12-arany | araro-belep | beler-celun | celza-duheb | duhen-elkov | elkom-erdek | erdel-felbi | felbo-fonnf | fonnt-gyalo | gyamo-hatas | hatat-husza | huszo-jelen | jeles-kerde | kerdo-kikot | kikre-kotet | kothe-latva | le-lovad | lovag-meggy | megha-megte | megti-mulik | multa-nyujt | nyula-orvon | orvos-proba | proce-sanya | sapka-szaro | szaru-szukm | szukn-tevel | teven-utom | utott-vedel | vedem-vizsg | vizsl-zuzot
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
13573 42 | helyrepótolhassa.~A megyei gyűlések tevének csak kivételt, azonban tettleg
13574 25 | mit a zivatar a csárdába tévesztett?~Megösmerte Jakabot, ki
13575 11 | nem látta az isten?... no, thagadja kheed?~- Nem tagadom bíz
13576 5 | újra.~- Majd nagyon sukhá thart, - vélé a zsidó.~- Minél
13577 14 | terjesztik jóváhagyás végett - én tharthassam meg azon az áron, mien más.~-
13578 11 | biztatá az adós.~- Így khed thartozik egy forint negyvennúc.~-
13579 12 | Vajgescrien! Annyit ér, mint a thavali khalendárium.~- Mégsem adná
13580 11 | mert jó volt, akkor azt a thehenet is elhozhatja khed az áráért,
13581 5 | vissza, nem azért hoztam ide, thehet vele a nagyságos úr, amit
13582 29 | kotsis kikhapnád a részed. A thekintetes úr csak megint megírja az
13583 29 | nekhem jú barátom, meg a thensasszony is úgy szeretem, mint az
13584 25 | Mit hagy khed nekhem thestámentumban? - mondja a zsidó, kinek
13585 11 | lelkhiüsmeret? az annyit thesz, hogy minden ember üsmeri
13586 11 | hogy a gazdha meg ne thodja! s ezzel félrevitte a szakasztót,
13587 25 | mégis árthanál, ha módját thodnád?~- Bibast vagy!... - mondja
13588 11 | lelkhem? Hanem mikhur a kheed thorka megszárad, azt Jakab üblügesse?...
13589 12 | is fölugrott.~- Hát nem thud khed beszélni?... itt mérgesíti
13590 12 | volna ott a kolcs! hát mit thudok én bele, hogy ez a korhely
13591 25 | visek el a másvilágra a tieid kezsül, Jakab, - hanem a
13592 21 | bőre épp oly fehér, mint tietek, mely nem rabként, hanem
13593 12 | veszélyben forog.~- Hátha az a tigris meghalsz engemet, azt is
13594 17 | benn annyi érzelem, mint a tigrisben, melynek kölykeit ha bántod,
13595 11 | hogy három húsast kapok tiled, azsért gyüttem Jakab, add
13596 27 | Mert, nagyságos uram, tilen a kurcsmában lakum, vagy
13597 34 | kolompját, mely egy három éves tinón zajog, s e hang, melyet
13598 47 | pár ív! - felel amaz.~- Tintát és tollat is hozzon, - mondja
13599 47 | Eszébe jut a szilaj folyó, a Tisza, mely dologtalanul fekszik
13600 33 | téríték eszére, s midőn tisztább lőn látása, egy habzó lovat
13601 15 | adjon férjem, hogy ha én tisztábban fejezem ki magamat, választásomnak
13602 32 | már a selyemkanapén állt tisztára pucolva a sarkantyús csizmám!
13603 7 | alapjában megmarad a romlatlan tisztaság, s okvetlen megóvja, hogy
13604 15 | elválás megtörtént, s az ezred tisztei egyetemben búcsút vévén,
13605 31 | Éppen azért, mert azok saját tiszteik és saját jobbágyaik, uram.~-
13606 31 | birtokos közölvén terveit tiszteivel is, - egyik tiszttartója
13607 35 | félre paraszt, most már tiszteket verbuválunk, - aki irgalma
13608 17 | végnapjait! Tudod, apámként tisztelém az öreget, kit hamar, -
13609 4 | volt, elmondta már, most a tisztelendőn volt a sor.~- S te mikor
13610 21 | legyen egy terem, melyben a tiszteletnek hódol mindenki, - de mégis
13611 44 | fajom lábáról leoldani, tisztelettel ne legyek, annál inkább
13612 15 | ezredesnek, - alig végzi be tisztelgését, s egy könnyű koszorú röppen
13613 24 | szabatott. Ekképpen öltözködve tisztelkedett a beiktatandó grófnál.~A
13614 23 | félnek, valamennyi diák tisztelni és szeretni szokott.~Remegve
13615 24 | mindig böcsültem, szerettem, tiszteltem uramöcsémnek édesapját is,
13616 15 | elhangzának, végig nézve e tisztes arcokon, ha egy kérő szót
13617 8 | intézett valamelyik fiatal tiszthez ki szerényen megvallá, hogy
13618 16 | lármája lesz, sietett a tiszti lakok felé, hogy Szántaynál
13619 15 | kardcsörgés, s az egész ezred tisztikarát mutatta be Simonyi a házi
13620 15 | elfogadhatni a bámult ezredest tisztikarával, melynek látására minden
13621 14 | előleges megrendelés szerint a tisztikart együtt találta.~Nem akarom
13622 31 | valamennyi!~- Hisz saját tisztjeik és jobbágyaik roppant árakat
13623 9 | mert éppen én mondtam a tisztnek, hogy nem azért küldtek
13624 15 | mindama szereknek, amelyek tisztogatási munkájához szükségesek valának,
13625 47 | csillagdában három esztendeig tisztogatta a messzelátókat, mondom,
13626 27 | asztalhoz, hol az uradalmi tisztség ült, legfölül a nagyságos
13627 46 | kosarakból, - aztán pedig új tisztségéhez fogott.~Körülbelül egy évig
13628 27 | erejénél fogva az uradalmi tisztségtől elveszi a botozási jogot.~-
13629 31 | terveit tiszteivel is, - egyik tiszttartója igen egyszerű tervet ajánlott,
