Fejezet

 1 4 |        mese, mikor a szajkót áruló fiút egy hebegő úrfi megszólította,
 2 4 |       igazság is: mert az öregek a fiút, ki különben a lehető legderekabb
 3 4 |     elmondani, miként nyaggatták a fiút, elég az hozzá, ha még nem
 4 4 |             Körülállták a szülők a fiút s leányt, mindenik szívesen
 5 7 |        ezekből ítélheted meg a két fiút, kik közül az ifjabbikat
 6 7 |           magával vivén az öregebb fiút, kit azóta az apa nem látott, -
 7 7 | megváltozott a dolog, S az öregebb fiút az öreg gróf haza rendelte.~
 8 11|            úgy ahogy bepólyált két fiút, és a utca hosszán a pap
 9 13|          örömmel kapá föl az egyik fiút, a másikat a cselédnek adván,
10 16|          mire a mester lerántván a fiút egy padra, használatba vette
11 23|       kellett nyalni, hanem hogy a fiút a nyalás alatt folytonosan
12 23|      Sándor fölkapta a boldogtalan fiút, míg az úrfi gúnyolódni
13 28|   tökéletes boldogságban találta a fiút és az apát.~- Rosszkor jöttem,
14 28|            Szántay örömmel látta a fiút növekedni, hisz ideje már,
15 28|       akképpen tett eleget, hogy a fiút az ifjabb gróf alföldi jószágainak
16 32|      elfogta a gondolatnál, hogy a fiút indulatja messze földre
17 35|             eleresztvén a gyönyörű fiút, kit aztán az ösmerősök
18 35|            úgy körülvette a nyalka fiút, mintha mutogatni hozták
19 41|  akaratlanul is meg kelle látnia a fiút, ki ezen pillanatban többet
20 41|            a legyezővel érinteni a fiút, ki megrezzenve foglalt
21 43|             kedves urambátyám, - a fiút vőmnek választottam.~- No!...