12-arany | araro-belep | beler-celun | celza-duheb | duhen-elkov | elkom-erdek | erdel-felbi | felbo-fonnf | fonnt-gyalo | gyamo-hatas | hatat-husza | huszo-jelen | jeles-kerde | kerdo-kikot | kikre-kotet | kothe-latva | le-lovad | lovag-meggy | megha-megte | megti-mulik | multa-nyujt | nyula-orvon | orvos-proba | proce-sanya | sapka-szaro | szaru-szukm | szukn-tevel | teven-utom | utott-vedel | vedem-vizsg | vizsl-zuzot
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
9054 1 | Balaton, mely szél nélkül is megháborodik.~- Valakinek csak el kell
9055 20 | főispáni széket, és szakácsának meghagyja, hogy cifrán tálaljon, -
9056 8 | helybenhagyom, - azután pedig meghagyom testvéremnek privát passzióit,
9057 46 | olasz elbúcsúzék Pistától, meghagyván Pistának, hahogy valaha
9058 47 | szükség lesz.~Az országút meghajolván oldalt, hirtelen megláták
9059 33 | álom, mert a megrémülés meghajszolta vérét, valamint a bor is
9060 36 | pénzt, onnét hozza.~Klein meghajtá magát, hazament és a hajdú
9061 7 | gondok, sem az idő nem bírtak meghajtani. Olyan egészséges az az
9062 1 | beülni a vénség, hogy a főt meghajthatta volna, fehér üstökéből keveset
9063 12 | mondom, hogy üt forint, meghajtom magamat, mintha a fűbíró
9064 12 | korábbi bevételeket nagyon meghaladta, s neki bizonyítványul szolgálhatott,
9065 42 | zsidó.~- Nem így kellene meghálálni a törvényhozás jó szándékát.~-
9066 8 | édes fiam, hogy békével meghalhassak, aztán tehetsz, amit akarsz, -
9067 33 | valaki, hogy valamivel előbb meghalhasson s a szegény olasz szemeire
9068 47 | uram, betegség nélkül is meghalhat az ember.~- Elevenen csak
9069 4 | istenért, ne mondja!... Meghallanák - súgá odább, s oly lángba
9070 5 | egy-khét szót szólni, ha meghallgatna.~- Na, beszélj, - mondja
9071 11 | folytatja amaz - ha ráérne meghallgatni.~- Nű - dörmögi magában
9072 1 | direktor - azoktól csak meghallhat valamit.~- Jobb szeretném,
9073 4 | mondani a férfinak, - mert ha meghallom, hogy ok nélkül zajgatod,
9074 12 | Én vagysz itt az úr, meghallotsz az ispán?~- Hallom uram,
9075 27 | lepé meg, hisz lelkében egy meghallott titkot hordozott, melynek
9076 2 | valami vénasszonyra, ki hamar meghalom fejében megesküdnék vele,
9077 28 | gondolat, fiú, s akkorra már meghaltál.~- Legalább nem itatják
9078 38 | adózsunk, annyi, mintha én meghaltam volna, azstán mikor én hallgatok,
9079 2 | közibük az öreg révész - vagy meghalunk mind, vagy egy sem - s ezzel
9080 15 | mondja, a szót erősen meghangoztatva a huszár.~- De miképpen
9081 7 | aztán, hogy ezerféleképpen meghányta fejében ezt a gondolatot,
9082 45 | legtöbbet, - mennél jobban meghányták-vetették a szót, - annál biztosabbak
9083 40 | bosszú, mikor valaki másra megharagszik, és magát lövi főbe, s ámbár
9084 29 | eljöjjön ám, Jakab, mert megharagszom.~Jó barátja~Tapadó István
9085 16 | előtt hason mász, mást pedig megharap.~A szolga pénzért üt, azért
9086 23 | keményfából készült és jól meghasznált sima padra mutatva.~- Sajnálom,
9087 30 | törvényeink szerint, - mert meghatalmazottja által tette, hanem már most
9088 21 | természeti törvények fogják meghatározni, - tehát várjuk el az időt!~
9089 29 | meg a zsidót - itt nincsen meghatározott ár, hogy azon a nyereséget
9090 33 | magyar vitéz között.~A fiú meghatottan hallgatá végig a beszédet,
9091 43 | leányát!~- Nem szándékom megházasodni! - válaszol a majoresco.~-
9092 7 | mondám, úgy lett, alig hogy megházasodott, hazatért a szilaj vér,
9093 24 | ember.~- Na, urambátyám, meghiheti, hogy félév múlva gőzhajó
9094 15 | háziakról szólnánk, az öregúr meghívá az őrnagyot termeibe, hol
9095 4 | jönne, Jolán kisasszony, ha meghívatnám.~- Ha félholt volnék is,
9096 10 | melyen az ember éppen úgy meghízik, mint az ökör. Lelkét dagasztani
9097 15 | huszárai volnának, a világot meghódítaná, e szokatlan hangok fölmagasztalák,
9098 15 | Tehát a divatkirályné...~- Meghódítja saját házát!~Szétváltak,
9099 27 | kell.~Ilyen okoknak aztán meghódolt a szolgabíró, mikor látta,
9100 17 | alatt elvásik az ember, s meghorpasztja azt a sírdombot is, melyet
9101 10 | neki elhinni, anélkül, hogy meghozatnók neki azt a pecsenyét, mit
9102 11 | grétája: majd ha kerül pénzem, meghozom egy fillérig.~- Majd elfeledi
9103 11 | ezs a hegedű, míg a pénzst meghozsom, maradjon zsálogba. S ezzel
9104 27 | lármázott, míg a kövér vese meghűlt, s őkelme aztán nem merte
9105 10 | barátságtalan társalgást minden meghunyorodás nélkül vette, elgondolható,
9106 18 | rongyos zsidó miatt kell meghurcolni, de menekülés nem igen látszik.~-
9107 33 | átnyargalá a tért, mint egy meghúzott ív, mely láthatatlanul vágódik
9108 47 | óra, mikor Pista gyöngén meghúzta a kantárt, s erre megállt,
9109 13 | beszélek uraddal, hanem megígéred, hogy te szívesen jössz.~-
9110 12 | szóra, nagyságos úr, - és megígérem, hogy mától egy hónapra...~-
9111 7 | hercegasszony?~- Igen, ha megígéri gróf úr, hogy maga sem keresi
9112 19 | kivált ha a közönségnek megígérik, hogy a társaságnak egyik
9113 20 | Jakab csak azt kéri, mi neki megígérve van, azért nemsokára utána
9114 12 | Jakab.~- Ráérek no, akár megigyam minden borodat reggelig.~-
9115 10 | pénze, mennyin egy icce sört megihatott volna, hogy azon bolonduljon
9116 30 | káromkodni jöttem!~- Megijeszt, urambátyám!~- Ne ijedj
9117 4 | amúgy is jó lesz, s íme hogy megijesztesz.~- Ijesztés, nem ijesztés,
