17-asszo | aszta-biron | birt-debre | deczi-elhal | elhan-emlek | emlit-fazek | fazom-fogla | fogna-gyoze | gyozh-hisze | hiszu-itelt | itelv-kenye | kenys-kioko | kiolv-kulde | kuldh-levok | levon-meggy | megha-megva | megve-nemes | nemet-oszto | ot-ha-rabes | rabir-spect | spekt-szigo | szijk-tavoz | tebol-tuzko | tuzok-vedel | veden-zuzza
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1506 19 | intellektuális kultura is deczidál. Az embert nem csak a mammon,
1507 2 | benne az adjunktus ur, azaz dehogy jár, - egész nap ott ül
1508 26 | maga szeles, és egy kis deklamáczió azonnal lefőzi.~A fiu elment
1509 1 | csinál az alispán?~- Minthogy dél van, azt hiszem, az is pecsenyét
1510 17 | sugdozott valamit.~Harmadnapra délben a gyászolókhoz kopogtatott
1511 13 | lenni, ki egy szép lelkü és deli hölgynek valami hazudság-félét
1512 24 | már nem tudom, az eleje, dereka vagy hátulja jut hamarább
1513 16 | részt végezhessen el az ősz derekáig.~A nő megnyugodott, gyakran
1514 31 | minek mondjam, hogy szőr derékalj helyett csak szalmazsákon
1515 5 | naponkint megroppantotta a derekát, s e hüséges szolgálatáért
1516 1 | ember, mert filkó. Ilyen deresre huzták ki akkor a fiatal
1517 16 | eszméinek özönével, s a derültségben az anya megbocsátható gondossággal
1518 5 | elfoglalák a boldog háziasszonyt; derültségét mindenik saját egyénisége
1519 13 | szólamlik meg az ügyvéd egész derültséggel, - nincsen-e méltó okom
1520 5 | hivatalos lévén, még boltiratos deszkáját is elhozná, a szalagos czifráju
1521 19 | örökség a talentumnak van desztinálva, az intelligenczia lehet
1522 9 | ugy elállitani, hogy egész dézsa vizet öntenek a vérzőnek
1523 20 | méltó arra, hogy lelkének diadalával nyujthassa kezét. A léleknek
1524 15 | akaró asszony, - a ki a diadalkocsiba nem tudott fölkapaszkodni,
1525 27 | elábrándozunk; ne hagyjuk diadalmaskodni az anyagi kérdést a nemesebb
1526 29 | legegyenesebb utat, hogy diadalra juttassam, - ezért sokat
1527 15 | nagylelküséggel is nyujthatják, mint diadaluk osztalékát. Mi, nők, toldalékai
1528 15 | utaink nagyon mellékesek, diadalunk nem nekünk esik osztályrészül,
1529 2 | Mondja az egykori kicsapott diákból lett huszár, kit az ágyugolyó
1530 4 | és éppen jókor fölébred a diákkinok elől. Nem mondom, hogy hiusága
1531 4 | mint mikor az ember álmában diáknak képzelvén magát, eszébe
1532 5 | mert e sokaság kiváncsi diákokból és mesterlegényekből is
1533 22 | Dixi! - Mondja az asszony diákosan, e rövid szóval értésére
1534 13 | tárgyban ne vitassa le, mint diákpajtásait; mert a nők örömest elhiszik,
1535 9 | már messziről rákiáltott a diákra, és valami bakafántos kérdést
1536 19 | fumigálja.~A fűszeres a diákszavak hallatára étvágyat kapott
1537 19 | is rámondhassa azt a két diákszót, melyeket a miséből a csősz
1538 13 | mint az, hogy lelke nem oly dib-dáb ruhafoszlány, minek árát
1539 7 | harmadik szónok, a negyedik a "dicasterium"-ban akart foglalkozni,
1540 19 | a hetvenkedőnek arczából dicsekedést gyanitva; mert hogy ez a
1541 1 | magát, s az eredménynyel dicsekedjék; hanem bizonyos volt benne,
1542 11 | nőnek szemébe mered mondani, dicsekedjél erkölcsöddel, ha elfeledted,
1543 2 | kikupállott a kezem alatt, - dicsekszik önmagában, - én hordtam
1544 12 | imádságos könyvet, addig dicsér mindenkinek, hogy majd valaki
1545 24 | bátorságom, hát most én dicsérem meg a tekintetes urat.~-
1546 21 | magunkat a vagyonból.~- Ez dicsérendő, mint következetesség.~-
1547 17 | varázsolnak egy arczot, melynek dicséretére előbb nem mondhattunk volna
1548 13 | lehetséges a kitünő helyett a dicséretes, e helyett az elegendő,
1549 21 | kutya" főnökéé, kellene a dicséretre, midőn ily szép dolgokat
1550 26 | Mérsékelje magát, édes fiam, - a dicsérettel igen bőkezű, - mondja el
1551 14 | akarok hálátlan lenni.~- Ne dicsérgessen a tekintetes ur - tizenöt
1552 31 | volna: függetlenségért nem dicsérik egymást. A független ember
1553 18 | egyes embernek vádlói és dicsérői nem mutatják meg tanyáikat;
1554 13 | remélt már, a szem mohón dicsérte a fiatal hölgyet, az emlékezet
1555 3 | ha azt megvertem, meg is dicsértek érte, hisz annak is volt
1556 11 | boldogtalansága, hol az egyiknek dicső győzelme a másiknak szánandó
1557 22 | fogadást, valamint a pályának dicsősége is ingerlé megforditani
1558 8 | a férfiu minden pályának dicsőségére megéhezett, diadalt, bámultatást,
1559 11 | leteszi előtte babérát, dicsőségét, - és mégis kételkedik,
1560 12 | ember vágynék a vértanui dicsőségre, ha megmutatnák a karót
1561 16 | égben, - mondja a mérnök dicsőült arczczal, a rám bizottakban
1562 26 | nő, hiu a végtelenségig, dicsvágyó a telhetetlenségig, - vonjunk
