12-arany | araro-belep | beler-celun | celza-duheb | duhen-elkov | elkom-erdek | erdel-felbi | felbo-fonnf | fonnt-gyalo | gyamo-hatas | hatat-husza | huszo-jelen | jeles-kerde | kerdo-kikot | kikre-kotet | kothe-latva | le-lovad | lovag-meggy | megha-megte | megti-mulik | multa-nyujt | nyula-orvon | orvos-proba | proce-sanya | sapka-szaro | szaru-szukm | szukn-tevel | teven-utom | utott-vedel | vedem-vizsg | vizsl-zuzot
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
4517 13 | megosztott családi gondok által, gyámoltalanságából hirtelen egy megérzett fensőbbségre
4518 15 | elől.~- Hölgyem, tréfát gyanít?~- Hát nem látom én, hogy
4519 41 | Pista, kit hihetőleg önök is gyanítanak, elég az hozzá, hogy a gyermeket
4520 3 | kimentek, s az öreg tele gyanítással, anélkül, hogy a valóra
4521 4 | úgy kézbe Sándort, s amint gyanítható, az öreg Schnellernét meg
4522 23 | kitüntetésre vágyni, mit abból is gyaníthatunk, hogy ugyan megmozdítá magát,
4523 24 | öreg elment.~Talán úgy is gyanítják önök, hogy ami emberünk
4524 41 | tiszta magyarsággal.~- Miről gyanítod, gyermekem? - szól a bankár
4525 4 | szaladt a neve, s ezért gyanítólag mondja a szemközt álló a
4526 4 | ha sejtelmei rosszat nem gyaníttatnának véle.~- Mi a manót!~- Sem
4527 13 | Kezükön ért valamit?~- Gyanú van rá, uram, - azért vallatni
4528 13 | érjen.~- Van-e még valakire gyanúd, hogy egyetértenek ezzel
4529 18 | mondja aztán homályos gyanúval - boros voltam ám én az
4530 18 | velünk alkut köt, - hát így a gyapjú nem kell? - mondja féltréfálva.~-
4531 18 | bécsi kereskedő érkezett, gyapjút akart venni, - nincs kedved
4532 20 | megmondom, hogy vagy tíz évig a gyapjúvásárból semmi sem lesz.~- Tehát
4533 10 | amiben kételkedem.~- Vannak gyárak, méltóságos gróf?~- Híre
4534 42 | ezentúl megengedtetik, hogy gyárakat, kereskedést és mesterséget
4535 30 | jobb lehet, juhászatuk is gyarapodik, tehát a harmadik határidőn
4536 19 | s egy kis kitartásért gyávább tudna lenni.~Elnémulának,
4537 19 | Nem akarom, hogy a magyart gyávának mondják.~E szónál egy huszárkapitány
4538 18 | sajnál minket, hogy ezt a gyehennát a nyakunkra hozta? Van annak,
4539 33 | szörnyű egyenesből.~Hátán egy gyékényszatyor szaporítja a meleget, fején
4540 33 | megy a boldogtalan azzal a gyékényszatyorral, az alföldre, hol még a
4541 24 | Széchenyi gróf, de itt már a gyékényt húzzák alólunk, - azért
4542 33 | ösztöne sem maradt, hogy a gyékénytarisznyából néhány olasz kolbászt húzzon
4543 17 | Ha a borostyánkoszorú gyémántokból volna, rég megvették volna
4544 16 | apja is a köszörületlen gyémántot, melyre Jakab is adott volna
4545 15 | dámának kezébe kulcsot adjak gyenge oldalainkhoz, asszonyom,
4546 19 | őrültek! - mondja egyik a gyengébb idegzetűek közül.~- Nem
4547 4 | professzor, úr, kegyed oly gyengédtelen ember volt, hogy erőnek-erejével
4548 19 | közönsége számosabb legyen, a gyengéknek békét hagy, s a legbátrabbak
4549 15 | áldozatul kelle hozni egy kis gyengeséget, mit a méltóságos grófné
4550 48 | az ijedt zsidó már nem a gyeplőt, hanem a kocsioldalt fogta.~
4551 26 | megnyúlt tőle, s míg az öreg a gyepre heveredék a delelő bojtárok
4552 28 | év alatt egészen kinőtt gyerek-hüvelyéből, és embersorba magasodott.~-
4553 28 | édes öcsém, mi lesz ebből a gyerekből?~- Nincs ön megelégedve
4554 4 | Berényiné - megszokták a gyerekeim is, hogy akarat csak egy
4555 28 | eddig turkáltunk, végképp gyerekeinké marad, - szeretném, ha körülöttünk
4556 28 | szavát, bizony már ezekkel a gyerekekkel beszélni sem tud az ember, -
4557 19 | valóját, az egyiknek, hogy a gyerekeknek viselje a gondját, a másiknak,
4558 4 | földre vettetek, az a sok gyerekember pedig feküdjék ki a szénára.~-
4559 5 | sírva cipelte be négy apró gyerekét keserves napszámra, ha élni
4560 26 | rivall, persze hogy az ilyen gyerekféle jószág nem ereszti el egy
4561 11 | zsidó, füleit befogván - gyerekhemet a nyavala khitűri...~- Esküdd
4562 5 | egy csárdás jött be négy gyerekkel, kiket éppen ez a drága
4563 11 | a szomszéd szobából egy gyerekvisítás foltozta ki, s a zsidó kétségbeesetten
4564 29 | nyelvére vévén az akkorban még gyéren használt szót, mely azt
4565 16 | elgondolva, hogy bizonyosan a gyermek-marakodás ingerlé bosszúra a korlátlan
