Fejezet
1 1 | akkor is megvolt már, mikor ez a mi dolgunk kezdődött,
2 1 | pletykájával idáig elérne, s ez nem olyan virág, mely a
3 1 | kapták a templomban, de hisz ez maradhatott, papot úgy sem
4 1 | a szörnyű sírást, a mit ez a hét gyerek tesz?~Lassankint
5 1 | az utat, ilyen pogány ám ez!~Elhallgatott a szó, mindenik
6 1 | hogy oda küldhetnélek,... ez csak apád lenne helyettem
7 1 | hová leszek akkor?~- Ez az én bánatom! - szólt az
8 1 | könnyűi ugyan pörgének, hanem ez az utolja még sem olyan
9 1 | lélekkel meg tudná is adni.~Ez nagy szerencsétlenség! -
10 1 | mikor tudja jól, hogy olyan ez ami fajunk, hogy még a mérget
11 1 | nemzetért.~- Reverende! ez már az utolsó dolog, itt
12 1 | szemétnek aztán, de jónak nem! ez az én meggyőződésem, ez
13 1 | ez az én meggyőződésem, ez pedig úgy benn van véremben,
14 1 | Bár túl volnának már ez időkön - véli az apát.~-
15 1 | ne hallotta volna, hanem ez egyszer még bocsánat.~-
16 1 | mondá:~- Uraim, olyan nyelv ez a mienk, ha magam vagyok,
17 1 | kiált föl a püspök, - ez valóságos istenkáromlás,
18 1 | nem bír a franciával, s ez a baja - hallgassa meg a
19 1 | direktort.~- Uram! beteg ez a nemzet, ha még a veszedelem
20 1 | veszedelem sem tudja fölverni, ez az eltompulás, midőn a veszedelmet
21 1 | lássa,... hanem kérdem, ha ez a francia megmondaná végképp,
22 1 | ma akarja a dolgot, úgy ez uraknak is van beleszólásuk.~-
23 1 | valahára ne csak országa legyen ez a föld, hanem hazája is.~ ~
24 2 | sem tudának a vízbe lökni, ez elkeseredés az öntudatot
25 2 | is megesküdnék rá, hogy ez nem cigány.~- Ne bántsd, -
26 3 | parancsolni.~- Nem parancsolat ez, hanem nyelvünk regu... (
27 3 | csinálni?) no, mondom, hogy ez szabály, érti-e, ispán úr,
28 3 | hadnagy úr megjegyzésének, s ez az öregurat igen elkomolyította.~-
29 3 | nem tesz annyi kárt, mint ez az egy szál szalma! Alásszolgája!~
30 4 | esztendeig élnénk is, punktum!~Ez a punktum pedig annyit tett
31 4 | megszalasztani, hanem minket.~- Ez politika, mondja Kisfaludy,...
32 4 | szép mulatsága volt pedig ez a magyarnak: az ellenséget
33 4 | a fiúknak is legyen fia.~Ez azonban csak a patriarkális
34 4 | egyik nénémasszonynak, hogy ez is az én munkám!~Úgyszólván
35 4 | kiszalasztott szót újra megrághatná.~Ez egy megszokott hatalom volt,
36 4 | eszik.~Eleven, piros bíz ez mind a kettő,... mire más
37 4 | a fogakat megvizsgálni, ez pedig a legnagyobb gyöngédtelenség
38 4 | miféle lelki állapot lehet ez? Hogy nem lehetetlenség
39 4 | boldog mosolyának, hisz ha ez arcokat nem látom, nem tudnám
40 4 | örömmel kapott el, mintha ez a kézadás nem éppen fogadásból
41 4 | nem is gondoltad meg, hogy ez a kópé úgy hívat ám el a
42 4 | megszomorította,... mert ez más dolog ám, mintha papírosra
43 4 | került ki.~- Jól volt bíz ez! - kiáltja az öreg, kinek
44 4 | szeretet legerősebb köteléke. - Ez az apák, anyák gondolata.~
45 4 | evett, amit maga főzött.~Ez volt a beszéd folyama,...
