12-arany | araro-belep | beler-celun | celza-duheb | duhen-elkov | elkom-erdek | erdel-felbi | felbo-fonnf | fonnt-gyalo | gyamo-hatas | hatat-husza | huszo-jelen | jeles-kerde | kerdo-kikot | kikre-kotet | kothe-latva | le-lovad | lovag-meggy | megha-megte | megti-mulik | multa-nyujt | nyula-orvon | orvos-proba | proce-sanya | sapka-szaro | szaru-szukm | szukn-tevel | teven-utom | utott-vedel | vedem-vizsg | vizsl-zuzot
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
3511 33 | már az akarat is, mert a felbőszült ebeket el nem éri már az
3512 21 | Széchenyi - ugyan anekdota féle dolog, hanem azért igaz.~-
3513 11 | elvett amit adtak, csupa felebaráti szeretetből.~Tökéletes igaz,
3514 17 | midőn azt mondja: szeresd felebarátodat, mint tennenmagadat.~- Bizonyosan
3515 10 | tartozom, Klein úr.~- Ezt ne feledje az úr! - mondja Klein. És
3516 7 | kérlek benneteket, el ne feledjétek.~Vannak főuraink: valóságos
3517 20 | rossz néven, ha magukról sem feledkeznek meg, ha lopnak, legalább
3518 11 | szegény nőtlen cigány, ki nem feledkezvén meg a vett jótétről, kenyérkereső
3519 19 | de mégiscsak erő.~ ~Ne feledkezzünk meg a majorescoról, kit
3520 27 | nyomott volna.~Nem kell feledni, hogy a megyei és urasági
3521 8 | kihurcolnom a sötétből, nehogy a feledség hamvai alá merüljenek, mert
3522 30 | mikor a pinceajtót nyitva feledték, az én "Diánám" bizony megreggelizte
3523 32 | asztalnak sarkán mindig ott feledtem, mert csak elgondoltam,
3524 1 | választott az isten, valamiképp feledtemben ne hagyjalak itt!~Minderre
3525 42 | kérdi Klein,... - Hát nyitva feledtük az ajtót, hogy minden ember
3526 47 | lettem volna, bizonyosan nem felejtettek volna az út mellett.~- Nekünk
3527 1 | amint elszegődik, otthon felejti minden böcsületét,... gaznak
3528 18 | nagyságos úr hogy el ne felejtsük, - csak egy piciny papírosra,
3529 19 | szoktam minden kíváncsit feleletekkel tartani, - mondja az idegen
3530 18 | mindig ügyesen kitért a feleleteknek, nem akarván mondani, hogy
3531 15 | Huszárok? - bámult a feleletre a kocsiban ülő, - azután
3532 40 | lenne? kérdem méltóságodat, feleletül ezen szavakat nyerém: itt
3533 1 | Minderre keserves sírással felelgetett Örzse.~- ...Ha anyád volna -
3534 38 | a sor, ha kérdezik, azt felelik: nem fizetünk adót.~- Más
3535 17 | ha olyan jó beszélőd van, felelj ennek, ez tud ám kérdezni!~
3536 30 | hogy mereven a kérdésre feleljek: a mi kötelességünk haladni
3537 24 | hirtelenében nem tudta, mit feleljen.~- Foglaljon helyet! - utalja
3538 28 | újságkívánó, kegyvadászó jó barát, félellenség és unalom-kergető nép lepte
3539 2 | cigányt.~Reszketett, fázott félelmében, és csak vigasztalásul sem
3540 12 | mondanék?~- Arra én is másképp felelnék.~- Nekem egy pár forint
3541 1 | Köszönjük kelmed kínálását - feleltek vissza a gyöpről - van a
3542 9 | tiszt kikapta pisztolyát és felém lőtt, de helyettem a lovat
3543 23 | a jobbik oldalát már bal felére döngette volna.~- Domine
3544 28 | Sándor örömmel nézte őket, feleségében az örök, derült jó kedélyt,
3545 4 | kerültek.~- Megbecsüld a feleségedet - szokta ilyenkor mondani
3546 15 | huszár.~- De csak nem a feleségemet akarod ellopni, - vigyázz,
3547 7 | feledi, kivel beszél?~- A feleségemmel, asszonyom, ki tán önkénytelenül
3548 12 | Végigjárta a szobákat, s végre feleségétől kérdi:~- Vajmi! hogy a csibének
3549 25 | Kend is látott ám grófot - felesel a másik - van is ám olyan
3550 1 | prédikálta a pap, hogy kinek felesíge van, azst nem vihetik el.~-
3551 1 | gazduram! ha én ráértem volna felesíget venni, nem futottam volna
3552 24 | urambátyám, meghiheti, hogy félév múlva gőzhajó jár a Dunán,
3553 19 | vakolatot levakartatod, félévig szellőzteted, hogy a boldogult
3554 24 | ki eltörvén az üveget, felfohászkodott, bárcsak már meg is vertek
3555 5 | csinál vele.~Az öregben felháborodott az indulat, leült íróasztalához,
3556 47 | volt, megtámadástól nem félhettek, tehát a szokott fölosztás
3557 6 | halál is megcsóválta fejét a felhőkben, mikor a jó fiúkat pipázgatni
3558 21 | hitte, miként az a magas felhőkig ér.~Szívesen mutatnék valamit,
3559 4 | kisasszony, ha meghívatnám.~- Ha félholt volnék is, fölkelnék, csak
3560 35 | Ráró olyan büszke lőn, ha a felhőnek neki indítaná, oda is elmenne.~
3561 6 | véres munka, a halál valami felhőre hasalva nézte a dolgot,...
3562 6 | azonban látszott észrevenni a felhőt, mely Lobau felől mozog.