9118 20 | fölkapta fejét, ezt mondva:~- Megijesztette önt ez a körülmény?~- Egy
9119 25 | thodtam elállítni, hanem megijesztettél, azt gondoltam, hogy te
9120 5 | az én gondom lesz, hogy megíljek.~- De miből? én legalább
9121 17 | helybe az ügyvéd minden megilletődés nélkül. Körülnézvén, hogy
9122 19 | maradtak keserves ordítása után megindul az útra.~Nem kívánom, hogy
9123 37 | kell neki!~Nem tagadjuk, megindulás nélkül nézte, mikor a rabot
9124 13 | sarkán állt, mikor a pandúrok megindultak, s nem annyira mélázásból,
9125 33 | szerencséje, hogy jókor megindultam, mert most már rakhatnám
9126 13 | szerethessem? - mondja Örzse megindulva.~- Éppen arról akarék szólni,
9127 47 | csákónak tollát, mely itt-ott meginog, ha a ló változtatja az
9128 29 | thekintetes úr csak megint megírja az ezer forint, - pedig
9129 47 | mielőtt e szent könyv levelét megírják, - nehogy rút lehelete feketére
9130 46 | óráról órára, mint alább megírjuk, - és a hálának buzgó érzelmével
9131 37 | levelezői vannak, minden búcsút megírnak neki, aztán nem farag annyi
9132 29 | ha a thekhintetes ornak megírnák én, hogy legalább három
9133 14 | ostoba fráter edj paraszt Kis megírtad, hát nem tudsz írni edj
9134 7 | hajdan mondott: Amit írtam, megírtam!~Jól megírt betűket vetett
9135 15 | ment el saját osztályába, megírván a grófnak, hogy semmi akadály
9136 19 | Elpazarlott erő, de mégiscsak erő.~ ~Ne feledkezzünk meg
9137 8 | öregek a lépcsőkön fölérnek, megismerkedhessenek, találván az ifjú lélek
9138 20 | késsék ezekkel a dolgokkal megismerkedni.~- És midőn megösmerkedtem
9139 20 | az uradalmakat, nem fogná megismerni.~- Hála légyen az istennek, -
9140 48 | csikósféle ember, ki a lóban megismerte a jó vért, s egyet végig
9141 44 | méltóságos uram, hogy ez embert megismertessem a gróffal. - szólott Sándor,
9142 23 | megdicsőítésére.~Midőn önökkel megismertetők e fejezetben a fő személyt,
9143 10 | feleletet vár, miközben Klein úr megismétli a szót.~- Hiszi-e, a mit
9144 12 | ígérek?~- Azt tán előbb megiszom.~- Csak egy itcét, hallja
9145 9 | bevégzett munkát, nem bírták megítélni, - hogy mennyi most már
9146 46 | a maradék orvosságot is megitták, csakhogy minél előbb lábra
9147 25 | szerettelek, - mennyi bort megitthál khontóra!~- De megfizsettem!~-
9148 18 | árát sem kérik annak, amit megivott, - pedig bor nélkül elnehezülni
9149 26 | ereszti el egy könnyen azt a megízlelt jót, s amint rajtakapják
9150 30 | nem jó, kinek jó? hanem megízlelte a cseresznyét, mely azon
9151 19 | szerint vakmerőségnek is megjárják, de az angol nem tágít,
9152 16 | fogalom okvetetlenül magától megjavul.~A kályha mellett van az
9153 41 | gyermeket.~- Szántay!... megjegyezte őt? - kérdi a grófnő.~-
9154 3 | megtörtént a találkozás, megjegyezvén, hogy az öregúr tekintélye
9155 42 | mondja Szántay, hanem jól megjegyzé magának, hátha lenne olyan
9156 4 | kedvében, s minden további megjegyzés nélkül rákérdi: - Hát, a
9157 3 | jóízűt kacagott a hadnagy úr megjegyzésének, s ez az öregurat igen elkomolyította.~-
9158 23 | házi szokás szerint, aki a megjegyzett betűosztályból ülve maradt,
9159 9 | uram, majd megvárjuk, estig megjő a többi, addig csukassanak
9160 7 | öregebbik úrfi külső országból megjött.~Sajátszerű érzés kapta
9161 21 | vezető után, - elmegyünk, megjövünk, nem tudjuk, hol valánk,
9162 14 | Jakab! én megígértem, hogy megjutalmazlak.~- Nagyságos ór mindjárt
9163 45 | sületlenséget néhány ember mégis megkacagta, hanem a többi fájó lélekkel
9164 17 | tápot keres. A versszak megkapá figyelmét, - a hölgyhöz
9165 25 | már csak hálni járt, hanem megkapaszkodhatott benne, hogy egész éjszakán
9166 42 | készen volna, az áldozat megkapaszkodik a legújabb törvényben, és
9167 10 | elég az hozzá, hogy ő is megkapaszkodott, hogy valamiképp idő előtt
9168 14 | amit elád.~- Azt akárki megkaphatja, csak adja meg, vagy ígérje
9169 7 | volna a bőre, még ezt is megkaphatná. Neve? a magyar nyelvnek
9170 10 | ha bolondjában valaha még megkaphatnám, öltözzék föl nálam, - hanem
9171 41 | széles kék szalagcsokrot megkapja, s mint egy pelyhet a kápába
9172 5 | icce, azt a patikában is megkapjuk, s ha újesztendő elején
9173 1 | legény után várni, s ha most megkapnád e gondolatnál, mikor az
9174 46 | napra minden készületet megkaptak, csakhogy egyelőre, míg
9175 8 | mintha az isten neve lenne megkáromolva. Az öreg grófot szobájába
9176 20 | magára kapván egy keservesen megkefélt kabátot, a plenipotenciás
9177 4 | nagyon titulázza, s az ilyen megkendezés vagy arravaló, hogy a célzásokat
9178 15 | világon összejövök veled, megkérdelek, hagytál-e magad után valakit,
9179 15 | az őrnagy úrral?~- Majd megkérdem! - válaszolt Jancsi, bemenvén
9180 37 | senki, - miért ül ott? s ha megkérdenék, tán majd azt is megmondaná
9181 7 | lehető legkomolyabb hangon megkérdenem: minthogy itt vagy arra
9182 17 | felelet volt, mire Sándor újra megkérdezé.~- No hát nem gondolkoztál?~-
9183 21 | föltettem magamban, hogy néha megkérdezem jó barátaimtól: hogyan leszünk?~
9184 33 | kevesebbet, s ha nem hiszed megkérdezheted, mert holnap délben három
9185 17 | ha pedig bátran megállsz, megkérdeznek, mit akarsz, hogy ilyen
9186 32 | regrutától cserélte valaha, de ha megkérdeznék, megesküdnék, hogy a francia
9187 46 | vitte.~A magyar sajtos végre megkérdezte Pistát:~- Káplár uram!...