46 4 | szénán.~Furcsa világ volt ez úgy-e?~Mi is volt az?~Nem
47 5 | mint amit teveled végbevisz ez a hat kutya, azért csak
48 5 | pénzcsomóra nézett.~- Sok ez a pénz, zsidó? - kérdi az
49 5 | valaki? - kérdi a hajdú.~- Ez a zsidó - szólt az ispán
50 5 | zsidó, és menni akart.~- Hát ez a pénz? - kérdi az ispán
51 5 | négy gyerekkel, kiket éppen ez a drága madár kilicitált
52 6 | aztán folytatásképpen mondá: ez tud ám a hegedűvel bánni.~
53 6 | Vesztett csaták folyama volt ez, s a francia sereg dicsszomjas
54 6 | elsiető gyalog a huszártól, - ez egyik vagy mi a Benyovszky-regementből
55 6 | hasalva nézte a dolgot,... ez a legkényelmesebb munka,
56 6 | vonal; miért olyan fáradt ez a villámszárnyú nép? hát
57 6 | Simonyi! - mondja a főherceg - ez nagy tűz volt.~Az ezredes
58 7 | úr azt mondja róla, hogy ez is paraszt, - a nép ráfogja
59 7 | mondja: posztóruhát visel,... ez is úr.~Az idő megmutatja,
60 7 | minél szélesebb legyen.~Ez öltözet a legalkalmasabb
61 7 | rá, kész volt a katona.~Ez volt a szabása mind az úrnak,
62 7 | válik belőle, nem hagyott ez senkinek békét, a kocsik
63 7 | gondol a világ, csikós-e ez? vagy gróf? - mire ismét
64 7 | gondolatot mondani, - hogy ez már nálunk vérközösség vagy
65 7 | cáfolgatta.~- Hát mivel különb ez a hercegasszony, mint én,
66 7 | tudományomból különösen ez országra nézve többel is
67 7 | szívemen, tehát: megosztoztam!~Ez rövid története, kedves
68 7 | helyzetének,... legyen valahára ez is ember. Most rosszabb
69 7 | joggal fogja követelhetni ez országban élő bárki, hogy
70 7 | nemes ember vagy, s ez időszerint sok kiváltságod
71 7 | de Manx medvéjének, mert ez is addig torkoskodott, hogy
72 8 | alá merüljenek, mert ha ez alakok elmosódnak, nincs
73 8 | ellenében időt talált volna, s ez alatt már Szántay Zsigmond
74 8 | Atyám, igen kegyes, hogy ez embereket posztóruhában
75 8 | Atyám jól talál: mondom, ez az ötlet igen jó, de már
76 8 | ménes tegyen ki magáért.~Ez alatt bontakozik ki a harmadik
77 8 | jár a napszámosok után.~Ez ártatlan magyarázat minden
78 8 | hozzá meg is halnak,... ez nagyon rossz klíma.~- Csak
79 8 | nincsen, gróf úr, - hanem ez önnek hazája.~- Ez már gusztus
80 8 | hanem ez önnek hazája.~- Ez már gusztus dolga, öregúr! -
81 8 | katonát uszítsa magára, mikor ez mindenek előtt testvére
82 9 | sereggel.~Tehát ájult volt már ez a nemzet, hogy a pályabért
83 9 | drágább kísérletet, mint ez volt.~~A villám végigfutja
84 9 | Az embernek oly hosszú ez idő, hogy még arra is ráér,
85 9 | hogy megőszüljön benne, s ez időnek rémeként kíséri a
86 9 | De bíz ép egészséges ez valamennyi - mondja az apát
87 9 | meg - mondja Festetics - ez a kölyök hazudik.~- Méltóságos