1563 26 | nőkre, - bizonyosan azok is dicsvágyók és hiuk; tehát hizelkedjünk
1564 31 | méltánylás és a fáradság dijában.~Az igazság olyan, mint
1565 19 | studium, kedves rokon, - meg a diligenczia.~- (Meg a korbács!) - gondolja
1566 11 | másnak mondaná, s ő csak "diligencziából"2 hallgatja.~- Magamról
1567 19 | szerencsénk? Kérdi a fűszeres a diligencziás atyafit.~- Azt tartom, reggel
1568 9 | őszintén goromba, hogy ha dió volna, fejszével kellene
1569 4 | ki az emberekből, mint a dióbelet, hogy előbb a héját agyon
1570 12 | jobbra, később balra, itt egy diófa, amott repczeföld-féle változatban
1571 11 | leányát.~~Nem Seneca vagy Diogenes mondta, csak a magyar példaszó:
1572 5 | lelkesülés kell hozzá, hisz egy diónyi sörélesztővel mekkora kalácsot
1573 12 | tartalmasnak, éppen ugy, mint a diót, melynek héját kalapácscsal
1574 5 | kivül saját tervét is félté, diplomacziai ügyességgel vágta el a vitát:~-
1575 1 | Pestre tódult a fiatalság diplomáért, s minthogy azt sem adták
1576 7 | termeiben beillatozni tekintetes diplomáját, melyet harmincz esztendeig
1577 29 | hogy!~Nem engedett a diplomatanő, a déli harangszó után két
1578 8 | el saját kezeimmel, igy diszesitsük a földet, melyen a legnemesebb
1579 14 | és eszének gyümölcsét e diszitvény alá tartalékul adja? a somogyi
1580 17 | megmondja, hogy az ilyen diszmű nem az árvának kezébe való.~-
1581 6 | ki a papiroson az urfi disznait leöldösi; mert én nem győzöm
1582 1 | alatt valamennyi röpülő disznónak hivja, ha megharagszik.~
1583 19 | törekedjenek, hogy tagjaik disztingváltassanak azon forum előtt, mely a
1584 7 | elbizakodás, uram! - Mondja a divánon fekvő kedvencz, nem türhetvén
1585 4 | asszonyszabó, szobalány, divatárusné nyaggatta, hogy ugy megörült
1586 26 | csemete, szépen felöltöztetett divatbáb, kényes mozgásokkal, nagyuri
1587 31 | gyermekeikből nem akarnak divatbábokat, rajongókat és olyanokat
1588 26 | használja, és egy czifra divatbábot elégnek tartson az elkábitásra.~
1589 14 | befolyásért. Majmolunk nagyurat, divatot, s közben elvásunk, mint
1590 23 | végigjárni a váczi-utczának divatraktárait, láttatni magát a bámészok
1591 22 | takarékosabbak legyünk, mint eddig.~- Dixi! - Mondja az asszony diákosan,
1592 10 | korcsmáros uram?)~- Optime dixit, domine spectabilis, hoc
1593 24 | velünk, talán a prókátor sem dob ki.~- No, én nem mernék
1594 2 | csak azt lesse, hogy én dobassam ki magamat érette: még utóbb
1595 13 | vannak, és a szivnek egyetlen dobbanásában kelnek és tünnek; de jelentkezésük
1596 14 | megszólaltak, s a szivnek dobbanásai oly zaklatottak, hogy nem
1597 17 | hajolva megértené szivem dobbanását. Jöjjön, Sipos, jöjjön...
1598 16 | igazolja, és számitsa, hány dobbanást érez még a kifáradt testben.
1599 27 | jőni, - szive hevesebben dobogott, mert a következő negyedórában
1600 3 | ürüket, csak meg kell ütni a dobot.~Az öreg teins ur reggeli
1601 13 | ruhafoszlány, minek árát dobszó mellett is meg lehet határozni,
1602 22 | Esterházy-familiát kellett dobszóval kiverni az uradalmakból.~
1603 6 | a pályának küzdelmei nem döbbenték meg, sőt fölingerlék a tetterőt;
1604 2 | a kitüzött órában azzal döbbenti meg, hogy az ifiur halálos
1605 28 | megköszönni a szégyenteljes döfést.~"Méltóságos uram és rokonom!~
1606 29 | öreg urnak.~~- Bátya, - döfi meg a junior a seniort, -
1607 2 | Kezdte ledörgölni a sarat, döfödte két oldaláról is a meghurczolt
1608 7 | nem! - feleli határozott dölyffel, egyuttal az alig és óvatosan
1609 7 | tisztelt ur, - mondja a dölyfös, - ha valamelyikünknek oka
1610 14 | ügyetlenségük és szenvedhetlen dölyfük meg nem nyeri a hiányzó
1611 21 | próbatét.~Öreg kopogatás döngeté meg Siposnak ajtaját, előre
1612 22 | előszoba ajtajának hangos döngetéséből kiösmerve a vendégek szalonképességét,
1613 16 | erőt vett testén, és ágyba dönté a mérnököt.~Mint képzelhető,
1614 3 | ember kend, - igy dugába dönteni terveimet, egy pár forintot
1615 11 | hogy az erőst csak a vihar döntheti le, midőn a gyöngét a szellő
1616 21 | a jó szagot az orra alá dörgölni, - mert, tekintetes uram,
1617 14 | utcza elé, hogy a borjuk dörgölőzködjenek hozzá.~Igy beszélgetett
1618 7 | valamelyikünknek oka lenne a másikhoz dörgölőzködni, Kardos ügyvéd urnak több
1619 9 | itt a kalamáris mellett, - dörgős adtát, nem győzöm a teins
1620 6 | becsületes ember.~- Hüm! ... dörmög egyet az öreg, nem szokván
1621 8 | fölvonásra, mikor már a dörmögést ingyen senki sem tűri, s
1622 29 | ügy nem érdekel többé. - Dörmögi a férj közönyösen.~- Érdekel
1623 7 | tódult a fuvallat. Vendel dörmögve tért vissza. Nem kételkedett
1624 15 | meglocsolta az öreget, homlokát dörzsölé, folyton kérve, hogy szóljon