4566 13 | férjem nektek adja, - s gyermekeid mindig veled lesznek.~-
4567 13 | asszony megosztozkodék a gyermekeken, kik kényelmesen elhempergének
4568 13 | azt, mondja az uram, akkor gyermekestül az uraságé vagyunk.~- Na,
4569 16 | szinte szerette volna, ha a gyermeki bosszúvágy annyira kísértetbe
4570 13 | időtöltésért, - érzé, hogy e gyermekies játék nem hozott idegen
4571 11 | figyelmének egy hasonló része a gyermeknél maradt...~Végre az álom
4572 41 | veszedelme, mielőtt tehát a gyermekre gondolna, eszeveszetten
4573 47 | nyugodott, míg a pásztorok gyertyáját az égre feljönni nem látta.~-
4574 30 | irodában három alakot látunk gyertyák mellett beszélgetni, mind
4575 21 | midőn végre a négy emeletes Gyertyánffy-házig értek, mind a kettő keservesen
4576 25 | a gyújtót, s egy mártott gyertyát meggyújtván, a bormérőben
4577 15 | csillártól kezdve az utolsó karos gyertyatartó viaszgyertyájáig.~Titkosan
4578 25 | Megösmerte Jakabot, ki gyertyatartóval kezében sietett az ajtóhoz,
4579 25 | félelem képei tolakodtak elő a gyérvilágú csárdában.~- Hol az a nemeslevél? -
4580 32 | lovamnak egy kis abrak után: gyí te fakó! nem volt akkor
4581 18 | vagy minek hívják ezt a mi gyilkosunkat, talán tizenöt esztendeje
4582 24 | mellett, s ahelyett, hogy gyökerestől kikapálnánk, - szépen gondját
4583 10 | már merre lenne jobb olyan gyökeret verni, melyet sem ember,
4584 21 | elvásott a példák száma, hogy a gyöngébb nem látott vezetőt, mely
4585 44 | hogy legalább megelőzze a gyöngédtelen elcsapást.~- Hát Klein? -
4586 4 | megvizsgálni, ez pedig a legnagyobb gyöngédtelenség a világon, hogy valakinek
4587 16 | kíséri odáig, s ráadásul oly gyöngédtelenül méri össze a gyereket a
4588 45 | fontra e népet, erkölcseit, gyöngéit tegyétek a súlyra, és ha
4589 47 | volna az óra, mikor Pista gyöngén meghúzta a kantárt, s erre
4590 32 | De marasztottak is ám, - gyöngyömadtát! de hogyan marasztottak,
4591 47 | azon az ezredes, ki annyi gyöngyvitéznek elébe mer állni?~Hagyjuk
4592 6 | mondja egy valaki, teljes gyönyörével azon hangoknak, melyeket
4593 7 | vénségemre még unokáimban sem gyönyörködhetem ő hercegségének kegyes engedelme
4594 22 | kik kizárólag a múltban gyönyörködnek. Meglehet, engem őrültnek,
4595 27 | minthogy ő nagysága ma gyönyörködni akart.~A tisztek parancsból
4596 35 | gyereket, s midőn már eleget gyönyörködött benne, az öregnek kikent
4597 45 | mondja megint a rekedt, gyönyörködve nézvén végig a tömegen,
4598 28 | Sándor, s íme Pista volt ott, gyönyörködvén fiában, ki édes apjának
4599 1 | Megéhezted a természet titkát, s gyönyörűséged az, hogy az a lány felelet
4600 32 | szinte neki heveredett a gyöpnek, s lelke a huszár történetén
4601 1 | már régen ott van, be is gyöpösödött, ahol fölverhette a fű,
4602 1 | kínálását - feleltek vissza a gyöpről - van a tarisznyában.~-
4603 1 | diákszó, pedig Festetics Györgynek rég megfogadtam, hogy papi
4604 37 | nem tartozik vele.~Minő gyötrelemmel ül a kocsiba, zsinóros hajdúja
4605 8 | rázkódás eloltá az annyit gyötrött élet-szikrát, és kezdett
4606 23 | tudományokra szánt, hogy gyógyítaná meg mindazokat, kiknek ő
4607 21 | hogy minden ember azokat gyógyítani sietne: nem hallottam.~-
4608 15 | ön új sebbel ereszt el, gyógyítatlanul, - saját honleánya.~- Szívesen
4609 5 | jobbágyok marháit is magunk gyógyíttatjuk.~- Majd rákapnak a pharasztok
4610 40 | alkalma arra, hogy a legújabb gyógyszerrel hagyja magát orvosoltatni.~-
4611 49 | a tensasszony?~- Maga is gyomlálja a borsót, mint leány korában.~-
4612 37 | napszámost a kertjébe, mért gyomláltat a rabokkal, - semmi közünk
4613 25 | mert a pálinka már gyönge a gyomrának. De csak hadd nyelje!~Végre
4614 27 | csapatott, anélkül, hogy a szent gyónásban lelkiismeretének súlyaképpen
4615 1 | csöppje kiült orcájára, - most gyónja meg önmagának, minő kín
4616 15 | ezredes a közel álló paphoz, - gyóntassa meg az őrnagy urat.~- Halni
4617 5 | úrral.~- Én nem hívtalak ide gyóntatni - mondá a kormányzó - vagy
4618 34 | milyen mohón veti vétkét a gyóntató nyakába.~Sötét gondolatok
4619 9 | iki babért hordá fején... Győrnél találkozott a francia sereggel.~
4620 39 | letelepedhessék.~Néhány nap múlva a gyorsposta meghozta a választ, melyben
4621 42 | Megelégesznek önök e győzelemmel?~- Nem!... méltóságos uram...