3563 47 | benneteket a jövő éjszakán?~Felhőtlen volt az éj, még a legapróbb
3564 15 | hol könnyű volt hölgyét felismerni.~- Búcsúznom kell! - mondja
3565 47 | pásztorok gyertyáját az égre feljönni nem látta.~- Mit csinálsz,
3566 12 | Klein egész dühösséggel felkapva az említett ütőszert, csakhogy
3567 10 | apámnak titkára volt? - mondja félkérdőleg a gróf.~- Igen, és jogügyelője! -
3568 13 | álma nem végződik el nap felköltével, - tehát van még egy kis
3569 25 | az asszony, mire a cigány felkönyökölve mondja magában:~- Ez is
3570 47 | lemarta már egyes rétegeit a felkötött kendőknek, a test fáradni
3571 19 | pedig egy szakácsné van felkötve, - még egyszer körülnéz,
3572 44 | lőn, hogy a gróf rögtön felküldé a lemondást, hogy legalább
3573 12 | szerint annyi háborúterhes felleg mászkált még a láthatáron,
3574 21 | irgalomnak és hazafiúi gyér fellobbanásoknak "fillér" volt eredménye,
3575 7 | mintsem így együtt "idegenül" felmagzani lássa őket, inkább erőszakot
3576 1 | kérdi a direktor.~- Ha félnék, nem volnék révész, uram,
3577 37 | mikor minden lépten-nyomon félnem kell, hogy egy újságíró
3578 47 | őrködő csapatoktól kelle félniük, azért a falukon többnyire
3579 12 | hozott khed? mire Sára néni felnyit egy bádogtokot.~- Itt van
3580 15 | építményét, mert a ruhát, amint felöltheti az ember, azonképpen le
3581 15 | tartozik a ruhát szabni, hanem felöltözködni, értette?~- Anyám, sokkal
3582 17 | vagyunk-e? - kérdé férjétől.~- Félóra alatt otthon lennénk, ha
3583 23 | szája egy kis fával volt felpöckölve egy kis alvásért, mi a szörnyű
3584 13 | Pistát is, - és a kudarc után félreálltak.~Kevés szó kellett hozzá,
3585 10 | a gróf.~- Na... egy kis félreértés - mondja Sándor.~- Talán
3586 8 | Ennyire nem gondoltam, és a félreértést sajnálva, nem akarok konfúziókat
3587 28 | inte neki, hogy az egyik félreeső szobában vár reá valaki.~
3588 5 | füttyentett a hajdú, s a kutyák félrehúzódtak, mire a zsidó törölgetni
3589 24 | meg aztán a spektábilis, félrehúzván Sándort - én mindig böcsültem,
3590 5 | hajdú, mire azok megint félrementek.~- Most beszélhetsz már,
3591 38 | lépcsőzeten leszaladván, a kanászt félreszólította.~- András bácsi! ki vagyok
3592 29 | a legöregebbik harangot félreverni, - ha már annyira van, hát
3593 11 | gazdha meg ne thodja! s ezzel félrevitte a szakasztót, magában dörmögvén: -
3594 25 | mivel látom, hogy nagyon féls, most könnyebben megfogadod,
3595 43 | neki, öcsém!~- Van már.~- Ő Felségétől kapta?~- Igen, a fölséges
3596 24 | Környezete irányában nem annyira felsőbbségének érzetében, mindinkább ingerülten
3597 43 | keresztülment, de hátra volt még a felsőtábla.~Mielőtt tárgyalásra kerülne
3598 15 | párbeszédének.~- Na, ugyan felsültünk a nyakravaló-dologgal -
3599 1 | lány a tűzről, - csak úgy félszakról csapott feléje a meleg,
3600 18 | meglesz! - röhögé Jakab félszemmel az íródiákokra nézvén, kik
3601 17 | csézát is kimozdítják a félszerből.~- Jancsi, megparancsold
3602 46 | egyetlen fény, mely után a félsziget húzódék.~A citrom- és narancsfák
3603 6 | csapatokat, a két ezredes gyorsan felszökellt és elébe sietének az érkező
3604 4 | kiállni a léha nemzedék.~Féltek úgy-e nyomorúk a tekintélyektől,
3605 17 | visszamaradt képeknek elsikálódását féltené mindegyik azonban jött a
3606 1 | példát, gróf úr, van-e valami félteni való? - mondja az öreg ismét
3607 48 | tanyájáról kizavarták, tehát a féltett portékát magánál tartotta,
3608 17 | káposztájára gondolván, azt rémítőn féltette.~Ez volt kezdete az érdekharcnak,
3609 28 | a földre, és kik annyira féltették kardjukat a rozsdától, kármentőben
3610 4 | sudaráig is - persze hogy félti az ember, s ilyenkor aztán
3611 18 | gyapjú nem kell? - mondja féltréfálva.~- Egy font sem, nagyságos
3612 13 | asszony?~- Meghiszem!~- Sohse féltsd akkor az urát, alhatik aztán
3613 1 | én élek - édes apám - ne féltse kend Örzsét, ha csak katonának
3614 19 | a férfias bútorzat közt feltűnő szép fegyverek vannak, s
3615 13 | szépségéről szólok, valami feltűnőt éppen nem, sőt valami nagyon
3616 10 | nézni, mert az csakugyan feltűnt, hogy egy postakocsis nem
3617 1 | azt a tollas kalapú legény félvállon emelte, s mikor mindannyian
3618 17 | a kis menyecskének álmát felzökkenté az irgalmatlan kerékvágás.~-
3619 4 | barátim, mint valami tó fenekébe, órákig nézhettek.~Hajuk
3620 1 | föl magát Tanti, s a tál fenekéből vígan falatozott.~A tihanyi
3621 29 | tudom ám mi marad a láda fenekén.~- Pedig maradjon, mert
3622 17 | gondol, hogy a kő a víz fenekét nyomja.~Ott áll az izmos
3623 13 | gyámoltalanságából hirtelen egy megérzett fensőbbségre vergődik, mely szemeit a
3624 17 | meg neki, hogy a hirtelen fényártól is megvakulhat az ember.~-
3625 15 | lehetett, húzkodott le a fényből, a nagy csillártól kezdve
3626 19 | osztogatott tanácsok és fenyegetések után útra öltözötten még
3627 19 | helyzetbe jő, hogy szinte magát fenyegeti, hogy főbe lövi, gazdag
3628 15 | utolsó jelét is pusztítással fenyegette.~Kevés előrelátás kellett
3629 15 | melynek villámai nagyon is fenyegettek, és könnyen szétszakaszthatott
3630 15 | s neje kedvéért pazarul fényelt házában. Jancsiként, csakugyan
3631 25 | az ég csillagai derülten fénylének, míg a földön két gyalogoló
3632 33 | malaszt, szeméből az örömsugár fénylett ki, s elképzelt terveiről
3633 15 | látszottak a mázolókefék és fénymázos tál.~Jancsi elvégezve munkáját,
3634 12 | látván a csirát a hajnali fénynél, minthogy a kötél is összecsomósodott,
3635 34 | egyenes az a derék, mintha fenyőfához kötözötten nyúlt volna föl