88 9 | mond, tizet is köhint, s ez a fiú folyvást beszélt,
89 10| derékút, melyen búcsút járt ez a nép, bírván annyi éleslátással,
90 10| kelljen alkalmilag használnia.~Ez a vonal igen természetes
91 10| vendéglői pincéreknek:~- Ez aztán úr.~Néhány pillanat
92 10| alkalmatlanságára a vendégeknek.~Ez alatt amaz is kidörgölőzködött
93 10| mindig, - de mindig csak nap!~Ez a nyöszörgés jobban megmondja
94 10| markába - utolsó filléremet ez az újságlap ette meg, ha
95 10| az újságlap ette meg, ha ez nem hoz, akkor semmi! akkor
96 10| nagy sörház, eszébe jutott ez a kedélyes ital, és a göbölyhízlalás, -
97 10| jószág haszonvehetőségének?~- Ez az, amiben kételkedem.~-
98 10| És műkertészet?~- No még ez kellene! - mondja nevetve
99 10| Ezutánra is megmaradhat ez utóbbi hivatalban, és segítségére
100 10| gróf újra szólva kérdé:~- Ez nem elég! én nem akarok
101 10| hogy huncutságból (amint ez ki is telik ettől a néptől)
102 10| méltóságos gróf, - csakhogy ez a fiatalember annyira engedelmes,
103 10| mondja:~- Niksz tájcs!~- Ez embereket nem használhatom! -
104 10| A tiszteknek ma lesz.~- Ez el fog maradni.~- Lehetetlenség,
105 10| én itt bótot nyithatok. Ez a pharancsolat.~- Értem
106 11| a parasztnak.~- De erős ez az ital - véli a paraszt.~-
107 11| rántván az ajtón a krétával - ez lesz a khed helye, bácsi:
108 11| saját vállait megveregetni. Ez édes gondolatban lépett
109 11| dörmögvén: - phálinka üt garas, ez a liszt megér núc garast,
110 11| Krehn sollst schneiden!~Ez a rövid magánbeszéd Jakabnak
111 11| megijedt, gondolván, hátha ez a goromba paraszt feleségét
112 11| lelkhiüsmeret. Khüszönöm alázatosan, ez új bankhó, ilyent nem vesznek
113 11| másik - nálam minden eladó, ez a sok pharthika, de ritka
114 11| mert magában dörmögött.~- Ez megszorult, akhinek phénz
115 11| mert jó lesz. Egyúttal ez a tehén is odafér, ahová
116 11| jobb, ha itthon marad.~- Ez az utolsó szó? - kérdi Jakab.~-
117 11| mennyországból s belenézett ez egyszerű ember lelkébe,
118 12| hogy az ő iskolájába vág ez a különálló grammatika.~
119 12| előterjesztéseket tettek, hogy ez a foltozási rendszer majd
120 12| mondja Jakab - igen sürgetős ez a dolog?~- Mondom, igen
121 12| hallgatta, mintha előtte ez semmi újdonság nem volna.~-
122 12| a nagy könyvre, melyben ez meg van írva, s melyet néhány
123 12| becsülni - negyven forintnál.~Ez tény, - ezt nem lehet elvitatni,
124 12| belássa. Ő ellenségnek jött be ez országba, mely annyira ártatlan
125 12| mely annyira ártatlan volt ez ügyben, hogy őt saját zsírjával
126 12| gazsággal anélkül, hogy ez amazt igen hamar földhöz
127 12| saját választása szerint. Ez oly csiklandós kérdés volt,
128 12| mit thudok én bele, hogy ez a korhely hova dugja a fűben?