4622 15 | földről visszahúzódának a győzelmes ezredek, melyeknek egyikét
4623 32 | azt a sulykot, mint csak győzhette szóval, nem hazudhatott
4624 38 | miként támasztja föl.~- Győzni fogunk, mondja Szántay,
4625 38 | vetett súlyt a mértékbe.~- Győznünk kell! - mondja a főispánnak
4626 13 | egészséges és viszontagságot győző lévén, külsejével határozottan
4627 31 | veszedelemig védik, de legalább győződjék meg barátom, - hogy nekünk
4628 20 | közt megleli, meg vagyok győződve.~- S ki lenne ez a hatalmas
4629 33 | kuvasz, nem tudom, meddig győzöd körüllegyezgetni magadat!~
4630 41 | mint jelenleg.~- Én nem győzök bámulni! - mondja Szántay.~-
4631 37 | drága urambátyám?~- Alig győzöm hinni egynek a hazudságát, -
4632 20 | vihar, - s míg felesége nem győzött jajgatni, Jakab vidám kedéllyel
4633 43 | kezét, mit az elfogadott.~- Győztél! - mondja a tömeg, s a két
4634 42 | indítványból?~- Hihetőleg győztesek maradunk, méltóságos uram!~-
4635 17 | hiszem, hogy mégis csak győzünk, a magyarnál csak magyar
4636 37 | még odább - csak fogódzni győzzön a tekintetes úr, úgy elviszem,
4637 36 | majoresconál bizalmas emberek gyülekeztek össze, - készültek egy nagy
4638 17 | ha már a megszedett fának gyümölcse nem marad, katonának fogják
4639 12 | nem hát visszateszem, mert gyün valaki, úgy is thodom, hogy
4640 11 | húsast kapok tiled, azsért gyüttem Jakab, add ide.~- Megeskhüdtél
4641 12 | átnyújtva az itcét - csak haza gyűjjön khed azzal a csirával, -
4642 6 | feléjük a golyót, pipára gyújtának. Maga Simonyi is elővette
4643 10 | meg, - hát az úr meg fogja gyújtani. - Ha Klein úr azt parancsolja,
4644 34 | boldogságát?~A csöndes lakot nem gyújtják egymás fejére az emberek?~
4645 34 | rágalom beszélni tudna.~Hát a gyújtogató?~Az eget akarod tán meggyújtani,
4646 14 | tekintetes uram.~- Hát gyújtogattál? - vallatja odább a másik.~-
4647 12 | gyújtsz meg!~- Magamat sem gyújtom meg uram, meg azt a boglya
4648 25 | előkereste a vakablakból a gyújtót, s egy mártott gyertyát
4649 15 | elvégezve munkáját, pipára gyújtott, ekkor lép be egy úr, kérdezvén,
4650 8 | az ágyúzás alatt pipára gyújtottatok?~- Egy szóig, édes apám.~-
4651 12 | parancsolsz tülem az ispán, gyújts meg azt a baglya széna.~-
4652 6 | tudom meddig tart; tehát gyújtsatok pipára!~A legénység vígan
4653 4 | is kérték a szülők, hogy gyújtson a gyerekre.~Nem is volt
4654 12 | Már mint én?~- Magadat gyújtsz meg!~- Magamat sem gyújtom
4655 35 | hol is kezdjem már no!... gyulladt föl a verbungos,... én...
4656 12 | engem a vidéken minden ember gyűlöl, - én nem akarok senkivel
4657 7 | középosztály legközelebb áll a nép gyűlöletéhez, nyúljon tehát a békítéshez,
4658 15 | gondolata van, ami annál gyűlöletesebb, mert éppen édes testvérek,
4659 15 | A kisasszony pedig nekem gyűlöletről beszél.~- Lányom! - mondja
4660 24 | őt bizonyosan legjobban gyűlölik.~Megterem a dudva az út
4661 8 | azon kívül, hogy a vendégek gyűlölséget ne lássanak a testvérek
4662 19 | osztályoknak egymás elleni gyűlölségét akarnám néhány téglával
4663 7 | hercegasszony megférhetetlen gyűlölségével távol hazájába ment, magával
4664 43 | föl a nagy urakat saját gyűlőhelyükön.~Midőn a karok és rendek
4665 4 | az a jó magyar vér lángba gyúlt, s ha látnád őket, megesküdnél,
4666 4 | és ifjak külön csoportban gyűltek össze,... s az öregek egymásra
4667 16 | büntetés? - kérdi lángra gyúlva örömében a bosszúvágyó ember.~-
4668 26 | szólt a kötekedő bojtár, - Gyurka bácsi amott legelteti a
4669 20 | az embert nem fogja újra gyúrni a természet, tehát ne fessük
4670 47 | utóbb a kíváncsi vásáros gyűrt ki vastag ujjai közül, s
4671 12 | megkísértjük visszaadni azt a gyúrt nyelvet, mely Klein úrnak
4672 25 | Tanti pedig a feje alá gyűrvén köpönyegének gallérját,
4673 12 | élet- és vagyonvesztés.~- H...ü...m! - mondja Klein
4674 14 | Nincsen tebbet kréta, há? - indulatoskodék Klein
4675 3 | szó elsül, mint az ágyú, habár hazugságot írnak is.~- Megenged
4676 46 | Rárónak fekete színe már fehér habban ázott.~- Lődd le a kutyát! -
4677 2 | minden vagyonát a tátongó habokba vetették.~Tanti nagyot ijedt,...
4678 15 | álmodozván dicsőségéről!... Ne háborgassuk az ébrenlevőnek álmát, babérai
4679 25 | ha a nagy árért Kleint háborgatná valaki.~Kezében kelle tartani
4680 15 | füstből - isten hozott.~- Nem háborgatom, kedves bátyám?~- Légvárakat
4681 4 | bolondjában a jószágot ilyen háborgós időben, különben nálad volnék,
4682 13 | arcát nézé a Balatonban, nem háborítá egy árva szellő sem a vizet,
4683 34 | mérföldet, - a szerelem itt háborítatlan él.~A puszta oly róna, hogy
4684 13 | alusznak, - egy élőnek zaja nem háborítja, - a férj a ménesnél van,
4685 20 | is.~- Tán önt is a palota háborította föl, - szól a gróf, mintegy
4686 1 | még az öregapja hozta a háborúból: arra azt hazudta, hogy
4687 7 | jöttek még elég villámlós égi háborúk, utóbb pedig a hercegasszony
