egy
90 31 | kozmopolitizmust hagyjuk az agyafurtaknak, mi pedig becsüljük meg
91 25 | mert a fiatalember különös agyagból lehet gyurva, ha földhöz
92 12 | lány a mellékszobába az ágyak iránt rendelkezni; mert
93 17 | vigasztalásért; mert bánatos agyam nem találta ki. Nem titkolom,
94 10 | és világos szoba, három ágyas, most mindjárt kinyittatom.~
95 13 | nyugalom fölszabaditja az ágyból.~Az orvos vigasztalni akarta
96 16 | utánuk, az orvos ujra az ágyhoz ült, és ujjával inte a betegnek,
97 16 | óranegyed után megint az ágynak nyugalmához menekült. Ez
98 7 | fiatal ügyvédekhez, - széken, ágyon, kereveten helyet foglalának,
99 23 | tudom hol, ki fog rajtuk, agyonbeszéli őket, és kicsikarhatja tőlük
100 8 | jutna a halál s idő előtt agyonbusulná magát.~- De a te korodban
101 4 | összeveszitek, és mikor agyonczimezték egymást, a melyiknek tetszik,
102 9 | s unalmában várja, hogy agyonüti valaki, hogy vége legyen
103 31 | Ha tehát a fényüzésért agyonverjük vagyonunkat, mely okosan
104 2 | diákból lett huszár, kit az ágyugolyó sem fogott; mert ha fogta
105 6 | addig hajszolta az ellenség ágyuját, hogy a pattantyus kezéből
106 11 | országokat hóditott meg, ki az ágyuk torka előtt büszkén nyargalászott,
107 14 | pedig nem lehet jóllakni. Agyunk megtelik a tudásnak és tapasztalásnak
108 15 | még nem vesztett, le az ágyuteleppel, a mai ütközet elhatározó
109 9 | kegyelmet koldulni nem akar, sőt ágyuval fogadja azt is, ki ilyesmit
110 2 | nyitjára kulcsot találna ki.~- Ahá, már értem, - mondja az
111 23 | ujjak leszabadulának az ajakról, - és némi küzdelem után
112 9 | mint a gyermek a karácsonyi ajándéknak. A vastag egyenesség orvosság
113 10 | nem tartá ellenkezőnek az ajándékot elfogadni. Miért is szégyenlené?
114 27 | fia, kit ön bizalmával nem ajándékozhat meg ...~Utálatosak az ilyen
115 15 | kinos kezdeményezést oda ajándékozom akárkinek, legyen vele boldog,
116 4 | tanácsot kértek; de ezt nem is ajánlanám, mert ha az ő tanácsa után
117 19 | fűszeressel, és kölcsönös ajánlás mellett elválának.~A vendéglőbe
118 26 | e kéretlen és kelletlen ajánlkozást elutasitani, - a vendég
119 9 | Ha a mérnök elfogadja az ajánlkozó jobbot, most gunyosan nevetne
120 17 | szükségük, egy példánynak ajánlkozom, ugy hiszem, Kardosoknak
121 3 | Egy leánykérőnek legutolsó ajánlólevele az, hogy higgadt, okos ember, -
122 25 | rábeszéléseiktől.~- Magamat ajánlom! Mondja Sipos és a méltóságost
123 8 | Kilöktem volna az ajánlót az ajtón. Ezt akartad mondani
124 4 | bosszantásoktól, huszezer forintot ajánlott egyszer mindenkorra, az
125 14 | tekintetes ur válogasson ajánlottai közöl.~- Nem ugy, Sipos
126 30 | kardossfalviakkal beszélt az öreg, és ajánlta nekik, ha jó tanács kell,
127 21 | Kardossok fölkerekedtek, ajánlták magukat, s a kapun kiérve,
128 26 | elbucsuzáskor, és a leánynak kezét ajkához emelé.~Haza sietett az ügyvéd,
129 17 | odanyujtott kezet hirtelen ajkaihoz emelé, mielőtt megakadályozhatták
130 5 | udvarias mosolyt erőltetvén ajkaira, elfogadá a belépő Kardost,
131 23 | kemény birám lesz, lesik ajkamról az értetlenséget, megmosolyognák
132 22 | vendégek iránt, az előszoba ajtajának hangos döngetéséből kiösmerve
133 21 | kopogatás döngeté meg Siposnak ajtaját, előre gyanithatá, hogy
134 22 | második kiadásban halljuk azon ajtódöngetést, mihez Sipos ügyvédnél volt
135 1 | szolgálhatnék? hanem mindjárt az ajtóküszöbön azt mondják a félig kinn,
136 7 | annyiszor szaporodik, a hányszor ajtómon kopogatnak, és én nem röstellem
137 26 | urfi fölkelve, amint az ajtónak megnyilásakor a mérnökné
