12-arany | araro-belep | beler-celun | celza-duheb | duhen-elkov | elkom-erdek | erdel-felbi | felbo-fonnf | fonnt-gyalo | gyamo-hatas | hatat-husza | huszo-jelen | jeles-kerde | kerdo-kikot | kikre-kotet | kothe-latva | le-lovad | lovag-meggy | megha-megte | megti-mulik | multa-nyujt | nyula-orvon | orvos-proba | proce-sanya | sapka-szaro | szaru-szukm | szukn-tevel | teven-utom | utott-vedel | vedem-vizsg | vizsl-zuzot
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
14580 45 | negyven évvel előbb, nem védem, akkor életet nem érdemel.~
14581 21 | prokurátort ügyvédnek, a klienst védencnek, a kúriális deciziót döntvénynek,
14582 31 | birtokot egész a veszedelemig védik, de legalább győződjék meg
14583 4 | úgy hogy fél télen alig vedlette le a nyári kormot,... télen
14584 28 | vastag érdekeit látszik védni, mikor a haladásnak ellent
14585 33 | magában nem a legügyetlenebb védőszer, ha a gazda valamely sarokban
14586 17 | legyen, de azt sem, hogy egy védtelen ember az úriszék elébe kerüljön,
14587 47 | s a tizenkét menekvő nem védve egyébtől, mint tizenkét
14588 21 | házigazdát.~- Igen, barátom, és vég nélkül örvendek neki, -
14589 5 | komédiát, mint amit teveled végbevisz ez a hat kutya, azért csak
14590 8 | felét sülve, felét főve végcélhoz kergetném. De mentsen ki
14591 21 | tudjuk olvasni, mint a látcső végére helyezett tárgyat, a nagy
14592 16 | is a szemérem védelmére végerejét összegyűjté, lenyúlván az
14593 36 | tettem, hogy két éven át véget vetek minden liberális mozgalomnak -
14594 24 | tükörtől, hol öltözékét végezé.~Klein úr hirtelenében nem
14595 12 | voltak, testvérével nem végezhetett, minthogy az a hadseregnél
14596 28 | És ha nem ment?~- Kurtán végeztünk, amice, - nem replikáztunk,
14597 47 | lovaglást valahogy kibírják.~Végezvén ezt a műtétet is fölülének,
14598 39 | kaszálnunk kell, - és azt ki végezze? én, vagy a gróf?~- Nem
14599 7 | tökéletesen hiszem, hogy véghetetlen kegyelmű,... azért hallja
14600 10 | figyelmeztetnem a grófot, hogy én véghetetlenül szigorú vagyok.~- Emberemre
14601 9 | mint ez volt.~~A villám végigfutja a láthatárt, s a rémület
14602 12 | forintért agyon is üthetnek.~Végigjárta a szobákat, s végre feleségétől
14603 7 | látszik, befejezte, s amint végignéz a papíron, mintha ugyanazt
14604 33 | furcsa gondolat volt Pistától végignézni a nagy pusztaságon, melyen
14605 7 | szinte megnyalja a száját, végignézvén az uraságén, csakhogy olykor
14606 3 | diák szót kever mondásába, végigverem ezzel a bottal.~- Hej! kedves
14607 4 | sincsen köztük. Kisfaludy végigvezetett Alvinczy táborán, a generális
14608 17 | mondani becsületes öreg apád végnapjait! Tudod, apámként tisztelém
14609 17 | arcának rémes emlékezete végórádig elkísér, mert egy álmodat
14610 34 | csöndes, mint a hattyúdal, végperceit nem állván el a múltak emléke,
14611 10 | természetes határokkal bírt, két végpontra dőlvén, honnét a kalandorok
14612 15 | látván nyelvünk és öltözetünk végpusztulását, valami keserves órában
14613 16 | elmentek Pistának házához, végrehajtandók egy olyan dolgot, mely az
14614 27 | kiszállhasson, egyszersmind vártak a végrehajtással, kíváncsian lesvén a kiszállót,
14615 10 | Az öreg gróf által, ki végrendeletének 3-dik pontjában ezt igen
14616 29 | más dicsekedhetik, hogy végszámra vette a selymet, a konziliárius
14617 33 | akarna fölcsapni.~Míg Pista a végszavakra feledkezett, a hat kutya
14618 7 | fiam, - édes apád mondta.~A végszónál bekopogtatott az urasági
14619 34 | az első sugár átfutná a végtelent, emelt fejét lassan hátra
14620 28 | szobába.~- Nos, megolvasták végtől-végig? - kérdi Szántay.~- Elolvastuk,
14621 38 | kisebbség ütötte ki magát.~- Végünk van, barátom, - mondja a
14622 31 | megnyugtatá, hogy eddig még nincs végveszély.~- Magam sem félek ettől, -
14623 25 | ki iszonyattal nézett a végvonaglóra, s babonás lelkében a félelem
14624 5 | bársonyszerszámból, - máskor olyant ne végy magadra, ha drága.~- Thiz
14625 15 | Parancsol a méltóságos grófné?~- Vegye át e divatképet, - mondja
14626 28 | hogy a professzorok eszét vegyék a sok könyvvel, elég nekem,
14627 4 | eláradt könnyet észre ne vegyenek, s ha a vigyázó Schnellerné
14628 2 | múlva, ha valami kutató vegytanár kezébe kerülne az az avult
14629 8 | vonatkozó körülményeket, vegyük föl a beszéd fonalát a találkozás
14630 15 | zavartatnának, a tömeg közé vegyülének, az anya lányával, az őrnagy
14631 21 | tenni!~Ezzel kezet szorítva vegyült a társaságba, míg a házi
14632 15 | mondja az ezredes, nevetve vegyülvén az élénk tömegbe, hol a
14633 15 | szerzeményemből ne sokat örököljetek.~Vegyünk egyelőre búcsút őméltóságától,
14634 17 | úriszék a bírája, s annak végzéséért jótállok én.~- Igen, de
14635 42 | hosszú viták után kimondá a végzést, akár jobbra, akár balra
14636 48 | mindinkább fölemelé fejét, mintha végzete kergetné végét keresni a
14637 17 | megmutatja, s egy nemzet végzetes útján viszen végcélja felé,
14638 46 | Pista Milanóban, midőn a végzetteljes 1848-ik év elkövetkezett.