9188 15 | utasítása szerint cselekvék, és megkérdezvén az úrnak nevét, bemegyen
9189 15 | föltétellel, hogy ezt apjától is megkérdi, amint cselekedte is, és
9190 17 | hol az elkerült baj is megkeres, és utamat állja.~- Tűrni
9191 18 | a pusztákról is gyakran megkeresték.~Az italnak hajdanában is
9192 11 | Két kis gyereket kell megkeresteltetni, Jakab.~- Kheresztülőre
9193 17 | barátom, ha te félénk vagy, megkergetnek, ha pedig bátran megállsz,
9194 36 | nagyon szívére, ha Klein úr megkergette, - az ő szíve nem volt igen
9195 33 | megvetheti hátát, de ha itt megkerít néhány kuvasz, nem tudom,
9196 4 | kendnek, hogy ezt a lányt megkérlelje, mert láttam ám, hogy az
9197 24 | annyi időt, hogy falatját megkérőzhesse, s az a szegény jobbágy
9198 13 | tudván gondolni, mi lehet az, megkerüli a ménest, s íme Tanti tolakodik
9199 7 | előítélet és nagyvilági kórság megkeserített. Amint tőlem telt, földerítém
9200 23 | alkalma esett a büntetést megkettőztetni.~- Hogyan incselkedett? -
9201 25 | a phálinkát akarja khed megkeverni? - okoskodék Jakab.~- Vizet
9202 1 | böfögtetni kezdé s erre a lány megkeverte a halat, melynek illata
9203 30 | alá bocsátott pénzt kelle megkevesbítni, pedig Klein úr már igen
9204 17 | Ennyi érdek közt kelle megkezdeni a legelső lépést a haladásra,
9205 24 | oldalon, mintegy fölébredve a megkezdett ellenszó után, és bátran
9206 41 | ölébe bukott.~A fejlődések megkezdődének, az első vonalon mindjárt
9207 24 | szembe kezdtek szállni.~~Megkezdődött az alkotmányos életnek természetes
9208 27 | megválni.~A pártok élete megkezdődvén, nem csoda, hogy a megyei
9209 27 | hasznáért a gazda mégis megkímélte, míg a jobbágyot különbség
9210 10 | az szóhoz került volna, megkínálta annyi pénzzel, mennyire
9211 32 | fizetni, én is mindennap megkínáltam neki, de minthogy azt elvenni,
9212 14 | mondja a várnagy, s a megkínzott ember valamiképp talpra
9213 37 | közbeszólás nélkül beszélni, megkísérté a beszéd folytatását.~- ...
9214 15 | engedelmeskedik.~- Szeretném megkísérteni!~- Jó, én példával szolgálok,
9215 46 | nyugovás rendelteték, és itt megkisértheté az elszökést.~Legelső dolga
9216 12 | szükségből elgagyogott, azért megkísértjük visszaadni azt a gyúrt nyelvet,
9217 22 | csontja, s apáink vére volt, s megkísértők belevetni azt a magot, melyből
9218 11 | kenegettem vele, Jakab, bizony megkívánja szegény.~- Hát adjak egy
9219 15 | időszakhoz múlhatatlanul megkívántatott.~Ruházatunk tehát azon időben
9220 30 | előleges sejtelmeit, s mintegy megkönnyebbíteni kívánván neki a gondolatot
9221 25 | öregasszony, kin végre mégis megkönyörül a pogány, és ad neki egy
9222 24 | már jóllakván, fölkelne és megköszönné a jó ebédet, pedig ha tudta
9223 17 | mondani akarsz, mert ha megköszönnél valamit, nekem is eszembe
9224 46 | mondja az ezredes, mire Pista megköszönvén előbb az ezredes kegyét,
9225 18 | sem - felel Jakab, kiben a megkötött alku után még is lobbot
9226 13 | káplár, s az adott jelre megkötözék.~Mikor a kötözéssel készen
9227 30 | kötni, és már az egyezség is megköttetett, - midőn Klein úr kihivaték,
9228 17 | plenipotenciás.~- Nagyságos uram! megkövetem, tán nem vétek szómmal, -
9229 28 | már annak szánta?~- De már megkövetlek, öcsém, nemes ember vagyok
9230 28 | röpülő lelkét a test is megközelítse.~- Na, domine frater, -
9231 19 | elcsapott kardalnoknőket lássam megkopott bársonyban a pesti redoute-színházban?~-
9232 23 | árulkodás és az egyszeri megkorbácsolás a végső szeméremtől megfosztott.~
9233 32 | akó bort, - mint akkor, megkóstolnám, s ha jó volna, neki vetném
9234 17 | volna az érdemnek, hogy megkoszorúzzák vele?~Elszalad az idő, nyoma
9235 15 | kihalljon néhány szót, mely megkülönböztesse az ember hangját a megvásott
9236 16 | történt az első kiváltságos megkülönböztetés, tudniillik a botot a nemes
9237 15 | kit a házi asszony kitűnő megkülönböztetéssel fogadott. Hogy sokáig ne
9238 42 | lettem volna mindenemmel megküzdeni ez elv ellen.~- És most,
9239 4 | felé voltak, már szinte megkuszálódtak a sok táncban, de a zene
9240 17 | közte lesz, tán az idő ottan meglágyítja.~Könnyű a száraz ágat lángra
9241 15 | össze.~Az öregúr annyira meglágyult, hogy előbb kezet csókolt,
9242 34 | rónája, hogy egy halálmadár meglakhassék benne, honnét előtörhetne
9243 8 | nagyon rossz klíma.~- Csak meglakhatik benn az ember, ha ennyi
9244 16 | lehet az, ki még itt is meglakik, jóravaló ember meglátván