138 22 | s a méltóság még a másik ajtónál kezdődik.~- Itthon találnánk
139 28 | nem szégyenitettek meg.~Ajtónk előtt nem áll fényes ruháju
140 28 | látogató elől; mert a ki ajtónkon kopogat, kivétel nélkül
141 7 | mozdulását, s amint a gyertya az ajtónyilásba ért, ügyesen elfujta a lángot.~
142 5 | megházasodni?~E kérdés az ájulás felé kergette a méltóságos
143 8 | Ha valamelyik füz- vagy akáczfámat kivágom, gyökeréből uj sarjadék
144 23 | nehézségeit, s éppen az akadályok legyőzésében lőn kartársainak
145 23 | Megfogadtam igen is, hogy az akadályoknál a mesterre emlékszem vissza
146 17 | gondolatokra, melyek az akadályokon át hidat keresnek; a vállalkozásra,
147 17 | vállalkozásom miatt ne legyen akadályuk. Értse meg a sokból a kicsit
148 19 | megvettem a "Fekete kutyát", ez akadémiában professzor vagyok; de a
149 1 | a vásott ficzkók, kik az akadémiai tanár leczkéi alatt órát
150 5 | találóval.~Olyan olvasóm is akadhat, ki ezt egyelőre nem érti
151 8 | darab irópapirt küldött. Akadna oly lelki nyomorult, ki
152 7 | szervezeti bajokra fog a hullában akadni. Fiatalember! - mondja lelkesedéssel
153 24 | előadását.~- Előadom valahogy, - akadozik amaz, - már nem tudom, az
154 14 | választ. A Sipos féle emberek akadoznak, - bárkinek ügyét tudják
155 2 | hallottam, ifiuram, de még nem akadtam vele szembe.~- Hát, ha én
156 29 | a kardossfalviak.~- Nem akadván elfogadójuk, érvényük nincsen;
157 31 | fehér, fekete, vagy rézbőrü akar-e lenni? mert ilyen szinüek
158 28 | fokozni; mert az nem jó akarat volt; hanem alku regénybeli
159 28 | legrajongóbb rokonnak sem szabad jó akaratját odáig fokozni; mert az nem
160 13 | tetteinkhez, és a szereteten kivül akaratlan észrevegyék, hogy mi a gyöngébbnek
161 29 | bebizonyitom önnek, hogy akaratom férfié lesz, s asszonynak
162 18 | maga és anyja inségének akaratos okozója lenne.~- Ah! az
163 16 | uton hatalmasan kitört, akaratossággal többé nem lehetett egyensulyozni
164 8 | találkozott benne.~Az ember szabad akaratra teremtetett, a jó és gonosz
165 7 | akarja koldussá tenni? tán akarattal vagy gazságból; hisz század
166 5 | magasba, vállalkozó, erős akaratu ember törhet, - s én csak
167 13 | leány sokszor szeretetből, akárhányszor szeszélyből, gyakran boszuból,
168 27 | fájdalmasak lennének, s ezt te nem akarhatod.~Sipos az utolsó szónál
169 21 | száz embert megcsalni. Azt akarhatta a megboldogult, hogy becsüljük
170 27 | levelet csak ugy ablakon át akarja-e becsusztatni; mert akkor
171 30 | határozatommal ellenkezni ne akarjon, - vegyen tanulságot a mai
172 15 | kezdeményezést oda ajándékozom akárkinek, legyen vele boldog, fiamnak
173 23 | kérvén ki, hogy rokonai közöl akárkit is csak jelenlétemben fogadjon
174 5 | tetszés szerént lapult volna akármely alakba.~A vendégek elfoglalák
175 13 | gyanithatólag, keserü volt, s akármelyiket kérdeznénk, megvallaná,
176 14 | beavatám az ügyekbe, és igy akármi véletlen érne, a vezérfonal
177 24 | vagyok ám, tekintetes ur!~- Akármikor, mindig szivesen látott
178 6 | nehézsége, mondhatott, irhatott akármit, gyöngeségeit a tekintély
179 12 | mintha saját portékádat akarnád eladóvá tenni.~- Az én lányom
180 31 | fél hold burgonyaföldet akarnának vele megkapáltatni, megfutna.~
181 16 | a neve, erre támaszkodni akarni könnyelmüség lenne. Nem
182 20 | szállásban, növendékekben, jó akarókban nem volt hiány, a szeretet
183 21 | annak van legtöbb esze. Azt akarta-e, hogy hárman összebeszéljünk,
184 8 | az ajánlót az ajtón. Ezt akartad mondani kedves feleségem?~-
185 16 | hosszu számlát, és nyakába akasztják a terhet a más világra?
