Fejezet

 1 1 |        át belátunk a tűzhelyig, melyen egy háromlábú serpenyő alatt
 2 1 |       megtalálván a gondolatot, melyen leginkább meg tudott nyugodni.~-
 3 4 |     csak höbögünk azon nyelven, melyen te oly dicsőn írsz.~Hogy
 4 10|        Bécsig volt egy derékút, melyen búcsút járt ez a nép, bírván
 5 10|         az árpa az a dicső mag, melyen az ember éppen úgy meghízik,
 6 19|        a másik a sárkányt nézé, melyen a lőpor föllobbant, anélkül,
 7 21|      oszlop megy el mellettünk, melyen a betűket nem tudjuk olvasni,
 8 21|         mentek a pozsonyi úton, melyen mi már jóval előbb Pozsonyba
 9 21|          mégpedig olyan arccal, melyen meglátszik, hogy az uralkodó
10 23|  faragott éles fa volt lerakva, melyen a fürdőben ért fiatalság
11 23|       billenti azt a serpenyőt, melyen a bot, vessző és korbács
12 24|      képpel nézvén egy könyvet, melyen ezek a szavak valának:~-
13 29|        és kiment azon az ajtón, melyen nem sokára ki fogják lökni
14 33|  végignézni a nagy pusztaságon, melyen körülnézve magát, másfél
15 34|         nem lel akkora völgyet, melyen egy kis bűn elbújhatnék,
16 34|   iramló csikót, neki kell egy, melyen alkonyattól hajnalig megfuthatja
17 34| kellemesen csiklandja az arcot, melyen most egy kéjérzet mosolya
18 39|       egyengetni fogom az utat, melyen ön legkönnyebben elérhesse,