3636 47 | ködöt is elgondolta, mely a fényt elkapja szemei elől, és
3637 29 | eszeveszett nagyravágyás és a fényűzés.~Tapadó hazament, a kondignációs
3638 30 | és erdélyi gyertya volt a fényűzési cikk) egy év nem a világ, -
3639 16 | már meg volt lotyogatva, a ferde fogalom okvetetlenül magától
3640 44 | gróf, - hanem e nyomorult féregnek nem szabad abba a székbe
3641 15 | vagyok, s íme harcias korunk férfiai, mint a gyermek, szó nélkül
3642 15 | hölgyeké éppúgy, mint a férfiaké, s míg amazok tán a szokott
3643 4 | Sándornak, s nehogy valamiképp férfiakhoz keveredjék, két leány közé
3644 15 | Íme! ítéljen méltóságod a férfiakról, kik közé magamat is számítám,
3645 4 | kedves Berényiném, hogy az a férfigyerek vásott, mint az ördög, fölmászkál
3646 15 | mélyebb érdek nélkül, addig a férfihad résen állva lesi mozdulatát.~
3647 4 | szokta ilyenkor mondani a férfinak, - mert ha meghallom, hogy
3648 44 | hátráltat ez, hogy azon férfiú iránt, ki a rabszíjakat
3649 17 | homlokú, szelíd arcvonású férfival kapaszkodék össze.~- Valahára
3650 26 | Mit tudtok ti, papírt rágó férgek? tudománytok olyan, mint
3651 4 | öreg, hadd hulljon ki a férgese, tudod, hogy isten nagy
3652 25 | benne, pedig ha fölütné a férgest, héjastól eldobná.~Végre
3653 4 | jobban irtózott bárki, mint a fergetegtől, mert akit az egyenetlen
3654 32 | egymagamnak, hogy akár nyakig férhettem volna bele, s úgy ihattam
3655 15 | jelenté magát. A grófné éppen férjéhez készült, mert míg az őrnagy
3656 13 | fiamnak vállalám e gyermeket férjemmel, - amit fogadánk, teljesíteni
3657 15 | mellé húzva le gyöngéden a férjet - azt hiszem, hogy e dologban
3658 17 | messze vagyunk-e? - kérdé férjétől.~- Félóra alatt otthon lennénk,
3659 15 | ezért elhatározá magát, hogy férjével dacolni fog, s lányát okvetlenül
3660 4 | Sándor... - akkor nem szabad férjhezmennie (tudniillik Jolán kisasszonynak).~-
3661 15 | tudósítsa a grófot, - ez már a férjnek dolga! - nyomá meg a szót
3662 15 | magukra panaszkodhatnak, ha férjük nem engedelmeskedik.~- Szeretném
3663 4 | most hallám, hogy Tamási Ferkó barátunk felesége is egészen
3664 4 | merhessél, csakhogy embersorba férkőzhessél, úgy-e?... no,... most ott
3665 4 | járószerszáma volt, kocsioldal közé férkőzött, rávett egy tisztességes
3666 1 | kinek nemhogy a szájában férne meg a nyelve, de sőt a házkerítésen
3667 30 | kocsijaimat beállítom, de már alig férnek oda, mert a vármegyének
3668 30 | ha még nyögnék is, - nem férnék én meg otthon!~Ebben egyelőre
3669 5 | hamar, mennyi kerül egy-egy fertály esztendőre.~Jakab még mindig
3670 5 | hogy meghal.~- No majd fertályonkint osszuk el hát Jakab, - vesd
3671 37 | és templomszentelések sem fértek bele, de most már egymás
3672 7 | szomszédaink is vannak, hogyan férünk meg egymás mellett, vagy
3673 20 | gyúrni a természet, tehát ne fessük feketébbre, de ne is fehérítsük,
3674 9 | hivaték, mi utóbb szembetűnt Festeticsnek, és megszólítá az apátot.~-
3675 4 | egyik a másiknak, úgy hogy a festő egyiket a másikról levehette
3676 15 | öltözve, fölügyeljen, hogy a fésülés egy hajszálig hasonló legyen.~-
3677 15 | erélyesen parancsolá meg a fésülést a divatkép szerint.~Azért
3678 7 | vászoncseléd egész délelőtt fésüli, keményíti, téglázza őket,
3679 4 | dévajkodnak vele. Bácsi! tud-e fésülni? Jöjjön, majd én megtanítom
3680 1 | leges-legújabban az a szél fésült meg, mely a vízen kapta
3681 10 | hüvelyéből, s olyan úrrá fésülte, hogy amint a reménytől
3682 4 | is szép volt, meg voltak fésülve illendőképp, ámbár ha borzasabbak
3683 25 | fején, egyetlen-egyszeri fésűkaparás.~Helyre vergődének, s a
3684 12 | adatik, mindenekelőtt egy fésűt fogna az ember, hogy éghez
3685 25 | puhább, lágyabb?~Na, de ne feszegessük a dolgot, hadd játsszék
3686 20 | reformerek olyan dolgot is feszegetnek, mely egy nagy uradalomra
3687 11 | felé sietett. Nem akarom feszegetni a dolgot, hogy ugyanazon
3688 17 | feleségem, minő nehéz követ feszegetsz, és de sok tekintetes úr
3689 28 | emberből, hogy Szántay nem feszegette a dolgot, hanem megnyugtatá
3690 21 | országban, mert az a budai fészek oly elátkozott hely volt,
3691 10 | kergette, visszatért, a fészekbe, értem a kávéházba, de mindenekelőtt
3692 7 | és magyar van együtt egy fészekben, nézzük sorba őket.~A németnek
3693 35 | nyalka huszárnak, annyit feszeleg, annyit hányja-veti magát,
3694 35 | amint még adta az ereje, feszelgőset lépett, szinte kereste a
3695 21 | vékony úr, kinyújtózkodván feszes magyar ruhájából, miközben
3696 17 | ruhát, hogy a kiszabott feszesség kötve tartsa, végre hangos
3697 7 | arra, hogy mindig elegendő feszességet adjon az akkor még született
3698 15 | különbözött, és katonás feszességével tartott annyi szigort a
3699 12 | Nem.~- Hát ezt az ajtót ki feszítette ki?~- Én! - mondja bosszúsan
3700 17 | bennünket az ősök elhagyott fészkébe, s megmutatá, honnét néztek
3701 30 | tekintélyének árnyékában fészkelnek az apró madarak, kegyét
3702 18 | mindegy.~A teljhatalmú úr fészkelődni kezdett, mégis röstellte,
3703 30 | Fájdalom, nem! - mondja fészkelődve a plenipotenciárius.~- Semmi
3704 21 | A terem megtelék, és a fesztelen társalgásnak meg volt az
3705 24 | Bizony restellném is ilyen fesztivitás...~- Ünnepély, édes urambátyám.~-
3706 31 | hogy a két gróf között feszültek a viszonyok, melyek arra
3707 4 | ezután... én is... a... láda fiába nyúlhassak, mikor akarok, -
3708 28 | volt ott, gyönyörködvén fiában, ki édes apjának örömmel
3709 45 | válik generális!~- Majd a fiából, urambátyám!~- Hadd el öcsém,...