4688 12 | levén, az idők szerint annyi háborúterhes felleg mászkált még a láthatáron,
4689 48 | kapja, és leszedi róla a habot, mely alól a hollószín látszik,
4690 26 | pusztán? vad lova nyakáról habzik a tajték, mert érzi a ló,
4691 7 | szükségképpen az is csak ember volt, hacsak be nem bizonyítják makacsságból,
4692 4 | fölriad ellene egy vert had, amelyik saját magán már
4693 5 | a hat kutya, azért csak hadakozzál velük.~- Megesznek - ordított
4694 41 | ön is tudja, hogy ma nagy hadgyakorlat van Bécs mellett, s az igazat
4695 1 | nélkül az állapotokat,... a hadjárat alatt folytonosan vigyáztam
4696 15 | alkalma.~- Jó, tehát ez egy hadjáratnak kezdete...~- És vége, grófné - ...~-
4697 35 | van, ifjú uram, álljon be hadnagynak.~És az úrfi kétszer sem
4698 15 | kíváncsian kérdezvén egy hadnagyot:~- Miféle ezred ez?~- Ezek
4699 19 | körülnéz, mi közben aztán kinn hadonászó kezét elkapja egy cseléd,
4700 12 | végezhetett, minthogy az a hadseregnél szolgálatban levén, az idők
4701 45 | hogy pusztán a történetnek hagyassék meg és a szótáraknak.~A
4702 7 | asszonyoknak kiváló gondjukul hagyatott, hogy a fehér minél szélesebb
4703 36 | fejében, szabad akaratára hagyatván Jakabnak, midőn a hatezret
4704 47 | lovaikat abrakolatlan nem hagyhaták, kénytelenségből az útba
4705 7 | földhöz van kötve, el nem hagyhatja földét, melyet a földesúr
4706 14 | került, és igen biztos kézben hagyhatjuk, s ha tán valaki e dolgot
4707 8 | országban elférünk.~- S itt hagyhatná a gróf szülőföldét?~- Öregúr,
4708 4 | Dani!~Grófomat várom, nem hagyhatom bolondjában a jószágot ilyen
4709 1 | valamiképp feledtemben ne hagyjalak itt!~Minderre keserves sírással
4710 11 | fiamat keresztelés nélkül hagyjam?~- Ne búsulj, Pista - vígasztalá
4711 10 | valaki gazdasághoz.~- Ah, hagyjon békét, Jean, - nem ért ön
4712 23 | Sándorra nézett.~- Ne félj, nem hagylak! - szólt Sándor azzal az
4713 5 | bejönni, ha az ebek békét hagynak neki.~- Szalonnát dobj nekik,
4714 35 | hogy e zászlót sohasem hagyod el?~- Esküszöm az élő istenre!... -
4715 44 | úrhoz, kit a jó szerencse hagyogatni kezdett, de aki annál inkább
4716 21 | lelkesülten, - hanem előbb időt hagyok magamnak is, hogy tudjam,
4717 46 | megfojtják, aztán pedig nem hagytak neki addig békét, míg a
4718 5 | mint te, ma is a sajtárban hagyták a legjava csontot, - bolondozott
4719 12 | vihetek, ha tehát láb alatt hagytál valamit, eltakarítsd.~-
4720 15 | összejövök veled, megkérdelek, hagytál-e magad után valakit, hogy
4721 4 | van.~De még az orrnak sem hagytok békét, a ti kezetek szentségtelen,
4722 15 | foglalkozót. Már ki volt bontva a haj, mely egy áradatként hullámza
4723 15 | találtam, hogy ezt a szép hajat megmentsem.~- Nyolc nap
4724 5 | időzni - mondja az ispán a hajdúhoz fordulva - István! tegye
4725 37 | gyötrelemmel ül a kocsiba, zsinóros hajdúja rendesen azon utasítást
4726 28 | Kiparancsoltatja, urambátyám, hajdújával, vagy kis bírójával, mint
4727 18 | fölkeltél Jakab, - még ma hajdúmat sem láttam.~- Az a khunvencióból
4728 42 | jószágon volt már, és az utolsó hajdúnál is előbb fölkelt, hogy a
4729 16 | lesi. Hát miért várnánk két hajdútól egyebet, mint durvaságot,
4730 15 | mondja a lány még mindig hajfonatának szalagjával babrálva.~-
4731 15 | még ami több, leeresztett hajfonatokkal.~- Ez mindenesetre a grófnak
4732 10 | álművész, vad-poéta, kéregető, hajhász, kártyakeverő és más hasonló
4733 17 | összecserepesedett, hogy öt-hat mázsa hájjal többé puhára nem kenik.~
4734 14 | néhány évvel előbb igen erős hajlammal bírt az ellenkezőre.~- Akkhor
4735 33 | is az ő büszkesége előtt hajlanék meg.~A ló is önkénytelenül
4736 13 | visszariad a ménes, a domb hajlásából egy kék köpönyeg lebbent
4737 13 | köpönyeg lebbent elő, mely a hajlásba rohanó ménest majdnem a
4738 41 | szájába fogja, és bátor hajlással a gyermek derekán átkötött
4739 1 | leány.~Bement az öreg a hajlékba, Örzse utána vitte a mécsest,
4740 7 | megtisztelve érzem magam, ha hajlékomat fölkeresik, s nem vagyok
4741 15 | szívesen hasznát venném a hajlékonyabb szónak, azt hiszem, egyik
4742 41 | még csak az összezúzatás hajmeresztő látványa marad hátra, melytől
4743 33 | legközelebbi városban, honnét hajnalban vetődött haza.~- Mit látott
4744 12 | és ott látván a csirát a hajnali fénynél, minthogy a kötél
4745 34 | egy, melyen alkonyattól hajnalig megfuthatja a tért, hol
4746 2 | ezzel intve Pistának, a hajó köteleit a derekukra csavarva
4747 15 | simítá végig a gyönyörű hajözönt, s egy elhatározó lélegzetet
4748 17 | hiába, nincs nyugalma, - hajóra ül, és föltalálja Amerikát.~
4749 34 | varázsnak, mint a partot látó hajós, kit a száraz föld szárnyasai
4750 13 | szoros köteget a gyönyörű hajról, mely önterhének súlyától
4751 12 | ember, hogy éghez meredező hajszálait lesimítsa, mert hogy Káin
4752 23 | csak a pálcát eltörni, de hajszálát megmozdítani.~ ~