186 2 | szét, s az ifiurak helyett akként hazudik, amint fizetik;
187 3 | hatvan fontos bomba nem szól akkorát, mintha ez megszólamlik,
188 16 | kiszóliták az asszonyt, a mérnök aközben nyugodni óhajtott; mert
189 21 | fölbontják, és azok e fekete ákombákomból megtudják, hogy nekem két
190 2 | boldogságot, hogy most egy akós hordóból szeretne inni a
191 19 | kvalifikácziója valóságos nemzeti akviziczió, s a nemzetek reputácziója
192 4 | feleket védelmezed, akár al-, akár felpörösök. Felebarátom,
193 14 | kaszárnyájában, - egyik sem lesz alábbvaló nálamnál.~- Tudtam, hogy
194 26 | megszégyenité; de a kardossfalviak alacsonyabban állnak. Itt meglelé az egyensúlyt,
195 15 | lesz a fiunak, hogy mily alacsonyból fogna magától fölkuszni,
196 12 | fölöttem állók kezében, aláfelé kemény embernek is megjárom,
197 7 | látom, hogy sorsom kereke aláfordul. Nálam a hét kövér esztendő
198 28 | öreg feltöré a levelet, az aláirást megtekinté, az első sorokat
199 8 | le, a nap forró heve elől alája menekül a fáradt utas, igavonó
200 22 | hatalmával, melylyel a többséget alakithatnám. Azt talán mondhatnám, hogy
201 22 | más többséget pedig nem alakithatunk, minthogy a kardossfalvi
202 12 | hogy mindenki ezen kaptára alakitsa magát; de saját tapasztalatomból
203 12 | foglalkozván tárgyammal, alakjaimat oly élénken ösmerem, hogy
204 5 | asszonynak vendégeit, - ezen alakok segédszemélyzetiek, minőket
205 13 | a viasz, magára ölté az alakot, mely hozzá tapadt, igy
206 17 | leány arczán bevégződött az alakulás, a szépnek fogalmához többet
207 26 | eső, dér, hó? - miként alakulnak ezek léggé és viszont, a
208 8 | különcznek találjuk is, alapjában bajos lesz eltagadnunk az
209 7 | örökösödések, örökbevallások alapján addig kutatni magán és nyilvános
210 13 | megnyugvás legbiztosabb alapjának: most az összehasonlitás
211 4 | akarván tenni a végczélnak alapját, szivéhez tapadt a gyarlóság, -
212 1 | küldött vizsgáló urak, néha alaposan gyanakodván, hogy a jurátus
213 7 | az egyezkedésnek olyan alapot adott a törvénykezés, hogy
214 26 | asszonyom?~- Én majd csak az alapvonalakat jegyzem ki, önnek ezzel
215 22 | hogy ha én férjem nevének alárendeltem vagyonomat, a Kardossok
216 6 | vele a csodát, hogy saját alárendeltjét, egy inast a jogtudomány
217 31 | a lelki korcsosulás, az alattomosság, a nagyravágyás, haszonlesés,
218 29 | megszámitja, a meddig ez alázatosság tartani fog.~A megyeházhoz
219 31 | más dolga, mint tetetni és alázkodni.~A magyar közmondás megnyugtatta
220 4 | könyörögnöm is kellene, alázzák meg magukat, fogadják el
221 7 | az isten világos ésszel áldá meg: legyen tanitványom, -
222 8 | következni, szorgalmamat áldani fogja.~Örvendeztessen meg
223 7 | azon malasztból, melynek áldásai mellett oktalan elszaladt
224 7 | vagy igen; az istennek áldását, mit nem a pénztárnokok
225 17 | nő majdnem fölkiáltva.~- Áldjuk meg hát őt, bizzunk gyermekének
226 22 | vendéglőben, a jó munkának áldomását nem halaszthatták a két
227 14 | hogy önt, ki egy lépést sem áldoz föl rokonaink szavazatáért,
228 5 | egyéni hiuságának válik áldozatává, - kinek mi jól esik, legalább
229 15 | fölegyenesedve, - látom, idáig mily áldozatba került önnek lehajolni hozzám.~-
230 29 | felé indultak.~Valóságos áldozatbárányképpen ment el az öreg. Tervezett,
231 14 | kellene mennem. Tudom ön ez áldozatra még egyszer vállalkoznék
232 22 | én, a nő, tetemes vagyont áldoztam, ennélfogva merem mondani,
233 17 | kegyetlenséget?~- Ah,... őt csak áldva emlitsük, - mondja a nő
234 1 | vissza a kérdett.~- Él-e az alispánjuk?~- Friss egészségben hagytam.