3710 13 | beszélgetés alatt elszunnyadt fiaembereket - tán éppen jön is már?
3711 11 | annyira magáért, mint beteg fiáért megijedt, gondolván, hátha
3712 7 | éppen akkor, midőn kis fiai a terembe vezettetének.~-
3713 11 | pénzsen kerestelje meg a pap a fiaidat, menjünk.~Ezzel útnak eredt
3714 21 | a nagy buzgalomban már fiaidról beszélsz.~- Okvetetlenül!
3715 1 | gazdák előre megtudták, azok fiaikat hétszámra is most künn a
3716 7 | hallja meg, asszonyom, hogy fiaim vagy magyarok lesznek, vagy
3717 13 | Tekintetes uram, - mondja Pista - fiaimért hát nem bánom, - még jobbággyá
3718 21 | beszélsz.~- Okvetetlenül! fiaimról beszélek, mégpedig akarom,
3719 34 | pacsirta fészke melegében fiain alszik még, s az alföldnek
3720 21 | magunkért, hogy maradjon fiainknak is.~- Hohó!... kedves barátom!
3721 7 | megosztozkodott nejével fiaira nézve, jöttek még elég villámlós
3722 23 | kukoricán térdepeltette a fiatalságot. És ha ennyi pogányság után
3723 11 | Gyere csak, Tanti - mondja a fiatalúr - feleségem éppen ott jő
3724 19 | vagy tán inkább magát, s a fiatalúrfiaknak meglehetős kellemetlen példákat
3725 44 | kézből mind a kettő. Klein fiától, Szántay pedig egy fiatal
3726 33 | melyek a nagy rónát most ficánkolják be. Ráró megérezte a szabad
3727 1 | egy jókedvű csöngős borjú ficánkolt. Örzse szakasztóval jött
3728 23 | ablakhoz vezetem, hol két álmos fickónak szája egy kis fával volt
3729 19 | a "halber cvölf"-ben egy figurát lenyeljen, hanem minden
3730 23 | ezt már Tujder mondja) figyázz, - most elfogsz nekem mondani
3731 40 | Méltóságod tán nem veszi figyelembe, hogy számosan apró tőkéket
3732 15 | érzék magukat ama keresett figyelemben, melyben minden oldalról
3733 15 | egy kissé oldalvást húzom, figyeljen a grófné, - s egy óranegyed
3734 38 | megváltozott volna,... azonban figyeljünk! Mire a jelszó újabban és
3735 41 | lovasságot látták, de a bankár figyelme országos dolgokba bonyolódván,
3736 11 | vásárlót, míg eszének és figyelmének egy hasonló része a gyermeknél
3737 15 | baráti szeretet előzékeny figyelmességével igazítja oldalt a nyakkendőt,
3738 17 | keres. A versszak megkapá figyelmét, - a hölgyhöz fordulva mondja:~-
3739 17 | rángatod ki fekhelyéből, ne figyelmeztesd arra, hogy állatnak nézed,
3740 41 | mint hallott.~A férfiak figyelmezteték a grófnét a gyakorlat kezdetére,
3741 37 | az egész dologról, hanem figyelmeztetem, jövőre úgy vigyázzon minden
3742 1 | püspök, mire az apát megrántá figyelmeztetésül, hogy az öregúr sem állhatja
3743 40 | És ön egy szóval sem figyelmeztetett engem! - mondja a gróf bizalommal
3744 31 | látszik meg rajta.~- Tehát figyelmeztetnék önök az isten szerelméért!~-
3745 10 | szerencsétől - csak arra kell figyelmeztetnem a grófot, hogy én véghetetlenül
3746 47 | ne törje a nyereg! Ezen figyelmeztető szónál maga is leszállt,
3747 40 | kancellár egy magánlevélben figyelmeztette a botrányra, mely alkalommal
3748 23 | egy kis légvonatért, és mi figyelmünket éppen oda szentelhetjük.~
3749 11 | fülével a mellékszobára kelle figyelnie.~Gondossága kiterjedt a
3750 15 | közellevő, tán túlságosan is figyelő orvost, kinek a kandiság
3751 19 | forintja van, reggelre egy fillére se legyen, - s minthogy
3752 10 | pincér markába - utolsó filléremet ez az újságlap ette meg,
3753 18 | újra az emberből.~- Egy fillérrel sem - felel Jakab, kiben
3754 17 | panaszolkodhatunk érte, ha egy árva fillért nem adunk azért, hogy megcsinálják.~-
3755 23 | használ, mert a kálomista filozófia szerint, ha a huszonöt valakire
3756 23 | és beleesett a kálomista filozófiának ama szomorú részébe, melyben
3757 23 | kálomista predesztinacionális filozófiát, Fárbingeren rútul beteljesedett, -
3758 31 | Nálunk többen vannak ilyen financiális bajban, - minek következménye
3759 11 | becsületére vált volna bármely fináncminiszternek, hozzá vévén, hogy mint
3760 4 | tálas helyett az asztal fiókjában tartja.~Egy hajdú készen
3761 23 | iskolai vágó) hozd ki asz a firgás.~- Ártatlan vagyok! - riad
3762 23 | ez a Kubi zsidóbetűket firkál.~Természetes, hogy ez is
3763 4 | dolog ám, mintha papírosra firkált az ember: ha egy disznó
3764 44 | ígértem, ha egy dologért nem firtat!... nekem nincsen egyebem
3765 14 | anno domini 1816... ~N. N. fiscus cottus... tabulae judriae
3766 16 | garas.~- Most mindjárt fogom fiskális úr a hajdú, aztán húzd le
3767 23 | Megüdötte ez a sidó azt a fit, he?~- Igen, professzor
3768 28 | nem másért szolgálok.~- Fiu!... szól még komolyabban
3769 28 | Lássa, bátyám, ebből a fiúból én is többet akarnék nevelni.~-
3770 4 | ezzel az apa kezéből a fiúéba került a lány, és így szemközt
3771 16 | visszafordulva az előbbeni fiúhoz, attól kérdezé:~- Na, szamár! -
3772 6 | a felhőkben, mikor a jó fiúkat pipázgatni látta.~A francia
3773 23 | árulkodás pártot csinált, és a fiúkban még volt annyi ki nem csépelt
3774 4 | isten többet ennél az egy fiúnál, - mondja Szántayné - nem
3775 11 | meginni khünnyebb volt? aztán fizess, ne neked: lelkhiüsmeret.