4753 15 | fölügyeljen, hogy a fésülés egy hajszálig hasonló legyen.~- Mást nem
4754 13 | küzdő állat, s maga előtt hajszolá a ménest.~Egyszerre visszariad
4755 5 | kutyáktól való félelem is hajszolta kifelé a csöppet, de a három
4756 15 | állhasson a kocsis, ha a lovak hajtására biztosabban kellene mozdulnia,
4757 12 | embernek? - Itt aztán egy hajtásra kiszopta a levet, s úgy
4758 30 | másfél óra járásnyira hiába hajtasson el az ember hazulról egy
4759 17 | néhány órát, ismét hazafelé hajtatott, hogy még követválasztás
4760 17 | parancsot mindjárt végre hajtja, azonban Klein úr súgva
4761 15 | ollót választa ki, hogy a hajtömeggel minél hamarább megbirkózhassék.~
4762 20 | neki foglalkozást adni? - hajtson malmot.~Magyarországban
4763 7 | selyem, kitűnő ügyességgel hajtva nyak körül, - mihez elegendő
4764 4 | fenekébe, órákig nézhettek.~Hajuk is szép volt, meg voltak
4765 46 | édes jó barátom, aztán most hálaadatosságból mindenik megöleli egyszer!~-
4766 20 | ne kívánjak lenni csupa hálából is.~- Tán önt is a palota
4767 47 | országút árnyában lassan haladának, összetartván a lovak erejét,
4768 36 | csapásra, hogy a megyéből a haladás eszméjét kipusztítsák, mindenekelőtt
4769 15 | eljött később az emberi ész haladása, s az elméknek ingert most
4770 28 | érdekeit látszik védni, mikor a haladásnak ellent mond, de már nem
4771 17 | megkezdeni a legelső lépést a haladásra, és én nagyon sajnálnám,
4772 41 | grófnő odahajolva.~- Oh, én háladatlan! - szól az apa leeresztvén
4773 41 | az ég, és a magyar ember háládatlan soha sem volt, elhiheti
4774 40 | a pletyka szintén csak a háládatos piacot kereste.~A majoresco
4775 40 | helyzetből, mégpedig minden haladék nélkül?~- Igen! - feleli
4776 37 | tetetnék, hogy valamiképpen haladóknak ne tekintessenek...~- Hüm!... -
4777 29 | levelezgette, s amint névről-névre haladott, három közül kettőnél azt
4778 7 | sem haltunk meg, - élünk hálaisten!~Magunk között is civakodunk,
4779 34 | öli meg, mint a vasat, és halálának órája oly csöndes, mint
4780 7 | levelet a hercegasszony haláláról. Ekképp tehát megváltozott
4781 25 | adtam el! - szólt a zsidó halálfélelmében, a sötét alakot egyenesen
4782 33 | jó barátom!... - kezde hálálkodni az olasz.~- No csak ne többet,
4783 34 | nincs annyi rónája, hogy egy halálmadár meglakhassék benne, honnét
4784 47 | és árvák, megvessétek a halált azért, hogy ne a fogságban
4785 5 | törölgetni kezdé magáról a halálverítéket.~- Ide a három húszassal, -
4786 43 | És hogy e nemzet iránt hálámat még inkább kifejezhessem,
4787 46 | mint alább megírjuk, - és a hálának buzgó érzelmével igyekezett
4788 44 | is tudom.~- Tanti, minket hálára köteleztél,... szívesen
4789 17 | zavart gondolataiból tárgyat halászni nem a legháládatosabb munka,
4790 20 | az apostolok nem annyira halászok, és más együgyű emberek,
4791 10 | megáradt, ki hogy bírta, halászta és horgászta a szerencsét, -
4792 29 | saját üzletem miatt, hol a halasztás mindig hátránnyal jár.~-
4793 38 | a cigány örömében.~- Adj hálát annak a jó úrnak, hogy benneteket
4794 23 | ki belőle, én még arra a hálátlanságra is kész vagyok, hogy ez
4795 18 | nagyságos úr - én neked hálával tartozom, s éppen azért
4796 17 | hallgatott, Sándor pedig halaványabb lett a falnál.~Az élet,
4797 4 | bele.~Az arcokat mostanában halaványaknak szokták írni, némelyik persze
4798 9 | elfutottatok úgy-e? - mondja halaványulva az öreg.~- Nem futottam
4799 19 | most nem rég is történt, a "halber cvölf"-ben egy figurát lenyeljen,
4800 44 | addig a csigány meg nem halhat ihen!~ ~
4801 23 | erdeje van, vállalkozzék a halhatatlanság megdicsőítésére.~Midőn önökkel
4802 1 | szakácsné, mert a pikkelyek és halhólyagok még azon nedvesen hevertek
4803 47 | azért, hogy ne a fogságban haljatok meg.~Csöndesen legyetek,
4804 32 | ellenséget?~- Hát hogyan haljon meg szegény, ha már nem
4805 8 | végigszaladt az egész eszmén, - és halkan megesküvék magában, hogy
4806 29 | utána jött és még tisztán hallák a szót.~- Megüt a guta! -
4807 33 | elő, mintha maga is most hallaná először a dolgot, és magának
4808 1 | Jobb szeretném, ha nem hallanám, nagyságos uram, azt tartom:
4809 15 | magát, s jól esett neki hallania, hogy divatja a majorescot
4810 21 | időből gyakran említtetni hallánk, - velünk élnek, napi foglalkozásaink
4811 7 | megölt.~- Ah! miket kell hallanom! - nyöszörgött a hercegasszony -
4812 18 | további beszélgetésre, melynek hallására vágyik.~- Mit beszélek? -
4813 48 | finom szaglásával, biztos hallásával távolból lőporszagot érzett,
4814 11 | Boldog isten, mikor ilyent hallasz, egy-egy pillanatra, tudom,
4815 23 | melegben nem lehet valami hallatlan dolog.~Azonban az ajtó folyvást
4816 7 | egyik végéről a másikig hallatszott. Viták, tréfák s egy-egy
4817 11 | mondtam én, Jakab? gyere csak hallgasd ezst a hegedűt! - mire ismét
4818 18 | velem beszélni akarsz, akkor hallgass! Nohát nem szóltam, - hanem