1625 6 | fiatalembernek szarvakat adni. - E dogmának nyomán a mi öregünk fölbontá
1626 7 | esztendeig nagyon megfogott a dohányfüst.~- Ez egy kis elbizakodás,
1627 6 | szokott a tekintetes ur dolgába avatkozni, észrevette mogorvaságát,
1628 12 | s e fiatal urért étvágy dolgában ne vállaljunk kezességet, -
1629 14 | mi érdekelhetné önt az én dolgaimból?~- A legfontosabb, s ön
1630 27 | hazajövök.~- Ruhámat, Vendel, - dolgaimmal azonnal készen leszek.~-
1631 24 | méltóságos asszony nehéz dolgokkal birkózott, nagyon egyszerü
1632 17 | szentelé, tanitott olyan dolgokra, melyekről egyelőre azt
1633 25 | sokkal fiatalabb emberrel van dolgom.~- Köszönöm a megkülönböztetést,
1634 11 | jelentkezni; hanem a közönyösebb dolgon lecsillapulván az izgalom,
1635 16 | mintegy megvesse. Föl-fölkelt, dolgozgatni akart; de néhány óranegyed
1636 6 | pillanatban kétezerötszáz pörben dolgozik, hogyan jut mindenkinek
1637 7 | keserün távozott az öreg dolgozószobájába, és egy óráig hányta-vetette
1638 8 | egyik elkészitőjét, saját dolgozószobájában, a rézvonalozók, távcsövek,
1639 13 | a lány:~- Miféle pörben dolgozott ön először?~- Ha már meg
1640 17 | tápláléka kettőnknek kevés, dolgozzál, ha szenvedni nem akarsz.~-
1641 29 | gőzhajóbért Komáromig.~- Az az ő dolguk, - véli a junior, - könnyebben
1642 25 | fiatalember ...~- Semmi dolgunk sem lesz vele, kikerüljük
1643 2 | azt a szép szót, mit én a dolmányom alatt hurczoltam, hol ide,
1644 11 | elmondani való került azon kis dologból, mit a háznál minden reggel
1645 21 | bolondnak tartom, hogy egy dologért annyiszor zaklatom, - visszateszem,
1646 14 | ahhoz, midőn mások hasonló dologgal foglalkoznak; mert ő most
1647 18 | mutatja ön... hitem nincs e dologra nézve, még reményem sincs;
1648 7 | nem venni, hogy e háznál dologtevő napra ünnepet ejtettek.~
1649 29 | működésében.~- Köszönöm a dorgálást, - elengedem a többit, -
1650 27 | átadja.~- Ej, ej, urfi, - dorgálja Vendel, hány mázsa levelet
1651 14 | vagy jobban mondva, magát dorgálta meg a gyöngeségért, hogy
1652 3 | kötelezvényekben valamivel drágább, reménybeli jövedelem szerint
1653 5 | segédszemélyzetiek, minőket a nagy drámákban ezen kifejezésekkel: urak,
1654 12 | igazmondásnak nyers őszintesége dühbe hozott. - A diónak haját
1655 7 | első adag csillapitó. Nem dühöngött, nem lármázott az éretlen
1656 19 | kik a fűszeres fiókhoz dülleszkedtek, de a vendégek láttára kiegyenesedtek,
1657 12 | elérte őket, végre valami dülőuton a falu közelében egy mélyedésben
1658 28 | béketürésnek olaja.~Még nem dült el a lelki tusa, határozatlan
1659 6 | panaszkodni. Egymagában dünnyögött, s mint a kinálatlan falatot,
1660 3 | Szép ember kend, - igy dugába dönteni terveimet, egy pár
1661 24 | részét e telhetetlen állatba dugdosták. Elfogultságukat az ős erőnek
1662 19 | különben most is a füled mellé dugnád a kanalat, mint kicsiny
1663 9 | ha a pipaszárat forditva dugnám a szájába, ugy is jó lenne.
1664 1 | tésztacsomót a szájába akart dugni, - mielőtt azt a furkót
1665 21 | emberekkel a czivódást, zsebembe dugok egy könyvet, s midőn valami
1666 7 | hazánkat török, tatár dulta, - a birtokos vándorlásban
1667 4 | élnek az apai jusson, a dunántuli megyék valamelyikében, nevüket
1668 29 | vendégfogadóba, mindjárt a Dunaparton.~- Köszönöm, jó barátom! -
1669 24 | Mondja még inkább fokozva a durva bátorságot.~- Ott is lennék
1670 21 | százszor is, nem haragszik, nem duzzog, nem mondja, hogy bolondnak
1671 6 | velejét kimeritő, - még duzzogásában sem akad gáncsolni való;
1672 6 | ellenében.~Napok teltek el duzzogásban, a jó kedv nem akart visszatérni;
1673 14 | hagyná befejezetlen, - ám duzzogjon ő méltósága: tudja meg,
1674 13 | szenteljen, a menyecske duzzogni kezdett, mert ő a férjet
1675 21 | kapun kiérve, az öregebb duzzogva mondja:~- Itt is voltunk!~ ~
1676 21 | mondtam.~- Annak is veszem, s ebbéli megbizásomat elvégeztem,
1677 1 | vitába, hogy a négy forintos ebédből egész hónap alatt alig evett
1678 5 | háziasszony nagylelkü volt, ebéddel és szóval is tartá vendégeit,
1679 1 | én voltaképpen nem is az ebédért jártam ám oda.~Abban az
1680 22 | halaszthatták a két órai ebédig.~- Férjem! - fogadja a nő
1681 11 | grófnak harmincz tál ételes ebédjét, minden ételbe megadnám
1682 11 | ha tál számra elosztanák, ebédnek is türhető hosszu lenne.~-
1683 1 | telik több a négy forintos ebédnél, kinek idáig annyi előnye
1684 8 | kincsemet akarván védni, éberségre figyelmeztettelek, mint
1685 3 | tekintetes ur, mint a fogadatlan ebet, koldulni majd én is másodmagammal
1686 3 | álmodta a dolgot, majd föl is ébred. Az órának ütése figyelmeztető,