3776 17 | kívánja, amice, hogy porciót fizessek a paraszt helyett?~- Hát
3777 27 | megmutatják, hegy miből fizessem meg!~- Ez a csavargú egy
3778 21 | Hogy ne látnám!~- No úgy fizessünk, - mondja ő - hisz látom,
3779 7 | és semminemű terhet nem fizetek, legföljebb beszélem azt
3780 11 | történetet.~- Tanti mivel fizetem én ezt vissza neked?~- Csak
3781 12 | tizedelésre, mely a roppant fizetendők mellett már ötvenedelésnek
3782 42 | akar kérni.~- Tehát gúny a fizetés a nemzetnek, mely nem tűrni,
3783 30 | állapot következett be, hogy a fizetések teljesíthetése végett a
3784 32 | borjút" is megrakja, a fizetésért pedig nagyot hall a füle. -
3785 29 | írt meg Jakab, melyben a fizetési határidő mind első októberre
3786 10 | biztosítva vannak egész fizetésükről, mégpedig halálos holtig.~-
3787 27 | A spektábilis elnök nem fizethetvén ki szóval a szolgabírót,
3788 12 | civakodás közben, nagyon olcsón fizetik ki az árát.~- Jakab! hogyan
3789 19 | testvérének, tehát azt le kelle fizetnie.~Itt azt a fogadást érté,
3790 10 | egy hitelező s egy rossz fizető közt elképzelhető.~- Elmúlt
3791 18 | ha Bécsig viszed, még te fizetsz rá, nem hogy te nyernél
3792 17 | akartok járni, mért nem fizettek is hozzá?~- Nem is véled,
3793 38 | kérdezik, azt felelik: nem fizetünk adót.~- Más nem lesz a parancsolat?~-
3794 11 | letéve volna, ő azt már főbb vonalaiban gyakorlatba vette
3795 25 | nem akarván a hullával egy födél alatt maradni, hanem a cigány
3796 19 | udvarba parancsolt, hogy a födeles kocsit végig tapogassák.
3797 19 | megszorongassa.~Ekkor behelyezkedik a födelesbe, lábaihoz egy pincetokot
3798 1 | addig az elkeseredett apák födetlen arca imádkozva hajlott le
3799 1 | serpenyőben összegyülekezvén, a födőnek rátett tálat böfögtetni
3800 10 | dőlvén, honnét a kalandorok föl-alá mozogtak, mint az időmérték
3801 23 | úrfi, ami szintén kényes föladat, ha csak egy eltagadhatlan
3802 4 | szót, mint mikor a barát föladja a penitenciát.~Szántay Zsigmond
3803 23 | az ő mozdulatát, bátran fölágoskodhassék, s ő majd csak ez ügyes
3804 17 | kapálni, vagy ha nem tetszik, fölakasztod magad, - mars! - Végzé be
3805 12 | megérdemelné, hogy egymagáért fölállítsák az őrültek házát.~Klein
3806 1 | másik, - azok egytől-egyig fölállnak most, mint mondják: inszurgensek
3807 1 | vette, hogy katonának kell fölállni - pandúrrá lett ijedtében,
3808 23 | Tujder.~- Senki! - mondának a fölállók maguk.~- Üljetek le, - mondja
3809 33 | szól a gazda - de majd fölállunk valamennyien a te kedvedért.~
3810 47 | pihenéssel annyira mennyire fölápolgathatta.~Pistának legelső dolga
3811 48 | széttépte mind a kettőt, és a fölbomlott papírköteg darabjait rongyolva
3812 13 | kitekinteni Jolánt is, és fölborozott szemmel nem igen válogatta
3813 33 | talpán, aki legelőször akarna fölcsapni.~Míg Pista a végszavakra
3814 8 | hihetné az ember, hogy a földabroszon könnyen meglátszik.~- Nem
3815 27 | vöröshagyma ezer év után jó földbe kerülvén, újra kihajtott.~
3816 7 | megkeserített. Amint tőlem telt, földerítém a grófot, ki békén nyögött
3817 47 | egy-egy szellő már a hon földéről jőne.~A nap hátuk mögött
3818 31 | kincsét odaadja egy hold földért, még sem lehet, ez nálunk
3819 7 | agyon a nép, jobban mondva a földesurakat, nekünk pedig legkevesebb
3820 1 | tanítót, baktert, kanászt, földesurat, s minden olyant, aki pénzt
3821 7 | kötve, el nem hagyhatja földét, melyet a földesúr neki
3822 19 | fiatalembert, akik között földieink közül szép számmal vannak.~
3823 15 | hatalmas erős hangon - hisz mi földiek vagyunk, jer édes barátom,
3824 44 | egy asztalhoz kerültem egy földimmel, Kissel, ki itt, úgy látszik,
3825 7 | senki, bánatunk és örömeink földje itt van, - akarjuk nem akarjuk,
3826 7 | mívelésre engedett. Ha az eladta földjét, vele együtt adta a jobbágyot
3827 31 | országból a pénzfolyamot, mely földjüknek értéket adna?~- Tökéletes
3828 13 | a megenni való, mert sok földönfutóval kell osztozkodni, hanem