14639 13 | az úri vendégnek álma nem végződik el nap felköltével, - tehát
14640 34 | édes álmot, mely akként végződött, hogy ellenségre nyújtá
14641 47 | a másik hat is frissítőt vehessen. Egyúttal a lovaknak pálinkás
14642 40 | véleményemre kötelezést nem vehetek, méltóságos uram.~- Értem!... -
14643 26 | lenyelvén, hasznát senki sem veheti.~Mi az amott a nagy pusztán?
14644 1 | melyeket ha már ki nem vehetünk a szájából, legalább okosabb
14645 49 | később Tapadót Szántay, ki vejével karonfogva ment a váci utcán.~-
14646 21 | boltok egyikében néhány véka zabot méretett magának,
14647 11 | volt, terjedelmére sokkal vékonyabb, minthogy kemény táblába
14648 46 | csapatokra talál!~- Valahol csak vékonyabban lesznek, ott aztán keresztül
14649 4 | nem az a mostani ideális vékonyság volt, melyet annyi erőlködéssel,
14650 34 | eléri, egy csöngőnek hangja vékonyul ki mellőle, s az ember önkénytelenül
14651 15 | gazdaasszony, mindent közösnek vél.~- Nem keresett senki?~-
14652 17 | fizettek is hozzá?~- Nem is véled, kedves feleségem, minő
14653 4 | nem látszik rajta, amint vélem, és abból evett, amit maga
14654 30 | egytől-egyig.~- Ez bátyámnak a véleménye, - az enyém meg az, hogy
14655 40 | szemrehányást tenni.~- Egyéb véleményemre kötelezést nem vehetek,
14656 31 | melynek becsületes emberek jó véleményére oly nagy szüksége van.~-
14657 36 | ifjabb, de bár politikai véleményért agyonverésre is készen voltak, -
14658 40 | feleli Szántay.~- Hadd hallom véleményét, - bármily őszinte legyen.~-
14659 16 | másik bét mondott, mely véleménykülönbséget a mester úr szokott eldönteni
14660 1 | hová fusson? Mégis, hogy véletlenben találják a szegény legényt,
14661 41 | jövendölni, ne keresse ön a véletlennek kulcsát, a jó isten nem
14662 23 | lábai közé dugta a pálcát.~- Véletlenségből, domine klarisszime! - hazudék
14663 4 | villámlásnak dörgése is legyen, véletlenül-e vagy készakarva, a lánysereg
14664 47 | gyújtsa újra lángra.~Nem is vélitek, hogy példának okáért választott
14665 17 | e vonásokat vastagoknak vélné. Azonban sokkal inkább szeretem
14666 16 | jól megráncigálni, s ha a velő már meg volt lotyogatva,
14667 1 | amaz.~- Mert nem tudnak velök bánni! Így fogyasztják el
14668 16 | célra legalkalmasabb, a velőtől távol esik, tehát a kezelés
14669 29 | kifogásom.~- Magam is azt véltem, s így a gróf úr fél jövedelemmel
14670 2 | körül, nem akadna-e valami vénasszonyra, ki hamar meghalom fejében
14671 7 | kivámolni, tartson az uraság egy vénasszonyt, elég nagy udvart keríthet,
14672 10 | mellyel előre kinézi a vendégből, hogy mennyi nála a váltott
14673 11 | kanászt, ki tán legelső vendégei közül való, ki mindjárt
14674 29 | kipörkölni a házból?~- Hát miféle vendégeid járnak, hogy egy kis dohányfüsttől
14675 29 | gazda.~- Csak nem akarod vendégeidet kipörkölni a házból?~- Hát
14676 15 | alig várta, hogy huszár vendégein kiörvendezhesse magát.~-
14677 20 | Jakab kitöltögeté a bort vendégeinek, aztán magára kapván egy
14678 15 | Szétváltak, s a grófné vendégeivel társalgott, de leánya közelében
14679 4 | készen állt a kefével, hogy a vendégekről leszedje az úti port, ezzel
14680 36 | tehát nagyban elhatározták a vendégeskedést.~- De pénz? a pénz! - vakaródzék
14681 10 | sajátszerű lökést adván, vendégét kiereszté az akolból, hol
14682 11 | khüményesbül, azthán egy vendéggel megint thöbb!... árpha,...