1687 8 | élénk szemeiből kibeszélt az ébredező lélek, a bánatnak fellege
1688 20 | azt mondta a leánynak: ébredj föl álmádból, - élő vagy,
1689 2 | népeihez, s azt mondaná nekik: Ébredjetek; mert sokáig aludtatok!~
1690 7 | ábrándoknak vége, föl kell ébredni a kedves álomból, a napnak
1691 13 | siránkozó asszonynak nyögése ébreszté föl a mámorból. Elfeledte,
1692 20 | anyjáé volt, annak csókjai ébreszték föl a reggelre, ha az anyai
1693 2 | fiatalember megmozdult a különös ébresztésre, de egyik sem veté föl szemeit,
1694 20 | bátorságunkat és hatalmas ecsettel rajzolja az ábrándokat,
1695 9 | lencsére szereti-e öntetni az eczetágyat, vagy cseresnyére? - aztán
1696 5 | háziasszony, hogy mint az eczetágyon a friss fölöntés hamarább
1697 3 | helyett elejté a töredékeny edényt, mely ezer darabra törött.~-
1698 11 | megríkatott?~- Anyám! kedves édesanyám, - tör ki a lányból a szó, -
1699 23 | mindent.~- Szólhatok az édesanyának is?~Jolán hirtelen a fiunak
1700 13 | különböztette volna meg édesanyja jelenlétében.~A boldogságnak
1701 3 | éves vagyok, már kedves édesanyjával is tánczoltam, sőt tán egy
1702 31 | vonzalmak hol maradnak? az édeset és savanyut is megtámadhatnák,
1703 11 | mint a mágnest, koronkint edzeni kivánta, s egy kis lelki
1704 8 | vigasztalásért. Hiuságuk az égbe magasztala magát, szerencsétlenségük
1705 16 | Engedelmeskedem a hatalom urának az égben, - mondja a mérnök dicsőült
1706 2 | a muszka klima nem, nem egem.~Vendel bácsinak torka ezen
1707 8 | moly nem bántja, sőt még az egér is megunná rágni a szivós
1708 13 | időre bizták a többit, mi az egészben megoldani való. Sipos hirtelen
1709 9 | mondva, tréfa keveredik az egészből?~- Annyiból nem tréfa, hogy
1710 3 | szanaszét-beszéd éppen ugy az egészhez való, mint a hogy a tengeri
1711 20 | magyarázott amaz, a sziv egészité ki nála.~A nőtől el lehet
1712 2 | szeretne inni a fiatalember egészségére.~- Jókor kelt föl kend,
1713 27 | bátorkodom? mert én nem tudok eget földet igérni, csak azt,
1714 6 | hisz akkor még lánggal égett bensejében a lelkesülés.
1715 12 | ha ön mérnök rokonomat égig magasztalja, és ezt ön teendi
1716 6 | pattantyus kezéből elkapta az égő kanóczot, pedig a kardját
1717 7 | öreg ur a megválás előtt egy-két jó szót mondjon, amint illik, -
1718 31 | legelőt, melyen mindenki egyaránt kóborolhat. Ha pedig a családi
1719 10 | korcsmáros szerkesztette igy egybe a társaságot. Használta
1720 12 | levő eszme annyira szorosan egybefoglalta a két egyéniséget, hogy
1721 14 | s fogadja forró hálámat, egyébbel ugy sem viszonozhatom e
1722 20 | mondja Jolán halkabban, mint egyébkor, mintha meg akarná fontolni
1723 15 | millióig akar elérni, az egyen kell neki elkezdeni.~- Meghiszem,
1724 2 | bajuszának mindkét végét egyenesre turva a mente ujjával, érezvén
1725 16 | legtiszteletreméltóbb öröksége apjának egyenessége, mely hunyászkodásra nem
1726 8 | való, s minthogy ösmerik egyenességedet...~- Most jó izüt nevetnének,
1727 12 | ön?~- Mint minden szigoru egyenességü embert, modorában keménynek,
1728 11 | szakadatlan figyelemmel egyengeti előtte az utat. A szeretetnek
1729 5 | tisztelőit, azaz, mindazon egyéniségeket, kik a méltóságos czimet
1730 12 | okoskodik az ügyvéd, - egyéniségemben nem ugy vagyok alkotva,
1731 20 | túl volna. Sipos a lánynak egyéniségét vette fontolóra, a gazdagon
1732 5 | megházasodásra?~- Ez az egyéniségtől függ; tehát meghatározni
1733 13 | tapasztalataink határoznak; hanem egyéniségünk, melynek egy részét, a külsőt,
1734 19 | találtad ki, hogy mi testvérek egyenlően is osztozhatunk az örökségen,
1735 30 | inkább a lány, ki a mértéket egyenlőn érezteté a fiuval, ki a
1736 21 | előtt volt meg az emberi egyenlőség, - ma a magyar nemes ember
1737 9 | kisértetbe akarta hozni, egyenlővé tenni azon gonoszokkal,
1738 14 | szülők szemeiben, - és az egyénnek vonzalma puszta szó, mely
1739 5 | küzdelemre, ilyen éles eszü egyénnel megosztani az életet, s
1740 16 | akaratossággal többé nem lehetett egyensulyozni a nyavalyát, s az orvos
1741 20 | nyujthassa kezét. A léleknek egyensúlyra van szüksége, ennek hiányában
1742 26 | alacsonyabban állnak. Itt meglelé az egyensúlyt, és kimenté a kárhoztatott
1743 30 | kicsinyes aggodalmát, mely egyesegyedül a munkától való félelem.~
1744 21 | élnek, ha a tudomány az egyesekre ráragad. Ha a bojtár ki
1745 17 | személyben az ellenkezőket, egyesitette,... s ha a boldogitás önérzet
1746 14 | találkozván, szeretteinek egyesülésében üdvösségét fogná megtalálni.~
1747 15 | ügyfeleit tudósitá Sipossal való egyesüléséről s a legrövidebb idő alatt
1748 15 | nélkül is ugy tekinték ez egyesülést, mint hasonló megelőző esetekben