235 3 | belepottyanván a gépbe, annak aljából maga is mint kész kolbász
236 6 | soha nem érkezhetett volna alkalmasabban a jónak magva, hogy gyökeret
237 3 | megfelelne a váratlan kérőnek: alkalmasint az jobban megtalálná az
238 12 | leánykérőnek sorsa lehet alkalmatlanabb.~Az utolsó állomáson az
239 12 | egyik szabódott, nem akart alkalmatlankodni, azt is el akarta előre
240 23 | helybenhagyom; de a küzdelemre nem alkalmaz kisérletet?~- Ezt megigérem.~-
241 25 | azonban Sipos szivéhez nem alkalmazható. A vendég eltávozta után
242 5 | bemondván egy czimet, és aztán alkalmazkodának az általa választott tárgyhoz,
243 5 | kimondásában nem akart szorosan alkalmazkodni a háziasszonyhoz, és ellenvetéseikkel
244 14 | lehet; levelet irni pedig alkalmiság nélkül egészen illetlen
245 13 | két fiatal kapva kapott az alkalmon, hogy valami, a személyüktől
246 22 | vagyont arra használnám, hogy alkalmunk legyen a résztvevő rokonok
247 11 | mindig adott hozzá. Egy alkalom sem lőn elszalasztva; mert
248 20 | anyjától elkoldulni, véletlen alkalomból eredt háladatossági viszonyért
249 5 | hiven teljesitik, minden alkalomnál bemondván egy czimet, és
250 5 | reményteljes sarját) fiának ilyen alkalomszerü belépése ugy kivette ő méltóságát
251 14 | terveinek megváltozásáról alkalomszerüleg gyanitott is valamit, habár
252 26 | belőle az elemeket, azoknak alkatrészeit, mi a harmat, eső, dér,
253 7 | megkapja, hátralevő napjainak alkonya annyira-mennyire megvigasztaló
254 19 | Fekete kutya" nem ürült ki alkonyatig a vevőktől, s az örökségéhes
255 1 | nyilvános életbe, a magyar alkotmányba, s ott magának akkora helyet
256 30 | érjen lelke nemességével alkotójához, és pályája közben mindenikre
257 12 | egyéniségemben nem ugy vagyok alkotva, hogy hajlékonyságom szerint
258 29 | őket, részben le hagytak alkudni.~- Szerencsénk, hogy magam
259 6 | is valami czélt elérnie, alkudozhatik, lehet nagylelkü: kezében
260 12 | bizonyítanák, hogy minél inkább alkudoznak a kegyelemért, annál bizonyosabban
261 29 | osztályosa valék, látni akarom az alkudozókat szemtől-szemben egymásnak.~-
262 20 | volt. Ez adta a reményt.~Alkudozott. Nagyon járatlan volna a
263 21 | kedves tekintetes ur - ha alkudoztunk volna előbb, két - három
264 29 | mostani toldalékot jó hiszemre alkudták.~Nagyot lélegzett az urnő
265 21 | megegyeztünk volna; mert ha alkudtunk, magunk engedtünk; de az
266 25 | mások nálam voltak olyan alkura, mely közvetlen vagy közvetve
267 13 | meggyőződött, hogy most már alkusznak vele. Ez egyszerre kijózanitotta,
268 6 | azontul semmi; de alább sem alkuszom meg.~- Öcsém, - mondja foghegyről
269 24 | pillanatban nálam van, és az alkuszót kimondá, - ön miatt mernék
270 24 | ki a tekintetes ur.~- Az alkuval - mondja a megbántódott
271 19 | potrohos fűszerest.~A remény jó alkuvó, olcsón árulja ajándékát,
272 4 | tanácsa után inditanák meg az államkereket, ugy beleterelné a sárba,
273 8 | bánná, ha szomszédjában állana valaki, hogy annak árnyékától
274 4 | emberek levett kalappal állanak meg ajtaja előtt.~E gondolatok
275 8 | ha büntetésének utjába állanék. Engem még nem bolonditott
276 15 | gyanitá, hogy pártfogójának állapota egy lépéssel sincs távolabb
277 14 | sem megvetendő, miveletlen állapotában figyelemre méltó; mert nem
278 12 | szállásra vágyva, feszült állapotban, teljes izgalomban, kevés
279 12 | kevés reménységgel. Ezen állapotnál csak a leánykérőnek sorsa
280 12 | regényt olvasva, a lelki állapotokkal törődni, és, hogy ugy mondjam, -
281 16 | szerette volna az jelenlevő állapotot tekinteni; de az orvos a
282 15 | magyar szójárás mondja azon állapotról, midőn másról beszélünk,
283 14 | látottakhoz, - szülőinek állásánál fogva nem volna tolakodás
284 22 | mondhatnám, hogy bizonyos állásbeli helyzete a társadalomban