129 12| barátságtalan hangon.~- Kié ez a tehén? a tied?~- Nem.~-
130 12| vévén, elkísérte.~A szolgáló ez alatt már a falu felé nyargalt,
131 12| tervezgetvén, s mintegy ez lévén az alapgondolat:~Klein
132 13| egy megdicsőült kép volt.~Ez alkalommal adjunk meg asszonyainknak
133 13| fegyver, nőinkben pedig ez megvan, mint a szépség.~
134 13| meg a balatoni vészből, ez lévén utolsó, mit az elhozatalkor
135 13| némi reszketegséggel, hogy ez a barát nem számolja-e le
136 13| mindig egyformán hízeleg.~Ez egy viszontlátás volt, melynek
137 13| fejdíszt, mely legszebb ez országban minden népviselet
138 13| barátságosan mosolyga vissza ez ártatlan időtöltésért, -
139 13| hisz a katonafogdozáskor ez is átszökött, na, várj drága
140 13| Menjünk a csikósért.~Ez alatt Szántayné Pistáéknál
141 13| szolgáltak a fiatal nőknek.~- Hát ez lesz az enyém! - mondja
142 13| hozzánk tartozik, - hanem ez a nemesek csikósa, hát el
143 14| strázsálja, lévén tudniillik ez épület az az üvegház, melynek
144 14| porkolábhoz megy. - Öreg! ez az ember nem deliquens,
145 14| tens esküdt úr - itt már ez szokás, - nem vész ez hiába, -
146 14| már ez szokás, - nem vész ez hiába, - ez sem feledi el,
147 14| nem vész ez hiába, - ez sem feledi el, máskorra
148 14| fogják kitalálni.~Jakab pedig ez időben hóna alá vette a
149 14| van hinni, hogy Jakabon ez a dolog szóról szóra be
150 15| hadnagyot:~- Miféle ezred ez?~- Ezek az úgynevezett Simonyi-huszárok.~-
151 15| osztályt indulóra vezényelte.~Ez volt a beszélgetés, illetőleg
152 15| kicsinylő szóra, - csakhogy ez a párbeszéd nem volt alkalmas
153 15| a munkát, - várjon még.~Ez az izenet megint csak kikergette
154 15| okoskodék a huszár.~- Ez ami házi gazdánk, hallja
155 15| hallja kend?~- No akkor ez is elcserélte a ruháját
156 15| nekem is parancsoljatok.~Ez áradozásra nem lehetett
157 15| megösmerhető volt rajta, hogy ez Bécsben idegen ember.~Hanem
158 15| távozék az öreg.~Bécsben ez időben járvánnyá lett a
159 15| még most sincsen készen.~Ez nagyon ingerlé a grófnét,
160 15| leeresztett hajfonatokkal.~- Ez mindenesetre a grófnak ideája? -
161 15| sereg juhot is rendeljen föl ez estére.~E szavaknál azonban
162 15| tekintetét, s kérdé a hölgyet, ki ez?~- Házi orvosunk!~- Annál
163 15| annyi verekedni valója akadt ez ideig, hogy ostromolni nem
164 15| volt alkalma.~- Jó, tehát ez egy hadjáratnak kezdete...~-
165 15| az ezredet vezényelné.~- Ez nem talizmán! - jegyzi meg
166 15| trombitáltassék a legmagasabb körben.~Ez magában szenvedés, midőn
167 15| lelógó fonattal?~- Valóban, ez makacs ellenszegülés a divat
168 15| terem hasonlót fog tenni.~- Ez érdekes tréfa lenne.~- Mindjárt
169 15| mondék, méltóságos grófné?~- Ez valóban bámulandó!~- Íme!
170 15| ezt, de értsen meg, hogy ez szigorú parancs.~- Engedelmeskedni
171 15| isten szerelmére kérem...~- Ez utálatos divattól, melyet
172 15| apjának, hogy szeret.~- S ez ellenem szól?~- Kedves öcsém!...~-
173 15| mint a gróf.~- Bizony, még ez a kis győzelem sem lehet
174 15| legyen meg az eljegyzés.~- Ez is meglehet, parancsol még
175 15| illőleg tudósítsa a grófot, - ez már a férjnek dolga! - nyomá
176 15| meglehetős fájó érzettel gondolt ez eszmére, de eszébe jutván,
177 15| még élni akarunk? Mondom ez eszme lassan győzelemre
178 16| természettani törvények ez érintkezésből igen józanul
179 16| A fiúk szöktek, rúgtak, ez persze nagyon tetszett az
180 16| nagyon fölingerli.~Mielőtt ez teljesedhetnék, elmúlt tíz
181 16| jószágostul.~- Legalább ez a büntetés.~- Nohát, aki
182 16| Hát nem akasztják föl ez a kölyök?~- Még az kicsiny.~-
183 16| ispán, menekülni akarván ez iszonyú komoly tréfától.~-
184 17| nem mondaná meg, mire való ez új móres, hogy az én pókáimat
185 17| beszélőd van, felelj ennek, ez tud ám kérdezni!~No, de
186 17| gondolván, azt rémítőn féltette.~Ez volt kezdete az érdekharcnak,
187 17| nem kelle kaparnia, mert ez a jó magyar ember, mint
188 17| Amice, Sándor! - mondja ez is - már látom, hogy a paraszton
189 17| majd csak alább adják.~Ez is elvégezte mondani valóját.