1749 14 | feleimmel tudatni fogjuk, hogy egyesültünk, a ki másképpen gondolkozik,
1750 8 | Igy nevelék a gyermeket egyetértésben, czivódás nélkül, nőnek
1751 22 | fönnforgó végrendeleti ügyben egyetértésre vergődhetnénk. Én gyönge
1752 14 | feledte el ön a somogyiakat?~- Egyetlenegyet sem, sem a szülőket, sem
1753 8 | csak egyszer botolhatik és egyetlenegyszer sem támaszkodhatik föl, -
1754 7 | kétes maradt a kérdés, az egyezkedésnek olyan alapot adott a törvénykezés,
1755 26 | családnak; mert Sipos nem fog egyezkedni, éppen ugy nem a leány;
1756 13 | elfeledte, hogy a házasság olyan egyezség, melyben mindenik fél, különösen
1757 17 | engedek, szavát adta az egyezségre.~- Szavamat adtam; de még
1758 29 | összegről amugy is volt irásbeli egyezségük, a mostani toldalékot jó
1759 12 | föltétel, melyet én toldék egyezségünkhöz, - megment a beszámitástól.~-
1760 26 | sem? Kérdi Jolán.~- Mind egyféle unalmas háboru, - ölték,
1761 4 | csizmát, mely mindkét lábadra egyfélekép illik, hanem a jobbikra
1762 14 | dolog terhével és unalmas egyféleségével. Tervet nem készithetnek
1763 3 | Trattner Károlyi, harmincz évig egyfolytában kinyomatta a "Pesti procurátor
1764 24 | méltóságosnak, hogy az egynegyedről egyharmadra szeretnénk átváltoztatni
1765 25 | igy megkeritett méltóságok egyikénél volt bizonyos ügynek sürgölése
1766 14 | volna.~A bocsátandó bűnök egyikét követem el, mikor önhöz
1767 15 | siker nélkül; de férjem egykedvü, és méltóságos rangját nyügnek
1768 24 | megválogatni ő, kit férfitársai, egykoruak és öregebbek figyelmükkel
1769 6 | volt kinek panaszkodni. Egymagában dünnyögött, s mint a kinálatlan
1770 3 | ebédet.~- Elhiszem, mert csak egymagára van kendnek gondja, - vitázik
1771 3 | adjunktusa volna ő.~Nem akarom egymásba ölteni a körülményeket,
1772 15 | hiszünk, s ha eltértünk egymástól: támasza nem lehetek. Őszintén
1773 24 | a méltóságosnak, hogy az egynegyedről egyharmadra szeretnénk átváltoztatni
1774 3 | megtanulja, ha elejti is egynéhányszor a kanalat.~Itt azt gondolta
1775 15 | végbement, a férj is eltávozott egynémely teendője után, s az éber
1776 8 | jó lesz tudni, hogy az az egypár százezer sudaras fa két
1777 5 | is kell gondolnia, hogy egyszer-kétszer kosarat kaphat, (az ügyvéd
1778 13 | az éjfél még nem késő, s egyszer-másszor e feledékenységben a hajnal
1779 21 | van, - a hajdu pedig az egyszeregyből számlálás nélkül is bizonyosan
1780 19 | tanitom inasaimat és az egyszeregyre, egy kicsit a korbácscsal
1781 18 | főváros.~- Óhajtom, minél egyszerübb legyen a történetnek folytatása,
1782 14 | korszakában keressük a ritkábbat, egyszerübbet, az igazabbat, mely a jó
1783 26 | pénznek számitá, miből az egyszerüek első pillanatra eszüket
1784 5 | Kardost talált. Ide, e boldog egyszerüségbe mindig visszatalálunk, madzag
1785 14 | határozott esze, keresetlen egyszerüsége, igénytelensége zaklatta
1786 12 | határozott elvemből származott egyszerüségemet és boldogságomat a mérnök
1787 31 | kevés az olyan ember, ki az egyszerüséget erkölcsnek és boldogságnak
1788 31 | valóságos oka az, hogy az egyszerűségnek magasztosságát általában
1789 1 | Tudom is én! Mondja a másik együgyü képpel, nem tudván voltaképpen,
1790 8 | Hazugságuk föltétele azon együgyüségnek, mely a hangos szónak is
1791 7 | izgalomtól, - bizonyos idei együttlét megszokottakká teszi az
1792 8 | észrevette, hogy a pecsenyeszagra éhesek jelentkeznek; én megmutatom
1793 13 | pedig az estelit is maga eheti meg az asszony; mert a férj
1794 15 | megmutatja, hogy mennyit ehettem volna meg.~- Végrendelete
1795 29 | nyaggatta az atyafiakat, s az éhség nagy kinnal engedelmesebbekké
1796 5 | eljőni, elhivatom, és késő éjfélig rabom lesz.~- Be kell zárni
1797 3 | minden ember meglássa.~- Ejnye, vén orgazda, - mondja tréfával
1798 8 | annyi bátorsága, hogy éjnek éjszakáján, tán a lelkek órájában,
1799 7 | délutánt, az utóbbi napok és éjszakák terhe megviselte, s édes
1800 8 | benne, egy pénzeszacskót ejtett le melléje.~Az ép karu nem
1801 7 | dologtevő napra ünnepet ejtettek.~Már a délutáni egyet is
1802 11 | érzi, hogy a szárnyak nem ejtik el a terhet, ha a szél meglebbentené
1803 17 | hiszi ön, hogy leányát nem ékesitette föl olyan tudással, mi őt
1804 21 | tudna: huzza az ur is az ekét. Igy nem alkuszunk!~- Kisebbségben
1805 3 | urnak becsületes nevét, s ekként kisül, hogy husz esztendős
1806 3 | a benső gondolat, mit mi ekképpen fejezhetünk ki: Egy leánykérőnek
1807 3 | csodálkozva az ügyvéd, - hogy ekkorát kiáltott kend?~- Nagyot
1808 19 | preponderáncziája maga felé billente az ekvilibriumot. Az emberiség megunta a
1809 1 | felel vissza a kérdett.~- Él-e az alispánjuk?~- Friss egészségben