285 22 | legmagasabbra helyezte, s ez állásnak én, a nő, tetemes vagyont
286 29 | figyelmezteti a határnapra, és még állát is megsimogatá, hogy e néhány
287 15 | hasonlitok Aesopus türelmes állatához.~- Uram!... mondja a nő
288 24 | fölös részét e telhetetlen állatba dugdosták. Elfogultságukat
289 6 | mások boldogitására.~Az állatokat természeti ösztönük vagy
290 8 | példájaként hasonlatot csak az állatországban kapott, a szamarat, a jámborságra
291 13 | hogy már jó negyed órája álldogálnak az ajtó előtt, és még csak
292 10 | kapuja előtt hat sorosan is álldogáltak a szálláskeresők, kérvén
293 24 | örökséggel, ennyiért szóba állhat velünk, talán a prókátor
294 16 | teendője elvégződött; de nem állhatá meg, hogy fönnszóval ne
295 11 | gyöngébb félre ráfogtad az állhatatlanságot, jutott-e eszedbe, hogy
296 31 | ember eleven szent volt. Állhatatos és tiszta lelket szándékoztam
297 28 | mely a szegénység ellen állhatatosan küzdeni fog. Atyám halála
298 8 | mellé mintegy mutatónak állitá, maga nem tudá, mi ihlette
299 16 | szokásos fontoskodásnak állítá. A nő e szerént szerette
300 5 | de ilyen kényes tárgyban állitásának azzal kellene érvényt szerezni,
301 15 | öregen. A fiunak vakmerő állitását bizonyitá a későbbi körülmény,
302 8 | beszédet: az ok próbája az állitásnak, mint az összeadásnak a
303 5 | Igen sok bátorság kell, - állitja amaz, - mert amint az embernek
304 19 | bolond ember!~- Én is azt állitom, - igenli a fűszeres, -
305 15 | hogy Aesopus szamarának állitott, ki aranynyal telt zsákot
306 3 | kérdezte, még azt is nagyon állitotta, hogy ez a szobaleányféle
307 10 | való pörükről beszéltek, állitották, hogy ujabb erőlködés nyomán
308 8 | apa a kedvenczet maga elé állitva, s mint a képirónak legszebb
309 14 | méltóságos urral ki nem állja a versenyt, megmarad szerénységében,
310 3 | eszetekbe jut a házasság, álljatok meg a tizennyolcz éves kisasszony
311 31 | megérdemli, hogy alkuba álljunk. De hát az apai, fiui- és
312 3 | vállalkoznék olyan, ki még ki is állná, de ezt a terhet minden
313 30 | fölhuzaték, - elindultak az állomáshoz.~A gőzhajón nem kérdezkedtek
314 12 | alkalmatlanabb.~Az utolsó állomáson az ügyvéd néhány ösmeretlen,
315 7 | egy igen tiszteletre méltó állomásra, hova régen vágyakozott, -
316 1 | a félig kinn, félig benn állónak: mit akar, jó barátom? A
317 12 | áll, és te vendéghivónak állsz elő, mintha saját portékádat
318 16 | ifju koromban a hegytetőn álltam.~- Ez is kórjel, azért megtiltom
319 3 | fekhely? mert még többen is állunk ám szolgálatjára.~Igy meghurczolván
320 13 | kerestek s a leány legközelebb állván hozzá, részvéttel kérdi:~-
321 20 | mondta a leánynak: ébredj föl álmádból, - élő vagy, és én óhajtom,
322 13 | átvetette az éjnek kedves álmaiba, melyek többet ígértek,
323 4 | könnyebb, mert lakodalmas álmaiban annyi asszonyszabó, szobalány,
324 16 | a mérnök, - nem zavarom álmaidat, a reménység kecsegtet,
325 24 | a másik, - hallod-e, még álmamból is fölijedek, olyan kérdéseket
326 8 | kétszerkettő négy, két-két almát összeteszek, aztán egyenkint
327 12 | Menjetek, menjetek! szép álmát, fiatal lelkek, - talán
328 24 | ugy-e, most ezt nem ugy álmodám?~- Az emberiség becsületére
329 24 | jut az embernek, az ébren álmodás kellemes képeket tol az
330 13 | mint két fiatalnak ébren álmodása közös eszméről, melyet egymásnak
331 3 | álmodtam.~- Pedig biz éppen ma álmodhatott volna kend valamit, - véli
332 14 | tenne, éppen ugy, mint most álmodja, a mely álmot a kocsinak
333 8 | de éveid számát tekintve, álmodjál még a jövendőről, aranyozd
334 3 | azt is akartam tudni, hogy álmodom-e én ezt a dolgot?~- De, ébren
335 19 | helyezkedének el a puha szénában és álmodoztak arról, amiről a tót, mikor
336 3 | közepén, várván, hogy ha álmodta a dolgot, majd föl is ébred.