9245 23 | szájába vett, és keservesen meglakolt érette.~- Domnie klarisszime! -
9246 37 | nem mernéd elkérni tőle, s meglásd, örök haragosoddá válik,
9247 34 | vonalt elért, a lépések meglassudának, a fej ismét a füvet túrva
9248 27 | fogja a bot, hanem majd meglássuk mindjárt, érdekes experimentum
9249 16 | nevet, s azért hízeleg. Ha meglát, nem tudja, kezedet csókolja
9250 47 | meghajolván oldalt, hirtelen megláták a csapatot, mely a hídon
9251 39 | másképpen parancsolt, mint meglátandjuk.~Három napig Jakabnak dolgozott
9252 21 | messze földről, és hogy megláthassa, a toronynak éppen a tövéhez
9253 33 | egy kicsit körülnézne, hát megláthatná azt a nagy semmit, amiben
9254 15 | Szülőföldem szép határa~Meglátlak-e valahára?~éneklék tovább
9255 20 | méltóságodnak boldogult édes atyja meglátná az uradalmakat, nem fogná
9256 11 | pharthika, de ritka a phénz, ha meglátnik egy üt forintos bankót,
9257 25 | változást sem tett az idő, hogy meglátszanék rajta, vagyis inkább borzas
9258 12 | fordult be az ajtón, nagyon meglátszék rajta, hogy nem annyira
9259 32 | az a francia nép. Amint meglátták, hogy huszár vagyok - kedves
9260 29 | Nagy baj! - mondja Klein meglátva Jakabot, kihez a dühtől
9261 34 | elkapja a szél, és sebes útján meglebegteti, mintegy ezred zászlóját,
9262 28 | szobából, hol ő akarta a diákot megleckéztetni, és kicsinybe múlt, hogy
9263 1 | mert én miattam az is meglehetett, ha az úr isten így akarta,
9264 28 | kis öcsém,... anélkül meglehetünk, hanem az egyszeregy...~-
9265 20 | konyhájában a kukták közt megleli, meg vagyok győződve.~-
9266 17 | kegyelet még néhány évig meglelje az embernek fekhelyét, mit
9267 22 | olyan, miről könnyebb lesz meglelni a tizenkilencedik századbeli
9268 18 | szerbeszét, de az ő keze mindent meglelt, mint a kántor az orgonasípot.~
9269 15 | pápaszemét, némi keresés után meglelvén a sorokat, hangosan olvasni
9270 9 | többit is önkénytelenül meglepé a kínos előérzet.~- Te! -
9271 41 | találkozék vele, annyira meglepeték, hogy bármely ügyetlen lányka
9272 15 | kisasszonyt foglalá el, és nem kis meglepetésére látá, hogy szemközt van
9273 10 | Értekezni?... mondja sajátságos meglepetéssel Klein, ki hirtelenében nem
9274 13 | egykedvűségéből valami fölrázza, annak meglepőnek kell lenni.~Nem azt akarom
9275 30 | villámhárítói lesznek.~Újra meglépte az irodának hosszát, de
9276 9 | erőtelenség?~A rémülésnek meglett visszahatása, a geográfusok
9277 19 | fogja tartani, sok embernek meglévén az a rossz tulajdonsága,
9278 1 | nincs: a gazdag pedig a meglevőn bánkódott.~- Per amorem
9279 47 | közel volt az ezredhez, meglobogtatván kezével a kibontott szalagot.~
9280 4 | akarsz, mert az a német, ha meglódul az esze, még itt agyonüt.~-
9281 16 | folytatása lenne, a packázó úrfi meglöki Sándort, s az éppen az út
9282 42 | országban szertehangzott, - és meglőn a nem nemeseknek adva a
9283 7 | közbe-közbe unalomból a nyulat is meglőtték.~Aludni pedig, édes fiam,
9284 25 | érjen, mert már annyira meglucskosodott, hogy most már nem magáért
9285 42 | szótalanul ment el.~Szántaynak megmagyarázhatatlan lőn e hatalom, mely oly
9286 2 | kidobni először.~És így lesz megmagyarázva ama nagy szó: hogy az utolsók
9287 14 | heraldikából, egyszersmind megmagyarázván a predikátumot is, melyet
9288 15 | megáztatta, megszapulta, megmángorolta és megtéglázta az estélyt,
9289 7 | szilaj véren, alapjában megmarad a romlatlan tisztaság, s
9290 10 | válaszolt Sándor.~- Ezutánra is megmaradhat ez utóbbi hivatalban, és
9291 7 | bízom, remélem még mindig megmaradnak számára az ön ősei, mit
9292 28 | aztán ha esztendő múlva megmaradnál szándékodnál, akkor tudósíts,
9293 13 | a szokatlan terhet.~De a megmarkolt kantárszár nem engedett
9294 29 | de olcsón ne adja, mert megmártjuk az úton.~- Hüm!... hát öcsémuram
9295 20 | semmi sem lesz.~- Tehát ön megmásítja szerződését, mit tíz évre
9296 1 | szerető legények szívesen megmásszák a tüskekerítést is.~Az öreg
9297 15 | korlátolták a grófnét, mint hogy megmenekülhetett volna a falutól, hol most
9298 47 | arra, hogy az elfogatástól megmeneküljenek.~Útjuk többé már nem vala
9299 41 | szív ösztöne nem bírt többé megmenekülni a gyermektől, s ilyenkor
9300 41 | menetét folytatá, míg a megmenekült gyermek körül csoportosulának
9301 2 | remény.~Ne kínlódtassuk őket.~Megmenekültek!~ ~
9302 13 | kezében tartva, a veszélytől megmenté.~Oly édes emléke egy nőnek