13630 10 | egy sopronvidéki írnok a tiszttartónak, hogy Klein úr feleletet
13631 31 | mi tán kényelmetlenebb a tiszttartóságnál.~- Tehát most hallgassa
13632 10 | állt egy őszbe csavarodott tiszttartóval, ki legelöl állt, annak
13633 37 | rendszerünket, és álmos tisztviselőinket olyanokkal váltsuk föl,
13634 1 | nagyobb, mint hogy a megyei tisztviselőség eszeveszetten bánik a néppel, -
13635 24 | nem értve az új szót.~- A titkár?~- Mi a manó az? uramöcsém! -
13636 44 | beszélte.~- Tanti! micsoda titkod van? - kérdi Szántay.~-
13637 30 | kezdem a dolgot, mit Klein úr titkolni akar.~- Lehetetlen.~- Itt
13638 26 | szeme néz le rája, talán az titkon gyönyörködik benne, mikor
13639 15 | gyertyatartó viaszgyertyájáig.~Titkosan nevetségessé tették a comtessenek
13640 4 | kedves öregeket meglepte a titokkal, és Szántay Zsigmond édes
13641 4 | mert a lány már nagyon titulázza, s az ilyen megkendezés
13642 17 | téns uram! - kezdi ilyen titulussal az asszony, bizonyos hangot
13643 15 | borzas angyalok néznek ki a "Titusfejjel."~- Ah, de férjem! - fohászkodék
13644 15 | mely az akkori divatos "Titusfőt" erős fürtözetben mutatá.~
13645 21 | emelkedettebb a hang, nem mintha tivornyák kezdetén volnának, de bármily
13646 5 | uraságnak esztendőnkint elég tíz-tizenkét icce, azt a patikában is
13647 45 | hogy a robot, kilenced és tized megszűnt, s e két szó: jobbágy
13648 10 | századnak első és második tizede volt, csak azok tudnak képzelni,
13649 12 | elszánta magát egy olyan tizedelésre, mely a roppant fizetendők
13650 17 | jó ízűn egyem. Termésének tizedét elviszi a pap, kilencedik
13651 26 | bakancsos!~Ezzel aztán el a tizedik határig, vagy még azon túl
13652 6 | ember a másikat ölte.~Aspern tizedszer esett el, s ugyanannyiszor
13653 21 | nem lehet, - az országban tizenkétmillió ember lakik, de csak fél
13654 47 | elolvassa, akkor már én tizenketted magammal igen messze leszek.
13655 47 | hangosan mondák valamennyien:~- Tizenketten vagyunk!~- Nem maradt el
13656 37 | vallatták, és az olvasatlan tizenkettőből éppen most ütik rá az ötvenediket, -
13657 47 | volt hátra.~Mire mind a tizenkettőn végig ment az őrállás, már
13658 47 | lehetne elcsípni mind a tizenkettőt?~Pista behunyt szemmel hallgatá
13659 1 | jutalmat, igenis,... ezt a tízezeret pedig a kasznár úr otthagyja,
13660 27 | volt az ideje, mert midőn tízmillió ember jajgat, fölérhet az
13661 28 | egymást is ölték, mai napon tízmillióra szaporodtunk.~Ki ne irtsátok
13662 6 | melyben Aspern több mint tízszer esett el és vétetett vissza.~
13663 4 | jó barátim, mint valami tó fenekébe, órákig nézhettek.~
13664 1 | tetszenék, elgondolna egyet.~A tóban messziről látszik egy sötét
13665 15 | Simonyi látván az utcákon tóduló népet, megállítá az ezredet. -
13666 21 | Pozsonyban egymás nyakára tódult a vendégsereg, s a pozsonyi
13667 21 | ki után vagy harmincan tódultak be, mégpedig olyan arccal,
13668 9 | utóbb a ló alól kimászván, többedmagammal hazatartottam, mert hát
13669 4 | egymás mellett maradának, s a többivel az urasági nagy kert csavargó
13670 47 | félniük, azért a falukon többnyire vágtatva mentek körösztül,
13671 15 | s valamint az ország a többség, úgy a magas arisztokrácia
13672 38 | ellenfélnek legalább 50 szóval többsége lesz.~- Legyőznek bennünket!
13673 34 | a ló békétlenkedni kezd, többszöri szaglás után, mintha zajt
13674 16 | áll nyitva az utcára, s töltelékül egy-egy mezítlábos gyerek
13675 17 | hogy regéi egy korszakot töltének be, ő Széchenyinek az volt,
13676 15 | Nem akarom leírásokkal tölteni az időt, elég az hozzá,
13677 19 | föllobbant, anélkül, hogy a töltés meggyúlt volna.~- Ezek őrültek! -
13678 19 | a legnyaktörőbb fajaival töltik az időt, s kik már mindent
13679 12 | fogva egy édes emlékű múltat töltöttek el.~Klein annyira - mennyire
13680 4 | láttad-e?~- Legtöbb időmet vele töltöttem, amennyit tudniillik üres
13681 47 | leszünk utolsónak, - azért ne töltsük az időt, hanem menjünk.~-
13682 21 | megnépesednek, s a kíváncsiak tömege sajátszerű izgalomban hullámzik
13683 21 | millióból szószólója lesz a tömegnek, mely fölött egy vékony
13684 29 | vásártért, mindjárt az ismerős tömegre akadt.~Megszokott nagyúri
13685 15 | hiúságának jól esett a tömjén, de az ifjú neki mind külsőre,
13686 37 | Kiss van a világon meg a tömlöcben, hanem ha ez oly rég van
13687 38 | embert válogat kend ki a nagy tömlöcből, ha kikerül a nemes emberekből,
13688 13 | legalább egyszer megtömjük a tömlöcöt, mert már úgy kifogyasztotta
13689 7 | Én nem irigylem annak a tömlöcőrnek sorsát, ki abban a jó hiszemben
13690 17 | lószőr helyett kenderkóccal tömte meg a vánkosokat, melyekre
13691 47 | besöpörhetne, mert éppen azon töprenkedett, hogy a vastag kocsmárost
13692 11 | igyék kheed egy akhót. Így töprenkedik a zsidó, még aztán újra