1810 27 | egy szál virág mellett is elábrándozunk; ne hagyjuk diadalmaskodni
1811 23 | szemügyre vesznek, mint valami eladandó czikket, beszéltetnek, a
1812 3 | már az árverés következik, eladják a gőbölyöket, kövér ürüket,
1813 19 | szabok rájuk, - ezt értem. - Eladom a kását, minden fontnál
1814 12 | saját portékádat akarnád eladóvá tenni.~- Az én lányom eladó,
1815 18 | ágait megnevezik, a rostok elágazását rendszerbe gyüjtik, és bizvást
1816 3 | czipelni, s e szerzeményt sem elajándékozni, sem elveszteni vagy tékozolni
1817 4 | fölfedezésének, hogy akár elajándékozza, akár elszórja e vagyont,
1818 21 | faggyugyertyát is árultunk: elájult volna. Most már az olajat
1819 13 | előttem elitélt ember, ki csak elakadni jött a világra, hol annyi
1820 17 | ijesztő?~- Sipos ur, én elakadok, - jegyzi meg az asszony,
1821 21 | Enni, inni nem kér a könyv, eláll a fiókban, az ablak között,
1822 9 | valakinek orra vérét ugy elállitani, hogy egész dézsa vizet
1823 7 | gondolkozók, mivel lehetne ezt is elállitni?~Csöngetett.~- Hivja kend
1824 3 | Kardos István kisérlet nélkül elállni nem akart.~Vigyázva, mint
1825 26 | szeretem a komoly tárgyakat, elálmosodom rajtuk.~A mérnökné helylyel
1826 14 | mindenik szerette volna elaltatni, vagy legalább csitítani,
1827 22 | nyájassággal vezeté a terembe, elárasztá azzal a sima kedvességgel,
1828 23 | elhunytnak szeretete minden jóval elárasztott, neki köszönöm, hogy pályámra
1829 16 | ismételve emlegeté, és vonásai elárulák, hogy egy idegen előtt bizonyosan
1830 3 | szót kimondja. Ez uj szó elárulandja az öreg teins urat, hogy
1831 14 | fiatalember is őrizkedik elárulni titkát, midőn arról még
1832 17 | eltalálom és nyilvánitom, elárulom, hogy az anyának leánya
1833 1 | különbség is; de, bezzeg elbámul, midőn azt mondják neki:
1834 1 | Pistát, Miskát, Laczit ujra elbérmálták derék jogásznak, jó szónoknak,
1835 29 | megsüvegelve az inast, aztán elbeszélé a vallomást Siposnak, véleményét
1836 13 | meg akarván jutalmazni az elbeszélésért.~- A harmadik, vagy tán
1837 26 | van! Fejezi be Jolán az elbeszélést.~- E haszontalan arszlán
1838 8 | nagylelküségének példáit is elbeszéli; de először is mindjárt
1839 17 | mint a mennyit a szegénység elbir.~- Még egyet kérdek, - össze-vissza,
1840 7 | még, hat ember terhét is elbirja, legyen védője özvegynek,
1841 17 | valamit nekem juttatni, elbirom-e részemet? holott azt még
1842 7 | dohányfüst.~- Ez egy kis elbizakodás, uram! - Mondja a divánon
1843 1 | mondja a kövér képü, elbökve előle a rostélyost és a
1844 22 | mi a járatlant mulhatlan elbolonditja. A méltóságos asszony szeretetteljes
1845 20 | fürtök két orczáját egészen elboriták a néző szemei elől, midőn
1846 26 | áldja meg önt! Mondja Sipos elbucsuzáskor, és a leánynak kezét ajkához
1847 13 | intéztetek, és ha már nem lehet elbujni a világ elöl, s az életben
1848 2 | holott idáig azt rendesen elbujtatta, hogy a többinek vizslaszeme
1849 12 | megkapnák.~A beszélgetők elcsendesedének; mert a leereszkedő napsugárnak
1850 14 | oldalukat döfödi.~Közben elcsöndesedének, a mélázás erőt vett rajtuk,
1851 11 | találgat, mig a gyermek elcsöndesedik, s az anyát megjutalmazza
1852 23 | kiskoruságommal, minden ember elcsudálkozik a - leányon. A tükör előtti
1853 29 | sajátságos közbevágásnak eldöntő befolyását következtetek;
1854 15 | jobbra vagy balra mulhatlan eldől, kihozza sodrából azt, kinek
1855 9 | fölkiáltójel egyenesen áll, s ha eldülne, csak azért változtatná
1856 12 | vasat is kifényesiti, s az eldugott aranyt is megfogja a penész.~-
1857 11 | oszoljék el a jó tanácsnak éle.~Igy lőn a gyermek hajadonná, -
1858 11 | a házi gondot, az aprót elébb, utóbb az öreget, a rántáscsinálástól
1859 7 | ügyvéd, - most már megint éledezem, - az öreg Kardosnak mégis
1860 15 | másolatban közlék.~Ujra éledt a méltóságos asszony, tehetségeinek
1861 21 | vagyont, mekkoráért a "Kék elefánt" czimü bécsi kereskedőháznak
1862 7 | foglalónak, édes Vendelem - elég-e ennyi?~- Ha én sem tudnám,
1863 26 | anyjához.~- Maga ma nagyon elegáns, - dicséri az anya a fiát, -
1864 20 | árvaságot érez, énjével elégedetlen, mig nem tudja, hogy meglátták,
1865 15 | A nyughatatlan anya nem elégedett meg a fél uton és fiát komolyan
1866 15 | nem tudott fölkapaszkodni, elégedjék meg azzal a szereppel, hogy
1867 21 | árulják a füszeresek, böjtben eleget eszem.~- Füstölt hust is
1868 27 | én vőlegényem e levelet elégeti, vagy elteszi...~- Fél,
1869 18 | vizet, mely kinál, és ki nem elégit; de oktalanságában nem tudja,
1870 12 | eredmény mindkettőt kellemesen elégité ki. A szeretet, mig annak
1871 16 | állapot a műértőt szintén nem elégitette ki.~- Mért nem fekszik le?