190 17| várjuk be.~Íme, milyen bőkezű ez az úr máséból.~Végre jön
191 17| saját gondolatait beszéli ez ember? - kérdi a beszélgetők
192 17| beszélgetőkhöz érve, a huszárt ez, akkor még ösmeretlen néven,
193 17| újjászületés percében, és ez lőn a jelszó, mit igazán
194 17| csak e fölírás hiányzik ez egy élő fájdalom!~- Tekintetes
195 17| tekintetes uram, - de hát ez a fájdalom?~- Ezt a fájdalmat
196 17| be.~- Hová akarsz menni ez a paraszt? - kérdi a belépő
197 17| teljhatalmúval érintkezni akart.~- Ez a gazembernek szökni akarsz! -
198 17| hogy szintén rögtön kérem ez embernek elbocsátó levelét
199 17| mondja amaz - hogy nagy bánat ez egymagamnak, ami engemet
200 17| uraim, - közönséges szó ez eszmének kifejezésére nem
201 18| hiába a borodat, hát tudod, ez az új úr, vagy minek hívják
202 19| valamit, és azt meg is tartja.~Ez időben Bécsben Magyarországról
203 19| gondolata szerint ki lévén mérve ez a hosszú utazás, nem tudja,
204 19| érintetlenül...~- Képzelem, hogy ez a sok szájtátó mennyire
205 19| megmondom miért, és hogy ez alkalommal mindjárt bolond
206 19| kíváncsian kérdi.~- És ez az ember ledönteti palotáját?~-
207 19| széles.~- Körülbelül annyi!~- Ez a palota az átellenivel
208 19| akarván hasonló hidegvért.~- Ez komédia, - mondja egy harmadik
209 19| másodszor bontatja le, s ha ez így megy, a bécsiek megszokják
210 19| is csinálunk másik szót.~Ez lesz ám még a szörnyűséges
211 19| hogy az 1825-ik év óta ez országból sok ember ment
212 19| sok bolondságról nekem is ez a véleményem.~Menjünk odább.~ ~
213 20| bizonyos irányból indul ki, s ez testvére ellenében keres
214 20| zaja pártot ébresztett, s ez a párt nem egészen ügyetlenül
215 20| változtatását sürgetik?~- Ez előttem a legújabb hír.~-
216 20| fognának lelni.~- Tehát ez egy kis háború a vagyon
217 20| lehetetlen nem ösmernie,... ez a grófnak saját - testvére.~
218 20| mérsékelni magát, hanem ez a lelki birkózás alatt a
219 20| nem vagyok disponálva.~- Ez mind fölösleges - mosolyga
220 20| vagyok győződve.~- S ki lenne ez a hatalmas személy?~- A
221 20| mondanám a legjobbat, hanem ez egyszer éppen az ellenkezőt
222 20| hogy valamivel előbb neki ez a dolog komolyan említteték.~-
223 20| egykor keserves vége lehet.~- Ez nem újság, édes bankárom, -
224 20| mondva:~- Megijesztette önt ez a körülmény?~- Egy pillanatra
225 20| szerencsétlenségnek vádja lelkére feküdt, ez izgatott állapotban elfeledkezék
226 21| tétlenségből fölébresztett, s ez az esztendő az 1825-iki
227 21| meglátja kend!~Higgyétek meg, ez ártatlan mesében megvan
228 21| menne sokért.~- Nagy víz ez a Duna, spektábilis barátom, -
229 21| őt.~Minő szerencse, hogy ez a fogadás meg nem történt,
230 21| barátom! - ha elgondolom, hogy ez országban nyolcszáz esztendeig
231 21| úr magában azt mondá:~- Ez sem lesz három hónapig katona!~
232 21| csinálja.~- Tehát minden terhet ez a szegény nép?~- Fájdalom!