337 3 | huszár, - ma semmit sem álmodtam.~- Pedig biz éppen ma álmodhatott
338 15 | ha rágondolok.~- Én nem álmosodtam el, kedves sógornőm, a munka
339 14 | mint most álmodja, a mely álmot a kocsinak keményebb zökkenése
340 12 | hogy a mely dolgot még álmunkban is folytattunk, nehezen
341 7 | föl kell ébredni a kedves álomból, a napnak első sugarai megvilágitják
342 29 | utolsó találkozásunkkor? Még álomjövendölő lesz ön.~- Álom nélkül is
343 15 | a munka a legbiztosabb álomkergető, eredménye majdnem kétségtelen
344 3 | megálmodott, s talán az álommagyarázat megkönnyebbiti a vallomást.~-
345 16 | lüktetéséből kitalálja az álomnak nyugalomszerü jótékonyságát;
346 4 | lisztlángból.~Ezerszer volt alperes, háromannyiszor felperes,
347 1 | tulajdonosnak kára; ez volt az alperesek véleménye s ők a kárt annak
348 6 | igenis, nem vállalnám el az alperesnek védelmét.~- Hátha valamennyi
349 1 | min aztán ki felpörös, ki alpörösképen ugy belemerült a vitába,
350 6 | elkényeztetett ügyvéd az emberiséget alpörösnek vagy felpörösnek nézte, -
351 6 | védelmezi, fele pedig az alpöröst.~- E szerént csak felének
352 15 | ügyes-bajos védenczével, kit az álreményektől el akar ijeszteni.~Az inas
353 19 | pedig azt, sem tudom, az alsó városi kapun kell-e arra
354 3 | és szobaleánya, meg a sok alsószoknya elférne; de az idő is fölszaporodott,
355 1 | a makkcsákóval elüti az alsót, hangosat nevetett, várván,
356 5 | férj a családi béke vagy álszégyen miatt mindezt békességesen
357 30 | ravasz adósságot, - nem altatta el hizelgéssel: nincs is
358 4 | valamikor nyitott ablaknál altatták el kicsiny korában, s azalatt
359 6 | tetterőt; nem ijedt meg az áltekintélyek rezzegetésétől, hisz akkor
360 8 | lenni, mint börtönőr, ki aludni sem mer bezárt rabjai miatt.~
361 1 | különös dologról, nagyot aludt az utolsó padban. No, ifiur, -
362 1 | órát üttettek, hortyogva aludtak, sipot fujtak, varjut eregettek
363 2 | Ébredjetek; mert sokáig aludtatok!~Még csak meg sem haragudott
364 10 | megszólitani, sőt a mi a czélzásból amannak is volt szánva, egészen
365 10 | beszédéből azt is elmondá, a mit amazok éppen ő miatta diákul mondának;
366 13 | maradok örökkön örökké, ámen!~- Nem merek önnel vitázni, -
367 27 | A levél.~De könnyü most Amerikába utazni, miután már Kolumbus
368 3 | között, kit hagyott kend amodaát maga helyett?~- Majd felel
369 15 | családom nevét ilyen, vagy amolyan elő-toldalékkal emlitsék,
370 31 | mindig kevesebb van; mert az ananásznak darabja három-négy forint,
371 31 | hát a franczia hajlandó-e angollá, vagy angol francziává lenni?
372 3 | megemlékezett arról, hogy az angolok még máig is bánják, hogy
373 12 | mint azt a nyolcz láb magas angolt, kit még életében előre
374 7 | s nem viselné vállán az angyalbőrt, mit verbungos koromban
375 2 | a leveleit annak a szép angyalnak; hanem ott is leszek a lakodalmán,
376 8 | melyek kiegészitenék az angyalt.~Előbb megdöbbentene e kép
377 11 | kószált el utána: s ha már annyinak tetszett: nem vétek, ha
378 7 | hátralevő napjainak alkonya annyira-mennyire megvigasztaló lesz.~A levelet
379 17 | értelmes apától hallott, és annyiszorosan lesz megfizetve, a hánynak
380 4 | az orvosi mesterségnél is annyival rosszabb, hogy az orvos
381 24 | veszem~tisztelője~Sipos Antal, ügyvéd."~E levelet megmutatá
382 8 | is megunná rágni a szivós anyagot, igy biztosan megmarad,
383 16 | leányt.~Értelmes apák- és anyáktól hallám, hogy a gyöngéd házasfelek
384 17 | A mi önnél meglepetés, anyámnál félelem.~- Igen, mert én
385 27 | keményebben magyaráznák. Anyámtól kell itt tanácsot kérnem.~
386 11 | első napján gondot hoz az anyára; mert ezer bajával a tapasztalatlant
387 16 | kereste az alkalmat, hogy az anyával beszélhessen s a tárgy miatt
388 20 | halála után most már csak anyjáé volt, annak csókjai ébreszték
389 27 | hogy e szánandó embert anyjáért lakoltatom meg?~- Attól
390 17 | tünődött, miben könnyebbithet anyján? Segítségére lehet-e annak,
391 13 | lelki fájdalmából.~A leány anyjára nézett, az a részvét könyűivel
392 8 | régi oklevelet, tudhatná, apáink tenyérnyi papiron uradalmakat