4819 19 | cimborának beszédét tovább hallgaták.~- De barátom! - mondja
4820 7 | másik, aki hallgatta, a hallgatásba szinte belevörösödött.~De
4821 33 | az ideje annak, mennyi a hallgatásból elég, de még hallja az utána
4822 1 | most katonának visznek, ki hallgatja el azt a szörnyű sírást,
4823 38 | mintha valamennyi az egyre hallgatna - úgy látszik az a vezér!~-
4824 48 | kötelezvényekkel mindenkinek hallgatnia kellett, - amaz pedig még
4825 4 | fordításommal, lehetetlen hallgatnom embereim beszédét. Válaszodat
4826 46 | eviva"-kkal kísérte be a hallgató huszárt eddigi szállásáig.~
4827 11 | azonképpen fogynak az ő hallgatói. A pörsölypénz hétről hétre
4828 14 | Klein utoljára megkínzá hallgatóit, elég az hozzá: röviden
4829 1 | diák szavak föleleveníték a hallgatókat.~- Bocsásson meg méltóságos
4830 1 | után a lekötött figyelem a hallgatókban szóra nem talált, az öreg
4831 17 | mennyire megindult is a hallgatóság, de volt egy bökkenő, tudniillik
4832 21 | szót eltagadni tudná.~A hallgatósággal szétfutott a hír, a legelső
4833 21 | mondott.~Nyelvünk árván hallgatózott, a forspontos kocsisnak
4834 7 | mit akarok, nem egyszer hallgattad végig Kisfaludyval beszédeimet,
4835 45 | urambátyám!~- De már eleget hallgattalak, öcsém, most már az enyém
4836 42 | is megbánom, hogy eddig hallgattam!~A zsidó szörnyet rémült,
4837 35 | mint valami íródiáknak!~Hallgatva szedte le Pista a szerszámot,
4838 47 | padokon, behunyt szemmel hallgatván a később érkezett vásárosok
4839 4 | is, fölkelnék, csak azt hallhatnám, mikor Sándor bácsi azt
4840 37 | találóbbat és jellemzőbbet nem hallhatnék drága pénzért sem.~- Üsse
4841 1 | zökkent a komp, messziről hallik az öreg révész hangja, -
4842 4 | hozzád, hanem panaszt ne halljak, azt mondom.~Körülbelül
4843 47 | ekképp szól hozzájuk:~- Hallják kentek, most már magunk
4844 44 | tekintetes uram!~- Nem tudom, hallottad-e, hogy Kiss úr, a plenipotenciás
4845 38 | apjának rögtön tudtul adá a hallottakat.~- Tehát háromezren vannak? -
4846 28 | is valami a törvényben?~- Hallottatok már valamit?~- Hallottunk
4847 23 | majdnem lehetetlen dolog.~Már hallottuk hangosan kimondani az F.
4848 28 | Hallottatok már valamit?~- Hallottunk ám, csak mernénk hinni,
4849 1 | bocsánat.~- És ha még egyszer hallunk egy diákszót?~- Büntessenek
4850 17 | az élet, mely az adatok halmazát a szemlélődőnek megmutatja,
4851 19 | lenniük.~Azonban a bank nagy halmazra nőtt, - s majdnem azt mondhatná
4852 18 | garast.~Jakab gazdagsága halmozódott, hitele körülövezé a széles
4853 8 | midőn úgy szólván egymásra halmozom alakjaimat, ahelyett, hogy
4854 35 | verném magam, s azon helyütt halnék.~Az öreg nem tudott szólni,
4855 25 | kibe a lélek most már csak hálni járt, hanem megkapaszkodhatott
4856 47 | hogy még előbb meg kell halnia még azon öles hosszú gödörért
4857 47 | idegen föld hantja, hogy még hálóágynak is oly barátságtalan, elénekelné
4858 1 | fognak odaát.~- Édesapám is halódni akar - zokogott a leány -
4859 38 | úristen áldja meg!~- Még a halóföldjében is, Tanti, - hanem most
4860 1 | én is meghalok.~- Dehogy halsz meg, kedves leányom,...
4861 35 | egér!~- Hogy éhen meg nem haltak kendtek!~- Volt eszünk,
4862 12 | pandúrok éppen a csárdában háltak.~Még javában aludtak a zsiványkergetők,
4863 29 | utánad jártam, nem egyszer háltam én apád házánál a ládán,
4864 7 | megdicsértek érte.~Ebben sem haltunk meg, - élünk hálaisten!~
4865 15 | mondanunk, hogy a lány holt halványra ijedt, midőn az anya tudtára
4866 1 | aligha volt szándékában hamarosan köszöntgetni vele. Fekete
4867 17 | ösztönt, mely ragadja, mint Hamletet apjának szelleme, és hogy
4868 12 | nem tágított,... a falut hámozta, s e fáradhatatlan munka
4869 47 | közül, s mint a gyertya hamvához vivé, öreg betűkkel állt
4870 8 | sötétből, nehogy a feledség hamvai alá merüljenek, mert ha
4871 30 | megnyugvással, mintha csak a gyertya hamvának elkoppantásáról volna szó, - (
4872 29 | megvontatva a szót, hogy a hangban a gúny egész adagban meglegyen, -
4873 11 | válaszolt Tanti oly meggyőző hanggal, melyre böcsületes ember
4874 3 | két tiszt eddigi lármázó hangjából, az ispán csudálkozására,
4875 11 | hegedűből, melyből olyan vad hangokat markolászott ki Tanti, mintha
4876 6 | teljes gyönyörével azon hangoknak, melyeket néhány perccel
4877 42 | kihozta sodrából, de amaz még hangosabban kérdi: hát az urat hogy
4878 15 | azzal merek is dicsekedni! - hangoztatá az öreg.~- Látta a nagy
4879 38 | aztán az utolsó szavazóig hangoztatva lőn.~Ekkor jött elő a cigány,
4880 15 | csendes lőn, mint az elpattant hangszer.~Utóhangképpen az utcán
4881 25 | a vér meggyúl ereiben a hangtól, mely oly bódulttá tette,
4882 21 | meglátszik, hogy az uralkodó hangulatnak kifejezését viseli.~- Tán
4883 48 | többet? harmadszor is! - hangzék az utolsó szó, s Jakabnak
4884 6 | hogy Aspern nem rosszul hangzó név, hogy azon néven egy