14683 47 | katonainas-féle toppant a vendégházba. A fiú pálinkát parancsolt,
14684 7 | hogy sem török, sem tatár vendégképpen nem volt ide híva; ettek,
14685 19 | Bécsben abban az időben egy vendéglő, hol a kártyával ki lehetett
14686 47 | útba eső faluk egyikében a vendéglőhöz mentek. A falu kicsiny volt,
14687 10 | a reményteljes jó hírt a vendéglői pincéreknek:~- Ez aztán
14688 19 | beszélték utcán, sörházakban, vendéglőkben és palotákban, hozzátévén
14689 10 | volt igen forgandó pénz.~A vendéglőnek egyik szárnyában volt az
14690 46 | ki egyik tágasabb utcában vendéglőt bírt, és a régiek nyomán
14691 4 | vőlegény!!! - zajgott a vendégség, mire Sándor olyat vörösödött,
14692 15 | elfogadásra.~Míg az apa mintegy vendégszerepet adott ma, s a család fejeként
14693 43 | tömeg, s a két testvér a vendégszeretet erkölcsénél nyújta legelőször
14694 11 | mintegy megelégedve Jakab vendégszeretetével, még a kínálásra sem kívánt
14695 14 | Egyelőre fogalmuk van önöknek a vendégszeretetről, mely a tizenkilencedik
14696 37 | kedvére kiette magát a vendégszerető tiszttartó asztalánál, -
14697 29 | tudjunk neki adni.~- Ott van a vendégszoba, van két ágy, ha balról
14698 12 | kimenni, hanem a konyhából a vendégszobába nyíló hézagon át költögetni
14699 35 | panasz ne menjen utána, még a vénebbet is meg-megszorongatja, s
14700 19 | végre azt mondja, te vagy a vénebbik, magadnak is lehet eszed.~
14701 1 | a többi pedig, fiatalok, vének, körülbelül húszan a gyöpre
14702 4 | hogy otthon maradjak vénlánynak?~- Ha el nem jön,... a fogadásnál
14703 14 | dolgot nagyon érzékenyen venné, vigasztalódjék, hogy nem
14704 32 | egy száz forintos bankót vennék ki az almáriumból, mint
14705 15 | szemközt szívesen hasznát venném a hajlékonyabb szónak, azt
14706 1 | tudott annyira beülni a vénség, hogy a főt meghajthatta
14707 4 | Zsuzsim, ne legyen panaszod, vénségedre most már úgy sem pazarlanád
14708 32 | madár lenni.~- Hát kivel vénülsz meg, te gyerek?~- Ráró lovammal,
14709 38 | rabot, ki azóta fehérre vénült már.~- Hogy is hívják kendet?~-
14710 1 | alatt vígan durrogott a venyigeszál, s a lefödött serpenyőben
14711 28 | kedélyt, a másikban egy véralkatánál fogva házsártos, némileg
14712 14 | annyi jogot használt, mintha Verbőczyvel együtt komponálták volna
14713 4 | meg, olyan magyar, hogy a verbungon is elkelne huszárnak, -
14714 35 | nem állna az útjában, ki a verbungot már fél napja kíséri, -
14715 35 | paraszt, most már tiszteket verbuválunk, - aki irgalma van, ifjú
14716 48 | látszik, és csak néhány vércsöpp fösti meg az elfáradt barmot. -
14717 17 | inkább én előhozom, hogy a veréb- és varjúfej restanciát engedje
14718 17 | mely erősen lökődik ahhoz a véredényhez, melyet magatok számára
14719 47 | a nagy munkában lankadó véredet gyújtsa újra lángra.~Nem
14720 15 | honleányi érzelem saját véreinek dobá e koszorút.~A vezénylet
14721 21 | nyúzzátok, hogy benneteket, véreit, agyonverni igaz oka legyen,
14722 17 | látjuk tisztán, hogy az a kis verekedés nem volt ám annyira nemzetölő,
14723 28 | nem ment a franciára, ott verekedhetett volna!~- Kedves urambátyám,
14724 1 | azért is verekedni, hogy nem verekedhetik.~- Hát a sorezredek? - kérdi
14725 16 | azért adták kezébe, hogy verekedjék vele!~A két hajdú a kastélyból
14726 38 | is jó lesz, de csak olyan verekedőket.~- Elég van, telik annyi!~-
14727 21 | nyolcszáz esztendeig csak verekedtek... na!... inkább verekedni,
14728 28 | pár százezer emberből, kik verekedve jöttek erre a földre, és
14729 15 | nekem szentebb, - mert vérem is folyt érte.~- Ám legyen!
14730 1 | meggyőződésem, ez pedig úgy benn van véremben, mint héringben a só, hogy
14731 16 | déli harangszónak, úgy a verésnek is egyszer vége lett, s
14732 47 | panaszkodék, hogy a lovaglás véresre marta föl a combját.~A nap
14733 23 | azért, aki még nem kapott verést, tartsa föl az ujját.~Kettő
14734 17 | melyet az ő pénzén vettek, vereti meg az általa fizetett szolgabíró, -
14735 7 | mehet odább, úton útfélen veretik,... csak az a híja, hogy
14736 6 | esett el, s ugyanannyiszor verettek vissza a franciák. Már a
14737 25 | egyetlen-egyszeri fésűkaparás.~Helyre vergődének, s a szűr alól egy csutorát
14738 11 | s alig tudott lélegzetre vergődni a paraszt, míg utóbb lebirkózván
14739 15 | eszme lassan győzelemre vergődött, s a szív megtelt az érzelemmel,
14740 12 | fölfogni, hogy ő, mert nem verhetné meg az ispánt, ha kedve
14741 32 | a hatodik kondignációból verhetném ki a pipámat az utcára.
14742 17 | én ettől a helytől, ha vérig kínoznak is, - nem bánom -
14743 3 | ám ha kell, a fegyelemért verjenek mindenikre száz botot, s
14744 18 | kétezer darab!... csak nem verjük agyon készakarva.~- Hátha
14745 7 | mondani, - hogy ez már nálunk vérközösség vagy nemzeti nyavalya, vagy
14746 41 | levásítani, - s mindenik érzé a vérközösséget, mely érezteté vele, hogy
14747 11 | szűrödet hol loptad? kinek a vermét vájtad ki? mondom: egy tökéletes
14748 4 | olyant választanék, aki téged verne meg, - akkor is az én nyakamra
14749 47 | pálinkás zsemlyét adtak, az a vérnek új izgalmat adott, és vágyat,
14750 35 | a hátára tették, földhöz verném magam, s azon helyütt halnék.~
14751 47 | szemei elől, és csak a hang verődik át a vastag párán, így kereste
14752 15 | még kéziratban lévő kedves verseit Kisfaludynak:~A magyarnak
14753 8 | nagyobbik.~- Átkozott rossz verseket csináltam, bátyám, mikor