13693 8 | vörös folt maradt, mint egy töredékes, de elég sötét felhő a rohanó
13694 30 | akadályozhatjuk, - legfölebb törekednünk kell, hogy a kitűzött határidőn
13695 45 | súlyra, és ha negyven évi törekvése semmit sem változtatott
13696 7 | szerencsétlenség, nyakamat törhettem volna, pedig a másvilágon
13697 26 | gyerek, talán az ábécében sem törik el a csontja.~Apja mellé
13698 47 | át a combját, hogy föl ne törje a nyereg! Ezen figyelmeztető
13699 7 | egymás mellett. Nincs sehol törlés, korához mérvén a munkát,
13700 44 | részletei mellett valamit is törlesszenek, tehát miért nem lehetne
13701 40 | s most már azokat is törleszteni kell, pedig újabb tőkék
13702 29 | gróf küldött ide, hogy a törlesztés módjával értekezzünk.~-
13703 36 | feleli Klein - hanem a törlesztések mellett méltóságod kiadásai
13704 29 | a bécsi bankárt, ki egy törlesztési tervet nyújtott be a grófnak,
13705 30 | jövedelem fele félévenkint törlesztésre adatik.~- Ez még mind nem
13706 29 | terményekkel, vagy csak pusztán törlesztést fele jövedelem által?~-
13707 23 | Szükségtelen munka volna törnöm-marnom magamat egy költött alak
13708 15 | asztalokon, hogy a drága öltönyök törődést ne szenvedjenek.~Délután
13709 37 | mint országutaink, - de mit törődik vele a táblabíró, csak a
13710 37 | írta ezt amice?~- Sohase törődjék vele, kedves urambátyám,
13711 37 | nevezetes hely).~- Soha se törődjünk mi Kairóval, urambátyám,
13712 1 | képpel járt, a szegény arról törődött, ami nincs: a gazdag pedig
13713 22 | öldöklés, élet-halálharc törökkel, tatárral, - mely küzdelem
13714 1 | esztendős, de az egyik lábam a törököknél maradt, lábat aztán faragtam
13715 7 | félt a keresztény világ a töröktől; bújt, aki bújhatott, a
13716 41 | bankárnak, - tömérdek könnyűt töröl le, s e pillanatban sajátszerű
13717 37 | öregünk, - ki már nem győzi a törölgetést a gyaloglás miatt - és majd
13718 5 | félrehúzódtak, mire a zsidó törölgetni kezdé magáról a halálverítéket.~-
13719 47 | megérdemlék, hogy bársonyba töröljék.~- Káplár uram! - mondja
13720 17 | van?~- Azokat meg el kell törölni!~- Igen, de helyettük koldusok
13721 28 | hiszik, hanem éppen azért töröltük el a botot, hogy ezután
13722 37 | mondja a hajdú.~- Hogyan törött el? - kérdi gyötrelmes hangon
13723 45 | mondja egy rekedt hangú törpe minoritás.~- Mi volna más! -
13724 19 | és csak a részeg ember törte rajt az eszét, hogyha borrá
13725 11 | mire olyan kevert hangok törtek elő, hogy jó lelkű keresztény
13726 17 | nem elég, ha barlangjába törtél, és hű társát rángatod ki
13727 37 | hogy a nyakamat ki nem törtem, pedig a vármegye nem talál
13728 4 | megvolt az öltözködés, de ha történetből előbb künn volt a gazda,
13729 7 | megosztoztam!~Ez rövid története, kedves fiam, az öreg grófnak,...
13730 45 | betűrajzolás alatt. Maradjon a történeté e lap, melyre e szót akarja
13731 19 | kis ugrást, s az előbbeni történetecskét helyezzük arra a korra,
13732 32 | gyöpnek, s lelke a huszár történetén egy nagyot kérődzött, a
13733 45 | kitörölteték, hogy pusztán a történetnek hagyassék meg és a szótáraknak.~
13734 49 | Befejezés.~ ~Fejezzük be történetünket.~- Hová megyen, édes bátyám? -
13735 15 | a huszár.~- De miképpen történhetett az, hogy magyar huszárokat
13736 1 | tömérdek megtanulandó van. Történnek dolgok körülöttünk, melyeknek
13737 46 | azért ha valami véletlenség történnék, káplár úrnak legelső dolga
13738 41 | hasonló látvány alkalmával történni szokott, hanem a kiválasztottak
13739 17 | balszerencse.~Néhány nap telt el a történtek után. Örzse föllábadozott,
13740 35 | vásott mentéjével szemeit törülé, s végre mikor szóhoz kapott,
13741 35 | bámulók között a diákhoz törvén, - félre paraszt, most már
13742 17 | ezt parancsolja az isten törvénye is, midőn azt mondja: szeresd
13743 42 | így kellene meghálálni a törvényhozás jó szándékát.~- Khüszűnöm
13744 12 | most mindjárt Magyarország törvénykönyvének magyarázgatására fog fölkéretni.~-
13745 14 | komponálták volna a magyar törvénykönyvet.~ ~
13746 41 | hisz arcotokon látom, a törzs nem szégyenelheti saját
13747 24 | szél - és mit szólt?~- A törzsöknyáj - beszéli Klein - egyetlen
13748 21 | megláthassa, a toronynak éppen a tövéhez állt, s onnét tekintgetett
13749 7 | torkoskodott, hogy a mézes rudat tövig benyalta, hátul aztán elszegelték
13750 17 | patkányok nem tudnak fölmászni a tojásokért.~- Mondom, hogy vesd ki!~-
13751 4 | csak maradjon nekem nőtlen, tojásra ültetem a kamaszt, mint
13752 11 | úgy bánjék velük, mint a tojással: mert amint mondám, nem
13753 29 | konziliárius öregapámhoz a tojást, most meg úgy néz rám, mintha
13754 40 | törleszteni kell, pedig újabb tőkék nem egyenlítik ki a fölmondásokat
13755 40 | figyelembe, hogy számosan apró tőkéket hordtak az uradalom pénztárába,
13756 42 | összeszedett kötelezvény mindazon tőkéről, melyet takarékos középosztályunk