9303 41 | lelket küldeni gyermeke megmentésére.~- Ki az? - kérdi a bankár.~-
9304 38 | jó úrnak, hogy benneteket megmentett olyan hosszú rabságtól,
9305 10 | tudom! - sóhajtá a gróf - ön megmenthetne.~- Meglehet, gróf úr, -
9306 41 | le az eleven színt.~- A megmentőt kell megtudni! - mondja
9307 25 | egy olyan lelket, melyet megmérgezni nem volt alkalmatok.~Míg
9308 11 | egy messzelyt?~- De jól megmérje kend, Jakab, - jobban, mint
9309 29 | sákban, hanem nem merthem megmérni, mert ha a thekhintetes
9310 15 | Jancsi kiment, és az izenetet megmondá.~A várakozás nem mindig
9311 8 | visszaemlékezvén előszómra, hol megmondám, hogy a legközelebb múltnak
9312 36 | beszél vissza amaz - ha megmondanák, pedig én velem aligha közlik,
9313 27 | is megbolondul.~Mielőtt megmondanók okát az ablak alatti csődülésnek,
9314 42 | egymáshoz.~Most már ideje van megmondanunk, hogy e csomó száz meg száz
9315 37 | öcsém, hanem azért mégis megmondhatnád!~- Ezt már nem teszem, ne
9316 31 | folytatja amaz - sőt megmondhatom, - hogy a pénzüzletet megutáltam.~-
9317 10 | ott, hol aztán a nevét is megmondják. Ezt persze azért tette,
9318 12 | szemtelenkedni kezdett, s a már előre megmondott korszakba ért, hol többé
9319 17 | odább, a jobbágynak is.~Rég megmondták, hogy többet ér egy rőf
9320 5 | ördög.~Visszament az öreg, megmondván előbb a hajdúnak, hogy kéznél
9321 24 | kivizesedett a homloka, mintha megmosdatták volna. Annyira hasonlított
9322 29 | levelezett odább, itt-ott megmosolyogván némely nevet, tán a legcímeresebbet,
9323 23 | gyaníthatunk, hogy ugyan megmozdítá magát, mint mikor valaki
9324 6 | Az egész hosszú sorban megmozdultak a paripák, tán érezték a
9325 17 | a községek viselnék el a megmunkálás terhét, - ennyi, úgy hiszem,
9326 28 | várta, hogy testvérének megmutassa azt a "Ráró" lovat, mely,
9327 19 | egy kődarab ott, melyet megmutathatna valaki abból a házból, melyre
9328 45 | tudunk, ott pedig, ahol megmutathatnánk, ki a legény a csárdában,
9329 27 | nagyságos uram, legalább megmutatják, hegy miből fizessem meg!~-
9330 37 | más sem! csak azt akarja megmutatni, hogy nagyon sok igazságot
9331 46 | Itt az ezredes pontosan megmutatott mindent Pistának, s aztán
9332 12 | utóbb tíz akkora helyet megnedvesít: Jakab is úgy terjeszkedék
9333 1 | megszomorodott emberek lelkén úgy megnehezedett a baj, hogy némelyik sóhajtani
9334 14 | ünnepélyes bevezetés volt azon megnemesítéshez, melyhez Jakab magának épp
9335 23 | előtt, s az osztály lassan megnépesedék.~A padok előtti üres téren
9336 21 | visszhangja legyen.~Az utcák megnépesednek, s a kíváncsiak tömege sajátszerű
9337 20 | ki az ágyból.~Lassankint megnépesült a kocsma, a korán ébredő
9338 23 | sem kell tűnődnöm, hanem megnevezem, mint a kártyában az atút,
9339 15 | mint hogy egy fiatalembert megnevezzünk.~- Tehát már a grófné is
9340 19 | útra öltözötten még egyszer megnézi az útikocsit, melynek bakjára
9341 17 | megyei város falai közül, és megnézni a külső világban, hogy mi
9342 47 | végre eszére jött, a papírt megnézvén, rögtön el is tépte, s mi
9343 28 | sétál az oskolán, addig megnő csontra s ha majd benő a
9344 1 | faragtam fából, fiam is megnőtt, most meg ezt akarják elcipelni,
9345 4 | pattant föl az öregasszony - megnőttél öcsém, kenyered is van,
9346 7 | a legjobb vasat, azalatt megnyergelék a kedvenc paripát, s ha
9347 47 | hol most átcsapának, - a megnyert idő tehát untig elég volt
9348 10 | amiért oly régen esenkedett, megnyerte az engedelmet, nyithatott
9349 41 | zászlóanya.~A mellékterem ajtaja megnyílék, és egy fürtös angyal szaladt
9350 21 | mint hogy a szomszéd terem megnyíljék az új korszaknak, melynek
9351 43 | Szántay, minthogy az elnök megnyitá az ülést.~A terem csöndesebb
9352 15 | alkalma nyílt fényes házát megnyitni a nagyvilágnak, mert Simonyit
9353 15 | inasa sehogysem bírta úgy megnyomogatni, mint azt egy eleven vérű
9354 30 | teljes megalázódással, a megnyomott szavakban értetvén Klein
9355 17 | gondolatmenetben szinte megnyugasztalá magát, hogy az élet még
9356 1 | mellett látnálak, jobban megnyugodnám, vagy ha Miskának felesége
9357 4 | az volna - mondja egyet megnyugodva az asszony - hogy... ezután...
9358 19 | tudnak és akarnak, - és megnyugszanak, ha mondom, hogy az 1825-
9359 8 | az ifjabbik grófot erről megnyugtassam, s kérem azon kívül, hogy
9360 47 | szüntelen követő lódobogás megnyugtaták Pistát, hogy nem marad egyedül.