3829 28 | segítenek, még kapálatlan földünk is van, alig várják már
3830 34 | már az alvó gazdának arca fölé ért. Orrlyukai ökölnyire
3831 27 | napot gyalog.~Itt nincsen fölebbvitel, a jog megvan, tehát olyannak
3832 47 | kendet, de nem akarom, hogy fölébredjen az az öt kölyök, akiket
3833 18 | istent, hogy a csalódásból fölébrednie ne kelljen, Jakab egész
3834 24 | a másik oldalon, mintegy fölébredve a megkezdett ellenszó után,
3835 4 | elmegyek - mondja a lány fölébredvén a mélázásból, szokott jó
3836 11 | gyermeknek kínos fölkiáltása fölébreszté, s Jakab ijedten szaladt
3837 18 | juhász mellé húzódva, s így fölébresztvén a juhászban az ösztönt a
3838 25 | dagadozának ki, s a paraszt fölegyenesedve kiáltja: - elég lesz-e ennyi?~-
3839 15 | mondja nevetve az öreg, fölegyenesedvén.~- Azt is megtehetjük, ha
3840 47 | el is fogják őket. A nap föléjük került, Pista nem feledvén
3841 41 | hol az ijedségéből hamar föléledett, s az anya nem bírt önzéséből
3842 33 | lassankint széledezni kezdett.~Föléledt benne a malaszt, szeméből
3843 1 | kebellel, s a diák szavak föleleveníték a hallgatókat.~- Bocsásson
3844 48 | megatyafiasodott, azért mindinkább fölemelé fejét, mintha végzete kergetné
3845 23 | mondja Tujder, mire többen is fölemelkedének, egyszersmind mondván, hogy
3846 13 | leselkedve, óvatosan látszék fölemelkedni a láthatáron, s egy-egy
3847 17 | szüret után kocsija végébe fölemelne egyet.~Nem esküszöm arra,
3848 33 | ereje sem volt, hogy kezeit fölemelni bírta volna.~- Nem halt
3849 37 | emberek otthon!~A diurnumot fölemlegetik.~A forspontot megsokallják.~
3850 14 | magának az általunk néhányszor fölemlített írnokot - magadat íródiák, -
3851 35 | igazságképpen egy kis lével föleresztett neki.~- Majd ha táborba
3852 27 | tízmillió ember jajgat, fölérhet az égig.~Ki volt terítve
3853 37 | megmondom mindjárt, csak fölérjek; - mondja némi eréllyel
3854 8 | míg az öregek a lépcsőkön fölérnek, megismerkedhessenek, találván
3855 10 | elrohant.~Mire a pincér fölért, Klein úron végigszaladt
3856 25 | s utóbb az eső csurgását fölérte a zaj, melyet a beszélők
3857 35 | zászlóanya lássa meg az első fölesküvőt.~- Pista!... - szólt Szántay -
3858 1 | hogy a franciák mindenünket föleszik.~- Az urak pedig azt mondák,
3859 48 | mellől.~Mielőtt a boldogtalan föleszmélni tudna, már a ló elkapta
3860 16(2)| alma a nehézkedési törvény fölfedezésére. ~
3861 17 | paraszt, - széles vállaira fölfér egy pár mázsa, ökleivel
3862 12 | csillapítani Kleint, ki nem bírta fölfogni, hogy ő, mert nem verhetné
3863 7 | csatangolok, a múltkor is fölfordított a kocsisom, s ámbár bajom
3864 17 | megemlékezést ki nem találták volna, fölfordulna az ember, s üres helyét
3865 4 | elmenne akármi zsidónak.~- Fölfordulunk, barátom! nyelvünket agyongyötörték,
3866 19 | jó éjszakát.~Még mindig fölfüggesztjük ítéletünket, s az olvasót
3867 15 | földre.~A kantárszárakon fölfűzött koszorúk valának, s a virágzáportól
3868 15 | kik műértőleg tudták a fölhágókat a magasból alá rángatni,
3869 15 | évezredek óta e nagy országút fölhányt árkai mellé, s hányféle
3870 20 | említteték.~- Nem vagyok fölhatalmazva, hogy gróf úrnak cselekedeteit
3871 36 | kényelmünkre van, hogy itt fölhizlaltalak.~- Készen vagyok, - csak
3872 27 | jövendő alakok az eddig fölhozott fiúk és egy nemzet, mely
3873 19 | angol is egy másik pisztolyt fölhúzva, a csőt szájába vette, mutatni
3874 19 | éppen kezében tartva, és fölhúzván a sárkányt.~- Vigyázzon, -
3875 19 | bakjára egy éléskamara, fölibe pedig egy szakácsné van
3876 23 | lecke nem tudása lévén, - a fölidézett pillanatban Tujder úr a
3877 36 | olvasni, de aki egyszer fölidézte, annak mindjárt megjelenik.~
3878 4 | kisasszony pirult el.~A lány fölijedt,... szép szemeivel merőn
3879 20 | kötött, - szól a gróf némi fölindulással emelkedve föl - ön bizonyosan
3880 8 | súgólyuknál - itt az emberek fölindulnak, s még hozzá meg is halnak,...