14754 17 | úgy látszik tápot keres. A versszak megkapá figyelmét, - a hölgyhöz
14755 17 | kárát ne vallja."~Az utóbbi versszaknál egy ösmerős hölgyalak közeledik
14756 6 | füstöt vígan eregette.~Még a vérszomjas halál is megcsóválta fejét
14757 23 | Ünnepélyes csend lőn, a vérszopónak volt egy kéjmosoly az arcán,
14758 27 | hisz az úrnak nyelvét előbb vertálni (lefordítani) kell.~- A
14759 8 | apám.~- S hogy négy ezredet vertetek vissza?~- Kétszer kettő
14760 42 | ezért ontották őseim drága vérüket?~- Hol ontották? - kérdi
14761 17 | ha már nem folyhatott ki vérünk a harcmezőn, mutassuk meg,
14762 27 | addig lármázott, míg a kövér vese meghűlt, s őkelme aztán
14763 11 | gúnyolódék Jakab.~- Ne vesekedj, Jakab - okoskodik amaz -
14764 31 | Annál jobb, azért ne vesse meg ezt az országot, melynek
14765 45 | mely tanulni tudott belőle.~Vessétek újra fontra e népet, erkölcseit,
14766 18 | beszédből egy szócska se vesszék el.~- Azt, hogy tizennyolc
14767 17 | a sok bába között el ne vesszen, tehát a tanácskozmányban
14768 16 | vesztegetni, azért csak elő a vesszővel és korbáccsal, van az ember
14769 23 | esztendeig ütötte, dobta, vesszőzte, botozta, élesfázta és kukoricán
14770 11 | Tanti? - kérdi Sándor.~- Nem vestem meg, uram.~- Micsoda vízre
14771 13 | tükör maradt meg a balatoni vészből, ez lévén utolsó, mit az
14772 31 | az ősi birtokot egész a veszedelemig védik, de legalább győződjék
14773 46 | keresztül vágunk!~- Ne menjen a veszedelemnek, az isten áldja meg!~- Pietro
14774 41 | ösztönt is elfojtá benne saját veszedelme, mielőtt tehát a gyermekre
14775 23 | az eltalálást megvigyázni veszedelmes, majdnem lehetetlen dolog.~
14776 9 | összedugott fejjel várja veszedelmét.~Az apát minduntalan a mellékszobába
14777 27 | ebédet, mert denique, az a veszekedés mégis jó kommóció, - kivált
14778 11 | feleségét észrevette, s most veszekedni jött, azért elszánta magát,
14779 2 | fölszakadozott, a hullámok, mintha veszekedő gyerekek volnának, egymást
14780 11 | fizet, ha fizet, civakodás, veszekhedés után: aztán száradjon meg
14781 23 | Domine klarisszime! a Kubi veszekszik velem, - én azt mondom,
14782 24 | kamatra, 4-szer: folyton veszekszünk, és készek vagyunk egy hold
14783 16 | valamivel emeltebb hangon, veszélybe jött tekintélyét meg akarván
14784 12 | gondolattól, hogy még feje is veszélyben forog.~- Hátha az a tigris
14785 17 | tekintetes uram.~- Hisz Örzse már veszélyen kívül van, az orvos azt
14786 6 | mindenik tudta, milyen veszélyes helyzet vár reá.~A főherceg
14787 41 | inkább szokatlant, mint veszélyest látván, bátran megkapaszkodék
14788 2 | szó nélkül is megértve a veszélyt, evezőhöz láttak.~Néhány
14789 13 | takará, s kezében tartva, a veszélytől megmenté.~Oly édes emléke
14790 40 | Szja! a kamatok igénybe veszik a pénztárakat.~- Tudom,
14791 3 | tekintélye csakugyan itt sem veszíté el a hatást, s a két tiszt
14792 18 | vedd meg, - mert könnyen veszíthetsz sokat.~- Kevésnél nem nyerhetek,
14793 18 | mennyinek kell lenni, hogy ne veszíts?~- Kétezer darabnak!~- Bolond!...
14794 23 | hogy az ismeretlenekkel ne vesződjünk, 1-ör is bemutatjuk a kis
14795 4 | volna, ha míg lábainkkal vesződnek, arra buzdítanának, hogy
14796 29 | akarsz, ugyanakkor kapsz Veszprémben annyit, amennyit akarsz.~-
14797 29 | khétszeres első ukthuber Veszprimba köllöd lenni, aztán megveszem
14798 17 | akkora, hogy valóban időt veszt a gazda, ha otthon valami
14799 19 | sok neme van annak, miképp vesztegetheti el az ember a pénzt, még
14800 16 | tartsa, itt nem lehet időt vesztegetni, azért csak elő a vesszővel
14801 18 | szerencsét próbálok, nyerek vagy vesztek, mindegy.~A teljhatalmú
14802 12 | magával, hogy most már mennyit vesztene, ha mindenét elvesztené?
14803 19 | éppen úgy el lehetett rajtuk veszteni a pénzt, mint ma.~A társaság
14804 24 | még mit mondott?~- Hogy a veszteség megsiratni való!~- No hát,
14805 6 | temető egy apró falu mellett.~Vesztett csaták folyama volt ez,
14806 23 | pör, és ő azt a pört el is vesztette.~Ennyi árulkodás pártot
14807 15 | virág illatát és színét veszti, halni készül, az és hogy
14808 29 | mondaná, hogy e címeres urak vesztüket érzik, és tönkre fognak
14809 47 | nehéz lovasokra, kik saját vesztükre bizonyosan nem követik őket,
14810 11 | mit hazudjak? hogy egy vétekből kettő legyen.~- Azért evett
14811 1 | jó lélekkel, hogy miattam vétekké nem válik.~Miska mind a
14812 7 | önkénytelenül ösmertetett meg olyan vétekkel, melyet ha az isten meg
14813 34 | egy gondolata támadna a véteknek, már a csikó hátán ül, -
14814 20 | kialkudott tárgyra szabad vételt enged.~- Nagyságos ór, a
14815 26 | leszállok már - csak hadd vetem le ezt a csizmát! - mondá
14816 7 | paprikát dugott, a kertész veteményeit összenyargalászta. A kastély
14817 10 | hogy a jég el nem verte vetéseinket.~- Na, kíváncsi vagyok arra
14818 37 | csak mulatságból sétálna a vetések mellett, előveszi a nála
14819 47 | ki a rónára, és lemossa a vetést, cserében hagyván a gazdának
14820 6 | mint tízszer esett el és vétetett vissza.~Másnap körülbelül
14821 6 | annyi ezer pajtás feküvék a vetetlen ágyon.~Még egy erőlködés
14822 37 | mintha leásták volna.~Mit vétett e böcsületes, jó ember,
14823 47 | megriadt ló, majdnem a folyóba vetette.~Néhány percnyire volt a
14824 32 | is olyan darab cukrokat vetettek a jászolába, hogy itthon
14825 2 | vagyonát a tátongó habokba vetették.~Tanti nagyot ijedt,...