9361 21 | barátom! hogy vagy?~Én aztán megnyugtatám az angolt, hanem föltettem
9362 38 | gondolatra vinné, azért megnyugtatásomra valld meg, mit mondtál a
9363 13 | gyanítva, néhány szóval megnyugtatni iparkodék őt, - aztán pedig
9364 30 | Semmi baj!... - szól megnyugtatólag a bankár, - mire azonban
9365 30 | hiszi, hogy magát végképp megnyugtatva mondja: "Hadd jöjjön a zivatar,
9366 30 | kétségbeesni! - mondja a bankár oly megnyugvással, mintha csak a gyertya hamvának
9367 26 | az öreg.~- Nem bánom, ha megnyúz is kend, - bakancsos még
9368 29 | édes, kedves Jakabom, ha megnyúzna sem tudnék adni ma egy garast,
9369 35 | szép lány sem marad most megölelés nélkül, de hogy panasz ne
9370 46 | hálaadatosságból mindenik megöleli egyszer!~- Hát a gyermekei
9371 43 | ha édesapád élne!~- Megölelne, kedves urambátyám, mert
9372 4 | viszonzá jó kedéllyel az öreg - megöleltük, megcsókoltuk egymást, utóbb
9373 4 | egyszer a táncba keveredett, megölelvén a kedves lányt, ki midőn
9374 7 | kapott, hogy néhány törököt megölt.~- Ah! miket kell hallanom! -
9375 17 | elvitt a végzet.~- Barátom! megölte az 1809-iki szégyennek fájdalma.~-
9376 40 | hanem Szántay,... nagyon megöregülök, úgy-e?~- Gróf úr, tán házasodni
9377 11 | a kapun, add annak, majd megörül neki.~- Nem t'om bizs én,
9378 17 | mondja valamennyi, szintén megörülvén, hogy saját agyát nem kelle
9379 15 | szokással, s már messziről megösmerhető volt rajta, hogy ez Bécsben
9380 20 | megismerkedni.~- És midőn megösmerkedtem e dolgokkal?~- Akkor látni
9381 11 | boltajtónak zárait és sarkait is megolajozá, hogy a legkisebb zörej
9382 15 | igen jól érzi magát, csak a megoldástól félt. Azonban a grófné is
9383 18 | csapáznak. - Röstellte, hogy tán megoldózott a nyelve, röstellte, hogy
9384 37 | magával, és otthon kényelmesen megolvashatja.~- Aztán szabad azt megírni?~-
9385 5 | az ilyent nem szokták megolvasni.~- Én nem érek rá itt időzni -
9386 5 | van benn?~- Megéri, hogy megolvassa a nagyságos úr, azért khérem,
9387 28 | lépett a szobába.~- Nos, megolvasták végtől-végig? - kérdi Szántay.~-
9388 23 | három közül egyet alkalmilag megordíttathasson.~Sándoron meglátszott az
9389 7 | kezet ipamuramnak, meg utóbb megorrolta a menyecske, hogy az öregúr
9390 17 | bántsd! - én sem hiszem, hogy megőrüljön, agyvelejének rostjait nem
9391 45 | hírről beszélnek:~Széchenyi megőrült!~Előállt a rágalom, hogy
9392 39 | alatt mind a hatezer.~- Megőrültél? - kiált Klein, hisz három
9393 10 | szétválasztathatnának, s az ingóságok megosztása kényelemmel megtörténhetnék.~-
9394 13 | fejletlensége mutatkozik, a nő a megosztott családi gondok által, gyámoltalanságából
9395 13 | Pistáéknál volt - a két asszony megosztozkodék a gyermekeken, kik kényelmesen
9396 15 | mindenen inkább tudnának megosztozkodni, csak a szerelmen nem. Az
9397 7 | jelenettől fogva, mikor a gróf megosztozkodott nejével fiaira nézve, jöttek
9398 7 | tettem szívemen, tehát: megosztoztam!~Ez rövid története, kedves
9399 7 | hercegasszony - legyen.~- Megosztoztunk! - mondja a gróf és szobáiba
9400 9 | hogy még arra is ráér, hogy megőszüljön benne, s ez időnek rémeként
9401 7 | romlatlan tisztaság, s okvetlen megóvja, hogy idejekorán el ne nyúlósodjék,
9402 17 | a félszerből.~- Jancsi, megparancsold a bírónak, mondja a nagy
9403 1 | hanem csak mondom, ha megparancsolná, hogy aki egy szót szól...~-
9404 3 | lábán, - zúgolódik amaz.~- Megpenészlett talán?~- Még az sem volna
9405 29 | könyvre akadna, legalább megpróbálja, tudna-e még olvasni könyvből?~
9406 38 | ember senvedett sokáig, megpróbálom, talán nem felejtett annyi
9407 4 | Szántay Zsigmond még egyszer megpróbálta azt a mulatságot, aminek
9408 34 | várakozás oly ünnepi és megragadó, hogy az ember legméltóbban
9409 21 | hódol mindenki, - de mégis megragadóbb az a kör, melyben a szeretet
9410 47 | az idegen földön, itt-ott megragadt rajt a szó, s most annyi
9411 4 | száján kiszalasztott egy megrágatlan szót, néha az ilyen úgy
9412 4 | kiszalasztott szót újra megrághatná.~Ez egy megszokott hatalom
9413 32 | hizlalja, de még a "borjút" is megrakja, a fizetésért pedig nagyot
9414 4 | mutatott, azt a fia cifrára megrakta. Meg kell még jegyeznünk,
9415 16 | legcélszerűbb hajánál fogva jól megráncigálni, s ha a velő már meg volt
9416 1 | föl a püspök, mire az apát megrántá figyelmeztetésül, hogy az
9417 38 | jött föl a folyosóra és megrántván Szántayt, kérdi:~- Tekintetes
9418 25 | teremtményeit, tehát minek megrázni a fát, majd lehull a gyümölcs.