1872 26 | és egy czifra divatbábot elégnek tartson az elkábitásra.~
1873 8 | utána.~Hol mindez nem volt elégséges, - hol az ügyetlenség idejekorán
1874 13 | Vendelnek szolgálatát is elégségesnek tárta, sőt nem is szerette,
1875 20 | bátortalanságban önvédelmére elégtelen; de midőn a férfi elér a
1876 5 | ablakmélyedésben következő párbeszédbe elegyedett:~- Öcsém! - mondja a méltóságos, -
1877 1 | de óvakodjék a vitákba elegyedni. A ki itt föltáltja száját,
1878 21 | káposztafejet vagdaltak ám a mi eleink; hanem törököt, azt is a
1879 27 | biztatásul fölirván utóbb a papir elejére:~Kedves hugom!~A toll fogott,
1880 23 | csüggesztenek, az ügyet elejteni nem fogom, mig annak mentő
1881 3 | volna; de mivel az itt-ott elejtett szó egy emelettel fölebb
1882 3 | biz azt megtanulja, ha elejti is egynéhányszor a kanalat.~
1883 17 | meghosszabbitá. A szemek, elejtve a kiváncsiságnak fürgeségét,
1884 6 | Magyarországon?~- Fényes Elek statisztikája szerént lehet
1885 17 | kérdezze tőlem, hogy én miből élek?~- Ön ügyvéd, - ön tanulmányainak
1886 19 | boltbért, segédfizetést, inasok élelmét, nyereségül egy kis százalékot,
1887 28 | semminek itélvén a tudást, mely élelmünket megadja, szánandónak itélt
1888 15 | bonyolitani, - ez volt az ő éltető eleme! az egyik játék elveszett,
1889 26 | türelmét, megtanuljuk belőle az elemeket, azoknak alkatrészeit, mi
1890 1 | hozta; mig 2-or a felpörösök élén a kövér képü azt a jogelvet
1891 29 | Köszönöm a dorgálást, - elengedem a többit, - majd megvigasztalom, -
1892 30 | finom leplével, és a mennyit elengedett egyik, annyit enged el a
1893 4 | két patvarkodó Kardoss elengedhetetlen két ss-bötüvel, egy füszeres
1894 16 | hogy a nagy igyekezetből elengedhetett volna valamit; mert az átázott
1895 21 | mozog, az él. - Ha a földnek elengedjük a termőerőt, mit fokozhatnánk,
1896 3 | és Kardos urnak sokat elengednének a nagy okosságából, ha nem
1897 6 | hogy függetlenségünkből elengednénk valamit - és midőn azt tesszük,
1898 5 | fölindulásában azt mind elengedte, s magát azzal kecsegtette,
1899 4 | annyi fegyenczházi rabnak elengedtek, pedig talán egyik sem akart
1900 14 | tünődései ez uttal nem oly élénkek, mint segédjeé; de gyanitván
1901 21 | valakinek több fia volt, az élénket ügyvédnek, a vásottat katonának,
1902 7 | mondja az ügyvéd szokatlan élénkséggel, - ha ön egy pár szóval
1903 28 | elutasitás daczára fokozatosan élénkült, s oda növekedett, hogy
1904 20 | elégtelen; de midőn a férfi elér a szerelemig, ha csak nem
1905 7 | nálamnál különb emberre akad: elereszt.~- Semmi föltétel, - az
1906 13 | A mérnök nem akará még elereszteni kedves vendégét, de az nem
1907 13 | hirtelen a fiatalember, eleresztve főnökének kezét, - a férfiak
1908 13 | mondja Sipos gyöngéden eleresztvén az ügyvéd kezét, s az ablak
1909 14 | nem a levegőben, nem az elérhetlenben; hanem az öntudatos egyszerüségben
1910 24 | szoritotta. Ő az időnyerés által elérhetőnek vélte a rokonokkal való
1911 23 | nem érhet, időnyeréssel elérhetővé tenni iparkodik. Az ügyvéd
1912 3 | milyen friss legény, mindjárt eléri azt a csikót.~- Ne káromolja
1913 29 | szótalan ment szobájába.~Elérkezett a várt nap, melyen Rév-Komáromba
1914 12 | hova néhány óranegyed mulva elérkeznek, fáradt lovakkal, jó szállásra
1915 6 | pénzen kell is valami czélt elérnie, alkudozhatik, lehet nagylelkü:
1916 23 | szól a leány a sirást elerőltetve, - mi a nagy városban is
1917 12 | összekeresték, hogy az éjszaka elérte őket, végre valami dülőuton
1918 8 | tájékozhasd magad, s akkor elértem czélomat, melyért ezt és
1919 26 | akarják érni, - eddig pedig az elérve nincs, - tehát készen lehet
1920 11 | Szived fájdalmán eszed élesedett, és e fegyver megvédi a
1921 16 | lévén a mérésnek, a szél élesen fujt a sik téren, s a mérnök
1922 8 | félni, hogy lépés közben elesik, nem félted, hogy a tűvel
1923 11 | elmondanék, és ha hozzávaló éléstáram volna, saját tűzhelyemen
1924 13 | de ha önmagunk előtt is elestünk, ez az utolsó itélet, melyet
1925 28 | szük vagyonkánk maradt, és elesvén gyámolunk: a szegénység,
1926 13 | megcsiklandozza lelkünket. A leányt éleszté e rövid társalgás, a közelében
1927 25 | vigyázók legyenek, és hatalmuk élét ne éreztessék vele; mert
1928 1 | nyomoruságba, belépett a nyilvános életbe, a magyar alkotmányba, s
1929 11 | szakács főzött, ha saját életboldogságának rántását igy elpörkölte, -
1930 14 | előttem, hogy az ön családi életéből egyszerüen folyó boldogságra
1931 11 | kérjétek a sorsot, vessen elétek gátot, s megbotolván, talán
1932 14 | még ön sem marasztana el. Életemnek legtisztább örömét az ön
1933 30 | vezetett, már most vezessen az életen végig.~- Gyermekeim! ...
1934 6 | türhető szelesség ellenében az életerőnek ernyedése, a fiatalkori
1935 11 | árnyékával a törzset, melytől az életerőt kapja.~Ilyen volt a mérnökné,
1936 17 | ön bizonyosan takarékos élethez arányositotta, erről nem
1937 21 | anyagi téren, pedig a haladás életkérdés, az emberiség enged az örök
1938 28 | méltóságod által, ki polgári és életkori viszonyánál fogva, mint
1939 16 | értékéhez szabja jövendő életmódját.~Rövid volt a remény, melyre
1940 14 | fejezé be, - s utána az életoskola következék, hol az eddigi
1941 8 | mellette a nő, kivel az életpályának megosztására vállalkozunk.