13757 45 | beválthatja, mert a roppant tőkét egyszerre megkapni a még
13758 15 | bámulók még mindig szívesen tolakodának az ezredes körül.~Míg az
13759 48 | mondja Jakab éppen azért tolakodván ide, hogy a lovat minden
13760 37 | benn van, - meg más is! - Toldalékul aztán ország-világ csúfjára
13761 17 | megmosolygá, hogy az élet mint tolja elébe az anyagot, csak utána
13762 1 | kilobogott egy pörge kalap tolla, melyet midőn meglátott
13763 45 | belőle, - s igen érzem, hogy tollam akadozik, s a papír szétrepedni
13764 1 | heveredtek.~Miska öcsénk - a tollas-kalapos - a tarisznyákat, szűröket,
13765 47 | felel amaz.~- Tintát és tollat is hozzon, - mondja Pista
13766 47 | látja az ember a csákónak tollát, mely itt-ott meginog, ha
13767 1 | hogy a falat kijjebb nem tolná, mert van olyan asszony
13768 34 | mellé lépdel.~A felhők odább tolódnak, a világosság még egy fokot
13769 13 | hidegen adja vissza az elébe tolódó tárgyat. Tehát nem félhet
13770 24 | Sándor körül oly nagy csapat tolongott össze, hogy aki egy emberszámmal
13771 34 | leltél egykor egyet, ki ezt "tolvajságnak" tartotta volna.~Azért nyugszik
13772 13 | s egy-egy bárányfelhőt tolván odább, végre kiereszté sugarait,
13773 8 | ismét amahhoz fordulva: - "Ton frére"! mire a huszár kurta
13774 47 | a madarat, hangja vigye tőrbe.~Csöndesülj le szív, dobogásod
13775 15 | magas arisztokrácia a divat torkában élvén, ezer bolondot űzött
13776 37 | óráját, és látva a báránynak torkán a kést, - elégtételképpen
13777 6 | közép nyílás harminc ágyúnak torkát nyitja föl, mely irtóztató
13778 11 | engem, olyan akkurátus az én torkom, mint a garasos mérték.~-
13779 7 | medvéjének, mert ez is addig torkoskodott, hogy a mézes rudat tövig
13780 26 | jót, s amint rajtakapják a torkosságon, kárát vallja ugyan, de
13781 38 | ismételve lőn, amint a nagy torkú kanász faltörő hangja elbődinté:~-
13782 5 | ember? - szólt a kormányzó a tornác ajtajából jőve kifelé.~-
13783 16 | rajt az idétlen lovak és tornyok, melyeket a parlagon maradt
13784 1 | vígan falatozott.~A tihanyi toronyból lehangzott az estéli harangszó,
13785 47 | fölnézett az égre, egy nagy ágú toronyhoz mérvén a csillagok járását. -
13786 21 | és hogy megláthassa, a toronynak éppen a tövéhez állt, s
13787 34 | harsogása fölverje az alvót.~Már tova ért, - fejét magasra kapja,
13788 12 | kérésére alkalma ne legyen.~Továbbá nem is azon tűnődött, hogy
13789 22 | kezdők azt a földet, melynek trágyája ellenségeink csontja, s
13790 21 | kerekedett bennünket adomákkal traktálni! - véli a másik.~- Nem egészen,
13791 5 | mondja a hajdú - mert akkor tráncsértányéron visz ám haza apád, csak
13792 21 | bámulva nézték a föliratot: Trattner typographiája.~A tudós-társaság
13793 21 | s midőn az úri-utcában a Trattner-háznál elmentek, bámulva nézték
13794 30 | tréfa ez, amit beszél?~- Tréfa-e?... ismétli amaz, - hát
13795 7 | megverhetik egymást csupa tréfából, hogy keléses ne légy, nekünk
13796 21 | kivált még a mesét és a tréfahangot bolondságnak tartották.~-
13797 15 | anyámnak bizalmas embere, és a tréfához nagyon ügyetlen.~- Hát tréfálok
13798 1 | ellenszegülni a jó barátok ártatlan tréfájának.~Bejött az öreg révész,
13799 4 | talán még kását is kérnél?~Tréfaképpen volt ugyan félig-meddig
13800 5 | üket.~- Dehogy verem el, - tréfála a hajdú - városban tíz garasért
13801 4 | Sándor.~- Oda! oda!... - tréfálgat a lány, látva, hogy szekretárius
13802 3 | nagyon elemében volt, ha tréfálhatott, s az öregurat éppen jókedvében
13803 16 | éhenhalással.~- No, csak ne tréfáljon az úrfi - mondja a mester
13804 11 | jószág az, te cigány! - tréfálkodik Sándor.~- Jaj, galambom,
13805 26 | üldögélne Pista öcsém, ha egy tréfálkodó bojtár csizmástól együtt
13806 15 | tréfához nagyon ügyetlen.~- Hát tréfálok én? - kérdi az őrnagy, ki
13807 8 | Öcsém, úgy tetszik, poéta, - tréfálózék a nagyobbik.~- Átkozott
13808 19 | szerencse bosszantásáért.~- Ah, tréfálsz, - mondja az osztó, - a
13809 4 | köszöntvén a lelkészt, félig tréfás, félig komoly hangon ekképp
13810 1 | cseléd, mire a vendégek tréfásan összenéztek, s mintha mondanák,
13811 39 | nagyságos úr, ki nagyon tréfásnak találta a szerződést, annál
13812 16 | akarván ez iszonyú komoly tréfától.~- Jó, menjen hát két hajdú, -
13813 48 | már dicsérni akará, midőn trombita riad meg egy dombos oldal
13814 15 | elkésett úrfi - neveletlennek trombitáltassék a legmagasabb körben.~Ez
13815 47 | hozzá, mikor a hídról a trombitás riadót fútt, - ők pedig
13816 4 | Mi mentette meg akkor a trónt? nem az, hogy született
13817 19 | tyúkszemeim vannak, pedig Pesten a trottoir... hohó, most jut eszembe,
13818 19 | hogy is hívják magyarul a trottoirt?~- Nem tudom, - hanem annak
13819 4 | előbbeni szónok úr sehogy sem tudá megállani, hogy most meg