393 16 | távoztatnia a leányt.~Értelmes apák- és anyáktól hallám, hogy
394 15 | a nemesi családok élete apály és dagály, mindaddig, mig
395 3 | néha a maguk erszényének apályát is bevallják, s a vőlegény
396 7 | törvénye szerént uralkodik, az apályt helyre üti a dagály a tengerben
397 26 | életben a természettannak?~- Apámtól is kérdezték ezt, - ő ugyan
398 26 | akarta fölrakni azt, mi az apára föl nem fért. A fiu anyja
399 17 | mindazt, mit az értelmes apától hallott, és annyiszorosan
400 5 | várjon, ez az itélet.~- Apellálok e néhány negyedóráért.~-
401 15 | szóljon néhány szót, s az ápolt nagy erőlködéssel mondja:~-
402 1 | furfangos kérdéseknek örege, apraja, melyeket annál inkább tanácsos
403 4 | elakadt az utczai sárban, és ápril hóban is fejszékkel és kapákkal
404 12 | valának, de az utasitás apróbb részleteit, egy kicsit egyenesen,
405 16 | teste nem volt fogékony aprólékos járványos bajok iránt, hosszan
406 11 | a nagy bankót; hanem az aprópénzt is elviszi.~Amint a kis
407 11 | megosztá vele a házi gondot, az aprót elébb, utóbb az öreget,
408 2 | utána néztek a lányok, ő meg aprózta a lépést, hogy tovább lássák;
409 19 | én feleletem, ez szabott ár, és el nem térek tőle.~-
410 24 | számot, és a fűszeres szabott árából én el nem engedhetek sem
411 11 | uj erőt ad, és a hol az áradó női sziv néma marad, a szemek
412 13 | idejük a nőknek egy kis áradozásra, a nagy bácsit összeölelgették,
413 11 | találékonyságáért, melynek árán szépen elhallgatott.~A gyermekekkel
414 4 | lekopik a réz, mint erről az arany.~Éppen ráért ilyen munkával
415 19 | befurakodni, vallja meg: hány zsák aranya van?~- Isten hozta a tekintetes
416 7 | földülvén kocsija, éppen saját aranyainak ráesett súlya képes agyonütni.
417 31 | a külsőségeknek, hiusága aranybányába kerül, és mert a vagyont
418 15 | emelet nyalánkságaira, ha aranybányát nem talált. A czifra-nyomoruság
419 4 | melyekből nem csak egy aranyborjucskát lehetett volna kikerekíteni;
420 22 | különben kicsuszhatik az aranyhal.~- Megmondá már nekik a
421 7 | vargalegény is megkapja. - Az aranyhalmazt összegyűjteni és hasznát
422 13 | részét választá, s nem az aranyhegy felé indult, hanem szorgalomra
423 15 | Minek mozduljon meg? az aranymadár lépen van, a vén ügyvéd
424 8 | lefolyása alatt szabályos arányokra osztott, - azután egy félreeső
425 17 | bizonyosan takarékos élethez arányositotta, erről nem szólok, - mondja
426 8 | álmodjál még a jövendőről, aranyozd meg a felhőket, néhány év
427 5 | illatosabb légbe vágyik, aranyozottabb szárnyai legyenek, mint
428 21 | imádják a borjut, ha meg van aranyozva? Én ezt nem hiszem, rokonunk
429 3 | tőlünk akarnak venni jóféle aranypénzen; annál nagyobb szükségünk
430 12 | kifényesiti, s az eldugott aranyt is megfogja a penész.~-
431 6 | csak egyszer látszik az aránytalan koruak közt tiszteletlenségnek,
432 13 | szeretet leplezetlen érzelmével áraszták el.~Megszünvén az első roham,
433 31 | ember saját boldogságát aratja róla, a közvéleményt is
434 15 | alig marad annyi, mint az aratónak, ki földjeink termését tizedik
435 3 | egy-egy szálát, mint az aratórészt, megjelölve fehérre, mintha
436 12 | kedvencz beteget, kinek arcáról a gyötrelem helyett a csöndes
437 19 | fűszeres a hetvenkedőnek arczából dicsekedést gyanitva; mert
438 27 | lesz kvittelve a mostani arczátlankodás.~Férjem uram ez utasitást
439 12 | zajától ijedt meg, hogy az arczba szökött, s a két fiatal
440 18 | leghatalmasabb, kivált ha arczod és hangod méltó összhangzásban
441 8 | egy pár rózsát is lehelt arczodra, - mint a kert virágait,
442 13 | megtanulák egymást, az arczoknak véletlen összetekintése
443 8 | talán az a szemérempir, mit arczotokra ihlett a teremtő, és a férfierő,
444 30 | szenvedélyek lekiabálnak az arczról, a feddhetlenséget lehetetlenné
445 8 | megdöbben attól a halavány arcztól, melynek rózsáit megrablá.~
446 30 | pislogattak Sipos felé. Arczuk haragossága mállani kezdett,
447 8 | van a mérnök urnak néhány arczvonása, valamit már Kardos ügyvéd
448 4 | osztoznának, mint például Arenstein, a ki még ezen kivül Eskeles
449 5 | madzag sem kell hozzá, minőt Ariadne adott a Labyrinthusba, de