233 21| bolondságnak tartották.~- Mit akar ez ember? - szólal meg egy
234 21| nekem különösen tetszenek ez apró tréfák, mintha jó módjával
235 21| egy kis értelmezés.~Ah,... ez országban az adomány szónak
236 21| már elbújhatik az ember.~- Ez a vízözön!... - szól ismét
237 21| Mindenesetre originális fickó ez a Stefi! - kiált föl a másik, -
238 21| a háziúr, a majoresco - ez az ember megbolondult! nos
239 21| Széchenyivel tartunk!~- Ah... ez már más! - szól az előbbiek
240 23| hálátlanságra is kész vagyok, hogy ez nem Tujder uramnak, hanem
241 23| szempontból ítélhető meg ez ember. A mai fogalmak szerint
242 23| hány ház, annyi szokás, - ez már elösmert dolog, csak
243 23| betűt kiáltott ki, mint ez alkalommal éppen F. betűt,
244 23| fölágoskodhassék, s ő majd csak ez ügyes mozgás után egyenesedjék
245 23| Boldogságos isten! de ha ez még sem használ, mert a
246 23| ember fiát, - hasztalan, ez már ki volt rád mérve.~Csakugyan
247 23| Ez a három kipontozott sor
248 23| szólamlik meg máskor, - ez a Kubi zsidóbetűket firkál.~
249 23| firkál.~Természetes, hogy ez is égbekiáltó vétek, s minthogy
250 23| hogy a zsidó mind huncut, ez megtagadja, mert azt mondja,
251 23| fiúval jött.~- Megüdötte ez a sidó azt a fit, he?~-
252 23| hanem amaz incselkedett!~Ez volt Tujdernál a legóriásibb
253 23| talán senki sem mondott ez óráig.~- Nem?... és ha hatvant
254 23| Legyen ebből elég ennyi, ez irgalmatlan valóból csak
255 24| szék, azt gondolván, hogy ez a bevezetés szép szóval
256 24| bamba képpel a másik.~- Ez most a magyar neve a szekretáriusnak.~-
257 24| Talán bizony nem tetszik ez a szó?~- Semmi esetre sem,
258 24| költségre.~- Aztán mit ír benne ez a Széchenyi gróf?~- Bizony
259 24| elpörleni tíz hold rétet.~- És ez a könyvbe van nyomtatva?~-
260 24| Szóról-szóra, hanem még ez csak elöljáróbeszéd.~- Csak?~-
261 24| ha keresztények vagyunk, ez isten elleni vétek!...~Még
262 25| a csárda, jól érzé magát ez elátkozott helyen, hol csak
263 25| levelet kikérhesse tőle, pedig ez alkalmatlan tréfa lenne,
264 25| felkönyökölve mondja magában:~- Ez is régen nem ihatott vizet,
265 25| mondja a zsidó, kinek ez a látvány kedvére volt,
266 25| előtt azt mondá:~- Ej!... ez a középosztály kaputban
267 26| s meg nem inog rajta.~Mi ez? talán egy kóbor angol,
268 26| megüljön?~A puszták fia ez! ki még alig látott egyebet,
269 27| fogja a bot.~Abban az időben ez valóságos isten csodája
270 27| spektábilis nyelve szerint ez annyit tesz: Az egzecírozásnál
271 27| amice, - én mondom, - hogy ez a Széchenyi utóbb is megbolondul.~
272 27| baglyok?~- Mit szamár beszél ez a cigány varjúkról és baglyokról?~-
273 27| Hány esztendő lakik itt ez a kaszember?~- Itt született, -
274 27| hegy miből fizessem meg!~- Ez a csavargú egy pegyár vagy,... -
275 27| ingerülten a nagyságos úr, - ez a cigánnyal nem fogsz dolog
276 27| viselni, ha többet is ért ez a rút gyalázat.~Azonban
277 27| semper harminc botot kap ez a cigány, ő nagysága parancsából! -
278 27| kérdi Sándor.~- Amice! ez a cigány híres fickó, mondják,
279 28| megszaporodott a keresztapák száma, s ez arány az utána következő
280 28| született.~Azt gondolta Sándor, ez is jobb, mint semmi, ha
281 28| legkisebb kárt sem tett, mert ez a kis civakodás neki valóssággal -
282 28| hát elfelejtetted, hogy ez parasztgyerek?~- Nagyon