3881 30 | tetszik.~- Ez gazság! - mondja fölindulva a bankár.~- Tökéletesen
3882 16 | hihetőleg szeretné, ha az nagyon fölingerli.~Mielőtt ez teljesedhetnék,
3883 17 | leásott oszlop, melyről csak e fölírás hiányzik ez egy élő fájdalom!~-
3884 21 | elmentek, bámulva nézték a föliratot: Trattner typographiája.~
3885 4 | piszkoljam, külön papírra fölírva küldök vagy harminc diákszót
3886 15 | valahára?~éneklék tovább a fölismert huszárok, s a vén francia
3887 38 | semmi baj - mondja a cigány fölismerve a kanászt, - s örömtől villogó
3888 2 | elkeseredés az öntudatot újra fölizgatá s még egyszer volt egy közös
3889 29 | másik rovatban pedig az van följegyezve, hogy még mennyit kaphat.~
3890 37 | Hát maga mit csinál?~- Följegyzem e párbeszédet, - mert ennél
3891 17 | rögtön a nádorhoz fogom följelenteni, s remélem, hogy a helytartótanács
3892 35 | amint még megállhat, - fölkacsint az égre, s elkiáltja magát:~-
3893 16 | tudott kivergődni, mire aztán fölkapá a szíjon lógó könyvcsomót,
3894 34 | verni, első lábának egyikét fölkapja, s már vágni kezd vele,
3895 32 | mert annak idején, mikor fölkaptam magamra sújtásos ruhámat,
3896 8 | alakjaimat, ahelyett, hogy fölkapva egy kedvenc alakot, s azt
3897 25 | mire amaz tarisznyáját fölkapván, fejét csóválgatá egy darabig,
3898 19 | a jóravaló napszámos már fölkel: és ha éppen a nagy urak
3899 24 | szegény ember már jóllakván, fölkelne és megköszönné a jó ebédet,
3900 4 | Ha félholt volnék is, fölkelnék, csak azt hallhatnám, mikor
3901 9 | még odább a kérdést.~- A fölkelő seregnél szolgáltam, nagyságos
3902 4 | puskával, amilyent tudniillik a fölkelők kapnak. Budán láttam a táborban
3903 18 | mondja Klein úrnak.~- Korán fölkeltél Jakab, - még ma hajdúmat
3904 27 | szolgabíró az asztaltól sebesen fölkelve, minthogy az ablak előtt
3905 26 | maradjon az a nagy szerszám, - fölkéredzik a méneshajtóra, úgy megy
3906 47 | el ezer mértföldnyire, - fölkerekedik a kis csapat, éhen-szomjan
3907 21 | egy helyben megmaradni, fölkeresi a legellenkezőbb sarkokat
3908 7 | érzem magam, ha hajlékomat fölkeresik, s nem vagyok kénytelen
3909 46 | Legelső dolga volt Pietrot fölkeresni, ki egyik tágasabb utcában
3910 12 | törvénykönyvének magyarázgatására fog fölkéretni.~- Jakab - mondja Klein
3911 47 | sebet. Mire az első csillag fölkerült az égre, egy faluhoz kanyarodának
3912 11 | mellékszobából egy gyermeknek kínos fölkiáltása fölébreszté, s Jakab ijedten
3913 17 | a történtek után. Örzse föllábadozott, a kényúr is megröstellte
3914 47 | fölnyergelt lovon ugratott ki a föllármázott olasz, de mielőtt sorakozhatnának,
3915 23 | mersz megütni! - mire a föllázadt gyermek csakugyan hozzávágott,
3916 27 | szóforgatóknak, hisz ezek már föllázítják az egész országot.6~- Hohó!...
3917 17 | olthassa, mielőtt a szikrát föllobbantotta.~Széchenyi ezért volt próféta,
3918 15 | meghódítaná, e szokatlan hangok fölmagasztalák, s nem bírt néma maradni
3919 12 | Környezetében lassankint fölmagzott a mindenféle lótó-futó,
3920 34 | csalódásai? A rágalom nem bírja fölmarni ez emberek boldogságát?~
3921 47 | rongydarabokkal enyhíteni társaikon a fölmart sebet. Mire az első csillag
3922 4 | férfigyerek vásott, mint az ördög, fölmászkál a jegenyefa sudaráig is -
3923 17 | a patkányok nem tudnak fölmászni a tojásokért.~- Mondom,
3924 2 | azt remélhette volna, hogy fölmelegedhetik.~Még egyet kanyarult a komp
3925 4 | majdnem téglázóvassal kellett fölmelegíteni. No de ebben sem halt meg,
3926 4 | mondva, s mikor az ifjú a fölmelegült érzelemnek hangján a pillanatnyira
3927 7 | hátracsuklott, nyílt szemei fölmeredezének, utóbb könnyűi csordulának
3928 36 | lelte bécsi bankáromat?... fölmondá tőkéit?~- Azt nem, - feleli
3929 20 | dikciókat csinálni vagy fölmondani nem vagyok disponálva.~-
3930 40 | tőkék nem egyenlítik ki a fölmondásokat és mi nem tehetjük ki a
3931 29 | módjával értekezzünk.~- Fölmondta ön tőkéit?~- Azt nem cselekedtem,
3932 28 | tekintetes uram - szól az apa - fölneveltem ekkorára, s ha már kedve
3933 17 | kívül meg nem veszi a hideg, fölnézhet a magas égre, hol az isten
3934 47 | nem sokára itt-ott félig fölnyergelt lovon ugratott ki a föllármázott
3935 47 | megszólított.~- A legények már mind fölnyergeltek, tizenegyen vannak.~- Hány
3936 29 | könyvből?~Elhelyezkedett, fölnyitá a könyvet, melynek legelső
3937 32 | fiú meglássa, ha olykor fölnyitja a ládát, hogy minden van
3938 16 | melletti székre, honnét egy fölöltőt kapott magára, s aztán nagy
3939 12 | a jobb módúaktól csak a fölösleg pénzt csalta a boltba, a
3940 18 | gondolván, hogy az idei fölöslegből azt a tollas gúnyát nehezen
3941 20 | vagyok disponálva.~- Ez mind fölösleges - mosolyga a beszélgető -
3942 17 | akaratból tán magasabbra hányt fölötte a sírásó, hogy a kegyelet
3943 38 | és abból majdnem ötven fölözi a mienket.~- Hadd lám! -
3944 4 | Kedves asszonynéném! - szólt fölolvadva Sándor - csak magával tudok
3945 47 | félhettek, tehát a szokott fölosztás szerint, míg hat a korcsmában