9419 27 | olykor egy kis nevetés megrázza pufók testét, mit a hajdú
9420 30 | feledték, az én "Diánám" bizony megreggelizte a legjava tejszínt, úgy
9421 34 | bekiabáljon a semmibe, és megrémítse az éjnek óráit?~A szerelemnek
9422 39 | szekvesztrum.~A jobbágyok közti megrémülésnek azon következése lőn, hogy
9423 23 | legyen önöknek ideje ezen megrémülni, az ablakhoz vezetem, hol
9424 14 | plenipotenciárius úr, előleges megrendelés szerint a tisztikart együtt
9425 14 | emlékszem, Jakab, hogy valamit megrendeltem volna.~- Jó, tehát visszaviszem, -
9426 33 | gyerek valamennyi! szinte megrendül alattuk a föld, a merre
9427 37 | olyan mesterembert, aki megreperálja!... tehát jó, hogy kitették
9428 34 | hogy lába minden lépten megreszket, hátha a semmibe bukik.~
9429 33 | födelét is lecsavarta, hogy a megrettent olaszba minél előbb lelket
9430 13 | félénk arcra megint megtért a megrezzentett vér, megmosolygá a tükröt,
9431 41 | legyezővel érinteni a fiút, ki megrezzenve foglalt helyet a kocsiban,
9432 1 | oly nagy fájdalom s oly megríkatott szem, mit az álom meg nem
9433 47 | napnyugatkor még a hűs forrást is megrimánkodod, hogy a nagy munkában lankadó
9434 17 | föllábadozott, a kényúr is megröstellte a dolgot, s nem szólt a
9435 15 | lépésben igyekszik magának megrövidíteni az időt, de elfogyván türelme,
9436 33 | mielőtt a pusztai vadak megrohanhaták a rémült utast, már az első
9437 28 | nem is adja, - valamivel megrónak majd érte!~Annyi igazság
9438 40 | mondja a gróf, átnyújtván a megrovást.~Szántay hirtelen körösztül
9439 20 | szerencsétlenség pillanatában akárkit megsajnál. A jelen esetben a körülállók
9440 24 | hisz a jóravaló barmot is megsajnálja az ember, kivált ha magáé,
9441 47 | kinek ezen a világon valami megsajnálnivaló portékája van?~- Én zsöllérgyerek
9442 8 | akarsz, - mondja az öreg mély megsértődés hangján, leszállván egyszersmind
9443 41 | önkénytelenül engedé piros arcát megsimogattatni a grófnétól, ki végre megcsókolá,
9444 14 | pedi (érts bötű) sajnálsz megsinálni? az ostoba fráter edj paraszt
9445 28 | sőt inkább nagyon is megsokalljuk a jót.~- Tehát miért kívánnak
9446 24 | székében a főispánt, az ökröt megsütötték, meg is ették, - az ebédet
9447 16 | szemtelenebbül - azokat megszabad verni, de engem nem, azt
9448 39 | jobbágyokat a lelketlenségtől megszabadítani, - ez az örökváltság.~-
9449 27 | és a cigány végtére is megszabadul.~Nem feszegetem tehát, hogy
9450 39 | útján minden úrbéri tehertől megszabadulhatott.~Mielőtt azonban a szentesítés
9451 40 | körmei közül minél előbb megszabaduljak.~- Szavamat adom, hogy három
9452 41 | igézettől nem tudott senki megszabadulni.~- Na, gyermekem, - mondja
9453 38 | nem vétek senki ellen, ha megszabadulok, - tehát tisztelem Szántay
9454 45 | megköszönte, hogy ez áron megszabadult, de még Jakab sem mert igen
9455 34 | hogy a ló lábától fejéig megszaglássza gazdáját, s hogy lépésével
9456 20 | vigasztalva.~Valaki rég megszagolta, hogy a majoresco pénzköltése
9457 34 | pusztán vagyunk, hol egy megszakadt felhő mellől a legelső szürkület
9458 20 | Látom, - mondja a csöndet megszakítva az előbbeni szóló, - hogy
9459 47 | melyet már minden irányban megszaladt a hír, csak az a híja, hogy
9460 17 | a pokolhagyásnak a híre megszaladta már az országot, s a ki
9461 4 | nem az ellenséget fogják megszalasztani, hanem minket.~- Ez politika,
9462 9 | esztendős gyalázat.~A nemesség megszalasztatott, s midőn az intézők láták
9463 10 | ismerőse, kit a sors országából megszalasztott, még pedig Magyarország
9464 10 | szép uradalmak egyikében megszálltak, ott Klein úr szétnézett,
9465 17 | álom lepé meg, férjét pedig megszállták a gondok, érezvén a súlyt,
9466 5 | hanem hogy ne kelljen megszámlálnom, magad is megmondhatod talán.~-
9467 19 | kitörheti, - de végtére is vagy megszánják őket, vagy megundorodnak.~-
9468 48 | két hitvány ember kínját megszánta egy irgalmas golyó, mely
9469 28 | száma egy ember-számmal megszaporodik.~1830-dik évtől szokatlanképpen
9470 28 | dik évtől szokatlanképpen megszaporodott a keresztapák száma, s ez
9471 27 | börtön rendesen tele volt.~Megszaporodtak a jobbágyok közti pörök,
9472 15 | akkor is szépen megáztatta, megszapulta, megmángorolta és megtéglázta
9473 11 | Hanem mikhur a kheed thorka megszárad, azt Jakab üblügesse?...
9474 17 | hányadrész lesz elég? és ha már a megszedett fának gyümölcse nem marad,
9475 4 | ember egy miskolci kenyeret megszegne, ketté lehetne vágni. Ha
9476 15 | magára ne ösmerjen, hogy így megszégyenelje magát majomtermészetéért.~
9477 28 | spektábilis - mondja a fiú megszégyenelvén a szerény kérdéseket, -
9478 35 | igaz, édes bátyám, - szólt megszelídülve - nohát semmi harag, ide
9479 25 | mennyit az irtózat és félelem megszenvedhet, azonkívül oly erősen verte
9480 32 | ahhoz, mikor én valakit megszeretek, az a valaki meg engem,
9481 30 | alkotmányos életbe, hol megszerezheti azon érdemeket, melyek egy
9482 7 | nekünk a nyugtatványokat megszerezte.~A múlt hónapban vittem
9483 15 | valának, s a virágzáportól megszilajult lovak táncolva mentek át
9484 15 | bajnok vendégeket.~A fiúk megszilajultak az örömzsivajban s alig
9485 46 | kérdi az olasz.~- Míg megszökhetünk, Pietro barátom!~- Szent
9486 13 | ki a katonafogdosáskor megszökött?~- Az, az!~- Éppen jó, no
9487 15 | mondja az öreg gróf - hát már megszöktél az asszonyoktól?~- Bácsikámat
9488 46 | úr, de mit akar velük?~- Megszöktetni, orvos úr!~- Az olaszokhoz? -
9489 45 | csárdában, a katonáskodástól megszökünk!... - duzzogott az öreg,... -
9490 19 | ha ez így megy, a bécsiek megszokják a mi komédiáinkat, melyekre