1942 3 | adósság, be van táblázva az életre, s naponkint érezteti uzsoráját,
1943 21 | tekintetes ur, a nemzetnek életrevaló része negyven év óta tágitja
1944 16 | szójárása szerénti elemek, az életrevalóság és kapzsiság előkeresendi
1945 13 | főnökének kezét, - a férfiak életsora zaklatottabb, mint hogy
1946 11 | történetek hiven tükrözék az élettengert, hol a csuka fölfalja az
1947 18 | visszagondolok.~- Ez volt az ön élettörténetének első kötete, kisasszony, -
1948 17 | vihet végbe a fájdalom, mely életünket átalakitja, és a rózsapiros
1949 5 | negyvenöttől ötvenig az életuntak, - azon túl pedig azok,
1950 19 | nemzetek reputácziója a szerint eleválja magát, amint a privátusok
1951 21 | testvérem szavazatát eleve elhoztam.~- Egy meg egy:
1952 12 | karót és nyársat, melyre elevenen fognák fölhuzni; de kivételesen
1953 8 | Jegyzetek Jolánom számára.~- Elfáradtál kedves férjem.~- A munka
1954 17 | gondjai felé.~- E gondok előre elfárasztanak engem, ki a világot a somogyi
1955 14 | rokont is beeresztik.~Sipos elfeledé főnökének sorsát, önvallomásai
1956 4 | melyik hasonló az enyémhez, elfeleded.~Ez utolsó szóm hozzád,
1957 2 | a főkönyvet, hisz minden elfeledett levéllel egy huszast pottyant
1958 18 | figyelmet érdemeljen.~- Elfeledhetjük a tárgyat, azt nálunk nélkül
1959 13 | remélem, ott vagyok már.~- Elfeledhetlen.~- Vigasztaló szó ez nekem, -
1960 14 | atyafiak a pecsenyeszagért elfeledik gőgjüket, czivakodó természetüknél
1961 21 | Veronán innen a szalámit elfeledné, és szardellát kérne két
1962 11 | dicsekedjél erkölcsöddel, ha elfeledted, hogy a nőnek botlásához
1963 3 | dolgozószobában, gondolatai elfeledték a pöröket, lelkében a rég
1964 12 | fiatalember szigoru önállóságával elfeledteti velem éveim különbségét,
1965 15 | öntudatlant, ki a bérkocsist elfeledve, megszokott ösztönből vánszorgott
1966 13 | borultak a vallomásozónak, elfeledvén a szigoru férjet és apát;
1967 2 | hosszu árjegyzékem van, s én elfelejtem azt bekérni; nem tesz semmit,
1968 3 | kisasszonynak drága szép kis kezében elférjen; mert nem azért irják az
1969 3 | szobaleánya, meg a sok alsószoknya elférne; de az idő is fölszaporodott,
1970 23 | minthogy a rokonszeretetet elfösvénykedte tőle a sors, a pályának
1971 12 | készséggel fölkelének az elfogadásra, bemutatásul mondja: én
1972 16 | egy kinálkozó nagy munkát elfogadhassak. A munka nagy; mert a műértésnek
1973 10 | azért, hogy barátságunkat elfogadják; kibékélt önmagával, nem
1974 3 | akar fogadni...~- Az biz elfogadna, barátom, legalább tudná,
1975 14 | adományt garasonkint is elfogadná, sőt a gazember szerződésképpen
1976 29 | kardossfalviak.~- Nem akadván elfogadójuk, érvényük nincsen; s ezzel
1977 7 | mondja a másik az üdvözletet elfogadva, - hanem reggel óta mért
1978 10 | odanyujtott kezét tartózkodva elfogadván.~- Hát gyermekeik vannak-e,
1979 15 | kapunk meg, ha szerencsésen elfogathatunk! Mondja a háziasszony azon
1980 10 | helyeket a korábban érkezők elfogjalak ösmerőseik számára, kivévén
1981 23 | idegenek vagyunk. Napi teendőnk elfoglal bennünket, időnk nem marad
1982 1(1) | Elfoglalt birtokba rövid uton való
1983 14 | illetlen dolog.~Megérkezének, elfoglalták régi helyüket; de mindenik
1984 21 | Sipost az osztályos ur, elfoglalván a kinált helyet, honnét
1985 24 | telhetetlen állatba dugdosták. Elfogultságukat az ős erőnek tévutra vetődött
1986 28 | kellemetlen érintés; mert elfogy a béketürésnek olaja.~Még
1987 5 | mécscsel, hogy legalább elfogyását lássák.~- Ezt csak magyarázat
1988 5 | vége ne lenne, majd ugy elfogyasztjuk a szuszt, hogy fiunknak
1989 8 | lehet venni.~Az ön papirja elfogyván, jó egészséget kivánok~Kardos,
1990 13 | nem volnának kénytelenek elfojtani, nedvesre sirnák a nagybácsi
1991 8 | sorsára jutni, azaz: hirtelen elfonnyadni nem akar. Az igéret fényes
1992 25 | ügyetlenségét akarja elfontoskodni.~- De talán e fiatalember ...~-
1993 8 | gazdagabb lett; de szive elfonyadt, vagy eredetileg sem volt
1994 7 | elfujta a lángot. A másodszori elfujás ügyetlenebb volt, a fuvás
1995 14 | Mondott ön valamit?~- Elgondolkodtam.~- De szeretnék visszafordulni. -
1996 16 | menekült. Ez erőlködések elgyöngiték, s a baj uj rohammal támadá
1997 17 | a tartózkodás a czélzást elhagyatta vele.~ ~
1998 17 | megakadályozhatták volna.~- Elhagyatva vagyunk! Mondja a nő könyekre
1999 13 | daganat elmúlt, másnapra már elhagyhatá az ágyat. A mérnök nem akará
2000 14 | a foglalkozásra, - ha ma elhagyom az ügyvédséget, az alkalmatlan
2001 21 | elosztásában részt vett, nevéből is elhagyott valamit, a mi fölöslegesnek
2002 9 | kivánsága, Vendel, amint egy elhagyottra találok, az lesz a legelső,
2003 10 | de mióta az egyik s betüt elhagytam, kedves rokonságukat nem
2004 12 | találkozni látva, hogy a mérnök, elhagyva ridegségét, bizalomra és
2005 23 | kedve lenne a nagy kényelmet elhalászni, uszni a kényelemben, végigjárni
2006 7 | egykori jurátusom ingyen elhalászta. Ebből ugyan kegyed nem
2007 23 | bizonyitja a megrendelt elhalasztás. És most már legyen szabad
2008 22 | tehát az itéletet, kérvén elhalasztását az itéletkimondásnak, és
2009 22 | itélet kimondása egy évre elhalasztatott azon föltétellel, ha Kardos
2010 22 | Igen!~A kardossfalviak elhalaványodtak, Sipos folytatá:~- Feleim
2011 24 | ur kialkudni? Kérdi Sipos elhalaványulva.~- Ha mondanám se higyje
2012 31 | igaztalanságot elnyelni, az igazságot elhallgatni; mert egyszerüségében kevesebb
2013 16 | beszédessé lőn, nejét, leányát elhalmozá gazdag eszméinek özönével,
2014 8 | anyja súg neki, ha hirtelen elhalnánk mellőle, ki fog neki súgni?~
2015 30 | kinozzon, ... rimánkodik a lány elhalványulva, ... eszemen szivem erőt
|