14826 13 | pandúrkáplárra tartott.~- Mit vétettek ezek az emberek? - kérdi.~-
14827 5 | magad fejére.~- Hát mit vétettem kheednek? - szólt Jakab.~-
14828 12 | negyven forint? fontszámra vetik ki? s e szerint számolgatta
14829 34 | el a múltak emléke, hogy vétkeket hurcolhatna elő neki, mint
14830 1 | mellét.~- Igenis! igenis! én vétkem, azaz hogy a püspök vétke
14831 36 | elfogadtam és sikere volt, vétkes nem vagyok. Alázatos szolgája.~
14832 4 | ugyanazt az egyetlen egy vétket.~- Neked meg azt mondom -
14833 34 | és íme milyen mohón veti vétkét a gyóntató nyakába.~Sötét
14834 37 | bekecséből pedig még ezután vetkőzik ki, hanem azért kérj tőle
14835 7 | apostolokra, kik pőrére vetkőztessék magukat példaadásért, elég
14836 29 | inas szörnyű készséggel vetkőztette le, hanem ő egész éjjel
14837 10 | nálam, - hanem ott le is vetkőzzék ám.~- Minden meglesz, barátom! -
14838 10 | Amint láttam, szántanak és vetnek, egyéb semmi.~- És műkertészet?~-
14839 32 | mert a koldusnak is húszast vetnék, mint akkor, - mindennap
14840 32 | megkóstolnám, s ha jó volna, neki vetném a száz forintost, mint akkor, -
14841 39 | hónap alatt szántanunk, vetnünk, kaszálnunk kell, - és azt
14842 47 | kövezet szikrái szerteszét vetődének, csak a lovas maradt nyugton,
14843 33 | városban, honnét hajnalban vetődött haza.~- Mit látott kend? -
14844 1 | is van, ki tudja, merre vetődünk el - de mivel most együtt
14845 4 | lányoknak az ebédlőben a földre vettetek, az a sok gyerekember pedig
14846 22 | saját ázsiai tétlenségünket vettük le. Kapálni kezdők azt a
14847 10 | még a gazdag gavallért sem vevé ki, ki most olvassa a hírlapokat,
14848 14 | nyelven Jakab.~- Én legyek a vevő? - kíváncsiskodék a nagyságos
14849 15 | társalgott, mintha az ezredet vezényelné.~- Ez nem talizmán! - jegyzi
14850 15 | félbeszakíttatván, az osztályt indulóra vezényelte.~Ez volt a beszélgetés,
14851 8 | hangon, mintha az osztályt vezénylené.~- Mon ami, az osztrák ármádia
14852 15 | véreinek dobá e koszorút.~A vezénylet szakaszokra oszlék, s őrnagyunk
14853 15 | a középpontot, honnét a vezénylő szót legkönnyebben elkiálthatja,
14854 15 | Elveszté öntudatát, - a vezénylőszót elfeledé,... s önkénytelenül
14855 41 | tartá.~Végre elhangzék a vezényszó, az ezred megállt, s ezrek
14856 38 | hallgatna - úgy látszik az a vezér!~- Semmi baj! nagyságos
14857 28 | orvosságot.~- Na,... az isten vezéreljen,... én nem állok utadba,
14858 20 | és jó módú nemesek által vezéreltetnek.~- Érdekes mulatság lehet!~-
14859 7 | szobája olyan volt, mint a vezérnek sátora, hol az alattvaló
14860 43 | hanem ha már itt vagyok, vezess el az országgyűlésre.~-
14861 1 | hogy valamelyik koldulni vezesse, hát én miért védelmezzem
14862 46 | s egy torokkal mondák:~- Vezessen bennünket, káplár uram!
14863 15 | zavartam el a dolgot, mert a vezetéknévvel megelégedtem.~- Hagyott
14864 15 | utcasoron, mely a belvárosba vezetett.~Az ablaksarokból drága
14865 3 | milyen vezetőjük leszen.~- Vezetheti valaki az ökröt - nevetett
14866 47 | kísérni, míg egy újabb hídra vezetne, - legjobb az egyenes út, -
14867 3 | tovább az öreg - hogy milyen vezetőjük leszen.~- Vezetheti valaki
14868 15 | ablaksorok mosolygó arcain.~A vezetők megállapodást intének, s
14869 21 | hogy a gyöngébb nem látott vezetőt, mely után eltévedhetett
14870 33 | holnap délben három csikót vezetsz öcsém, N...-be, a méltóságos
14871 47 | szerettél beléjük?~- Azok vezettek engemet idáig!~- A csillagok?~-
14872 3 | katonák.~- Magam is éppen oda vezettem volna nagyságodat. Ezzel
14873 7 | midőn kis fiai a terembe vezettetének.~- Talán, gróf úr, fiait
14874 48 | úton békén hagyta magát vezettetni, amerre a zsidó ráncigálni
14875 7 | pedig legtöbbnyire olyan vézna, mintha szárogatóból húzták
14876 2 | mehessek ki a partra, akkura viaksgyertyát mártatok, mint a tihanyi
14877 30 | volna szó, - (mert akkor még viasz és erdélyi gyertya volt
14878 15 | annak, kit a nevelőnő, mint viaszbabát külde ki a nagyvilágba.~
14879 15 | utolsó karos gyertyatartó viaszgyertyájáig.~Titkosan nevetségessé tették
14880 2 | akart ugyanúgy akkora szál viaszgyertyát ígérni, mikor elkiáltá magát
14881 37 | liberálisok majd odamondogatják a viceispán úrnak, hogy a vármegyeháztól
14882 43 | neki,... majd még szűrös viceispánunk is lesz.~- Nem bánom, ha
14883 13 | gazembert, hogy utóbb majd a vicispán úr konyhájára sem kerül
14884 20 | győzött jajgatni, Jakab vidám kedéllyel kelt ki az ágyból.~
14885 2 | mintha leves után nyúlna.~Vidámabb volt a népség, mint néhány
14886 19 | molnároknak elég, s a felső vidéki deszkát elviszi.~Amely magyar
14887 25 | azstán hordozsóskodjál el a vidíkrül.~- Nem lehet!... - mondja
14888 1 | vezetni a vendéget.~- Sírva vigadni, vigadva sírni - szólt bele
14889 1 | vendéget.~- Sírva vigadni, vigadva sírni - szólt bele az öreg.~-
14890 16 | valami, mert ezzel nem nagy vigasztalást mondánk, ha elgondoljuk,
14891 37 | búsuljon, tekintetes uram, - vigasztalja a paraszt, legalább ez a