13820 45 | különböztethetünk meg, - kik nem tudák tovább hallgatni a kegyetlen
13821 21 | tán beszélt is róla néhány tudákosabb ember, jól meggondolta,
13822 10 | csak egy nyelven evett). Tudakozódhatni itt, ott, hol aztán a nevét
13823 2 | erőfeszített vala.~Senkit sem tudának a vízbe lökni, ez elkeseredés
13824 23 | természete pedig a lecke nem tudása lévén, - a fölidézett pillanatban
13825 15 | pillanatra adott okot az a tudat, hogy néhány száz eszmének
13826 30 | jól intézett tervek édes tudatával. - Hisz mit féljen, hatalma
13827 47 | kérdezné valaki, ha az ezredes tudatná vele a furcsa vállalkozást.~-
13828 15 | addig az anya lányával tudatta a határozatot.~Tán nem kell
13829 11 | haza, a jó Isten legjobban tudhatja, mit és hogy bocsát meg
13830 48 | aki azt nálánál jobban tudhatná.~- Úgy! - mondja Jakab egy
13831 20 | kérdem a méltóságos gróftól, tudja-e, hogy a plenipotenciárius
13832 29 | akadna, legalább megpróbálja, tudna-e még olvasni könyvből?~Elhelyezkedett,
13833 4 | kérdezhetnének, mire felelni nem tudnátok?... Vígan lehettek, mire
13834 28 | mondom azt öcsém, hanem ennyi tudománnyal most már be nem áll ám már
13835 43 | íródiák, - az író pedig tudományával keresi kenyerét!~- Hát már
13836 15 | elméknek ingert most már a tudományok bámulásában adott.~Aludni
13837 23 | az édes papa az orvosi tudományokra szánt, hogy gyógyítaná meg
13838 46 | Meggyógyultak-e ezek?~- Tudományom jót áll értük, káplár úr,
13839 7 | hercegasszony, hogy kedvenc tudományomból különösen ez országra nézve
13840 11 | mielőtt a hitelnek eszméje tudományos rendben magyar nyelvre letéve
13841 26 | ti, papírt rágó férgek? tudománytok olyan, mint az a száz forintos
13842 29 | mindenikben ugyanaz volt.~Bővebb tudomás végett egyet a sok közül
13843 10 | plenipotencia?~- Tökéletes tudomásom van azon szóról, méltóságos
13844 14 | néhány nap alatt bővebb tudomást szerzett azokról a becses
13845 21 | Trattner typographiája.~A tudós-társaság mostani helyiségeiben valami
13846 21 | ritka dolgot, csakhogy a tudósabbnak látszó végre abban állapodott
13847 39 | egy barátságos levélben tudósítá a bankárt Klein úrnak újabb
13848 39 | uradalmi tisztek egyesei is tudósíták Szántayt a különös szerződésről,
13849 15 | volt oltva, mint hogy e tudósításnak ellentmondhatott volna, -
13850 16 | hogy még az országúton tudósíthassa, magának nem lévén bátorsága
13851 15 | Rögtön megyek, és még ma este tudósítni foglak.~A szóváltás nem
13852 44 | valami szégyen érné, - azért tudósítom őt, kegyednek~tisztelője~
13853 28 | megmaradnál szándékodnál, akkor tudósíts, legalább olyan helyre teszlek,
13854 42 | cigány.~- Zsidó!... nem tuds hallgatni, - mondja a cigány, -
13855 1 | Odább-odább lépett, mint akit tudtán kívül küld odább az indulatja -
13856 26 | fekete vagy fehér?~Mit tudtok ti, papírt rágó férgek?
13857 31 | magyarhoni nemes ember, - s ön tudtommal nem az.~- De ha én becsületes
13858 7 | században megtörtént.~Magunk sem tudtuk egymást agyonverni.~Fogadott
13859 14 | elég az hozzá: röviden tudtukra adá, hogy ő jövendőben nem
13860 44 | nagyságos uram, amit mi ketten tudtunk, - fájdalom, ez is tudja!~
13861 13 | akkor már minden késő.~Tudvalevő dolog, hogy 1816-ban sok
13862 18 | a foltot varrják.~- Vagy tübbet mondjon ked, vagy semmit,
13863 34 | hátha a semmibe bukik.~A tücsök belefáradt énekébe, a pacsirta
13864 13 | szétterülvén a nyúlánk testen.~A tükörfiókban volt még a menyegzői szalag,
13865 15 | félre egy sarokban álló tükörhöz, hol a baráti szeretet előzékeny
13866 13 | szellő sem a vizet, mintha tükörré simult volna, hogy az ég
13867 24 | arccal fordulva vissza a tükörtől, hol öltözékét végezé.~Klein
13868 17 | melynek megmutatá a múltnak tükrét, hogy sírja ki minden könnyét,
13869 25 | seretem a jót, nagyon elsoktam tüle, azsazs: hogy nem is adtál
13870 12 | Nohát most parancsolsz tülem az ispán, gyújts meg azt
13871 15 | vasorrú bábája éppen úgy, mint Tündér Ilonája.~Bekövetkezett az
13872 13 | gondolá magában, - s mintha a tündérek országán kellene beszökni,
13873 41 | mosolygóvá, vagy jobban tündérivé tevé a gyermeket, hogy Szántay
13874 41 | boldogságot, közel látni a kis tündérleányt.~~- Barátom! - mondja a
13875 33 | olaszt, mikor beszélt neki a tündérországról, hol a citrom, meg a narancs
13876 15 | által, az ezred valósággal tündöklő állapotban léphetett Bécsbe,
13877 42 | sikerült, mert a hitelezők türelemre lőnek utasítva, pedig némelyiknek
13878 15 | megrövidíteni az időt, de elfogyván türelme, harmadszor is kérdé, beszélhet-e
13879 19 | kimondanók ítéletünket, olvasóink türelméért esedezünk, és ámbár meglehet
13880 47 | elszántak és bátrak, kitartók és türelmesek valátok, hisz hozzátok oly
13881 48 | mikor a zsidó csettentett, türelmesen indítá meg maga után a könnyű
13882 29 | és írjuk alá...~- Egy kis türelmet, - mondja Klein csöngetve,