9491 4 | ordítanál valaha,... majd megszokol az uradnál: az anyád sem
9492 4 | mondja tovább Berényiné - megszokták a gyerekeim is, hogy akarat
9493 12 | felele Jakab is kurtán, megszokván ezt a gorombaságot, egyszersmind
9494 19 | mondja a már egyszer megszólalt fiatalember.~- Jertek haza! -
9495 8 | kíváncsiság az ifjú grófot megszólaltatá, s egy kérdést intézett
9496 15 | szokatlan érc, mint az ünnepre megszólamló harangnak hangja, áthatá
9497 4 | sor, én bizony nagyhamar megszólamlottam volna! Fonni, varrni is
9498 11 | akármennyi, de forint nincs.~- Megszolgálom, Jakab, böcsülettel, mert
9499 19 | hogy amint kilépett, bátran megszólíthatta a legelső embert alamizsnáért.~
9500 4 | mondja rá még egyszer, a megszólító szónak elmaradását pótolni
9501 4 | áruló fiút egy hebegő úrfi megszólította, mondván, hogy a szajkó
9502 10 | falat a szájában, melyre megszomjazott volna, - nem volt olyan
9503 4 | asztalnál azt a lányt nagyon megszomorította,... mert ez más dolog ám,
9504 15 | Z... egyike volt ama kor megszomorodottainak, ki heves természeténél
9505 4 | egyik vendég még az ujját is megszopja, mert, vagy illata, vagy
9506 4 | fogadásból menne, s oly élénken megszorítá, hogy sem a fogadást, sem
9507 41 | jobbja után nyúlt, hogy azt megszorítsa, - s az egyszerű ember nem
9508 19 | megcsókolt, a másik legalább is megszorongassa.~Ekkor behelyezkedik a födelesbe,
9509 21 | viselheté tovább a terhet, hogy megszülessék a gondolat, melyet egy egész
9510 11 | a tehén szarvát, mikhor megszülettem, - mondja a zsidó - hanem
9511 20 | legnevezetesebb jövedelemág megszűnnék?~- Tíz év, édes bankár úr, -
9512 7 | gondolatnál és szokásom ellenére megszűnöm alakjaimat beszéltetni,
9513 17 | kiadatni, - amit ha ügyvéd úr megtagad, rögtön a nádorhoz fogom
9514 4 | engedelemre legalább egy megtagadás is illenék, azt mondja most:~-
9515 20 | egyéniségre, de ki fogja nékünk megtagadhatni azt, hogy példának okáért
9516 23 | a zsidó mind huncut, ez megtagadja, mert azt mondja, hogy Krisztus
9517 22 | engem őrültnek, az ősök megtagadójának fognak mondani, de én a
9518 4 | Sándor.~Mikor Péter Krisztust megtagadta, és a kakas a harmadikat
9519 16 | fekszik egy borzas kutya, megtagadván minden ösztönét, mert a
9520 7 | folytatá odább az öreg, de megtaláljuk egymást akárhol, arrul is
9521 29 | várom a jó szerencsét, ha megtalálna! - szól Tapadó kocsijainak
9522 47 | elvezetné oda, honnét előbb megtalálná a világ végét, mint Magyarországot.~-
9523 28 | nem rugdalnak, mint valami megtalált rongyot.~- Nem is hagynám!... -
9524 4 | Jolánt.~- No, valahára,... megtaláltad a szót,... Szántayné! -
9525 1 | együttmaradtak összenéztek, kiki megtalálván a gondolatot, melyen leginkább
9526 47 | mentek. A falu kicsiny volt, megtámadástól nem félhettek, tehát a szokott
9527 28 | dividálok, amice! - okoskodott a megtámadott, - mikor nekem tetszett,
9528 4 | szól a negyedik - majd megtanít az asszony ülni", az ötödik
9529 28 | benő a feje lágya, majd megtanítja az idő arra, amire szükség
9530 8 | Jól van, édes fiam, majd megtanítjuk egymást.~- Bravó, kedves
9531 4 | fésülni? Jöjjön, majd én megtanítom harisnyát kötni. Na, tartsa
9532 10 | gondolta magában Klein úr, ezt megtanítottam! - tudom hogy ilyen leckét
9533 13 | káplár, - különben még itt megtanítunk.~Jolán látta, hogy itt még
9534 21 | a katonaélet jó iskola, megtanul az ember engedelmeskedni, -
9535 1 | hogy ezen időkben tömérdek megtanulandó van. Történnek dolgok körülöttünk,
9536 24 | értelek meg benneteket.~- Majd megtanulja urambátyám is éppen úgy,
9537 4 | aztán, útközben hamarjában megtanulnánk egy kis engedelmességet
9538 41 | hasonló szépséggel, ha megtart az isten, akármi gavallér
9539 47 | egyszerű erkölcsötöket annyira megtartá, hogy ti, otthon zsöllérek
9540 29 | hogy az időhatár szorosan megtartassék saját üzletem miatt, hol
9541 29 | terményeket a piaci áron én is megtartom.~Klein nem jött ki a sodrából.~-
9542 15 | megszapulta, megmángorolta és megtéglázta az estélyt, s amit lehetett,
9543 15 | fölegyenesedvén.~- Azt is megtehetjük, ha akarja, férjem! - viszonzá
9544 35 | azt úgy lovastul könnyen megtehetné.~S minthogy hát a földön
9545 4 | Budára kísértem, egyúttal megtekintém a tábort.~- Hát Kisfaludyt
9546 21 | hónapig katona!~A terem megtelék, és a fesztelen társalgásnak
9547 43 | mellé ültette.~A karzatok megtelének már korán, a hölgyek karzatán
9548 4 | kocsikat - elég az hozzá, hogy megtellett a ház: s míg az udvaron
9549 15 | szénásszekérnek.~A termek már megteltek vendégekkel, kiknek ruháit
9550 7 | jószágokat bírnak pedig, mennyit megtenne azért más: istenem! magyarul
9551 25 | akastottak.~- Thalán the magad is megtennéd?~- In?... - mondja a cigány... -
9552 18 | nélkül a falu kutyái nagyon megtépték volna, pedig jól emlékszünk
9553 7 | Na csak egy szóval, hogy megteremtett úr, - elmegy az országgyűlésre,
9554 40 | úr, ha az utolsó fillérig megterheltetik is a jószág.~- Tehát ki?
9555 38 | legveszettebb népet bírta megtéríteni.~- Ne kírdezzsen, tekintetes
9556 18 | végbe, az egész környéket megtérítette a pálinkaivásnak, s a tisztelendő
9557 1 | malomkő dúcba illesztve, megterítve állott, három tulipános
9558 13 | midőn a félénk arcra megint megtért a megrezzentett vér, megmosolygá
9559 11 | nekem valamit.~- Amit lehet megteszek, csak ne várakoztasson,
9560 6 | meg nem mondom.~- Azt is megteszem, - mondja a jó fiú, gondolván,
9561 40 | jobbágyaim az első lépést megteszik.~- Itt a folyamodvány, méltóságos
9562 12 | mégis jobb, ha lassankint megteszünk valamit, mint azt, hogy
9563 15 | mindent megtenni egyszerre, megtettek amit lehetett, s mindenek
|