450 2 | cselédnek gunyját, - hosszu árjegyzékem van, s én elfelejtem azt
451 19 | sok diák szót tudott, az árjegyzéken az összeget summának, az
452 10 | tévedjen; mert éppen ő miatta árkolták el az utat, s azt kapanyéllel
453 6 | gorombák, neveletlenek, ármánykodók, haszonlesők, követelők,
454 5 | fölemelkedék a kártyákról, az ármányos kártyákról, s magas kegyét
455 11 | s ez elmegyen a lugasok árnyába a legutolsó küzdelemre,
456 8 | venni a fáról, mely élve árnyat ad, halva pedig utolsó szálkáig
457 8 | egyetlen egy vándornak adott árnyéka pihenést, ha zivataros időben
458 8 | állana valaki, hogy annak árnyékától ne látná a magáét. Tele
459 11 | védi a fának gálya széles árnyékával a törzset, melytől az életerőt
460 13 | kezdett, mert ő a férjet árnyéknak akarta. Ha némely napon
461 8 | most már megijed a nagy árnyéktól, s nem bánná, ha szomszédjában
462 9 | gyanittatja, hogy szerzeményét ez árnyékvilágban akarja hagyni, ha valaki,
463 14 | koronát is, ha az Uristen ez árnyékvilágból kiszólitaná. Meglehet, első
464 11 | megérté, hogy az életnek olyan árnyoldalai is vannak, melyeket az anya
465 18 | lenne.~- Ah! az életnek árnyoldalait mutatja ön... hitem nincs
466 25 | becsülését ne óhajtaná.~Az árnytól is tartott most már a tekintélyes
467 1 | kergeti; az édes tata pedig árpakenyérre fogja mindaddig, mig azt
468 6 | esztendőkről beszél, melyek csak arravalók, hogy néhány silány butordarabot
469 30 | meg fiamat az élhetetlen arszlánkofástól.~- Fölfogom méltóságod kivánságát, -
470 26 | ilyen jól öltözött csinos arszlánnak nagyon könnyű, - ha a szónak
471 26 | a csinos, jól öltözött arszlánra, a méltóságos asszony fiára.
472 16 | vallják meg, hogy kincseik az ártatlanok bánatából halmozódott össze,
473 7 | igaz jogot megvédte, - az ártatlant védte meg a nyomor, a kétségbeesés,
474 8 | ki, hová tizenöt forint áru magból én vetettem el saját
475 19 | mindig jó, olcsó és igaz áruczikkekkel szolgál nekik.~Alkonyatkor
476 27 | madzagra füzve gombaként árulhatná; ezt anyja is tudja és csak
477 14 | s ha lehetne is, ön nem árulná. Szeretetteljes aggodalmam
478 19 | de mert ilyen czikket nem árulnak, az üzletet más fogja betakaritani.~-
479 19 | legtöbb esze van. - Ha ilyent árulnának a nagykereskedők, hamar
480 20 | nem bánni, hogy ajkán az áruló szó kiszaladt, és ez volt
481 19 | babérlevelem, - tűzkövet, taplót is árulok, megveszem első kézből,
482 21 | mikor még faggyugyertyát is árultunk: elájult volna. Most már
483 19 | mennem vagy a fölsőn; mert én árvaházi gyerek voltam, hat esztendeig
484 20 | legélénkebb eszű is valami árvaságot érez, énjével elégedetlen,
485 12 | azt nézze meg, a kit én árverelek.~A fiatalok összetekintenek,
486 27 | jégesővel, földindulással mentik árverelésüket; de ha már semmiképp sem
487 3 | készen van, most már az árverés következik, eladják a gőbölyöket,
488 17 | a hinárból, - faluba nem áshatom el leányomat, rokonaim nincsenek, -
489 15 | Nagyon hosszadalmas ut, ásitani szeretnék, ha rágondolok.~-
490 13 | vesződnek, előtte fontosabb az ásitásnak értelmezése, mint két fiatalnak
491 30 | legyen munkás ember, ne ásitozzék a szerencsére, - mely nem
492 30 | tünődik a méltóságos asszonya "Szarvas"-vendéglőben a
493 26 | méltóságos asszonyig, vagy az asszonyban támad föl a józanabb ész,
494 15 | szeretnénk tenni, és arra már az asszonyi erő tehetetlen?~Megbántanám
495 26 | hir eljutván a méltóságos asszonyig, vagy az asszonyban támad
496 14 | tömeg között.~És ő most ez asszonykéz által ügyesen megszerzett
497 11 | volt a mérnökné, s az ilyen asszonyokról monda a magyar példabeszéd:
498 15 | Asszonyprókátor.~A körirat elkészült, Kardos
499 29 | is itt van?~- Az ur és az asszonyság, Rév-Komáromba megyünk.~-
500 27 | ide tart, talán Kardosné asszonysághoz megyen.~- Eltalálta, nagyságos
501 11 | apja házánál a "nagyságos asszonyságra" tanult meg, hasznavehetlen
502 4 | lakodalmas álmaiban annyi asszonyszabó, szobalány, divatárusné
503 2 | ablak alatt, hol valami asszonyszemély kidugja a fejét? Aztán még
504 25 | lakosztályba; mert a mi méltóságos asszonyunk szivdobogva várta a kedvező
|