13883 13 | valami, he? - bőge a káplár, türelmetlenkedve a várakozás miatt.~Feleletet
13884 16 | az éppen az út melletti tüskébe esik, honnét véres sebekkel
13885 1 | legények szívesen megmásszák a tüskekerítést is.~Az öreg után ballagott
13886 16 | közepén papsajt, ökörfarkkóró, tüskés bika, bodza és paréj közül
13887 23 | elhallgatván a csalánozás és tüskézésnek borzasztó módját, most már
13888 46 | narancsfák elpusztulának az ágyúk tüze alatt, és a szép Milanóban
13889 23 | nem szabad, önök, kik a Tujder-féle bölcsészeti oskolában az
13890 23 | hogy az alábbiak szerint, Tujderhoz hasonló ember abban az időben
13891 23 | ünnepélyes hangon, - minőt Tujdernak még talán senki sem mondott
13892 23 | amaz incselkedett!~Ez volt Tujdernál a legóriásibb vétek, s így
13893 12 | megboldogult gróf emberszerető tulajdonánál fogva egy édes emlékű múltat
13894 44 | megyegyűlésen való kudarcot is neki tulajdonítá, azért nem tűrheté, hogy
13895 4 | a szakácsné, éppen ennek tulajdonítható, hogy az egyik vendég még
13896 4 | rajtunk üt az ellenség: amit tulajdonképp nem bánnék, legalább nem
13897 47 | vásárosok beszédét, mit tulajdonképpen csak hallottak s Pistán
13898 23 | illető betűn kezdődő nevek tulajdonosai közöl valakinek vállalkoznia
13899 27 | még jobb ebédeknek az a jó tulajdonságuk volt, hogy mint a legyek
13900 20 | még az enyém, s nekik nem tulajdonuk.~- Ilyesmiről az én emberem
13901 14 | hogy míg e patriarkális jó tulajdonunknál fogva falukon a vendég kocsijának
13902 1 | de sőt a házkerítésen is túlér, de így, ahogy mondám: az
13903 1 | révés lánya,~Azs a sivem tulipánja.~Na, tagadd! 'Sz a múlt
13904 20 | emberem beszéli, s nincsen oka túlozni.~- Tehát mit látott uradalmaimon?~-
13905 47 | méregeti, vajon marad-e még a túlpartig annyi, mennyivel idáig elgázolt?~
13906 15 | jól látá a közellevő, tán túlságosan is figyelő orvost, kinek
13907 23 | mint kivételes egyéniség tűnik föl, hanem mint egy példa
13908 12 | lenne legkényelmesebb?~Ilyen tűnődések közt érte az estharang, -
13909 1 | méltóságtok a francia proklamáción tűnődnek.~- Itt van! - mondja az
13910 47 | még soha.~Midőn leginkább tűnődnék az ezredes, és a legénység
13911 23 | kinek még nevén sem kell tűnődnöm, hanem megnevezem, mint
13912 17 | sugára? - kérdi önmagában a tűnődő lélek, míg utóbb az értelem
13913 1 | de így kire maradsz? azon tűnődöm most...~Megint nem akadt
13914 8 | franciául, mint ezek.~- Csak tűrés kell, atyám, s minden megyen,...
13915 19 | mint hivatalos vendégek tűrettek el.~A mulatság folyt, a
13916 44 | neki tulajdonítá, azért nem tűrheté, hogy a gróf nyakában van
13917 15 | közelében levén, mindinkább tűrhetetlenebb lett, s miután még egy pár
13918 15 | alig bírták a szárnyakról tűrhető rendbe szorítani a sorokat.~
13919 37 | mindezt mily békésen tűri ami jó öregünk, - ki már
13920 24 | úr is csak olyan ekével turkálja a földet, minővel száz esztendővel
13921 28 | az a kis föld, mit eddig turkáltunk, végképp gyerekeinké marad, -
13922 17 | is a szomszédba futna.~- Tűrnöd kell, míg valakit kapunk, -
13923 15 | de mindjárt.~- Egy kis tűrömolaj, őrnagy úr, - azt csöpögtessen
13924 15 | mondja az őrnagy, - a tűrömolajnak kötője is legyen, - mondja,
13925 4 | múzeumban a carrarai márványt túrónak nézte, s egy bugylit ki
13926 13 | csikón, mely még nehezen tűrte, hogy ember a hátára mert
13927 34 | meglassudának, a fej ismét a füvet túrva hajlott alá, s a lépések
13928 32 | az obsitos - vállperecig tűrvén föl az ingét, idáig vájkáltam
13929 4 | melyeknek, mint az erdei tuskónak, megvolt a maguk ideje,
13930 6 | hogy ki volt az, aki a tűzbe csapott?~- Vedd le előbb
13931 29 | építünk, vagy kanócot dugok e tűzfészekbe, de ugyan nem tekintgetek
13932 1 | hevertek a ház előtti gyöpön.~A tűzhely mellett áll a révész lánya,
13933 1 | vízre, s azon át belátunk a tűzhelyig, melyen egy háromlábú serpenyő
13934 1 | gazdasági kérdés jutalmául tűzi ki.~- Sajátszerű helyzet -
13935 29 | sarkán, - ugyanott hever tűzkő, tapló és acél, pedig hisz
13936 1 | Georgicon számára magam tűzök jutalmat, igenis,... ezt
13937 20 | a sors játéka példányul tűzött ki.~Éppen e körülménynél
13938 6 | legénység vígan szedegette elő tűzszerszámát, s míg az ellenséges ágyúk
13939 11 | fajának elszaporodását célul tűzte ki. Mit mívelne a világ,
13940 4 | a bögrét is elhúzzák a tűztől, ha nagyon forr, - mondd
13941 16 | kapott, hogy e fiúval ki ne tűzzön.~Sándor ép, egészséges fiú
13942 23 | fölemelkedve a professzor - tyere gi (gyere ki) tedd le mokodat!...
13943 23 | ekképpen fog véghez vinni,~- Tyereg! - (ezt már Tujder mondja)
13944 21 | nézték a föliratot: Trattner typographiája.~A tudós-társaság mostani
13945 7 | kell, nem kell a jobbágy tyúkjai alól kivámolni, tartson
13946 29 | a gunyhót meguntam, - én tyúkokkal egy udvaron nem lakom,...