14892 23 | szomorú részébe, melyben azzal vigasztalják az ember fiát, - hasztalan,
14893 1 | szem, mit az álom meg nem vígasztalna.~Másnap korán a tihanyi
14894 4 | az öregeknek még annyi vigasztalódásuk sem lesz, ha kimennek ebből
14895 14 | nagyon érzékenyen venné, vigasztalódjék, hogy nem Pista került ide,
14896 38 | egyéb hátra, menjünk le, - vigasztalódjunk a gondolattal, hogy majd
14897 13 | mely ha elmaradt volna, - vigasztalója nem igen akadna.~A fiúk
14898 39 | rászedte, - később aztán azzal vigasztalta magát, hogy ezen azután
14899 20 | Azonban egyúttal meg is lőn vigasztalva.~Valaki rég megszagolta,
14900 15 | fórumon, - azért leskelődik, vigyáz, utánoz és majommá lesz, -
14901 40 | melyet plenipotenciáriusom vigyázatlansága okozott, hogy jobbágyaimat
14902 41 | a kocsiban, mégpedig oly vigyázatlanul, hogy szülőinek majdnem
14903 23 | megmozdítani, hanem ezt ő oly vigyázattal akarta véghez vinni, hogy
14904 32 | mikor a robotosok után vigyáznak, és lassankint visszatért
14905 1 | tányérából meregetné, de ha jól vigyáznánk, azt is észrevennők, hogy
14906 37 | is végtére magának kell vigyázni, hisz a hajdúnak sem mer
14907 37 | szokott hajdanában, de most vigyáznia kell, hátha valami völgybe
14908 4 | észre ne vegyenek, s ha a vigyázó Schnellerné másfelé nem
14909 12 | mondja, hogy én semmire sem vigyázok, azért azt mondom, hogy
14910 12 | kézre nem szoktatom, jobb ha vigyázol, mert ha ezek nyomodba találnak,
14911 4 | előfordult, mert mindenki vigyázott magára, - mondom ilyenkor
14912 1 | hadjárat alatt folytonosan vigyáztam a népet, mely e harcot egykedvűen
14913 38 | sem kaptuk volna, tehát vigyázzanak kendtek: Adózunk!~- Adózunk! -
14914 7 | felé néznek, azt mondják: vigyis, odavalók vagyunk.~Még az
14915 14 | Persze, hogy tehát! - vigyorga Jakab, - én ilyent is árulok,
14916 36 | akkor sem vallok kárt! - vigyorog a zsidó, csakhogy ennek
14917 19 | ha eladó volna? - mondja vigyorogva az előbbeni.~- Akkor árának
14918 21 | mint nektek, - és a sors viharában veletek küzdött, kínlódott
14919 2 | nézvén ki a folyton dühöngő viharba, mely eledelül kocsit, lovat,
14920 2 | egyet kanyarult a komp a viharban, s valamelyik bordája oly
14921 28 | nekem egy hátas lovam, hadd vihessem el magammal az alföldre.~-
14922 12 | környéken, míg valakit haza nem vihetek, ha tehát láb alatt hagytál
14923 1 | kinek felesíge van, azst nem vihetik el.~- Nos aztán?~- Nos azstán,
14924 19 | már hihetőleg tovább nem vihetjük, legfölebb ismétlésbe esünk,
14925 47 | ki valamelyiket házához vihette, én háromnapi pihenéssel
14926 19 | ennél óriásibb dolgokat vihettek véghez, s aki néhány nappal
14927 1 | meg vala ríkatva, s a mécs világánál, mint valami csillogó barázda
14928 32 | szárnyára kelt a madár, hogy a világba röpüljön.~Hadd röpüljön, -
14929 19 | ember ment külföldre, de világhíres bolondságot többé senki
14930 11 | folytatá Jakab, - az éjjel nem világít a hold, sütét van, senki
14931 23 | úrnak verekedési dühét illő világításba állítsam, a következőt kell
14932 10 | után, melyek Eldorádóba világítottak.~A b...ni szállodák egyikében
14933 20 | idáig nem értem a dolgot.~- Világosabban szólok. Magyarországban
14934 17 | kurta volt néki a három világrész, hogy kinyújtózhassék benne,
14935 21 | a nevezetes állat, mely világszerte, mint "forspontos ló" említteték
14936 19 | bársonyfüggönyök zárnak el a nagy világtól, de némi bizonytalan híre
14937 47 | amint az utcának egy vékony világú lámpája néha akkora lobbot
14938 46 | Beföllegzett a béke világa, gyér világúvá lőn a nap, s a pusztulás
14939 27 | Tapadó úr egy borjúvesét villájára bökött, de nem tudván felelet
14940 34 | a rónára, hogy a felhők villáma elől menekülni tudjon? Egy
14941 15 | felhő kerekedjék, melynek villámai nagyon is fenyegettek, és
14942 10 | Klein úron végigszaladt a villámfolyam, - és készen volt, hogy
14943 30 | egy változás alkalmával villámhárítói lesznek.~Újra meglépte az
14944 4 | Így is jó volt, és hogy a villámlásnak dörgése is legyen, véletlenül-e
14945 7 | fiaira nézve, jöttek még elég villámlós égi háborúk, utóbb pedig
14946 6 | miért olyan fáradt ez a villámszárnyú nép? hát nem ők a Simonyi-huszárok?~
14947 34 | az egész kerek földön nem villan át egy halavány sugár, az
14948 1 | helyre nézve piszkálgatott a villával, míg a heverészők közül
14949 38 | fölismerve a kanászt, - s örömtől villogó arccal gondolván a pipagyújtói
14950 13 | mint a fának kinyílott virága.~Szántay Sándor, szokásaként
14951 30 | féljen, hatalma még teljes virágában, tekintélyének árnyékában
14952 15 | vidáman szállták meg a terem virágait, s jól érzék magukat ama
14953 4 | a vásznat,... a leányok virágmagról s más ártatlan dolgokról
14954 20 | útra löktek, hol számára virágok nem teremnek, hanem ha ő
14955 20 | mert úgy hiszem, a gróf a virágokat szeretheti, de hogy maga
14956 4 | rohanásában minden gyengéd virágot letépett.~A patriarkális