283 28| históriát és a francia nyelvet, (ez célzás az előbbeni kis kudarcra),
284 28| hanem talán nincsen itt mind ez a törvény?~- Ej, ej, - tán
285 28| valamennyit elereszté.~- Hát ez a másik kicsoda? - kérdé
286 28| meg.~- Tekintetes uram, ez fiam, Pista! - mondja az
287 28| embersorba magasodott.~- Ez a gyerek nem nyughatik,
288 28| körülöttünk maradna, de ez erőnek erejével lovász akar
289 28| alföldre.~- Semmibe sem kerül, ez is meglesz, hanem odalenn
290 28| tekintetes uram, - miért, ez olyan, hogyha talán a könyvet
291 29| volna le őket.~- Nem árt ez nekik! - dörmögi a gazda.~-
292 29| üldögélhetnek itthon mindig, ez pedig pénzbe kerül, de hol
293 29| Na!... dörmögi Jakab,... ez még kibírja vagy tíz esztendeig,
294 29| kétszáz mérőt! elöljáróban ez is elég.~- Ne adja olcsón,
295 30| nem teljesíthetik, - engem ez nem hoz zavarba, - majd
296 30| bolonddá tudta tenni, s ez által kétségessé tette állapotát,
297 30| akasztófa nekik egytől-egyig.~- Ez bátyámnak a véleménye, -
298 30| csináljon egyebet, ha még ez országban mesterséget sem
299 30| tagadtatja el velem senki, hogy ez a Jakab zsidó a legnagyobb
300 30| riadt föl Sándor - tréfa ez, amit beszél?~- Tréfa-e?...
301 30| félévenkint törlesztésre adatik.~- Ez még mind nem volna baj, -
302 30| árt, mikor neki tetszik.~- Ez gazság! - mondja fölindulva
303 30| tarthassuk.~- És a gróf?~- Ez ellen mit sem tehet törvényeink
304 31| pénzüzletet megutáltam.~- Ez sem magyar gondolat, - feleli
305 31| feleli Sándor - tehát ez is újdonság!~- Magyarországban
306 31| földért, még sem lehet, ez nálunk törvény.~- Hisz,
307 31| juthatnak hosszú évek után, s ez a szekvesztrum!~- S miként
308 31| Ilyen gróf nem akad széles ez országban, - inkább szekvesztrumot
309 31| esetben.~- S meddig fog ez így tartani?~- Míg jogviszonyaink
310 31| És ön meg fogja átkozni ez országot, melyben önnek
311 33| magyarul.~- Hol fért bele ez a kis magyar szó? - kérdi
312 34| beillik e pusztaságba, hogy ez óriás tér nélküle egy szánandó
313 34| rágalom nem bírja fölmarni ez emberek boldogságát?~A csöndes
314 35| talyiga volt a huszárnak, s ez a két icce víz, minthogy
315 35| maga jár az utcán, - s ez olyan kéj lehet, milyen
316 35| elkiáltá magát: de lágy ez a semmi!~Ott sétált egyedül,
317 35| mekkorát irigyelne máson, ha ez a verbungos huszár nem ő
318 35| Éppen az a vén huszár ez, ki a mi Pistánknak hetedhavat
319 35| Éppen az az ezred volt ez, melyben a gróf őrnagyképpen
320 35| szólt Szántay - hisz ez a mi emberünk! - mondja
321 36| Nagyságos uram, nekem ez a sok pharaszt nem akar
322 37| megye. Virrad, haladjunk! ez volna megyékben a jelszó,
323 37| is látnak!~- Amice! aztán ez nyomtatásban van?~- Itt
324 37| öcsém: ráért volna még ez a dolog, nem így kell az
325 37| volna, urambátyám, csakhogy ez a másik mód kényelmesebb,
326 37| Azt elhiszem, csakhogy ha ez így megyen, öcsém, nem állok
327 37| megvallja!~Higgyétek meg, ez ember ezt oly szent meggyőződéssel
328 37| ötvenért sem adja.~- Hisz ez kegyetlenség! mondják önök.~
329 37| mondják önök.~Nem, uraim!... ez csak beszéd, - éppen oly
330 37| egyetlenegyszer sem teljesedett be ez a szigorú parancs, - a forspontost
331 37| árokba sem vitte a kocsit.~Ez a sok ígéret csak preservativum
332 37| vigasztalja a paraszt, legalább ez a kis tanúság nem vesz kárba!