13947 19 | Barátom, - nekem igen fájós tyúkszemeim vannak, pedig Pesten a trottoir...
13948 4 | dolog előttem, hogy akinek a tyúkszemére lépnek, nem akarva is elkiáltja
13949 4 | ám besavanyítani, mint az uborkát, hogy sokáig maradjon, annak
13950 14 | Nagyságos uram neve az.~- Udj van, - napság fogva vagyom
13951 17 | mely most már a megyeház udvarán áll, minthogy a tens úr
13952 5 | zsidót, ki a kormányzó úr udvarára akart volna régóta bejönni,
13953 19 | előbb kovácsot, bognárt az udvarba parancsolt, hogy a födeles
13954 38 | annyi!~- Azokkal a hátulsó udvarból a fehér tollasok közé keveredik
13955 1 | veszprémi püspök a szűk udvari kertben sétálgattak, beszélgetvén
13956 8 | kikerekítvén mindazt, mit az udvariasság elöljáró beszédekkel szokott
13957 15 | bécsiek megelégesznek annyi udvariassággal, mennyit a tábori sátorok
13958 15 | hogy ma alkalmam legyen udvariasságomról kikérdeztetni.~- S kívánja
13959 4 | nélkül zajgatod, majd az udvarodon termek! - Ettől pedig jobban
13960 27 | nyáron meg a faluvígen egy udvas fában, hát attúl mit szolgáljak?~
13961 12 | és vagyonvesztés.~- H...ü...m! - mondja Klein számot
13962 11 | thorka megszárad, azt Jakab üblügesse?... Ott a khút,... ott a
13963 15 | tartván, kurta reggelivel üdíté magát a további útra.~Egy
13964 4 | pillanatok, sóvár vágy, lelkem üdve, szellemek szárnya, sóhaj,
13965 12 | itcét tartott, míg lelki üdvösségének némi biztosítására mindig
13966 17 | nem lesz sok a mennyei üdvösségért, mennyire rávezeti őket
13967 11 | akhinek phénz khüll, még az üdvösségét is bealkussza.~- Lesz-e
13968 21 | Fizesd a tizedet, mert én üdvözítelek, mire ismét azt feleli:
13969 47 | kibontott szalagot.~Az ezred üdvözlé a kincset, és a tizenkét
13970 1 | Isten hozta, isten hozta! - üdvözlék őt a főpapok, s mindjárt
13971 8 | grófé, ki apját és az öreget üdvözlendő, sietett az érkezettekhez.~-
13972 44 | rohant az új adminisztrátor üdvözletére, anélkül, hogy egynek eszébe
13973 41 | a bankárhoz lépett be.~- Üdvözlöm önt! - mondja Szántay.~-
13974 21 | tisztelendő uram, de nem üdvözülhetnék én valamivel olcsóbbért
13975 47 | irányt kereste, s mint az üdvözülni akaró, annál inkább hittek
13976 15 | szedte.~A húzódó ezred után ügetett egy utazó kocsi, mely meg
13977 12 | annyira ártatlan volt ez ügyben, hogy őt saját zsírjával
13978 38 | mely első emelt szót a nép ügye mellett, - uraim, tudnunk
13979 17 | legszánandóbb állapotban talált, az ügyefogyott sok vénasszony közt.~Éppen
13980 30 | mindig befolyt a majoresco ügyeire is, de az ifjú gróf jószága
13981 31 | nem kérdezek semmit, hanem ügyelek arra, hogy a jogokat ne
13982 8 | megállapodának a munkásoknál, honnét ügyelő tisztek nyargalának a grófi
13983 15 | hívást. A gróf észrevette a ügyelőnek tekintetét, s kérdé a hölgyet,
13984 47 | s inkább az őrmesterre ügyeltek, mert a megriadt ló, majdnem
13985 47 | ő gondja lesz az is, ha ügyének prókátort nem lel.~Reggel
13986 41 | hirtelenében "Ráró" volt-e ügyesebb, vagy Pista, kit hihetőleg
13987 26 | elég szilaj lovat, hogy ügyességből sebes futamat közt a ló
13988 38 | párttusák, és a számítás ügyessége vetett súlyt a mértékbe.~-
13989 20 | gróf úr szakácsa, kinek ügyességét már ösmerem. A gróf úr elfoglalja
13990 7 | fölül fekete selyem, kitűnő ügyességgel hajtva nyak körül, - mihez
13991 43 | meglehetős párt alakult az ügyet megdönteni.~- Egy pénzeszsák! -
13992 21 | appellálhatná saját desperátus ügyét.~No de nézzünk embereink
13993 20 | melyek magukban nem éppen ügyetlenek.~- Nem vagyok kíváncsi hallani.~-
13994 4 | is kezdjem már no?... - ügyetlenkedék a szekretárius.~- Csak az
13995 15 | elítélje a legelsőt, kit ügyetlenségen kap.~Hasonló reszketegség
13996 20 | s ez a párt nem egészen ügyetlenül azt gondolta ki, hogy egy
13997 20 | neki bankárját, kinek egy ügynöke csak tegnap jött meg Magyarországból.~
13998 21 | just jognak, a prokurátort ügyvédnek, a klienst védencnek, a
13999 1 | méltóságtok - mondja az öreg, ügyvédünk ilyen levelet írt tegnap
14000 29 | hisz szegény párák csak nem üldögélhetnek itthon mindig, ez pedig
14001 26 | a lóról.~Még most is ott üldögélne Pista öcsém, ha egy tréfálkodó
14002 12 | sem mozdult egy nagy kősón üldögélvén.~- Nincs egy korty jó pálinkája,
14003 47 | partot, visszanéztek az üldöző nehéz lovasokra, kik saját
14004 15 | hanem a sok szabót addig üldözte, míg neki valami különváló
14005 8 | midőn az öregek a hátulsó ülésben elhelyezkedének, a vendég
14006 23 | magát, mint mikor valaki az ülését akarja megmozdítani, hanem
14007 42 | is Sándor alá tolta volna ülésnek, ha ez szótlanul el nem
14008 17 | még le nem fejtettek az ülésről, és csak az a szerencse,