14957 4 | liliomról meg más mindenféle virágról. Az efféle szavak pedig,
14958 15 | fölfűzött koszorúk valának, s a virágzáportól megszilajult lovak táncolva
14959 17 | ha máskor is ilyen napra virradnék: nem t'om hogyan érném meg
14960 11 | aki setétben ilyent lopna, virradóra megint vissalopná.~- No
14961 25 | század második negyede, virulj a tettekben, vagy rothadj
14962 25 | hogy pár kevír ludat nem visek el a másvilágra a tieid
14963 10 | mondom, hogy böcsületesen viseld magadat, mert ha valami
14964 13 | csak eltengődnek.~- Rosszul viseled gondjukat, cigány!~- A hónom
14965 1 | rongyom van, a mit magamon viselek, - uccu fogd meg, el vele
14966 21 | bécsieket is, kik némileg úgy viselék magukat Pozsonyban, mint
14967 7 | időben megszokott időszaki viselete volt a jobb módúnak. Hozzávaló
14968 15 | egyetlen egy, kiről az idegen viseletet le nem tudta rimánkodni,
14969 15 | valamely ruhadarabot állandó viseletül elfogadjon.~Mint mindig,
14970 28 | Magyarországban megyei hivatalt viselhessen, vagy szavazattal bírjon.~-
14971 21 | készen volt vajúdásával, nem viselheté tovább a terhet, hogy megszülessék
14972 17 | eke után járni, a községek viselnék el a megmunkálás terhét, -
14973 27 | csak úgy bírta könnyebben viselni, ha többet is ért ez a rút
14974 17 | egyszer ilyent? ma csak gondot viselt rám az isten, - de ha máskor
14975 15 | akkor még kötényt is viseltek a lányok - mondja közbevetve,
14976 5 | és hogy a kutyákkal mért viseltettelek meg, legalább ne mondd,
14977 33 | Szegény pára! meg leszel ma viselve! - mondja egyik csikós oldalt
14978 26 | aztán pedig tele torokkal visítá:~- Eb lesz bakancsos!~Ezzel
14979 4 | bizonyítvány, hisz most is azt visítják: elvörösödött.~Nem akarom
14980 4 | posztó.~- Elvörösödött! - visított a sok lány. - Ni, ni!...
14981 16 | indítványcsináló e rongyos viskó láttára gondolta ki a -
14982 5 | kilicitált egy nyomorúságos viskóból, miért az isten úgy is majd
14983 7 | gazdálkodásban, erre szokjunk s ne a viskók keserves falatjainak megtizedeléséhez.~
14984 25 | Keressük meg azt a régi viskót, melyet az idő csak azért
14985 11 | nyavala khitűri...~- Esküdd vissa azst a három húsast, Jakab, -
14986 11 | lopna, virradóra megint vissalopná.~- No hát alkudjunk, Tanti.~-
14987 47 | abrakért, - s ha még valamit visszaád rá, bizony megemlegeti érte.~
14988 20 | talán elég volna ennyi, és visszaadhatnád azt a szerződést, mely neked
14989 25 | az üt forintot, mindjárt visszaadom!~- Nem lehet!... nincsen
14990 47 | nem az övé, - s az édes visszaemlékezés szavával mondja: édes, kedves
14991 1 | szabad szakaszunk címére visszaemlékeznünk, éppen a nevezetes 1809-
14992 8 | De mentsen ki az olvasó, visszaemlékezvén előszómra, hol megmondám,
14993 20 | zsidó akkorát ijedve, hogy visszaestében az ajtót is becsapta, és
14994 1 | valamit megmondani, hogy arra visszafeleljenek, s aki kötekedni merne vele,
14995 29 | kölcsönzendő forintoknál, hanem a visszafizetés napja mindenikben ugyanaz
14996 41 | adósság, hát nincs is mit visszafizetni.~- De ez a gyermek egyetlen
14997 46 | Lehetetlenség ennyi erővel a visszafoglalásra gondolni, s az egész helyőrség
14998 15 | előbb kimenni, hogy az utcán visszafordulhasson, mert az ötödik kerék még
14999 15 | félt. Azonban a grófné is visszafordult.~- Igaza van férjemnek,
15000 47 | kantárt, s erre megállt, visszafordulván a követők elé.~Még mindig
15001 1 | mintha haza kiáltanák, visszafutott a serpenyőhöz, melynek födelét
15002 4 | egyik a másikét dicsérte.~Visszagondol az öreg a múltra,... átszalad
15003 9 | erőtelenség?~A rémülésnek meglett visszahatása, a geográfusok érezni kezdék,
15004 15 | szétoszlának, s a francia földről visszahúzódának a győzelmes ezredek, melyeknek
15005 31 | hanem a további kölcsöntől visszahúzódom.~- Jó, akkor bizonyosan
15006 18 | mert ezt sem elűrül, sem visszájáról nem értem.~- Nem is minden
15007 15 | s egy óranegyed alatt visszajövök.~- Adieu! - mosolyga a majoresco,
15008 13 | hagyj! - jajgatott Örzse, visszajőve a szobába, hol Jolán veszedelmet
15009 4 | most ott vagy,... s íme visszakéredzkedel ölbe! nem szégyenled magad?...
15010 14 | és repozíciókon keresztül visszakeresni.~Meg kell említenem, hogy
15011 38 | kanász, - most mindjárt visszakergetem kendteket, bizony meglódult
15012 1 | egy ódáért, s Berzsenyi visszaküldé azon mentegetéssel, hogy
15013 15 | ellopni, - vigyázz, mert még visszalopnád.~- Kedves urambátyám, én
15014 47 | megindulok, - s ha valaki mégis visszamarad, - ám maradjon, még azt
15015 17 | maradt, mintha a lélekben visszamaradt képeknek elsikálódását féltené
15016 12 | forint, - dörmögé magában visszamenet, de még így sem igazodék
15017 4 | másvilágra, - nem előre, visszanéz a maradékra, szép is, jó
15018 23 | Könnyű ezt mondani, de midőn visszanézni huszonöt okból nem szabad,
15019 17 | szelleme, és hogy többé visszanéznie nem lehet! Utána az éj,
15020 10 | sereget, és rohant, - közben visszanézve és mondva:~- Na, Klein úr!