333 37| most már egymás hátán él ez a nép, - még a hazudságból
334 37| bámulva hallgatta, s minthogy ez egyszer alkalma esett Tapadónak
335 37| rabunk van néhány száz!~- Ez a fiskus dolga, - miért
336 37| esztendeje nem kérdezett senki.~- Ez már egy kicsit sok: hanem
337 37| meglátom én, ki lehetett ez?~Ezzel előszedett egy csomó
338 37| meg a tömlöcben, hanem ha ez oly rég van itt, nagy okának
339 39| munkás kezekre várt, és éppen ez azon időszak, midőn talpra
340 39| lelketlenségtől megszabadítani, - ez az örökváltság.~- Én magamra
341 40| hazában? - még nem)... ez országban,... különös emberekre
342 40| elidegenítenie nem szabad, mert ez családi javadalom, s minthogy
343 40| vallja meg, tud-e menekvést ez ügyetlen helyzetből, mégpedig
344 40| mondja:~- Ön feledi, hogy én ez elvek ellen harcoltam!~-
345 40| hónap múlva túl leszünk ez állapoton.~- Még egyet,
346 41| huszárokat sohasem látott, s én ez élvezetet nem akarám megtagadni
347 41| meg a kedves gyermektől.~- Ez a bácsi magyar? - kérdi
348 41| hogy önök közé vágyom.~- Ez a legnagyobb bizonyítvány! -
349 41| mit visszafizetni.~- De ez a gyermek egyetlen gyermekem.~-
350 42| tolta volna ülésnek, ha ez szótlanul el nem hagyja.~
351 42| érni a tekintetes úr, hogy ez a rongy zsidó gazsembernek
352 42| verve, - míg Klein uramat ez a névrokonság rútul kihozta
353 42| sem az.~És e silány ember ez országban őseinek vérét
354 42| szavazatra ereszté a dolgot.~Ez világos kudarc lőn Klein
355 42| volna mindenemmel megküzdeni ez elv ellen.~- És most, méltóságos
356 43| ösmerős van összekapaszkodva, ez a kettő együtt Szántay és
357 43| formaságok szükségeltetének, ez okból olvastaték föl a folyamodvány,
358 43| szép a szemnek.~- Tehát ez az a leány, bátyám, kit
359 44| is, engem nem hátráltat ez, hogy azon férfiú iránt,
360 44| ideje, méltóságos uram, hogy ez embert megismertessem a
361 44| várjuk be a kinevezést, hogy ez ember a legmagasabb helyről
362 44| semmit sem akharok, hanem ez a cigány nem nyugszik.~-
363 44| Nagyságos uram, nekünk ez a cigány azt parancsolhatja,
364 44| ketten tudtunk, - fájdalom, ez is tudja!~Kleinnek szemei
365 44| mondja.~- Nagyságos uram, ez a cigány már akkor is tudta
366 45| Klein úr megköszönte, hogy ez áron megszabadult, de még
367 45| egyetlen egy históriai helyet ez országban, hova dicsőséget
368 45| gúnyt, és odább mentek.~- Ez már mégis sok! - mondja
369 45| meg nekem, hiszed, hogy ez a Széchenyi megbolondult?~-
370 45| sem változtatott rajta, ha ez a nép nem tudott volna tovább
371 46| legyen, - nekem nem tetszik ez a sok olasz, nagyon savanyún
372 46| hétben átjövök egyszer.~Ez alatt a többi nem győzte
373 46| végtére is belátta, hogy ez most lehetetlenség, tehát
374 46| minthogy ráértek volna vesződni ez egy emberrel, ki a legelső
375 47| mondja a káplár, még ez a teher is lemarad a lóról, -
376 47| kereste ő az otthoni síkságot.~Ez izgalomban útját gyorsan
377 47| és rövid betűvel, - s míg ez tartott amazt a halálos
378 48| volt összegyűjtve, mert ez időközben régi tanyájáról
|