4885 47 | nem volna az idegen föld hantja, hogy még hálóágynak is
4886 47 | csillagok után.~Ráró büszkén hányá, veté fejét, - az éjjeli
4887 19 | kezdenünk...~- És mit gondolsz, hányadik unokád éri meg, hogy nyelvet
4888 17 | porcióskönyv, hát ennyire hányadrész lesz elég? és ha már a megszedett
4889 28 | gondoskodott, miképp bűnhődjék a hanyag, ott a bíró, tudja az, ilyen
4890 15 | öltözködöm! - mondja a gróf hanyagon folytatván a munkát, - várjon
4891 8 | szólítják meg.~- Bizony nagy hanyagság tőlük, - jegyzé meg egykedvűen
4892 13 | fájdalommal tudna. Még mikor a hanyatló kor kérlelhetlenül leszedi
4893 34 | álmot elérvén, fáradtan hanyatlott le a gyöpre.~Halni készül-e
4894 1 | arcokon, s míg az ifjak hanyattfekve nézték az eget, addig az
4895 37 | egynek a hazudságát, - már hányfélét beszélnek arról a Kairóról (
4896 19 | biztos legyek én is, ön is, hányig tud ön elszámlálni az ujján.~-
4897 35 | annyit feszeleg, annyit hányja-veti magát, bizony azt hinné
4898 35 | mikor a csintalan lovon hánykolódik a kard és a tarsoly, s az
4899 13 | már a ménest terelgeté egy hánykolódó csikón, mely még nehezen
4900 12 | pálinkát valamiképp szemére hánynák, legalább legyen mentsége,
4901 12 | volna válaszolni, és kezdé hányni-vetni a dolgot, vajon az úristennel
4902 10 | szerencsevárandók és prédalesők hányódtak össze-vissza, és jaj volt
4903 7 | nem fogytunk el végképp.~Hányszor félt a keresztény világ
4904 17 | akaratból tán magasabbra hányt fölötte a sírásó, hogy a
4905 12 | Klein úr mindenféleképpen hányta-vetette, hogy miképpen kerül ki
4906 4 | úgy-e? Csakhogy azok nem hányták ám a fejüket, mint némelyik
4907 4 | egymásra találtak, az öregek hányták-vetették az ország dolgát, az asszonyok
4908 23 | közé, hogy csak bukfencet hányva mehettek el a rögtönzött
4909 17 | részvétlenségével, a hatalmasok haragjával, az érdekek szűkmarkúságával,
4910 37 | elkérni tőle, s meglásd, örök haragosoddá válik, ha el nem veszed
4911 13 | egy ártatlan seprő, hogy a haragra lobbant nőnek alkalmas fegyverül
4912 18 | részeg.~- No... Jakab,... nem haragszom! mondja a juhász menőfélben.~-
4913 13 | bántjuk, - hát az isten mért haragudnék ránk?~- Na, beszélek uraddal,
4914 12 | mert a "Pipagyújtó"-nál haramiák vannak, mire Jakab fölugorván,
4915 15 | mint az ünnepre megszólamló harangnak hangja, áthatá a légkört,
4916 29 | kell még a legöregebbik harangot félreverni, - ha már annyira
4917 1 | toronyból lehangzott az estéli harangszó, a vízfenékből kibujkálni
4918 16 | hogy ő fogja.~Mint a déli harangszónak, úgy a verésnek is egyszer
4919 34 | fűben, s nem teszen egy harapást, nehogy a harapás harsogása
4920 30 | használ, hogy azt meg nem haraphatja, kit szeretne megharapni.~-
4921 11 | tudnának sem akadna valami harapnivalójuk.~- No a patvarba, hát micsoda
4922 1 | Mert az a kegyetlenség harca volt, s a legbensőbb önvédelem
4923 15 | ezredes úr.~- És mi lett a harcból? győzelem bizonyosan!~-
4924 27 | mai harci gyakorlaton egy harcfinak lőcsövéről leesett a szurony.~-
4925 27 | új magyarságot.~- A mai harci gyakorlaton egy harcfinak
4926 13 | bizonyítottam.~Hogy a magyar nők harciasságuknak elégszer jelét adták, igen
4927 17 | nem folyhatott ki vérünk a harcmezőn, mutassuk meg, hogy ha megmaradt,
4928 40 | hogy én ez elvek ellen harcoltam!~- Szabad-e kimondani egy
4929 1 | bánni! Így fogyasztják el a harcvágyat, s e nép természetes elemével
4930 4 | Jöjjön, majd én megtanítom harisnyát kötni. Na, tartsa előbb
4931 28 | huszárja annyit mondott, hogy harmadát sem merjük hinni!~- Itt
4932 21 | hagyá a csoportot, hogy egy harmadikhoz menjen, míg az elhagyott
4933 46 | felelének azok, - és harmadnapig még a maradék orvosságot
4934 34 | fölszáradjon az utolsó harmatcsöpp, hogy hímporát elkaphassa
4935 4 | gondolá az öreg, s ekképp harminc-negyven vendéget könnyű szerrel
4936 21 | új vendég, ki után vagy harmincan tódultak be, mégpedig olyan
4937 20 | gondolkodhassam.~- Szerződés szerint harmincnyolcezer darabot kapsz ingyen.~-
4938 15 | midőn e nagy csapat egy harmóniában szólamlék meg, s a szokatlan
4939 38 | szavazható nemes, belőle háromezer részünkön, - erre számolhatunk,
4940 38 | adá a hallottakat.~- Tehát háromezren vannak? - kérdi Klein úr.~-
4941 1 | a tűzhelyig, melyen egy háromlábú serpenyő alatt vígan durrogott
4942 47 | valamelyiket házához vihette, én háromnapi pihenéssel annyira mennyire
4943 15 | a nyerges lovon ült egy háromszegletes kalapú kenderhajas állat,
4944 15 | szívemre tegyem!~- Ezt a háromszínt?~- Minőt Párisban hiába
4945 15 | aközben egyik fonatának háromszínű szalagjával játszván.~-
4946 49 | pecsenyéje egy héten, hát lesz háromszor.~- Tehát kereskedő, vagy
4947 24 | száztizenkettőt.~- Éljen, éljen! - harsogának a másik oldalon, mintegy
4948 34 | harapást, nehogy a harapás harsogása fölverje az alvót.~Már tova
4949 32 | orcámat, hogy szinte már harsogott a fülem a sok cuppanástól.