3946 21 | huszárkapitányból próféta? fölpezsgőzött, s holnap a kaszárnyában
3947 4 | hogy a vacsorát lehessen fölrakni, de mindez kurtán elvégződött.~
3948 10 | melyeket az úti kocsira fölrakott már. Eszébe jutott minden
3949 39 | az elöljáróságból hárman fölrándulának Pozsonyba, s ott a megyei
3950 11 | gondolatra jutott, hogy elfeledte fölrántani a húzást, hirtelen odarántott
3951 13 | már egykedvűségéből valami fölrázza, annak meglepőnek kell lenni.~
3952 34 | melyre a nyájőrző kuvaszok fölriadnának éber álmukból, még a betyár
3953 17 | fölriad.~- És ha aztán az erős fölriadt? - kérdi újra.~- Akkor,
3954 21 | E néhány egyszerű szó fölriasztá a kedélyeket, - mint a váratlan
3955 18 | kit meg icceszámban megint fölró neki, hogy a tegnapi is
3956 1 | ha kimondom, hogyha az a fölség nem bír a franciával, s
3957 8 | lenne az a bűn?~- Haza- és fölségárulás.~- Büntetésem?~- Élet- és
3958 1 | házigazdai nyájassággal hívta a fölső szobák egyikébe kedves vendégeit,
3959 30 | ha teszem, te a zsidót fölszabadíthatnád, és mégis gazember maradna?...~-
3960 45 | fogalmának, a jobbágyot fölszabadította terhétől, s e munkát alig
3961 2 | megennék egy holdat.~A sima víz fölszakadozott, a hullámok, mintha veszekedő
3962 2 | fáradságot, akár szemenként fölszámlálhatá a hátát. Tanti eddig is
3963 47 | Még mindig tart a homály, fölszámlálni kelle tehát az emberszámot,
3964 34 | hogy mire a szellő eljő, fölszáradjon az utolsó harmatcsöpp, hogy
3965 15 | öltözőszobájába sietett fölszárítani az arcot, s mire az őrnagy
3966 41 | ugyanazon ezred zászlójának fölszentelésekor a grófné volt a zászlóanya.~
3967 10 | meg is köttetett.~A pincér fölszolgálván a vacsorát, bámult a sikernek,
3968 17 | nyugalma, - hajóra ül, és föltalálja Amerikát.~Szemközt állni
3969 16 | fejére esett az alma, és föltalálta Amerikát, - hátha valami
3970 24 | mintha még egy ebédet akarna föltálaltatni.~Míg a nagy termet a hölgyek
3971 17 | gyűlés.~- Elmenj, aztán nekem föltáltsd a szádat, különben én megyek
3972 25 | rajtam! - mondja az asszony, föltápászkodni akarván.~- Majd én most
3973 15 | a legdicsőbb katonát is föltartóztatja.~Elveszté öntudatát, - a
3974 23 | klarisszime! - árulkodék az úrfi, föltartván három ujját, - a Kubi eszik.~
3975 19 | lépett be, az ajtók hirtelen föltárultak, s a körülült asztalnál
3976 41 | és mire az elmaradt hölgy föltekinte, már egy hatalmas robaj
3977 21 | keservesen panaszkodott, hogy a föltekintgetésben megfájdult a nyaka.~Nincsen,
3978 36 | is tudtodra adom, midőn föltételeidet is megmondhatod.~- Én sohasem
3979 40 | méltóságos gróf, csak a föltételeken kell megegyeznünk.~- Készítse
3980 43 | indítványozó,... - változtassunk a föltételen.~- Nem bánjuk! - kiált a
3981 43 | még egy.~- Hadd hallom a föltételt? - szól a majoresco, kit
3982 21 | megnyugtatám az angolt, hanem föltettem magamban, hogy néha megkérdezem
3983 15 | mentezsebéből kihúzá iratcsomóját, s föltevén pápaszemét, némi keresés
3984 12 | azért ami e regényben holmi föltűnő jelleget visel, méltóztassanak
3985 25 | főispán a középosztály egy föltűnt emberéről beszélt, éppen
3986 24 | 2-szor: egy pár holdat fölturkálunk egy kis búza alá, a többi
3987 15 | estélyén így legyen öltözve, fölügyeljen, hogy a fésülés egy hajszálig
3988 17 | elébe kerüljön, hát leteszem fölügyelői hivatalomat és én leszek
3989 7 | takarót letépte a módi, mert "fölülemelkedünk", ha elmondunk szerencsétlen
3990 47 | Végezvén ezt a műtétet is fölülének, s az éj csöndében szótlanul
3991 18 | árverésen öt garast mert fölülígérni, mikor ő megszólamlott.
3992 25 | alulról fölfelé úrnak néznek, fölülről lefelé parasztnak, éppen
3993 37 | urat! - mondja a paraszt fölülvén a kifogott lovakra, hogy
3994 48 | száz forintra-e, vagy mire, fölütötte a fejét, s midőn az alkuvó
3995 12 | haramiák vannak, mire Jakab fölugorván, újra kikérdi a szolgálót,
3996 8 | derekára kötött.~Az öregek fölugrának, az eszme oly riasztó volt,
3997 7 | kívül az utolsó íródiák is fölvágathatja urasága nevében, és elégtételt
3998 17 | mozdul, s mennél jobban fölvágta a követ a molnár, annál
3999 12 | utóbb csakugyan nem volt mit fölváltani.~Míg a pálinkaivás a jobb
4000 47 | abrakért a padláson volt.~A fölváltás is megtörtént, a kis csapat
4001 47 | őrül maradt kinn, s hasonló fölváltással cserélték ki egymást, hogy
4002 1 | be is gyöpösödött, ahol fölverhette a fű, mert bíz ott olyan
4003 34 | nehogy a harapás harsogása fölverje az alvót.~Már tova ért, -
4004 34 | jobban, midőn büszke fejét fölveti, s a hollósörény szárnyként
4005 1 | ármádiánál.~Nem tudott a társaság fölvidulni, sötétek voltak a képek,
4006 36 | bizalmasabb részében neki fölvilágosításokat adott volna.~- Tehát mikorra
4007 30 | plenipotenciárius úr addig fölvilágosítást adhat, - fejezi be a pénz
4008 24 | oldalon kiírja a nevét.~Fölvirradt a nap, a megyeterem fulladásig
4009 17 | volna dalai, de elég, ha fölvitt bennünket az ősök elhagyott
4010 20 | illetőnek is érdeke legyen, a fönnforgó viszonyoknál fogva N...
|