14009 7 | apjára nézett, mikor az öreg üléssel kínálta, mintha gondolná:
14010 43 | minthogy az elnök megnyitá az ülést.~A terem csöndesebb lőn,
14011 23 | hosszában, és ezért nem ülhetnek önök oda.~Meglehet, e vonásokat
14012 4 | lesni, mi bajod: örökké nem ülhetsz otthon, mert akkor még inkább
14013 4 | éppen ötvenedik esztendejét üli ma. A viszontlátásig barátod~
14014 4 | valahová kocsin,... hát én üljek... jobbfelől.~Itt elakadt
14015 23 | mondának a fölállók maguk.~- Üljetek le, - mondja bosszúsan a
14016 46 | Ha már annyira van, hát üljön veszteg káplár uram, majd
14017 47 | hangot, a madár nem egy ágat ülne meg nyugovásképpen, s még
14018 10 | volt, s mielőtt vacsorához ülnének, - minthogy ennyire megbarátkoztak -
14019 23 | is elrémülten húzódott le ülőhelyére, - hanem amaz incselkedett!~
14020 13 | hogy megfuthasson a rajt ülővel, s végre lerázza magáról
14021 4 | nekem ugyan jobbfelől nem ülsz, ha meg kétszáz esztendeig
14022 15 | melyben az úri vendégek ültek.~Elöl a nyerges lovon ült
14023 33 | böcsületes utasembert is ültesd föl egy jámbor kancára,
14024 4 | maradjon nekem nőtlen, tojásra ültetem a kamaszt, mint a kotlóst!~-
14025 4 | világ nyelvére nem akarod ültetni, legjobb lesz, ha kerülöd,
14026 43 | helye legyen, maga mellé ültette.~A karzatok megtelének már
14027 19 | hova megyünk?... csak nem ülünk mindig egymás nyakán, -
14028 6 | is, ki néhány lépésnyire ülvén, két paripát tartott.~-
14029 37 | táblabíró föl nem dűl.~- Üm!... - dörmögi ismét az öreg,
14030 24 | is ilyen fesztivitás...~- Ünnepély, édes urambátyám.~- Már
14031 15 | majoresco is megérkezett az ünnepélyre, a fiatalság sietett egy
14032 15 | midőn házasodni akarok, s az ünnepélyt családomnak ünnepül akarom.~-
14033 28 | legnyomorultabb ember is ünnepet ül gyermeke születésén,
14034 34 | E perc, e várakozás oly ünnepi és megragadó, hogy az ember
14035 13 | magasztosult meg.~Szerette volna ünnepiebbé tenni a kis lakot, s minthogy
14036 1 | Miska! - szólt az öreg ünnepies hangon, megvárva, hogy a
14037 15 | az ünnepélyt családomnak ünnepül akarom.~- S ki lesz a menyasszony?~-
14038 25 | megbolondulva vágván ki egy ürgebőr erszényt, melyből húszasok
14039 29 | nem akarnám, hogy mint az ürgéket csak az árvíz öntse ki e
14040 11 | szakasztóban mit hozott?~- Ürítse ki, Jakab, - utalá az asszony
14041 28 | kapva Szántayt és így jó ürüggyel szabadulván a szobából,
14042 25 | volna.~- Pedig lásd, én ürükkhé szerettelek, - mennyi bort
14043 6 | sorból, mert ölnyi hézagok ürülének, és ilyenkor sorakozni éppen
14044 41 | részesültek.~Azonban a fogatok ürülni kezdének, és a tábor sátrainak
14045 5 | visz ám haza apád, csak azt üsd meg.~- Két húszast adok,
14046 11 | thesz, hogy minden ember üsmeri a maga lelkhét! Egyik egy
14047 1 | bíztatá az öreg.~- Hadd üssék azst, aki oda megy, mit
14048 16 | kalácsot, s ha aztán megettük, üssük egymást agyon, oda, mondom,
14049 11 | mostani adósság, Jakab?~- Majd üsszevetjük! - szól Jakab gondolkozóra
14050 16 | eldönteni egy üdvösséges üstökcibálással, t.i. abban az otromba meggyőződésben
14051 1 | meghajthatta volna, fehér üstökéből keveset tépett ki az idő,
14052 15 | akar, de kit az asperni ütegek nem bírtak elnémítani, most
14053 47 | le szív, dobogásod minden ütése egy, leszámolt szeme azon
14054 27 | válogatni kelle az embert, kinek ütéseit nem lehet eltagadni.~És
14055 23 | feküdt, és orrán kegyetlen ütést kapott.~A nagyságos úrfi
14056 33 | csak arra való, hogy azt üthesse meg a hat közül, amelyikért
14057 1 | sor, a feleséges ember is üthet akkorát a francián, mint
14058 10 | magában, hogy a készet hogy üthetné ki a másik markából.~Páristól
14059 12 | negyven forintért agyon is üthetnek.~Végigjárta a szobákat,
14060 1 | hogy a szikrát a taplóba üthetnénk.~Régi már a híre a tihanyi
14061 37 | tizenkettőből éppen most ütik rá az ötvenediket, - és
14062 11 | megélni. Jakab jól kiszámítá ütközeti helyét - meglehet, őt tán
14063 9 | franciával, azaz hogy mink nem is ütköztünk, mert rezervában voltunk,
14064 23 | jegyezvén meg végül, hogy az ütlegek kiszámítása is azért nem
14065 16 | Sándor helyette is fejbe ütné az úrfit, - de Sándor nevelőitől
14066 15 | elkomolyodva - lármát kell ütnünk, tán közelünkben leszen
14067 11 | a kútra, hogy a vödörhöz ütődik.~- Örökké nem tarthat! -
14068 33 | oldalról az ég oldalához ütődnek, és csak itt-ott állja útját
14069 1 | öreg - hanem ha jót akarsz, ütöd, ahol éred őket!~- Soha
14070 17 | volna, ha előbb másvalaki ütögetné meg, mert amilyen jobbágynyúzó
14071 4 | itthon volt, bíz az meg volt ütögetve, mert tudja, kedves Berényiném,
14072 4 | lánchordta, ha ide jön, le is ütöm sarkantyúját a kordováncsizmáról.~-
|