4950 14 | kínlódó fogaival majdnem hasábokat harapott le a deresből.~-
4951 6 | a halál valami felhőre hasalva nézte a dolgot,... ez a
4952 33 | kerestek hűselőt, s azon körbe hasalván, szótalanul nézték a bográcsot,
4953 35 | füvet is régen kaszálnák a hasamon, ha a fakó nem lett volna
4954 23 | annyiból is igen nagyon hasonlít, hogy minden lépten-nyomon
4955 25 | ürdüg, hanem az igaz, hogy hasonlítasz is hozzá.~- Hej! ha én volnék
4956 20 | midőn aztán lassankint több hasonlónak híre jött, egynémelyik majdnem
4957 17 | a bírónak, mondja a nagy hasú táblabíró - hogy négy forspontos
4958 4 | tekintetben megvolt az a jó haszna, hogy nem lehetett vele
4959 27 | különbözött, hogy a barmot saját hasznáért a gazda mégis megkímélte,
4960 46 | ki a legelső percet arra használá, hogy a zászlószalagot a
4961 12 | mosás, mint a folytonos használat viselte meg kék kittölős
4962 16 | lerántván a fiút egy padra, használatba vette a korbácsot, és amint
4963 3 | nagy baj, alomnak tán még használható volna.~- Hát mi történt
4964 10 | tájcs!~- Ez embereket nem használhatom! - szólt dühöngve a plenipotenciárus
4965 29 | a tűz, mintsem a gyufát használja.~- Már megint itt benn vagy
4966 29 | elviszek az ezer forint, - használjon neki a kisasszonyuknak a
4967 25 | orvosság is még csak most használna neki.~- Nem iszom! - felelt
4968 10 | körmeit kelljen alkalmilag használnia.~Ez a vonal igen természetes
4969 4 | volna most, ha akkor már használták volna.) Ha el nem jön... -
4970 28 | örökös küzdelem, még az is hasznára van, hisz a vasat is csak
4971 18 | aztán ha majd átlátod, hogy hasznodra voltam, hogy az alkuról
4972 7 | bérest, annak a munkája olyan hasznot adna, hogy a robotot fölütné,
4973 4 | olyan igazat mond, hogy kész hasznunkra válik,... tudom örül.~-
4974 39 | parasztoktól és az uradalomtól haszonbér fejében, az meg lőn mívelve,
4975 31 | Adja a gróf birtokait haszonbérbe!~- Ilyen gróf nem akad széles
4976 12 | megemlítők, Jakab bírta haszonbérben, s mint a káplárral való
4977 4 | minthogy a nemesi fölkelést haszonnélkülinek látják.~- Boldogságos isten!
4978 17 | színével, s utóbb keresni is haszontalan munka.~Megjelent tán álmaidban
4979 10 | hogy megfelel-e a jószág haszonvehetőségének?~- Ez az, amiben kételkedem.~-
4980 8 | tekintélyét, másnapon annak egész hatalmában szemközt állt az öregebbik
4981 42 | most másodszor mutatod a hatalmadat, és én azt meg nem foghatom.~-
4982 29 | Gazember!... - ordít Klein, - hatalmadtól nem félek, ami nekem árthatna,
4983 15 | hiányzék benne a hit az apa hatalmához, mely a házi mértékben mindinkább
4984 16 | némileg érezvén az úrfi apja hatalmának erejét, nem igen merte visszaadni
4985 38 | érte a jobbágy?~Már ekkor hatalmasak valának a párttusák, és
4986 12 | potentiae, magyarul: nagyobb hatalmaskodás bűne.~- Nos aztán? - kérdi
4987 10 | volt még bátorsága az új hatalmast megszólítani, csak Jakab
4988 19 | ember, ha a nagy istenség hatalmát egy időre bírhatná, táltosokat
4989 4 | közbecsülésből eredt, és élt hatalmával, mely alól elvonulni nem
4990 16 | ingerlé bosszúra a korlátlan hatalmú vadállatot.~A hajdúk megértve
4991 12 | Klein úr jól érezte magát, a hatalomban, a gróf nem igen alkalmatlankodék
4992 7 | kiugratták a "papát" az apai hatalomból, melynek fogalmát azonban
4993 21 | vékony mogyorófapálca oly hatalommal uralkodik, hogy amaz nyöszörögni
4994 35 | húznának, vagy a borjút a hátamra kötnék, - úgy tennék, mint
4995 47 | kút melletti gyöpre.~Míg hatan bementek a kurta kocsmába,
4996 15 | lehetnek!~Szülőföldem szép határa~Meglátlak-e valahára?~éneklék
4997 20 | bizonyosan valamennyit a szomszéd határba fújta?~- Ezt nem cselekedte,
4998 17 | Hisz magad kívánkoztál el a határból!~- Bolond ésszel cselekedtem,
4999 29 | Jakab, melyben a fizetési határidő mind első októberre volt
5000 36 | Klein - egyébiránt sem a határidőről, sem a pénzmennyiségről
5001 15 | tehát én a legrövidebb határidőt kérem...~- Példának okáért:
5002 17 | mennyit egy hold föld végébe határjelnek csináltat a gazda.5~Emlékekké
5003 10 | a vonal igen természetes határokkal bírt, két végpontra dőlvén,
5004 13 | előny, s a Somogy megyével határos népviselet máig is igen
5005 20 | is becsapta, és mint egy határozatlanul ismétlé: - mi khüll?...
5006 46 | került.~A visszavonulás határozattá lőn, s a parancsnokok a
5007 7 | minthogy itt vagy arra kell határoznom magamat, hogy mindkét fiam
5008 13 | lehet kergetni, a nőt oly határozottá teszi a családias élet,
5009 19 | pofók.~- Eladó a ló? - kérdé határozottabb hangon.~- És ha eladó volna? -
5010 43 | Eb hiszi! - mondja egész határozottsággal az öreg.~- Becsületemre,
5011 21 | szavazhattok, - mondja az első, - határozzátok el, hogy mi is bolondok
5012 7 | következetességét,... azért határozzon hercegasszony, akarja, hogy
5013 47 | még mennyire lehetnek a határszéltől? hozzávetvén a megszokott
5014 15 | oldalainkhoz, asszonyom, fogadja határtalan hódolatomat.~- Önnek lekötelezettje
5015 28 | beszélj.~- Van nekem egy hátas lovam, hadd vihessem el
5016 15 | tanácsolt orvosságának hatásáért?~- S ha jót nem állnék?~-
5017 20 | ha nem is életkérdés, de hatásos.~- Nem foglalkoztam e dolgokkal! -
|