15021 47 | ember, ki a vízközépről visszanézvén, erejét méregeti, vajon
15022 47 | órák csönde állateszébe is visszarajzolá az egykori pusztai kalandok
15023 12 | embereihez ment ki.~Jakab újra visszarakta a meszelyeket, s mire a
15024 5 | mondja, mire a hajdú megint visszarendelé a kutyaribilliót.~Megint
15025 13 | hajszolá a ménest.~Egyszerre visszariad a ménes, a domb hajlásából
15026 25 | bődült, mire az erőlködésben visszarogyott, és szájából kék láng lövelt,
15027 41 | egyszerű ember nem merte visszaszorítani, mintha az illetlen volna,
15028 41 | lánykától az ezred, mely visszatartóztathatlanul rohan, mentésre senki sem
15029 34 | nyargalván össze, futását ismét visszatereli oda, ahol gazdáját érzi,
15030 37 | szobában leszek.~- De majd visszaterellek én, - hogy találj dolgot
15031 46 | Pietrónak bátyja, ki a visszatérőben szökevényt gondolt, s a
15032 12 | forint, ha kell, ha nem hát visszateszem, mert gyün valaki, úgy is
15033 40 | vagyok egy zsidó árendásomtól visszaváltani.~- Igen, méltóságos gróf,
15034 12 | kanászt, és a csárdához visszavezették.~- Ki vagy? - kérdi a káplár.~-
15035 1 | elvesznünk - kiáltott föl a gróf, visszavezetvén az öreget a másik beszélgetőhöz.~-
15036 29 | nem tudja visszavinni?~- Visszavinném én édes örömest, ha lehetne, -
15037 29 | hát öcsémuram nem tudja visszavinni?~- Visszavinném én édes
15038 14 | megrendeltem volna.~- Jó, tehát visszaviszem, - ha a nagyságos úr nem
15039 36 | a kölcsönzéstől egészen visszavonul.~- Ostoba tréfa!... - kiált
15040 46 | véletlen kezébe került.~A visszavonulás határozattá lőn, s a parancsnokok
15041 21 | új korszaknak, melynek hű visszhangja legyen.~Az utcák megnépesednek,
15042 18 | nagyságos - hisz ha Bécsig viszed, még te fizetsz rá, nem
15043 17 | egy nemzet végzetes útján viszen végcélja felé, legyen az
15044 29 | apákat és anyákat, fölebb viszik, tudniillik a padlásra,
15045 4 | hogy még az öregek talpa is viszketett a táncra.~Szántay Zsigmond
15046 19 | Nagyon kegyes vagy, - viszonozza - bizony még pénzváltómmá
15047 7 | ezt le nem írom.~Sokféle viszontagságát tudom nemzetemnek, nagy
15048 13 | pusztán élődő, egészséges és viszontagságot győző lévén, külsejével
15049 18 | velem.~- Nos!... volt a viszontkérdés - beleegyezel? feleletet
15050 4 | ötvenedik esztendejét üli ma. A viszontlátásig barátod~Szántay Zsigmond,
15051 44 | magát, - apjával nincsen jó viszonyban, és mint mondja: katonaorvos
15052 12 | akart ösmerkedni a jogi viszonyokkal.~Az érintkezés nem terjedt
15053 20 | érdeke legyen, a fönnforgó viszonyoknál fogva N... megyében az ifjú
15054 10 | valamiképp eltévesztené a viszonyt, mely egy hitelező s egy
15055 40 | mentem, - de nekem e silány viszonytól meg kell szabadulnom, a
15056 15 | Nagyon pásztori gondolat, - vitatkozék amaz - csak az hiányzott,
15057 4 | én, hogy nem jönne el - vitatkozik Sándor.~- Azért is elmegyek -
15058 8 | vallanom, hogy én makacs vitázó vagyok, s nem nyugszom,
15059 30 | azt mondja:~- Jól van, nem vitázom a jövendőről, - de azt ugyan
15060 8 | romantikának,... e miatt sokat vitázunk majd, apám.~- Hüm, - nyögé
15061 13 | enged kend, hát majd én vitetem be kötözve. Erre jelt adott
15062 47 | emlékezteték a hallgatag vitézeket, hogy a kút mellett egy
15063 9 | Elvesztették bizalmukat e nép vitézsége iránt, s elveszett a birodalomból
15064 45 | vége van már a magyar vitézségnek, Győr alatt elhegedülte
15065 1 | a tányérok közé.~A komp vitorlájában megfeküdt az alszél, s az
15066 34 | alá, s a lépések könnyedén vitték a gyönyörű állatot az előbbi
15067 47 | mint a gyertya hamvához vivé, öreg betűkkel állt a papír
15068 7 | távol hazájába ment, magával vivén az öregebb fiút, kit azóta
15069 11 | a lelkhemet, mint valami vizes panyvát, a naphun szárogatnám.
15070 1 | lehangzott az estéli harangszó, a vízfenékből kibujkálni látszó hold elömlött
15071 12 | kháplár ór - mondja Jakab - vizitálja meg ezt a mérthéket, megfér-e
15072 1 | Kék szemével benézett a vízközépre, olyan váróra áll a képe, -
15073 47 | vízbe szakadt ember, ki a vízközépről visszanézvén, erejét méregeti,
15074 2 | verte a vihar, s az egész vízmente "kecskézett"1 s itt-ott
15075 47 | végképp nem számolhatnak. A víznek kanyarodása megint az út
15076 21 | elbújhatik az ember.~- Ez a vízözön!... - szól ismét a második, -
15077 1 | futottam volna én át ekkora vizsen, mint a Balaton.~- Hát mi
15078 18 | a kántor az orgonasípot.~Vizsgáló szemei valamit lestek, mint
15079 13 | tétlen mélázásból fürge vizsgaságba viszi át, s az értelem kifejlődése
|